Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-20 / 195. szám
Munkánk m redménye A dombra épült középmagas házak tetejéről messzire látni. Észak felé a távolban aszfaltgyár pipálja egyhangúan poros füstjét, délről a fák koronázta zselici dombok bukkannak elő a reggeli párából. Egy erdőmérnök — Horváth Ferencnek hívják — szakdolgozatát készítve kiszámította : annyi oxigént termel a szép ívű dombvoAz otthont teremtő erőfeszítések eredményeként ma a megye óvárosaiban 115 családra jut száz lakás. A községekben pedig megszűnt a lakásgond. Ebben — sok egyéb mellett — része van az itt élő emberek áldozat- vállalásának is: magánerőből az országos átlagnál nagyobb mértékben készülnek itt családi otthonok. Kaposvár új Béke—Füredi városrésze lés megerősödése és a saer- kezet váltás eredményeként — javul*.“ Az emberek — több mint negyvenezren dolgoznak * mezőgazdaságban — egyre biztosabb kézzel kezelik a mind korszerűbb technikát. Elég csak az augusztus elején befejeződött aratásra gondolni. A ke- nyémekvaló betakarítása évről évre mindannyiunk gondja, de csupán néhány ezer ember feladata. S ennek a feladatnak úgy tettek eleget, «hogy az új lisztből készült új kenyér erre az ünnepre valamennyiünk asztalára oda kerülhessen.. Az új, középmagas házak tetejéről messzire látni. Nemcsak a zselici dombokra, hanem a dombokon túl — és innen — a földekre, a gyarapodó új városrészekre, gazdagodó környezetünkre is. Látni munkánkat, a dolgos hétköznapok eredményét. A Domus Áruház eladótere vei — önálló gyáregységgé léptette elő e hajdani üzemet. A könv- nyúiparnál maradva: az országban tíz gyermek közül három Somogybán varrt, ízléses gyermekruhában jár. Az ötödik ötéves tervben ipari beruházásra fordított pénz kétharmada élelmi- szeripari fejlesztéseket szolgált. A húskombinát új feldolgozója nemcsak korszerűségével, hanem termé- % keinek mi- e»ursál ragasztott faszerkezetekből építkeznek n őségével is híres lett itthon, és határainkon túl. Szemünk előtt fiatalodik a Kaposvári Cukorgyár; minden tizedik mázsa cukor — amit az országban gyártanak — itt készül. S ha már a tízes számnál tartunk: minden tizedik nyaraló hozzánk, a Balaton-partra érkezik szak- szervezeti üdülőbe, szállodába vagy kempingbe. Az ország legritkábban lakott megyéjében nyaranta a legnagyobb a vendégjárás. A vízért — kincsünkért, a Balatonért — és a táj szépségéért jönnek ide. Takáts Gyula írta — jó pár évtizede — egyik versében: „Szép tájú Somogy”... Erdőkre, famatuzsálemekre, ölelkező dombok szépségére és a dombok rejtette kincsekre hívja föl a figyelmet azóta is jó néhány könyv, kiadvány. A dombok ölén — az ember kezemunkájának eredményeként — mézédes szőlőt teremnek a tókék, acélos búzát a földek, és híres burgonyával fizet a nehezen kezelhető homok. Megismerve a természet, a táj törvényeit, ma másképpen gazdálkodik itt az ember, mint akár egy vagy két évtizeddel korábban. Idézzük megint csak iratáé a megyei pártértekezlet megállapítását! Az állami gazdaságok „adottságaiknak megfelelően, sikeresen gazdálkodnak”. S a tsz-ek? „Egy részük az állami gazdaságokkal azonosan fejlődött.. A központilag támogatott, kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek száma negyvenhatról harmincháromra csökkent. Gazdálkodásuk színvonala általában emelkeA cérnagyár új gépei ■»«tatra települt erdő, a menynyi több mint egymillió ember életfeltételeit biztosítja. S ez csak a Zselic. Somogy egyébként is erdőkben gazdag megye: a 6035 négyzetkilométer negyedét fák borítják. Az erdő az élettel teli csend világa: titkot és kincset őriz. A kincs — a fa — egyre inkább szolgálja az embert. Igaz a megállapítás, hogy arányaiban kevés az értékes fafaj, de az ember ötletei révén a kevésbé értékes is életünk gyarapodását szolgálja. Az elmúlt öt évben több kezdeményezés is született: növekedett az elsődleges fafeldolgozó kapacitás, több félkész- és késztermék kerül ki az erdőkhöz kapcsolódó üzemekből. A fából készült tartószerkezetek újdonságnak számítanak még, de a bútoralkatrész és a parketta hagyományos somogyi terméknek. S az „értéktelen” akác és a hárs helyet kért magának otthonainkban. A dombra került középmagas épületekben éppúgy, mintáz egymás mellé sorakozó családi házakban. dett, egy ' részük helyzete — a vezeA Mezőgép új rakodógépe X gyarapodás, a fejlődés ezen a tájon — az ország ötödik legnagyobb megyéjéSiófok — szállodasor ben — háromszázhatvanezer embernek jelent gazdagodást, kényelmesebb, komfortosabb életet. Tehetségükkel, szorgalmukkal építik, véleményükkel formálják ezt a hatott a Nagyatádi Cérnagyár nagy tapasztalatú munkásgárdája, ahhoz új gépekre, korszerű munkacsarnokokra volt szükség. S ez a fejlesztés — éppen január 1megyét — szűkebb hazájukat. Amikor elkészült a kaposvári Domus Áruház, napokig tömve voltak a lépcsők: nemcsak a vásárolni szándékozók vették arra útjukat, hanem a kíváncsiskodók is, érdekelte őket, hogy milyen lett, mit kínál. És véleményt mondtak: dicsérőt és bírálót is. Ezek a vélemények — gyakran sok áttételen keresztül — így vagy úgy befolyásolják — segítik vagy módosítják — a fejlesztési terveket. Formálni, változtatni igazán csak közös erővel lehet. Ehhez az alapot a munka adja. A megyei pártértekezlet beszámolójából érdemes kiemelni egy mondatot. Így hangzik: „Teljes körűvé vált a foglalkoztatottság.” E megállapítás mögött tarkaságával húzódik az élet: becsesen szép eredmények és megoldásra váró gondok is vannak. Az, amit a somogyi ipar produkál, harmincötezer ember tehetségét, szorgalmát dicséri. Csak példaként: ebben a megyében állítják elő a varró- és kézimunkacérna felét. S hogy erre vállalkoz-
