Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

A Kapóii-díj Somogybán! Megnyílt a leilei faragókiállítás Rajtuk kívül tíz somogyi faragó vesz részt a kiállítá­son. Rajtuk kívül tíz somogyi amelyekkel a népművészek és a népi iparművészek talán si­kerrel oszlatják el azt a föl­tételezést, hogy nem képes megújhodni a faragás. Az el­ső díjas Gdts Gábor (Buda­pest) népi hangszereket készí­tett, Schmidt Sándor (Vásá- rosnamény) pedig mintegy két méter magas reliefet fa­ragott, egy másik, szinte kis­plasztikái igényű munkája Bartók emlékét idézi. A má­sodik díjas Horváth Béla (Budapest) az ólomberakásos faragást lámpatestnek alakí­totta ki. A harmadik díjas Chemez Árpád (Biatorbágy), a csontfaragás hagyományát ékszer-nyakék formájában újította meg. Tetszett az ugyancsak második díjas Ko­vács Józsefnek, a népművé­szet mesterének (Mernye- szentmiklós) kisplasztikái igé- nyességű két díszdoboza. A változatos bemutató ab­ban egységes, hogy nagy igénnyel készült minden tárgy, és mindegyik alkotá­son érződik — funkciójától függetlenül — a stilushűség a hagyományhoz és az alkalma­zandó korszerű igényekhez. Ilorányi Barna Tizenkettedik alka- lotnmal nyitottak meg tegnap délelőtt hellén, az td. Kapoli Antal emléké­nek szentelt kétévenkén­ti országos fáragókiálli- tást, amelyre nyolcvan- négyén csaknem három­száz pályamunkát küld­tek a tóparti település művelődési házába. A kiállításon száztizenhat faragast. mutatnak be. Somogyi résztvevő nyer­te el az idén a födijat, . melyet, td. Kapottról ne­veztek el. Varga László, a népművészét, mestere őrzi két évig a rangos dijat. A Balaton-parti kulturális élet kiemelkedő esemenve az id. Kapoli-pályázat anyagából kétévenként rendezett orszá­gos faragókiállítás. Az idei nemcsak azért emlékezetes, mert jó néhány év után is­mét somogyi pályázó kapta a legmagasabb elismerést, ha­nem mert kimagasló sikerrel szerepel valamennyi részve­vő. Az útkeresés után meg­nyugtató az eredmény: a ha­gyományőrzők es a népi ipar­művészek faragásai napjaink igénye szerint készültek. Dr. Balassa Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese megnyi­tójában kiemelte, hogy a pá­lyázók sikerrel'ötvözték a ha­gyományokat a mai igények­kel; a népművészet mesterei, a népi iparművészek többsé­ge az eddigi munkájához hí­ven magas művészi színvona­lú tárgyakkal örvendezteti meg a közönséget. Dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke rövid értékelésében elmondta, hogy a hagyományok ápolói mellett föl kell figyelni azok­ra is, akil^ a megújítást vál­lalják. — A népi iparművé­szet korunk tárgyi népművé­szete — állapította meg. A hosszú évek óta legran­gosabb leilei kiállítás jól tük­rözi a fejlődést. Tíz díjat és ennél is több munkajutalmat osztottak ki tegnap délelőtt. Varga László, a népművé­szet mestere egy faragott sza­rukürttel pályázott. A kom­pozícióban megelevenedik a pásztorélet sokféle mozzana­ta. Kompozíciója művészien arányos, kivitelezése mesteri­en szép. Különleges gonddal létrehozott egyedi alkotás. Második díjjal jutalmazták Tóth Mihályt, a népművészet mesterét. A segesd-lászlóma- jori faragó ezúttal pasztorbo- tokat készített, ezeken szin­tén megelevenednek a pász­torélet hagyományos jelene­tei, melyekhez egyénien új díszítményeket is hozzáfű­zött. Faragása példamutatóan szép. Sumonyl Zoltán J__________ 1 P A N E 1 L­H A 1 ■ 0 1 M Vagyis az ember, sarkall­va esztétikai hiányérzetétől, ott változtat, ahol s amit le­het. És ez akaratától függet­lenül még városképi lépték­ben is érvényesül. „Nem tudják, de teszik” — idéz­hetnénk most az ide vonat­kozó tételt. A háznak két bejárata van a liftakna két oldalán, s a lépcsőházból jobbra-balra egy rövidebb és egy hosszabb folyosó nyílik. A rövid fo­lyosón egymással szemben két-két nagy lakás, balra a hoszabb folyosón ugyanígy négy-négy kicsi. A szembe­néző lakások tükörképei egymásnak, s egyikből a Du­nára, a másikból a Váci út­ra látni. S minden emele­ten ugyanígy. A maga nemében a más­fél szobás a jobb lakás. Na persze, a maga nemében! Mert ott a félszoba legalább szobaméretü, alpterüiete négyszer három méter, s va­lahogy be is lehet rendezni. SOMOGYI IjlEPLAP A fürdőszoba például jóval nagyobb, mint a nagy laká­sokban, igaz ugyan, hogy ép­pen ezért ott van bent a WC-kagyló is, és nincs kü­lön éléskamra. Na meg a „gardrób-folyosó” egy mé­terrel rövidebb. Ezzel az egy méterrel — amely persze a lakás teljes szélességére ér­tendő — hosszabbak, illetve nagyobbak, az egy plusz két- félszobás lakások. A többi he­lyiség mérete a nagyszobáé, a konyháé, az előszobáé azo­nosak. A másfélszer másfél mé­teres előszobából — belépő­ből! — jobbra nyílik a konyha, szemben a nagyszo­ba. A konyha kétszer más­fél méteres cső, ennek a szé­lességéből még fél métert le­vesznek a beépített bútorok: a mosogató, a konyhaszek­rény, a gáztűzhely, a frizsi­der. Marad az egv méter keskeny folyosó. De meg ide, az üresen hagyott falra egy lecsapható asztallapot kellett szerelni — ez nem volt ben­ne a lakás vételárában, át­adás után járták végig az asztalosok a családokat, hogy aki kéri, annak néhány száz fönn tért fölszerelik, s . per­sze mindenki akarta — mert enni is kellene valahol. És ha magukban vannak, akár­milyen zsúfoltan is, de el­kínlódnak valahogy az egy­méteres csőben a keskeny asztallap körül reggeli, ebed, vacsora idején, ám ha ven­dég érkezik, a nagyszobában kellene teríteni. A nagyszoba, noha ház­gyári lakásméretekhez ké­pest igazán tekintélyes, hu­szonkét négyzetméteres alap­területével nagynak csak a többi helyiség mellett ne­vezhető. De talán szerencsés arányai teszik kellemesen emberi méretűvé: egyik ol­dala négy méter hosszú, a másik öt és fél, s a három nagyméretű ablaktábla, amely derékmagasságtól föl­felé teljesen elfoglalja a be­járati ajtóval szemben levő falfelületet, kitágítja és na­gyobbnak mutatja a szobát, mint amekkora. Az összefüggő falfelületek, a két ajtó és a széles ablak­sor elhelyezése persze a szo­ba berendezését is meghatá­rozza, vagyis variációs lehe­tőséget nemigen enged. Így majdnem minden lakásban ugyanott található a köny­vespolc (szekrényfal, üveges vitrin), a heverő (sarok ülő- .garnitúra,1 dupla sezlon), az íróasztal (ebédlőasztal, ko­mód), a televízió, a rádió. Bár­mely lakó bármelyik idegen la­kásban vakon eligazodhat. S minthogy egy-két kivételtől eltekintve a azaz harminckét Turg anyéviül Mas Jánosig Uj évad, új bemutatók Tartalmas új színi évadot ígér a kaposvári Csiky Ger­gely Színház az 1081 82-es szezonra. Babarczy László­tól, a társulat Jaszai-díjas igazgatójától kértünk infor­mációt a tervekről. Elmond­ta, hogy a múlt évad legsi­keresebb produkciói közül néhányat műsoron tartanak. Így. aki még nem látta — vagy újra szeretné látni — a stúdiószínház nagy sikerét, Zorin Varsói melódiáját Po­gány Judittal és Koltai Ro- berttel. az nem marad le ró­la az új évadban. Ugyanígy a kitjjnp musicalről, Kan- der-Ebb Csikágójáról, me­lyet Ascher Tamás rendezett Basil Julival, Csákányi Esz­terrel, Lázár Katival, Eper­jes Károllyal, Koltaival a főbb szerepekben. Ezt a da­rabot jótékony célú előadá­son is bemutatják majd. Játsszák Babarczy László rendezésében Victor Hugo újraértelmezett drámáját, A királyasszony lovagját Spindler Bélával., Máté Gá­borral és Básti Julival. Mű­soron marad Robert Thomas pszichológiai krimije, a Sze­gény Dániel, melyet Koltai Róbert rendezett, s olyan színészek lépnek föl benne, mint Jordán Tamás Jászai - díjas, Lázár Kati, Máté Gá­bor, Dánffy Sándor. Az új bemutatók sorát az orosz irodalom egyik legna­gyobb egyéniségének, Tur- genyevnek színműve nyitja meg: az Rgy hónap falun című darabot Elbert Jénai fordításában Ascher Tamás viszi színre. A második fel- nőttszínházi premiert Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéből tartják Gazdag Gyula rendezésében. Nagy Anikó vendégként alakítja, énekli a címszerepet. A da­liás Danilo és Glavari Han­na szerelmi románca nyil­ván nem „hagyományos” módon játszódik le előttünk. Peter Weiss Marat halála , című izgalmas drámáját is ígéri az új évad Ács János rendezésében. (Az elme­gyógyintézetben játszódó „te­rápiás színmű” pontos címe: Jean Paul Ma/at üldözteté­se és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában.) Peter Brook nagy hatású filmet rendezett Weiss drámájából. Vígjátékot is kínál a Csiky Gergely Színház a közönsé­gének, ennek szerzője és cí­me azonban egyelőre marad­jon titok! Gothár Péter ren­dezi majd. „York napsütése rosszked­vűnk telét. ,, Tündöklő nyár­rá változtatta át" — kezdi majd a színész Shakespeare III. Richárdját a kaposvári színház színpadának desz­káim Az új bemutatók sorá­ban ott találjuk ezt a shakeseare-i sorban is előkelő helyet elfoglaló drámát. Ba­barczy László vállalkozott a rendezésére. Két mű is „ver­seng” a bemutatóért: Franz Kafka Á kasiély cimű rf- zióregényének színpadi vál­tozata — Forgarh András dramatizálta —, illetve a Bertolt Brecht torzójából Heiner Müller által „kiegé­szített”. újjászült mű. a Fa­cer. (Müller nem ismeretlen a magyar olvasó előtt: a Modern Könyvtárban 1978- ban négy drámája, illetve adaptációja jelent meg.) Színházi „szenzáció” zárja majd az évadot: a társulat fiatal rendezője, Ács János, illetve Márlha. István zene­szerző musicalt ír. (Beckett Szöveg és zene művén már dolgoztak együtt, korábban!) Koltai Róbert jól sikerült Szegény Dániel rendezése adta az ötletet a színház ve­zetőségének: az új évadban stúdiókörülmények között több színész is valóra vált­hatja rendezői álmait. Jor­dán Tamást, Rajhona Ádá- mot, Máté Gábort és Koltait kérték föl stúdióprodukció létrehozására. Emellett a ka­posvári Kill ián György If­júsági és Úttörő Művelődési Központ Színpadán, Ascher Tamás rendezésében, Pogány Judittal bemutatják Roito Straussz Kiesi és nagy című drámáját is. A gyermekszín­ház az első premiert Gianni Rodari nálunk is népszerű olasz ifjúsági író Fülöp úrfí a füllentők birodalmában című színpadi játékából tart­ja Lengyel Pál rendezésében. L. L. KIVÁLÓ ÖRS A barcsi vasútállomás példát mutat Az állomásfőnöki iroda előterében a falon szép vö­rös selyemzászló, rajta fel­irat: „Kiváló őrs”. Szabó József valamennyi barcsi vasutas véleményét tolmá­csolva megjegyzi: — Büszkék vagyunk rá. • Hiszen nemcsak az önkéntes határőrök, az önkéntes rend­őrök tekintik kötelességük­nek a határsértés megakadá­lyozását, hanem mindenki, aki itt dolgozik: a forgal­misták és a jegyvizsgálók, a kocsilakalosok és a pálya- enntartásnál, a különböző beosztásban levők. Ezt a szép elismerést elsőként kaptuk meg az országban, s ez mindannyiunkat kötelez. család egyszerié költözött be a házba, s akkor az új la­kás miatt, meg a méretek miatt is új bútorokat kellett vásárolni — a berendezési tárgyak típusra, minőségre, színre csaknem mindenütt egyformák. Világosak, fé­nyesek, szögletesek. (Most zárójelben ugyan, de talán nem bántóan idegen anyagként ide kívánkozik egy rövid idézet Kövesi Pé­ter „Panelház és napvárta” című, 1978-ban megjelent szaktanulmányából: „A természettel való szer­ves kapcsolat lazulása gon­dolkodásunkban is szervet­lenüléshez vezet. Minden szervetlen forma között is a iegszervetlenebb a négyzet és a belőle építhető négyzet­raszter, a lét legalacsonyabb, ásványi szerveződésének a jele. Nem véletlenül lett a négyzetháló minden régi kul­túrában a minden irányú tel­jes gátoltság, a lezártság, a halál, a sötétség jele. Ho­gyan uralkodik el mégis ez a jel a mai emberi világun­kon?”) Szerencsére a mi panelhá­zunk lakóinak döntő többsé­ge ezt nem érzi, nem tud­ja; szeretnek itt élni, szeretik a lakásukat. Sokan ponto­san úgy, ahogy az autóikat is; legszívesebben nem is lak­nának benne, csak javítgat­nák és esínositgátnak, hogy aztán szigorúan csak zokni­ban lépve a szobába, meg­mutathassák ismerőseiknek. (FolytatjukJ Naponta ezernél több utas érkezik a nyáron Barcsra vonattal, autóbusszal. A rendszeresen bejárók mellett sok az ismeretlen, közöttük szép számmal akadnak fia­talok. Ebben a nagy nyári for­galomban különösen nehéz a dolgunk, önkéntes határ­őreink vasúti munkájukat vegezve gyakorta utaznak, így rendszeresen megfordul­nak azokon a helyeken, ahol már többször megkíséreltek határsértést. Mindenhova azonban mégsem juthatnak el. Ám szerencsére a Drává­hoz, a rejtekhelyét adó er­dőkhöz közel is dolgoznak vasutasok, s rájuk ugyan­csak számíthatunk — mond­ja Jakab Béla raktáros, az önkéntes csoport parancsno­ka. — Nagyon jó a kapcsola­tunk Lőrincz László száza­dos őrsével. Ha valamit ta­pasztalunk, azonnal értesít­jük őket, vagy, ha ránk van szükség szökött bűnözők ke­resésénél, elfogásánál, akkor együttműködünk az őrs ha­tárőreivel — mondja a pa­rancsnok. Hat esztendeje tevékeny­kedik hivatalosan az önkén­tes határőri csoport az állo­máson, ez a munka azonban már régebben kezdődött. A parancsnokon kívül az ala­pítók közé, illetve a csoport­ba tartozik: Vtaji Alajos ko­csi vizsga ló, Keresztényi Ká­roly raktáros. Bodnár And­rás jegyvizsgáló, Turlósi Ja­nos lakatos. Hárman közülük, Jakab Béla, Bodnár András és Sza­bados Béla kommunisták, * ezt a feladatot kapták az ál­lomás pártszervezetétől párt­megbízatásként. A becsületes munkát nemcsak a „Kiváló őrs” zászló jelzi, hanem az is, hogy Vízi Alajos tavaly vette át a belügyminiszter­től a Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát, Jakab Béla pedig Kiváló társadalmi munkás kitünte­tést kapott. Az állomás va­lamennyi önkéntes határőrét kitüntették az ötéves emlék­éremmel. A barcsi vasútállomás ön­kéntes határőrei évente há­rom-négy határsértést aka­dályoznak meg. S hogy mennyire szívügye vala­mennyi vasutasnak becsület­tel őrizni a „Kiváló őrs” zászlót, azt egy példa bizo­nyítja: Pápics József jegy­vizsgáló munkája közben gyanús fiatalokra lett figyel­mes a szerelvényen. Nem voltak a közelben határőrök, így az egyik állomásra ki­hívta e rendőröket. Ébersé­gével határsértést akadályo­zott meg. Szalai László Jakab Béla az önkéntesek parancsnoka a zászlóval.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom