Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-19 / 194. szám
Gazdagodott a nagyatádi könyvtár A festészet „szerelem Kiállítás a kempingben Átadták a megyei dijakat Kitüntetési ünnepség a megyei tanácson Zenét is lehet hallgatni Sokáig vártak az olvasók a nagyatádi könyvtár bővítésére. A polcoktól zsúfolt teremben olvasóhelyet alig találtak a látogatók. A könyvbarátok tudták, miért oly gyér a polcokon a választék : a raktárban már a mennyezetig zsúfolták a könyveket. A nagyatádiak az ünnepi könyvhétre várták a könyvtár felújítását és a zenei” részleg kialakítását, de — mint a legtöbb átépítésnél — itt is csúszott a határidő ... A kényes műszerek beszerelésével a Gelka nagyatádi kirendeltsége — egyedi terv alapján — napok alatt végzett. Mátrai János, a Somogy megyei igazgatóság műszaki vezetője a fél országot bejárta alkatrészekért, hogy a városlakók mielőbb birtokukba vehessék a fonotékát A könyvtár bővítése kétmillió forintba került. A Művelődésügyi Minisztérium Én tizennyolc éve ismerem, de úgy higgye el, dédi, hogy ilyennek én még nem láttam. Ügy üvöltött velem, hogy azt hittem, ösz- szedől a ház. — De a kutya- úristenit a kurva anyjuknak! Hát akkor ki a jóistennek épül, ha nem nekem?! Én ötvenkét éves fejjel összekalapálok még két fiút a 'meglevő két gyerekem mellé, akkor nekem nem épül?! Én harminc éve egy helyen dolgozom, égy gyárban; legjobb esztergályos, élmunkás, sztahanovista, feltaláló, művezető, üzemegység-vezető — minden anyámkínját rám aggattak már, csak a lakás nem nekem épül?! Hát akkor mutassák meg nekem, hogy kinek épül három es fél szobás lakás ebben az országban, ha nem nékem?! — Jaj dédi, így ment el reggel az István. De hogy ■zlán hogyan fog visszajön- *i, azt csak a jóisten tudja. Mert amilyen alapos ember az, hogy még éjjel is a benti rajzokon dolgozik, azokat számolgatja, hát az olyan indulatos is. A dedi és a fiatalasszony egy ideig még méltatlankodik a tanácsi hivatalnok pimaszságán, helyeslik Ábranégys/ázezer forinttal támogatta a munkát, s aki ma betér ide, kedvére válogathat a könyvek között vagy tucatnyi lemez közül keresheti ki a kedvére valót. Gazdagodott a nagyatádi könyvtár. De még így is a legkisebbek közé tartozik. Szila Ferencnek, a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár igazgatójának megnyitója útán a nagyatádiak közül sokan gondoltak erre. Ha új könyvtár nem épül is a városban, a mostanit bővíteni fogják, mihelyt a város pénzügyi lehetőségei megengedik. Addig is örüljünk az alkotmányunk ünnepére átadott új termeknek, ahol a tízéves város történetének kutatói is otthonra találnak. A tegnapi évfordulóra készült el az a sajtóbibliográfia is, amely a település utóbbi tíz évének krónikáját dolgozza föl. hám István Láng-gyári üzemvezető felháborodását és megegyeznek abban, hogy Tériké csak nyugodjon meg, mert ha a férje az asztalra csap, annak biztosan meglesz az eredménye. Amikor efölött valameny- nyien napirendre térnek, és Ábrahámné elérkezettnek látja az időt, hogy elmesélje iménti hőstettét a házasságtörő trabantossal, a szomszéd házban lakó asz- szony ismét más irányba tereli a beszélgetést. — Jaj, nem tudják, hogy mi van annak a Hankóczy- nénak a kislányával? Azok a maguk emeletén laknak. — Én csak kora reggel láttám, de akkor még mindig nagyon fulladt — mondja Ábrahámné —, én nem is tudom, hogy mi lesz ezzel a gyerekkel. Már ilyen asztmásán született szegényke, de most valahogy nagyon furcsa az egész. Hát csak ra kell nézni, már majdnem hároméves, és még másfélnek se latszik. Késő este beszaladt vele az anyja, de hogy a férjejji olyan dühös volt, kitéssé- keltem őket, és inkább én mentem át hozzájuk. Az egész szoba csupa gőz volt, kamillateát párologtattak, Nevét kevésbé, munkáit annál inkább ismerjük annak a fiatal grafikusnőnek, akinek szombaton nyílt kiállítása a bélatelepi kempingben. Németh Nelli filmplakátjaival. szép lemez- és könyvborítóival, -grafikáival gyakran találkozunk az Élet és Irodalom hasábjain. 1974-ben végzett a Képzőművészeti Főiskola reklám- grafikai szakán, kiállításokkal az utóbbi három évben jelentkezett. — Hol szerepelt eddig? — Budapesten, Nagykanizsán, Kecskeméten; most itt mutatom be képeimet. A Balaton mellett éltem, Fonyódon jártam középiskolába; örülök, hogy ismerőseim, barátaim is láthatják a munkáimat. — Sokoldalú tevékenységről ad most számot; több műfaj is megtalálható itt. — Grafikával főiskolás mert az szokott rajta segíteni, ha rohama van. Még a parkettára is teát öntöttek, hogy nagyobb felületen párologjon, nem is tudom, nem áztatták-e el a doktornőt. — Tényleg, hát ott lakik az orvosnő alattuk, annak nem szóltak? — Nem, mert nem ismerik, meg az nem is rendel otthon. A körzeti gyerekorvos látta' délután, ő azt mondta, hogy csak lélegeztessék kamillával, és ha nem javul, reggel' telefonáljanak neki, akkor megint kijön. — Igaz is — szól közbe a dédi —, reggel úgy hét óra után be is jött telefonálni. Hogy aztán mit beszélt az orvossal, azt ugye nem tudom, én kimentem a konyhába, de azt hallottam, hogy nem, nem. Azt az egyet nem engedi meg, hogy a kis Andreát kórházba vigyék. Azt az egyet már nem. Csak ezt hallottam, aztán gyorsan el is mentek, mert hogy jön a körzeti orvos. Na tényleg, hát azóta meg nem láttam. Talán az orvos adott be neki valamit, injekciót vagy , mit, aztán attól biztos jobban lett és elaludt. Mert hogy egész éjjel nem aludtak egy szemet sem, azt mondja Han- kóczyné. Jaj, de a/, az asz- s/.ony is milyen rosszul néz ám ki! 14. Ekkor, 10 óra 25 perckor a ház kapujart kilép a gondnok, pontosabban a gondnokra) férje, kezében egy tetőcsomagtartóval, es kezdi fölszerelni • fehér Ladákoromban kezdtem el foglalkozni, így abból az időszakból is elhoztam néhányat. A festészet amolyan „szerelem” számomra: a kiállítás nagyobbik részét ezek a képek alkotják. A legújabbat a nyáron festettem a kecskeméti alkotótelepen. Több munkám van, amelyet tárlók hiányában nem tudtunk elhelyezni; lemez- és könyvborítók, és a kedven-, ceim, a Kisdobos újság címlapjai. Munkám során tulajdonképpen mindennel foglalkozom; a reklámszakma igazán sokrétű. Talán a filmplakát készítése a legérdekesebb . . . — Meddig láthatja a balatoni közönség a bemutatót? — Augusztus 30-ig. Az- ,után a fonyódi művelődési házban állítom ki ezeket a ra. Az asszonyok most e t figyelik, mégis valami kis inoV.gás van a ház elolt, s megfeledkeznek Andreáról és Hankóczynét'ól. — Na, úgy látszik, hogy ezek már a költözködésre készülnek — int a gondnok felé a dédi. — Költözködésre? - Elköltöznek a házmesterék? Hát mikor jöttek ezek ide, három éve talán? — El hát, nem is hallotta, Teriké? Fölépült »a szép nagy házuk Alsogödön, azt mondják, több mint egymillióba került, de legalább másfél milliót megér, oda fognak kiköltözni. — Üristen, több mint egymillió?! Hát honnan van ezeknek ennyi pénzük? Mert hogy a csőszerelői fizetésből meg az asszony gondnoki - kétezer-kettőszázából ílem, az biztos!!! — Jaj szegény, hát honnan, honnan?! Hát a kötésből! Azt mondják, hogy ez a kis asszony harmincezer forintot is összeköt egy hónapban! Hogy a vásározók alig győzik elszállítani a kardigánokat, pulóvereket, annyit dolgozik. Már ketten is bedolgoznak neki a házból, a másodikról az a kis hegyes, szőke nő, meg az ötödikről a filmrendező felesége, azok az összeállítók. A házmesternő csak köt, de egész nap zakatol a gép a pincében. Bele is betégedne, azt fnondja. ha nem lenne ennyi munkája. így aztán (összejön a pénz. Számolja csak ki, egy évben főbb mint háromszázezer, három ev alatt pont egymillió! Hát hogyne! (Folytatjuk) Kulturális életünk fejlesztésében élenjárókat köszöntöttek tegnap a megyei tanácson; délelőtt átadták a Szocialista Kultúráért kitüntetéseket. délután az alkotói, a közművelődési és a művészeti díjakat. Az ünnepségen részt vett Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára, a kitüntetéseket és a díjakat dr. Balassa Tibor, a megyei tanacs elnökhelyettese nyújtotta át. Huszonketten kapták meg augusztus 2u-u alkalmából a művelődési miniszter adományozta Szocialista Kultúráért kitüntetést. Bagó Bertalan boglárlellei tanár, Bérletár Istvánná nagyatádi pedagógus, Csapó Tamásáé, a megyei könyvtár könyvtárosa, Cserjést János, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság előadója, Gábriel Fülöpné siófoki tanár, Hegedűs János, a megyei moziüzemi vállalat gépésze, Kardos Kálmánná kaposvári tanar, Kenedi Tiborhe nagyatádi zenetanár, Király György, a barcsi városi pártbizottság titkára, Király Zoltánná, a kaposvári művelődésügyi osztály közművelődési felügyelője, Kismánpoki Kornélné boglárlellei könyvtáros, Kiss Péter, a mernyei általános iskola igazgatója, Kiss Tiborné, a megyei A könyvet nem a terjedelme avatja irodalmi művé, hanem a szerző mondandója, stílusa. Szemes Zsuzsa — ahogy életregényének címével is mondja — A hallgatag mélyből jött ezzel az alig százharminc gépelt oldalas írással. írónő, tanyáról. Tanyából is a legmegvetettebb házból, a kanászviskóból. Nézem a fényképét: apró, törékeny fiatalasszony vagy lány, ölében rajztáblával, üres papírral. Tiszta lappal indul... Olyan ez a szemüveges, vékony csontú nő, mintha Móricz Zsigmond Árvácskája volna, harmincévesen. Móriczi a stílus is; ezt az iskolát járja Szemes Zsuzsa, aki Túrkevéo született, majd Csepelre került, ott szakmunkás lett, aztán 1979-ben diplomát szerzett a tanárképző főiskolán. Hány éves korában kezdte írni regényét? Huszonhat, huszonhét...? Móricz — mondtam, a stílust érzékeltetendő. De a paraszti memoárokat bütykös ujjal, a tintaceruzát időnként meg- nyálazva — az írást fizikai munkának érezve — író falusi asszonyok, férfiak stílusa is ez egyben. Tanulhatott tőlük, közülük is a legjelesebbektől, az erdélyi kali nénitől, Berényi And- rásnétól, Gémes Eszter nénitől. S fonódik a stílusba egy harmadik szál is: az ipari munkások életét megörökítő írók kemény, szinte az olvasót sebző írásmodora. Ezt meg talán Moldova szociográfiáiból vagy Tar Sándor szociografikus novelláiból tanulta. Jó tanítvány, mert ezeket önálló stílussá tudta asszimilálni. A kanász halálával kezdődik a regény; tizenöt éves kamaszlányként szakad nyakába a család gondja. Családfenntartó lesz A hallgatag mélyből hősnője. Az egyes szám első személyű regény hitelét az a megélt- ség-érzet adja, mely az olvasót azonnal' megkapja, s kényszeríti, hogy addig le ne tegye Szemes Zsuzsa könyvét, amíg el nem olvasta. Ez a kis félárva gyerek- lány nem tartozik hálával a felnőtteknek; nyiladozó értelme nem kap tőlük használható tanulságokat, eszméket. Modellt sem láthat emberi környezeteben élete könyvtár könyvtárosa, Kiss Zoltánné kéthelyi pedagógus, Koltai Andorné teleki nyugdíjas, László Attiláné kaposvári pedagógus, Major István, a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központ igazgatóhelyettese, Máj Péterné, az ecsenyi tsz dolgozója, Mil- hoffer Istvánná, a megyei moíiüzemi vállalat osztályvezetője, Paul LáSzlóné kaposvári tanar. Szendrei Andrásáé kaposvári tanár, illetve Vértes György, a barcsi művelődési és ifjúsági központ igazgatója részesült a magas elismerésben. öten Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak. Délután adták át az alkotói, a közművelődési és a művészéti dijakat. Alkotói díjjal jutalmazták Olsvai Imrét, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének főmunkatársát; Dévényi Zoltánt, a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru-nagykeres- kedelmi Vállalat igazgatóját. Ketten részesültek a megyei közművelődési díjban; Fehérvári József, a kaposvári úttörőzenekar karnagya és Kardos Kálmán, a kaposvári zeneiskola zongoratanára. A művészeti díjat ezúttal Csákányi Eszternek, a Csiky Gergely Színház művészének és Szikra János festőművésznek adományozták. fölépítéséhez. Durván él. csak a könyvek jelentenek számára más világot. Nagyon aprók azok a dombok, amelyeknek megmászásával emelkedhet. Gyári segédmunkásként is inkább csak az otthon- maradottak szemében lépett egyet fölfelé. Páriaéletet él, épp csak eszmélkedik. A szó szoros értelmében kiverek- szi a kazánfűtői beosztást, képesítést A bőrét viszi vásárra, amikor munkahelyi vezetői ellen „lázad”; akkor tapasztalja először a társak kompromisszumkészségét, s ez még elszan- tabbá teszi: kezd tudatosan élni. Diána, a kócerájban... S az építőiparban is, ahol óránként akarják őt a cu- lagerkát cementeszsákra fektetni, falhoz nyomni. Szemes Zsuzsa regényét az teszi izgalmassá, hogy ugyanolyan szakismerettel rajzolja meg a kanász ezernyi tennivalóját — még a férfit kívánó agyarazást is —, mint az ipari üzemek számtalan munkafogasat. Ugyanakkor a pusztai emberek, gyári munkások, ingázók, nyírségi cigányok hiteles portréit kapjuk; Szemes képes arra, hogy a kívülről homogénnek érzékelt réteget típusokra bontva állítsa elénk, s így összetettségüket bizonyítja. 7 Szemes Zsuzsa regénye szociológiailag hiteles mű, ugyanakkor egy csaknem ösztönlény öntudatra ébredésének regénye. S mint ilyen, bizonyos reményeket ébreszt bennem az egész réteget illetően. Ahogy a mű hősnője is megérzi egy villámfényes pillanatban: nyitni kell feléjük, eredményt akkor érhetünk el. Mammutdaru kezelőnője- ként búcsúzunk el ettől a konok kis embertől, ügy, hogy szilárd bennünk a meggyőződés: még többre fogja vinni. Szemes Zsuzsában, az íróban is ott a lehetőség, hogy jelentős tényezőjévé váljon irodalmunknak. A második könyv lesz a nehezebb... A regényt a Szépirodalmi kiadó jelentette meg.. I-pskn László SOMOGYI NÉPLAP munkáimat. I. £. KÖNYVESPOLC írónő, tanyáról / Sumonyt Zónán | _________________________ P | A | N | E 1 L1 Hl a| l| oIm
