Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

Rím készül a barátságról Bolgár katonaveteránok Lábodon Virágcsokrok, baráti ölelé­sek ... Bolgár katona vendé­geket köszöntőnek az úttö­rők Lábodon a község, illet­ve a csurgói párt-, tanácsi és társadalmi szervezeteinek vezetői. Olyanokat, akik a háború idején járlak először Somogybán; most a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának vendégeként érkez­tek — hogy megnézzék, az­óta mi változott. Kedves szavak hangzanak el. Rostás Károly, a Haza­fias Népfront megyei elnöke a magyar és bolgár nép tör­ténelmi múltba nyúló barát­ságát idézi. És azokat a na­pokat, amikor harcok dúltak e községben, s az egykori katonák társaikkal együtt vérüket hullatva küzdöttek a somogyi emberek szabad­ságáért is. Volt, aki az éle­tét áldozta érte... Háromszáztizenegy bolgár katonát hiába várt otthon családja: ott pihennek örök­re a virágtól diszlö lábodi hősi temetőben. A környéken vívott harcokban haltak hő­si halált. Sírjuknál most egykoi i katona társaik tisz­telegtek, virággal. A bolgár vendégeinket el­kísérte Lábodra a Televízió forgatócsoportja is; Megörö­kítette a baráti fogadtatást, a kedves találkozást. S meg­örökítik majd azokat a pil­lanatokat is, amikor fölke­resik az egykori harcok színhelyét. Barcs, majd a Baranya megyei Harkány, az ottani Hősi temető, mú­zeum szinten filmszalagra kerül. — Egy napot és egy éj­szakát töltöttem a harcok idején Lábodon. A 31. ezred­nek voltam a politikai he­Somogyban harcolt Dimiter Dimitrov vezérőrnagy lyettese. A mi katonáink váltották föl a máshová vo­nuló szovjet csapatokat, ök a Rinya mellett foglaltak harcállást... A parancsnok­ságunk Barcson volt, s az ott élő emberekről, a velük való' találkozásról nagyon sok személyes élményem van — emlékezik vissza a hófehér hajú Dimiter Dimit­rov vezérőrnagy. Ez az emlék és még na­gyon sok bolgár katona visz- szaemlékezése kerül hang­szalagra. A magyar és a Bolgár Televízió közös vál­lalkozása, hogy filmet ké­szít népeink barátságáról, amely a második világhábo­rú felszabadító harcaiban jutott legjobban kifejezésre. A Bolgár Tv is elkezdte a forgatást. Az Első Bolgár Hadsereg megalakulását, harci útját, sok katonájának hősi tettét, a még élők visz- szaemlékezéseit örökítették meg. S nemcsak katonák szólalnak meg: nagyon sok somogyi és baranyai ember­nek is van emléke a csak­nem négy évtizede le^jiott eseményekről, a bola . ka­tonákkal való találkozásról. Ezért hívták meg a lábodi találkozóra Tóth Mihály re­formátus lelkészt, Szokolics Gyula nyugdíjast, aki a harcok idején is ott élt a községben. Arra emlékez­nek, hogy a lábodi grófi kastélyban, a későbbi isko­lában volt a sebesült bolgár katonák kórháza. Film készül a barátságról, s azt mindkét televízió su­gározni fogja. Érdeklődéssel várjuk, hiszen a somogyi emberek sokat köszönhetnek a bolgár katonáknak. Köz­tük Alekszandr Dimov őr­nagynak, aki katonáival, s az önként jelentkező ma­gyar katonákkal életük koc­káztatásával — feláldozásá­val is — segítette megtisz­títani a somogyi falvakat a németek által lerakott sok tízezer aknától. Emlékszem, amikor néhány éve Alek­szandr Dimov nyugdíjas ez­redesként megyénkben járt, milyen szeretettel köszön­tötték azokban a községek­ben, amelyeket fölkeresett. S azért is várjuk a barát­ságról készülő filmet, mert testvérmegyénk, Kardzsali lakóinak is nagy szerepük van az Első Bolgár Hadse­reg megalakításában. A me­gye több száz lakója lett ka­tonája a rodopei ezrednek s vett részt a magyarországi fölszabadító harcokban Sz. I,. Sumanyl Zónán 1 P A N E I L ­H A I L O M A negyven ev körüli, szi­kár asszony minden reggel pontban hétkor érkezett. Fertőtlenítő vízben kezel mosott, maszkot kötött a szája elé, fölvette a magá­val hozott és keményre va­salt fehér köpenyt, s egy csecsemősnővér szakértel­mével és biztonságával nyúlt a gyerekhez. Az első pilla­natban látni való volt, hogy nyugodtan rá lehet bízni. És mire déltájban felváltottuk, addigra ráérő idejében a la­kásban is rendet rakott. De mert ez a gyermekpásztor- kodás néha hetekig is folya­matosan eltartott, s neki odahaza is volt mit tennie, egy idő után rendszert vál­SOMOGYI­NÉPLAP toztattunk. Reggel hazavitt.e a gyereket, délután pedig az iskolában átadta a felesé­gemnek. Az egyik lucskos november végi napon pedig azt javasolta, hogy vétek ezt a kisgyereket naponta kétszer végigzötyögtetni a Váci úti villamosokon, amúgy is náthás egy kicsit, nyu­godtan elalhat náluk. A lá­nyai is nagyon szeretik a kisfiút, eljátszanának vele, és mi csak hét végén vin­nénk haza. Addig meg min­den délután meglátogathat­juk, s az estéink szabadok lesznek, igazán e'nie• .eménk egyszer egy moziba, szín­házba, mint azelőtt. Meg­mondta a lakúmét, és elma­gyarázta, hogy in Gyöngyöst úton szálljunk lu a villa­mosról, gyalogoljunk be a Madarász utcáig, » etc bal­ra fordulva már csa< né­hány, lépésit vamjaik azok az egymáshoz ragasztott kis házak. Amikor első délután elin­dultunk, hogy megkeressük, és mire a tripoiiszi sötét útvesztőkben szorongó kér- dezősködések után rátalál­tunk a megadott címre, ak­kor már biztos voltam ben­ne, hogy egy percig sem maradhat itt a fiam. De még azt se fogom megen­gedni, hogy még egyszer ide hozzák! Inkább szabadságot veszek ki, és én ücsörgők mellette! Aztán a salakos útról a konyhába lépve már lanyhult a felbuzdulásom, a szobában pedig teljesen le­lohadt. Bent kínos rend és tisztaság volt mindenütt, a padlóról enni lehetett volna — ahogy mondani szokták —, az edények és a beren­dezés fémrészei szikráztak a villanyfényben. Az asz- szony egyedül nevelte két feltűnően szép és csinosan öltöztetett kamaszlányát; a férje 56-ban disszidált. s Amerikából csak színes fény­képeket küldözgetett magá­ról. — Gábor a szoba köze­pén állt egy járókában, a lányok körülötte viháncol- tak. <5 pedig boldogan kap­kodott feléjük. Rólunk meg alig vett tudomást. Két vagy három hétig élt a Lenti a Trl polisz ban, le- saároúva a vasárnapokat. Az illetéke« válaszol Á választás szabályos volt A kapóst ári Rozsa Ferenc Lakásépítő és Fenntartó Szö­vetkezet Zaranyi-lakótelep 4. sz. épületének tagjai által írt és a lap augusztus 4-i számá­ban megjelent levélre vála­szolva az alábbi tájékoztatást adjuk. A lakásszövetkezet tisztség­viselőinek mandátuma 1979 júniusában lejárt; a válasz­tások lebonyolítására, a köz­gyűlés összehívására a szövet­kezet régi vezetősége többszö­ri felszólítás ellenére sem volt képes. A Mészöv, a törvényességi felügyelet és a szövetkezet felügyelő bizottságával foly­tatott előzetes tárgyalások után javasolta az egyetlen le­hetséges megoldást, az írás­ban történő választást — erre jogszabály is lehetőséget nyújt. A szövetkezet igazga­tósága és a Mészöv által ja­vasolt személyekből álló jelö­lő bizottság állította össze a szövetkezet elnökének, elnök- helyettesének, tagjainak, va­lamint a felügyelő bizottságba jelölteknek a névsorát. A tagságot írásban tájékoztattuk az újszerű szavazás okairól, módjáról, szavazólapot küld­tünk, a jelölteket a törvé­nyességi felügyelet és a Mé­szöv is támogatta. A szava­zatok értékelése öt tagú sza­vazatszedő bizottság közre­működésével történt, a szö­vetkezet 402 tagja közül 228 lag érvényes szavazatot adott le a jelöltek mellett. A tag­ság több mint felének szava­zatával a tisztségviselők meg­választása törvényes volt. He­lyes lett volna a később meg­alkotott szervezeti és műkö­dési szabályzat értelmében a szavazás eredményét vala­mennyi lépcsőháziján kifüg­geszteni, ez sajnos elmaradt. *Az új vezetés megállapítot­ta az egyes lakóhazak anya­gi helyzetét. Ezt részközgyű­lésen ismertette az érintet­tekkel, a 4-es épületnél 1980. november 18-án. A 4. sz. épület építési költ­ségéből 87 296 forint maradt, amit az OTP a tagok építési' költsége arányában egyéni hi­telszámlájukon jóváírt — er­ről a tagokat értesítette. A tagsággal a régi vezetés szá­molt el az építési hitel fel- használásáról, de a hitelma- radványból elmulasztotta ren­dezni az épület északi fekvé­sű folyosóinak 45 050 forint összegű beüvegezési költségét. Erről, valamint a kétévi üze­melési és szeméttároló konté­ner beszerzésével kapcsolatos hiányról az említett részköz­gyűlésen a tagságot tájékoz­tatták. A lakásszövetkezet küldött- gyűlése 1980. december 15-én kötelezte a 4. sz. épület tag­ságát a hátralék megfizetésé­re, 12 havi részletfizetés en­gedélyezésével. A küldött- gyűlés határozatáról az igaz­gatóság 1980. december 29-én valamennyi tagot megfelelően értesítette. Reméljük, hogy a Rózsa Fe­renc Lakásszövetkezet Zara- nyi-lakótelep 4. sz. épületének es még néhány lakóépületnek tartozásai ki nem egyenlítő tagsága nem kívánja, hogy la­kóépületük árát és az epület fenntartási költségeit a szö­vetkezet egész tagsága fizes­se meg. A Mészöv a panaszbejelenté­sek kapcsán a Zaranyi-lakóte- lep első két ütemének lakóhá­zaival kapcsolatos elszámolá­sokkal külön is foglalkozott. Megállapította, hogy a régi vezetés, amely ezekben az épületekben lakó szövetkezeti tagokból tevődik össze, az építési, fenntartási költsége­ket szabálytalanul a szövet­kezet többi tagjára próbálta terhelni. Ennek jelenlegi ren­dezése, az elszámolások tisz­tázása ezekben az épületekben az új vezetéssel való össze­ütközésekhez vezetett. Valamennyi szövetkezeti tag tájékoztatása után, az alap­szabály módosításával a Ró­zsa Ferenc Lakásszövetkezet vállalta — térítés ellenében — több, megfelelő ügyintéző szervezettel nem rendelkező kis lakásszövetkezet könyve­lését, gondnoksági és egyéb adminisztrációs tevékenységé­nek ellátását, de nem egye­sült rúásik szövetkezettel. A lakásszövetkezetnek sajat te­vékenységét ellátó apparátu­sa nem nőtt, létszámában azonos a régi vezetéssel. Tisztelettel; Németh József ( Mészöv lakásszövetkezeti osztályának vezetője Piaci körkép — Nagyatádról Kicsi, de drága Vajszlóról jött, nem A nagyatádi piacon nép­szerűtlen a kiló: mértékegy­ségként az őstermelők in­kább a „csomót” és az „üve­get” kedvelik. így nehéz az árak kiszámítása. Gyakran előfordul az is, hogy nagyobb a felhozatal, mint a keres­let, ezért sokszor az árusok nyakán marad a portéka. .. Üt éve avatták föl a vásár- csarnokot, s 880 négyzetmé­ternyi alapterületével in­kább a kisebbek közé tar­tozik. Mégis járnak ide el­adók Barcsról, Vajszlóról, sőt Sellyéről is. Az arak borsosak. — Van képe százhúszat kérni egy pár csirkéért?! Milyen furcsa, hogy már tel­jesen el felej leltem ezt a tizenkét év előtti novembert, és most, hogy bontják a hírhedt telepet, egy csapás­ra beugrik a kép. Gabor, a járóka, a lányok. Hihettem volna-e, hogy valami közöm lesz az immár végérvénye­sen. legendák ködébe vesző Tripoliszhoz?) 12. Háromnegyed tízkor még mindig csöndes a panelba/, környéke. A kismamák, nagymamák, egyéb gyermek- sétáltatók még nem jöttek le a parkba, pedig már igazán meleg van, tizenkilenc fokot mutat a hőmérő. De az ab­lakból kinézve ez nem ér­zékelhető pontosan: a nap hol előbújik néhány percre, hol eltűnik a felhők között. Ha kis is süt, lyukakban világít át a felhőkön, mert a budai hegyek még párás ködben vannak, csak vé­kony körvonalaikat látni, a Duna fölött is kékebb, sű­rűbb a köd — itt viszont szokatlanul fényesen csillog­nak az autók szélvédő üve­gei. Ezekből pedig a kis­marnak, nagymamák, dedik még mindig nem tudtak el­dönteni, hogyan öltöztessek fel a gyerekeket. (Folytatjuk) kért többet... — Van, mert ennyi a ta­rifa. Egyedül árul, nincs ver­senytársa, hat annyit kér, amennyit akar. Horváth Lajos piacfel­ügyelő statisztikákat mutat. A papírforma szerint most a paprika kilója 6—16 forint, tehát drágább, rpint az or­szág bármelyik piacán. Akár­csak a paradicsom, amit itt 8—12 forintért mérnek. A tojás viszont általában 1,30- ért kapható. Máshol olcsóbb az őszibarack, itt 15—20 fo­rint kilója; pedig némelyik már túlérett, s többnyire jég is verte. „Gyümölcsügy­ben” azért nem kell panasz­kodni. A többi árushoz ké­pest a szőlősgazdáit kérik a legkevesebbet, már 10 fo­rintért is adják kilóját. A dinnyéseket hallva azonban irigységtől sárgul­nak a többiek: kilónként 8— 12 forintért vesztegetik a sárgadinnyét. Nem is tö­rődnek vele, hogy a Zöldert- nél csak négy forint. A mi­nőséget, úgy látszik, meg kell fizetni. A nagyatádi piac egyetlen görögdinnye­árusa Vajszlóról jött, és nem is kér többet a dinnye kilójáért, mint öt forintot, mégis versenytársa a Zöl­dértnek, az áfésznak, mert szebb az áruja. A Nagyatád környéki er­dőkben bőven van vargá­nya, róka- és laskagomba. Ez azonban nem látszik meg a piacon. Laskagombát a héten mindössze egyszer ho­zott egy idős néni, s több mint 120 forintért kínálta. Már csak virágért — hogy virágosabban lassúk az áru­kat — és krumpliért érde­mes kimenni a nagyatádi piacra. E piac tegnap sem volt jobb — es nem is volt rosz- szabb —, mint máskor. Szerfí-íiorvát hét augusztus 16-tól 23-ig a Hullám euerem jen Különleges ízesítésű etelek, roslonsültck. Hangulatos népi zene. LEGYEN ON IS A VENDÉGÜNK! Áfész, Boglárlelle (8jJ03)

Next

/
Oldalképek
Tartalom