Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

A Távol-Kelet az Oroszor­szági Föderatív Szovjet Szo­cialista Köztársaság egyhatod része, területe több mint 3 millió négyzetkilométer. A hatalmas földrész és a mér­hetetlen óceán találkozása sa­játos monszun-jelleget köl­csönöz a vidék éghajlatának, télen a szárazföld felől az óceán felé, nyáron pedig az óceánról a szárazföld belseje felé vonulnak a hatalmas légtömegek. Vlagyivosztok a Tenger­mellék közigazgatási központ­sportcsarnokban, augusztus 4-én és 5-én a Diósgyőri Vár­színpadon, 8-án és 9-én a debreceni Nagyerdei Szabad­téri Színpadon, 12-én és 13- án Szegeden, az Űjszegedi Szabadtéri Színpadon. — Hogy a közönség tudja, mire vált jegyet: hallhatnánk valamit a mű történetéből? — Előadásunkban megje­lennek a Néró-korabeli Kó­ma ismert és kitalált figurái — mondja Miklós Tibor. — Azt a fikciót fogadjuk el, hogy Nérót a sztárcsináló Agrippina és Seneca azért juttatták a siker csúcsára, mert saját üzleti érdekeiket akarták érvényesíteni. A tör­ténetet átszövi egy szökött rabszolga, a szélhámos Kip- rios—Jézus mesterkedése, aki a feltámadott megváltónak adja ki magát. Kiderül, hogy egy mítosszal miképpen tud visszaélni egy kókler. Mind­ezt sajátos szöveggel és sajá­tos zenei megfogalmazásban mutatjuk be. Néhányan a szereposztás­ból: Néró — Szolnoki Tibor, Agrippina — Kárpáti Deni­se, Seneca — Usztics Mátyás, Kiprios—Jézus — Szakácsi Sándor, Ulrika — Kováts Kriszta. Vendég: a kubai Mi- lagros Desdunes táncm'ű- vésznő. Koreográfus: Sva Keinthaller és Lothar Hanti, a berlini Metropol Theater balettegyüttesének művésze­ti vezetői. H. A. Nem mimíig a legszebb A szépek szépe Tizenkilenc éves, 177 cen­timéter magas, 59 kiló. A szeme szürke, haja bronzvö­rös ... — így mutatták be az újságírók Irene Saez Conde-t, az idei Miss Univerzumot. A 'fölsorolásból már el kellett hagyni a bűvös számokat az egyes testrészek méreteiről,, napjainkig ennyi sikert ért el a nőszervezetek harca a szépségversenyek ellen. Ki- fejezhétik-e egyáltalán a női szépséget a számok? A szép­ségversenyek tanúsága sze­rint — igen. Persze, nem az. effélék, mint 167, 50, 91. 5, 44, 6, 91, amelyek az 1973- as királynő adatai, hanem a nagyobbak, az ezresek, ame­lyek bankókat jelentenek. Az előző számsor és a bájos ard ötvenezer dollárt hozott a fülöpszigeti lánynak. Tavaly húszezer fontot kapott Gab­riella Brum, a legszebb nő a világon. S ennyit kapott akkor is, egy titokzatos ada­kozótól, amikor lemondott a címről. Ezenkívül a bemuta­tók — persze fürdőruhában —, a gálaestek, a föllépések, mind-mind szép pénzt hoz­tak. Sokak számára a leg­nagyobb csábítás: a győztes jutalma lehet filmszerep, fo- tómodell-karrier, „szeren­csés” házasság... De kik támadják a szép­ségversenyeket és — ugyan miért? Elsősorban a femi­nista mozgalom harcol az „állatvásár” ellen, amelyben a női méltóság megcsúfolását látja. 1970-ben öt lány (hogy szépek voltak-e, nem tudni) síppal, füttyel, kiabálással zavarta meg a választást Lon­donban a Royal Albert Hall­ban, tojással és paradicsom­mal hajigálta meg a résztve­vőket. Julia Morley, a ver­seny szervezője lemondott — röppent föl a hír, s a jóslat: talán a hetvenes világszépe­választás lesz az utolsó. De a jövendölés nem vált be. A választások túléltek min-, den botrányt. Tíz éve Júlia Morley,' a szépségverseny-szervező, akit 31 éves szépasszonyként’ ót gyermek anyjaként mutatott be a sajtó, még- elgondolko­dott a szépségversenyek ha-, nyatlásának jelein. „Ügy látszik, húsz év után ez is SZTÁRCSINÁLÓK Á papírpénz karrierje tásai a papírpénz eredetéről nem egészen helytállóak, hi­szen i. e. a 2. század elején már ismerték a papírpénzt Kínában. Schlötzer göttingai tudós 1797-ben hasonló meg­állapításra jutott: a mongo­lokat tartotta a papírpénz felfedezőinek. Marco Polo és Schlötzer megállapításait cáfolja az a tény is, hogy Kínában 1264-ben, tehát a mongol uralom előtt nem­csak ismerték a papírpénzt, hanem újabb pénzekkel cse­rélték ki a régieket. Marco Polo naplója és jelentései viszont Európa népet is meg­ismertették a papírpénzzel. A papírpénz elterjedt az egész világon. Olykor a gaz­dasági válságot a papírpénz fokozott kiadásával próbál­ták megoldani, de ez soha­sem sikerült. Korunk idős emberei jól emlékeznek az időnként fellépő inflációs időkre (az 1920-as években, vagy pl. a II. világháború befejezése után, a forint be­vezetése előtti időszakban). Ekkor a pénz elértéktelene­dése felborította az emberek életét, szinte elviselhetetlen­né tette. A rohamos pénzel- értéktelenedés erősen próbá­ra tette az emberek számo­lást ismereteit is, hiszen pl. 1946-ban — a forint megje­lenése előtt — egy villamos- jegy ára 10 billió pengő kö­rül mozgott. Előfordult, hogy a mai villamosjegy-ár más­napra kétszeresére emelke­dett és maroknyi vadonatúj papírpénzzel kellett megvál­tani. A villamoskalauzok pe­dig a tömegnyi, naponta új, előttük eddig elképzelhetet­len értéket kifejező papír­pénzeket szinte számolatla- nul gyűrték a magukkal ci­pelt zsákokba és így adták át az elszámolási helyeken, ahol legtöbbször nem volt ember, aki megszámolja és ellenőrizze e hatalmas pénz- mennyiséget ... A papírpénz használata mg már világszerte általános, az aranypénzek pedig az 1930- as nagy világválság után fo­kozatosan eltűntek. n. j. véget ért, fejezzük be a dol­got. Húsz év nagy idő, egy ötlet elöregedett, az ízlés változik” — nyilatkozta. Ta­valy ez a kérdés már fel sem merült. „Állatvásámak hívnak minket” — méltat­lankodott ... „Mutasson ne­kem még egy állatvásárt, amelyik ötmillió fontot költ jótékonyságra! Mi egy új osztályt rendeztünk be a King’s College Hospital szá­mára”. Majd egy másik vád­ról.: „A kritikusok soha nem döntik el, mit akarnak. Egyik pillanatban állatvásár, a másikban szextilalom a világ szépeinek. Nekem semmi ba­jom a szexszel. Sőt, szere­tem. Melegség, lágyság, kö­zelség a legfontosabb dolgok számomra. De ezek közül a lányok közül többen is szi­gorú, régimódi - családból származnak. Sokan még is­kolások. Ha bármi történnék, mi lennénk felelősek. Tehát amíg itt vannak, azt mon­dom nekik, oké lányok, fe­lejtsétek el a romantikus ké­peket! Két hétig dolgozni fo­gunk”. Igen. A ezextilalom hozzá tartozik a szépségverseny idilli kepéhez. A puszta szép­ségben gyönyörködjünk::.? Pedig, ahogy a lányok cél­ja sem pusztán a győzelem, a nézőké sem csupán az esz­tétikai élmény. De a legfon­tosabb vádról még nem esett szó, s ez az, hogy nem tisz­ták a versenyek. Már az első — mitikus — szépség- versenyen sem csak a szép­ség volt a döntő. Amikor a viszály istennője az istenek közé dobta az aranyalmát, rajta a felirattal: „A leg­szebb nőnek”, hárman ver­sengtek érte. Héra azt aján­lotta fel Parisnak, a zsűri­nek, hogy egész Ázsia urá­vá teszi. Pallas Athéné meg­ígérte, hogy minden háború­ban ő lesz a győztes. Aph­rodité pedig feleségül ígérte néki a legszebb nőt a vilá­gon. Így lett övé az alma. Ma, ha nem is megvesztege­tés, de mindenféle politikai, gazdasági érdekek húzódhat­nak a döntések mögött. A választásokon nemcsak a lá­nyok vonulnak fel, hanem kozmetikai és divatcégek, producerek és tévétársasá­gok, sőt politikusok is. Ez háttér. A szépségtapasz raj­ta a győztes mosolyig T. A. Vlagyivosztokból az utóbbi években jelentős óceánkutató expedíciók indultak ki és ér­keztek vissza ide a több hó­napos kutatóutakról. A kuta­tóhajók felkeresték a Japán­tenger, a Csendes-óceán, sőt az Indiai-óceán kutatási terü­leteit. Az elmúlt években je­lentős programot teljesített a Kallíszto nevű szovjet óceán­kutató hajó, amely az Indiai­óceán fizikai és kémiai jel­lemzőit mérte, valamint a se­kélyebb vizű tengerfenék élő­világat tanulmányozták. Ké-’ púnkon könnyűbúvár-szka­fanderben Borisz Preobra- zsenszkijt, az expedíció veze­tőjét látjuk az óceán fenekén kisebb mélységben. I A papírpénz, amely az aranypénzt helyettesíti, az állam által kibocsátott pénz­jel, melyet az allam elfoga­dási kötelezettséggel ruház fel. A papírpénz minden való­színűség szerint Kínából származik. I. e. 119-ben U-ti császár idejében fehér szar­vas bőréből készített, színes festményekkel díszített, négyszögletes bőrdarabok voltak pénzként forgalom­ban. Feljegyzések szerint a császári asztalhoz meghívott kínai előkelőségek kötelesek voltak ilyen pénzt beszerez­ni, hogy arcukat „az ég gyer­mekeinek” — a császári ház tagjainak — belépésekor ez­zel elfedhessék. Egy másik kínai adat köz­li, hogy i. sz. 605—617 kö­zött olyan súlyos gazdasági zavarok keletkeztek a meny-, nyei birodalomban, hogy kényszerűségből sokféle érté­kes tárgyat használtak pa­pírpénz helyett. így pl. for­galomba kerültek bőr- és papírdarabkák, vaskoron­gok is. I. sz. 800 körül álta­lános fémhiány keletkezett Kínában, és emiatt elrendel­te a császár, hogy fémet sem­miféle célra felhasználni és azzal kereskedni nem sza­bad. Egyidejűleg elkobozták a gazdag kereskedők drága fémkészleteit is, de — hogy a kereskedelemben fennaka­dás ne keletkezzék, a kincs­tár ez elkobzott fémek érté­kének megfelelő utalványo­kat bocsátott ki, melyeket pénzként lehetett felhasznál­ni- _________mwr.—ú— • A fémek beszolgáltatását még 200 évvel később is megkövetelték. Feljegyez­ték, hogy i. sz 1021-ben a kincstárnak átadott fém­mennyiség elérte a 2 millió uncia súlyt. Ez a készlet aranyból és ezüstből állt. Előbb a gazdag családok foglalkoztak pénzkibocsátás­sal, majd a császár saját ma­gának tartotta fenn ezt a jövedelemforrást, hogy az udvar anyagi igényeit kielé­gíthesse. Ugyanekkor ren­deletet adtak ki a mindin­kább elterjedő pénzhamisítás üldözésére és a császári pe­csétet meghamisító nyerész­kedők szigorú megbüntetésé­re. A papírpénz használata Időnként megszűnt, majd új­ra feltámadt. A 13. század közepén mongolok hódították meg Kínát és Kubláj kán újra bevezette a papírpénz használatát. Ebben az időben a pénzeket fa kérgéből ké­szítették és magas értéke volt: egy uncia ezüstöt vagy egy uncia aranynak egytize- dét érte. Marco Polo, a hires velen­cei kereskedő, aki 17. évet töltött Keleten, főleg Kíná­ban, a 13. század végén fel­jegyezte, hogy a mongolok voltak Kínában a papírpénz bevezetői, amikor a hatalmas birodalmat megszállták. Vé­leménye szerint Perzsiába is a mongolok juttatták el a papírpénzt. Mint az előzőekből kitű­nik, Marco Polo megállapí­Búvár biológus I let Lovas Pál és Bogyó Bar­na munkája. — A díszletet régiessé, ugyanakkor egyetemessé kí­vánjuk tenni — mondja Ko­vácsi János..— A nyáron hu­szonhat előadásunk lesz. Sportcsarnokokban, szabad­téri színpadon, cirkuszi sá­torban játszunk, tehát olyan díszletet igyekszünk kialakí­tani, amelyik megfelel az aréna félkörívének. A Sztárcsinálókat az óbu­dai Május 9. park cirkuszi sátrában augusztus 15-től augusztus 30-ig játsszák. En­nek előtte bemutatják néhány nagyvárosban is — augusztus 1-én és 2-án a szombathelyi ja. A város az apró öblöcs- kékkel tagolt Muravjov— Amurszkij-félszigeten fek­szik. Jelentős csendes-óceáni kikötő, egyben közigazgatási és művelődési központ. Vla­gyivosztokot 1860-ban alapí­tották. Elsősorban kikötővá­ros. Vezető helyet foglal el a városban a hajógyártás és a gépgyártás, de rádió- és gyógyszergyára is van. Több kutatóintézet is működik Vla­gyivosztokban, így a csendes­óceáni halgazdálkodási inté­zet és az oceanográfiai inté­zet. A Rock Színház — egyelő­re nyári „turnészínház”. Tag­jai énekesek, zenészek, te­hetséges fiatal színészek. Ta­valy nyáron a margitszigeti kertmoziban Webber—Prin­ce szerzőpáros Evita című rockoperáját mutatták be. A produkciót a hazai kritika el­ismerően fogadta. A Sztárcsinálók: az első magyar rockopera. A szöve­gét Miklós Tibor írta, zené­jét Várkonyi Mátyás szerez­te. A mű ősbemutatója június 25-én volt a győri sportcsar­nokban. — iviiért éppen Győrben? — Mindenképpen vidéken szereltük volna bemutatni — mondja Kovácsi János rende­ző. Magyarországnak az egy- centrumü jellegét (ami nyáron Budapest—Balaton centrum­má egészül ki) akarjuk meg­törni. Miklós Tibor és Várko­nyi Mátyás közreműködtek a győri Kisfaludy Színházban bemutatott örvényben című musical színrevitelében. A darab körüli kedvező vissz­hang, a városi vezetők és a színház támogatása lehetővé tétté, hogy itt legyen az ős­bemutató. Az operát a Rock Színház tizenkét fős zenekara kíséri, tagjai a Generál és az Após­tól legjobb zenészei. A dísz­A Csiky Gergely Színház 1981. augusztus 2-án 20 órakor mutatja be Kaposváron a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban MOLIERE: Nők iskolája C. VÍGJÁTÉK AT. Jegyek elővételben július 29-től a ’ rendezvényirodaban és a helyszínen válthatók. (85221)

Next

/
Oldalképek
Tartalom