Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

HINTÓSZERVIZ

n

Jövője van a

Siófoktól alig pár kilométernyire van egy szerviz, a ságvári Egyetértés Termelőszövetkezet udvarán. Itt nem nagyhangú benzinfalókat, hanem egy- vagy két-, esetleg négylóerős járműve- ket javítanak — és készítenek — pár hónapja.

Kajái József főkönyvelőt kérdezem, hogyan kezdődött.

— Nemrég több, újat akaró ember — fiatal, idősebb

;— került a gazdaságba. Szinte mindenki azon gondolkodott, mivel lehetne előbbre lépni, több hasznot hozni, adottságainkat is kihasználva. Legnagyftbb szerepe mégis a véletlennek volt: az egyik szobába tárgyalóasztal kellett, pár székkel, és szóba került: ve- gyünk-e vagy vállalkoznak rá a faipari szakembereink, hogy megcsinálják.

— Vállalták, s ahogy látom, nagyon szép munkát végeztek.

— Aztán számításba vettük, mennyi jó minőségű, saját feldolgozásra alkalmas alapanyag van az erdőinkben. Nem beszélve arról, hogy sok a rövid lejáratú hitelünk- és jó lenne valamilyen nyereséges tevékenység. De mi nyereséges, mi hoz hasznot? Természetesen az, amit máshol nem talál meg a vásárló. Így jutottunk el a parasztkocsi javításához, a hintó készítéséhez.

Sipiló Zoltán fiatalember. Egy kicsit csodabogárnak tartják a környéken.

'— Amikor elhatároztam, hogy kitanulom a bognár mesterséget, a barátaim azt mondták, nem vagyok egészen komplett, hiszen ennek nincs már jövője; mindent autón szállítanak, s a tíz év múlva születő gyerekek képen meg filmen látnak csak fogatot. Én mégis belekezdtem, annak ellenére- hogy az iskolában is voltak gondjaim: Budapestre kellett járnom konzultációra meg vizsgázni. hiszen asztalos osztálytársaimhoz képest nekem mást is el kellett sajátítanom. A szakmunkásvizsgán az,.én kedvemért'’ ült össze a bizottság. Ugyancsak Budapesten. A vizsgamunkám egy bricska volt. Ezt annak idején bemutatták az alkotó ifjúság pályázaton is.

Mielőtt ide került, dolgozott a kaposvári Univerzál Ipari Szövetkezetben, majd egy másik termelőszövetkezetben. És végre lehetőséget kapott: azt csinálhatta, amit szeretett. Bár egyelőre új szekérre, hintóra nincs megrendelés. egyre több kereket, szekéroldalt es más tartozékot készít. Van bőven apró javítás is.

—Kik a megrendelők?

— Elsősorban termelőszövetkezetek. állami gazdaságok. s van jó pár szekértulajdonos is. aki fölkeresett bennünket. Sőt úgy tudom, akadt külföldi érdeklődő, s javítottam turisták igényeit szolgáló hintákat is. A legnagyobb gond az. olyan alkatrészek beszerzése,

amiket magunk nem tudunk készíteni. Nagyon sok utánjárást igényel, s még anyag- beszerzőre sem bízható, hiszen nagy szakértelmet- gondosságot kíván.

— Épp egy keréken dolgozik.

— Ügy is mondhatnám: ez a szekér „lelke”. Nagyon

pontosan, precízen kell az agyat, az egyes küllőket megmunkálni. Különösen az utolsó küllőt nehéz helyére verni, mert akkor már a többi • igencsak szorítja az anyagot. Fontos a jól előkészített fa. Megfelelően ki kell szárítani, s egy kocsihoz. még kevésbé igényes megrendelő esetén is. legalább háromféle szükséges.

— Lehet-e ebből nyereséges melléküzemág? — kérdezem Kajdi József főkönyvelőt.

— Az idei természetesen ' lanulóesztendö, jövőre azonban szeretnénk, ha azzá válna.

Kört esi Zsolt

Lovasnapok Tamásiban és Pomázon

A Tolna megyei Tamásiban csütörtökön nyitják meg ünnepélyesen a 18. nemzetközi lovasversenyt, amelyfen tíz hazai csapat mellett hat külföldi lovasklub is részt vett. A sport- versenyeken kívül itt is népművészeti vásár és kiállítás várja a látogatókat. A

program pénteken és szombaton is tart.

Csütörtökön Pomázon is ■megtartják a hagyományos lovasnapot, amelyen díjugrató verseny, csikós bemutató, pusztanégyes és egyéb lovasmutatványok szórakoztatják a közönséget. Ellátásukra a termelőszövetkezet halászléfőző-versenyt, pecsenyesütést rendez.

Sumonyl Zoli ás

ll

_______

1

P

A h

1 1

E 1

L H

A

L

O

M

— Na de akkor is. azt mindet felre tudják tenni? Élni is kell. es nekik is van két gyerekük. Az se fillérekbe kerül.

— Na persze, Terikém, de vegye csak azt, hogy a gondnoknő kéte^r-kétszá- zas fizetése se annyit ér ám! Mert ők ezenkívül ingyen laknak, nem fizetnek közös költséget, nem fizetnek a gázért, vízért, fűtésért, villanyért telefonért, ezt mindet a mi közös költségünkből fedezi a lakásszövetkezet, ahogy a fizetését is. Ha ezt összeadja, akkor az a ketezer-kétszaz már legalább négyezer-ötöt er! Hát gondolja csak el! Nem olyan rossz állás ez! Na és mennyi áramot fogyaszt az

NÉPLAP

a kötőgép egész nap? Ha azt nekik kellene* fizetni!

— Ez igaz. És hat ha elköltöznek, ki lesz a gondnok? Az megvan már?

— Hó, hó, de meg menynyire hogy megvan, nagyon ügyes emberek laknak itt a házban, maga azt nem is gondolná, ’ hogy mennyire ügyesek! Na most ide figyeljen! Van itt a másodikon az a bajuszos. fekete fiatalember, akinek az a fekete fiatalember, akinek az a fehér Moszkvicsa van. Az már megegyezett a szövetkezeti közgyűléssel, hogy a felesége otthagyja a technikusi állását, elvállalja a házmesterséget, és beköltöznek a gondnoki lakásba. A házmesteréknek kell valameny- nyi lelépést fizetni, mert hogy azoknak volt egy fő- bérleiük valahol, oda költözött innen az előző gondnok, akit sokáig nem tudott a ház kitenni, mert nem volt hova menniük. Szóval, most a gondnokokat ez »

bajuszos fiatalember fogja kielégíteni, mert ő elcseréli a nagy lakását a negyediken egy máslelesre, tudja, a fodrásznövel, aki a két lányával meg az any javai lakik, a különbözeiét meg odaadja a gondnoknak. Ezt a másfél szobás lakast pedig eladja mai áron, de ügy, hogy a fodrásznő veszi , meg a nagyobbik lányának, aki ott marad az öregasszonnyal együtt. Szóval, az a 1 lényeg, hogy ez a pökhendi alak megszerezte magának az ingyenlakást, aztán még kér iisztán ötszázezer forintot! Hát látja, így lehet ma meggazdagodni. Aztán meg ennek a felesége is kötni fog, már megvettek valami nyugatnémet gépét, és három év múlva majd nekik is felépül a villájuk valahol. Mert nézze meg, három évnél egyik sem marad itt tovább, tizenegy év alatt most megy cl ? nar- madik házmester. Maguk meg csak veszekedhetnek a tanáccsal!

Ilyen beszélgetésekkel te- Jik a délelőtt' a játszótéren. Persze, hogy a lakásokkal való ügyeskedés így történik vagy hogy valóban har- mincezret keres-e a gondnoknő egy hónap alatt, ezt nem lehet pontosan, tudni, mindenesetre a ház lakói ezt beszélik.

Háromnegyed tizenegyre a gondnok fölszereli a csomagtartót, sőt két nagy IáGondnokok gondjai

Kemping „hdtu/nézetben”

A balatonszéplaki kemping nem tartozik a legnagyobbak közé. Így is csaknem ezerötszázan sátoroznak itt. Élvezik az idei nyarat. Örülnek, hogy néhány méterre van az ABC- áruház, az étterem, s még jobban annak, hogy a tábor a parton van:- csak egy macskaugrás, és máris várják az embert a hűs habok. Gondtalanul élvezik a vendégek — ki tudja, hány országból — a nyaralást. S ez így van jól. A gondtalan pihenésre a két kempingvezető, azaz — találó szóval — gondnok ügyel. Gondnok, aki a gondokkal törődik, és azokat megszünteti. Aki a kempinget „hátulnézetből” szemléli —- onnan, ahonnan vendég nemigen látja.

Zsebők István, a főnök és Zrínyi Mária, a helyettese hetenként váltja egymást; csütörtöktől éjjel-nappal tart a szolgálat, s utána egy hét szabad.

Pista bácsi (így szólítják a vezetőt) nyugdíjas, keresetkiegészítésnek szánta ezt a munkát. De erről beszéljen ő maga!

— Szenvedélyes kempingezők vagyunk a feleségemmel. Magyarországon alig tudna olyan labort mondani, amelyikben nem fordultunk meg. S végigutaztuk már Jugoszláviát, Olaszországot. Ausztriát, Csehszlovákiát is... Ez a hobbink. Most kapóra jött a lehetőség: megismerhetem a kemping kulisszatitkait. Háromezer forint a fizetésem: nem mondható soknak. de nekem a kemping a szenvedélyem.

Pécsrői költözött ide a nyárra „félnomádnak”.

Ke.mpingvezetői , tanfolyamat végzett, am gyakorlata még nem volt, viszont a szervezés, az irányítás nem ismeretlen előtte:

— Az Épfutói mentem nyugdíjba. Elődjének, a Du- nepfunak alapító tagja voltam; soha nem dolgoztam másutt. Voltam ki rendeltség vezető, forgalmi osztályvezető, fődiszpécser. Ügy gondoltam. ha azt el tudtam végezni, akkor a kempingvezetés sem ördöngösség.

— És nem sajnálja az idén elmaradt külföldi túrát?

— Nem, mert még csak ezután jön: Görögországba és Törökországba szeretnénk utazni: .Természetesen lakókocsival. Addig meg élvezem a gondjaimat; a reggeli ellenőrzéseket, a megbeszéléseket arról, hogy fiádat is tol pakol a kocsi tetejére, gondosan lekötözi őket, és óvatosan kihajt a parkolóból. Ekkorra már a dérii befejezi a legújabb híreket, s végre Abrahámné is szóhoz juthat, hogy elmesélje Szabó Lajos meghiúsított kalandját a kis szőke nővel. Ezen aztan a három asszony elszörnyülködhet ebédig.

15.

Délután háromnegyed

kellőkor, azaz egészen pontosan 13 óra 40 perckor fordul be a tanár UI-s Trabantja a Váci útról az Ár- pádhíd Étterem ele. Az étterem előtti bekötőúton, meg a szélső ház parkolójában már nagy készülődés folyik, rendőrök,, ifjúgárdisták, tűzoltók, rakodómunkások ügyködnek a téren, alig lehet elmenni közöttük. Oldalt, a járda mellett egy piros csuklósbusz és egy tűzoltóautó szűkíti le az utat. Az autóbusz telejen hangszóró, amely erős beal- muzsikával árasztja el a környékei; a zenét időnként megszakítják, és az Angyalföldi Ifjúsági Napok kezdődő rendezvénysorozatára hívja fel a járókelők és az ott tolongó gyerekek figyelmét egy enyhén raccsoló, de annal öntudatosabb női hang.

(Folytatjuk.)

nvan jöttek, hányán mentek, hol van még egy-két szabad hely. Cserélek biztosítékokat, villanyt javítok, elsősegélyt nyújtok, Szermesterkedem... Néha a ren- detlenkedőket is ráncba kell szedni; a társaikhoz belógó, de fizetni elfelejtő „potyautasokat” is elő kell keríteni, esetleg meg kell büntetni. Huszonnégy ember napi munkáját szervezem, a mosdók rendjét, a konyha állapotát ellenőrzőm... Soroljam? Inkább a szebbik oldalát mondom: a rengeteg emberrel jó találkozni. Akik hosszabb időt töltenek itt, azokat arcról ismerem. Minden ember egy-egy tanulmány.

— És mit nem szeret?

— Mondjam, ne mondjam? Mondom! A vécében- dugulást...

— Hát ettől engem megkímélnek — mondja Zrínyi Mária. — Ennyiből előny, hogy nő vagyok.

— És miért hátrány?

— Lágyszívű vagyok: nem tudok büntetni. Pedig jó néhányszor kellene. Nagy balhé ugyan nem volt az idén, de a bliccelőket, bizony, el kéne kapni. El is kapom őket, de megelégszem azzal, ha befizetik a díjat: Vékonypénzű diákgyerekektől szedjem el néhány százasukat?

— Lágyszívű, mégis hallgatnak Önre a kempingezők.

— No, ez megint némi előny. Inkább a férfiakhoz megyek oda, és ncaik, magyarázom meg, hogy íölösletudtunk közös nevezőre jutni; mindenki mást akart. Felkértük az intéző bizottságot, hogy kérdezze meg a mikeieket, nekik mi lenne a legmegfelelőbb.

A válaszra nem kellett sokat várni. A posta bontásakor azonban meglepődlek: a mikeiek egyetlen egy számba vehető megoldásra sem mondtak igent.- „... Nekünk régebben megígértek egy új kisáruházat! Tessék felépíteni azt...”

Augusztus 10-cn este hét órakor zsúfolásig megtelt a kadarkút! tanács mikei ki- rendeltségének irodája. Az

ges szemetelni, rátelepedni

a másik sátrára, éjjel motorral bedörögni a sátrak közé... ők pedig lovagiasak: nem veszekszenek. A hölgy vendégek pedig így „közvetve” értesülnek róla, hogy nyaralás közben is ülik rendet tartani.

— Mással is fölkeresik, vagy csak a kempinghez tartozó kérdésekkel ?

— Kérnek menetrendeket, tanácsokat is a bevásárláshoz. Tudok németül, így többször kell tolmácsolnom. Meg még ezernyi apróság előfordul.

És néha egy csokor virágot talál a gondnoki házikó küszöbén, néha külön is fölkeresi és .meleg szavakkal köszön el tőle egy-egy család.

' — Ez a szép. És persze az is, ha sikeresen, gördülékenyen megy minden: ha van a személyzetnek munkaruhája, van: mosószer, tisztítószer, ha a fürdők rendesen működnek, ha ...

— Mit adott cserébe ezért a munkáért?

— Műszaki rajzoló voltam hosszú ideig, de untam már az irodát, a sablont. Szabad, kötetlen munka: ez való nekem.

Pedig nem vagyunk angyalok.. A zuhanyozóban pörköltmaradékot hagyunk és szétszórjuk a szappanosdobozokat. Utána meg verjük a tamtamot, hogy mitől dugult el a lefolyó... Sok gond van a kempi,ngben. S helyettünk is törődik ezzel valaki — a gondnok.

I.uthax Péter

áruházra, akkor nem is építhetnek. Nekünk bolt kell, méghozzá sürgősen! Álom helyett megoldást kell keresnünk ...

— De mikor lesz belőle valami? —~ kérdezték kórusban.

Az afész vezetői szerint három éven belül mindenképpen, de lehet, hogy már a jövő télen ott vásárolhatnak. Ehhez persze a társadalmi munkára is szükség lesz.

Fél kilenc is elmúlt már, mikor szedelőzködni kezdtek az emberek.

Jenő

Volt, nincs... lesz?

Mikében boltot szeretnének. Pedig van boltjuk bőven. Van egv élelmiszerbolt a buszmegállóval szemben, es mellette egy italbolt. Fönt. a faluban újabb élelmiszerüzlet kínálja a portékát, a szomszédos ház pedig az iparcikkeké. Hogy hány hasonlóan kis létszámú település büszkélkedhet ilyen gazdagsággal? Kevés. Miért akarnak , hát boltot Mikében?

Ismerősöm meséli:

— Az egyik élelmiszerüzlet fél éve zárva van. Az italboltba jó érzésű ember be nem teszi a lábát; az iparcikkbe viszont az sem tud bejutni, aki nagyon szeretne: ajtajáról a rácsot rég nem vették le. Marad tehát a másik élelmiszerüzlet. És ez állandóan zsúfolt. A faluban az a hír járja, csakhamar bezáratja a köjál . . . Szóval: gazdagok vagyunk, és mégis szegények. Aki vásárolni akar, annak Kadarkáira, Lábodra vagy Nagyatádra kell mennie.

Furcsa, eset a mikeieké. Amióta Kadarkút nagyközség, Mike is a kaposvári járáshoz tartozik, ellátása azonban a nagyatádi járásra marad. Az atádi áíesz a gazdája itt mindennek. A nagyatádi áfésznál ismerik a bajokat, és szeretnének rá orvosságot találni.

Április 14-én Kadarkúton összeültek az álész. a tanács és az alesz mikei intéző bizottságának vezetői. Fábián Lajos, a nagyatádi afész áruforgalmi főosztályának vezetője mondta:

— Mikében valamennyi üzletünk rossz állapotban van. Elismerjük, szükség van a hálózat korszerűsítésére. korábban azonban nem

áfész intéző bizottságának tagjain kívül eljöttek a tanács mikei tagjai, es az érdeklődök. Sem Hetesi Lajos tanácselnök, sem Fábián Lajos nem számított ilyen sokra. No, de ennyi ember talán könnyebben mondja ki a végső szót.

A főosztályvezető:

— A faluban levő élelmi-- szerüzietet meg az iparcikk- boltot mar nem lehet átépíteni, annyira rossz állapotban van mindegyik. A volt tanácsházból ugyancsak nem lehel üzlet, mert másra használjak. Új aruház epi- . tesere nem vállalkozhatunk: nincs eleg fejlesztési alapunk. Szerintünk az egyetlen megoldás az, hogy a buszmegállóval szemben levő élelmiszerboltot alakítják át. Ott az italbolttol is vehetnénk el helyet, uj raktárt is építhetnénk, s végül kialakíthatnánk egy korszerű vegyesüzlelet, a kocsma is lisztesebb külsőt kaphatna . ..

Wertmann József . nem hagyta annyiban.

— Meg a negyedik ötéves tervben megígérték a kisáruházat. Nem foltozgatni: kell, mert azzal csak elodázzuk a dolgokat.

Szabályos szópárbaj dúlt az irodában. Szabó Lajos' szerint a mikeieknek új kis- áruház kell, mert megígérték nekik. Mágel István sem erletl egyet az afész véleményevei :

— Akkor se bolt, se kocsma nem lesz Mikében.

Izzóit a hangulat. - .Mindenki mondta a magaet.

Zságer Gyula, a tanacs vb-tagja próbálta' lehűteni a kedélyeket;

— Ha nincs pénz új kis-