Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

A bizalmi öröme Hatalmas csokor rózsa fi- Inboaik a kaposvári Opera iUaJsaarboit pihenöhelyieé- Beben. — Ellenőr volt nálunk, 6 bontsa — mondja Babócsai Latosné szakszervezeti b»­nikn. A mosolygó*. nagyon bn- ráteagos tiatalas*zomy ebben a holtban kezdett négyórás­ként 1969-ben, s azóta is itt dolgozik. — Aztán ipari tanuló tel­tem, s 1973-ban szabadul­tam— Heten dolgo­zunk a boltban. • van négy tanulónk. Mi, régiek mind megszeieztük a kozmetikai és vegyi szakmát. — Ügye, szép ez a szak­ma? — Igen, tetszik — vágja rá azonnal. — S most mar nekem is van tanulóm! Babócsai Lajosné életében kétszeresen fontos m az ISn-ea. Akkor ment férjhez, s abban ar. évben választot­ták: meg elÓK*ór szaksaerve- ae<* bnaalmÉnafc. — Mi tyen proMémákfcal fordulnék • bmateáhos ' a tflbbaek? — indent mcgbesaSKiBfc Mondhatom, hogy edfemfc nagyon jó « kapcsolat a bott - rmzetóvei. • káMéganókkeL S he valami problémát la­tok, akkor en is szólok. — S miben döntenek kit zfjpen a hotbveaetövei? — Itt von például a bé­resé*. aztán minden tizen­ötödiken a jutalék felosztása a legjobban dolgozók kö­zött. S folytathatom a fcerv- keszétesseL a saerveaéaaH, Megkérdeznek, ha a szabad­sagokat adjuk ki, ha vau» kánék családi és egyéb el­foglaltsága miatt műszakot kell cserélnie Valóban nem úgy van, hogy csak aláírom: ten®teg kíváncsiak a veit- menyemre. Babócsainé nagyon jónak tartja, hogy a Somogy me­gyei lparcükk-tóskereske­Hazánk és Kelet-Európa Kilcncszázőtvenhat.., Ar, SZKP XX. teongresE A legsúlyosabb válság Ma- feketéiket — az erre rrámytj- szusaoak szelemében hozott gyarorezágon. alakult la. A 10 magyar keresnek megfeLe. hamraaatok kwvetkeaeíSen és part vezetőjét, Rákosi Ma" lóén — csak fegyveres be­felesnas végrehajtása toűbö- tyast. aki képtetea volt avatkozással lehet megte­nösen súlyos következmé- sraektáB-dogmatikus teve- neuntem. A november 4-i nyékhez vezetett Len gyei or- kenysegének megvaStoata- szovjet katonai segitségnyúj' szágtoan es Magyarországon, tására. csak júliusban sike- test követően a helyzet egy­pedig a helyes urtédkedesek riiit eltóvolitaru a párt élé- re gyorsabb ütemben norma­időben valp végrehajtása női. Helyéibe azonban. — lizatodotti a forradalmi mun­számos nehézségtől káméflte sajnálatos módon — Gerö kás-paraszt kormány és az volna meg a két országot, Ernő, a Rákosi-klikk egyik újjászerveződő párt vezette sőt az egész nemzetközi, tagja került. A párton be- megújulási folyamat vi­szonylag gyorsan ki bontako­zott, A Szovjetunió, Kína és más szodaliisita országok je­lentős gazdasági támogatást nyújtottak. A loongeielidéétöt azonban alapvetően a belső fejlemé­nyek tették lehetővé. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága már 1956 decem­ber elején hozott határoza­taiban számba vette és ele­mezte az októberi esemé­nyekhez vezető okokat és megjelölte a továbbhaladás arányait. Az ellenforradalom „négy alapvető oka, illetve mozgató tényezője” meghatá­rozás (a Rákosi—Gerő- kk-kik, a Nagy Imre—Loson­ca, Géza vezette pántellen.- zék, a Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista-földesúri ellenforradalom, a nemzet­közi imperializmus) nemcsak a helyes orientációt segítet­te elő, hanem kétfrontos harcra mozgósítva, az egész­séges erők fokozatos tömörí­tését is. Tömeggyűlések, cso­portos és egyéni beszélgeté­sek, az újjászerveződő sajtó és pártoktató tevékenység hozzájárult az eszmei^politi- kai zavarok utáni tisztulás­hoz. Nem utolsósorban pedig a helyes ifjúsági, mezőgaz­dasági és értelmiségi poli­tika, a megújuló szövetségi politika (aki nincs ellenünk, a/, vételik van.) alkalmasnak bizonyult arra, hogy az év­tized vegöre lapjaiban meg­kcmrmitmsiba ee munkásmoz­galmat is, Lengyelországba!» W56 marctutaaiban az elhunyt B. Bicnot irtán E. Ochab lett * LEMP első titkára Az úg veretesnek nem sikerült n? örökölt problémák nősöd időn, belüli felszámolása, igy a társadalmi-gazdasági fe­szültségek júniusban. Poe- nanbam, nyűt megmozdulá­sokhoz vezettek. A rendet csak fegyveres erő igénybe­vételével lehetett helyreáltí- itoami. A szocialista megúju­lásért” sikirBszálló erők W. Gomnlka visszatérését kí­vánták, aki 1948-ig a párt főtitkára veit. de „jobtooMaS nacianaliste elhajlás” vádjá­val törvénytelenül leváltot­ták és bebörtönöztek. Go- rniulka rehabdfitálásdra csak az október 19—21-én tartott KB ülésén került sor. fAbfaan az időben N. Sz. Hruscsov vezetésiével aapejet pórt- és konThanyküldabtoég tartóz­kodott Varsóban.') Gomufltáit a párt első titkárává váSasz- torták. A válság megoldása éndekéfce»» * U5MP lénye­ges «áftoatateisniaat emtanaWt, 6 eziefa, eredményeként vi­sznogdag cyáw &uaú taasí- szotióESeSás folyamat Indáit meg. SOMOGYI NEPLARá? liiiti frakdos tevékenység egyre erősödött, a párt- és államapparátus cselekvőké­pessége viharosan gyengült A valódi szocialista megúju­lást kiverő erők üdvözölték a lengyelorsziaé hetyaet ok­tóber vegg megoldásának módját; hasonio célú törek­vésed azonban a párt meg­bénulása, a legfelsőbb párt­ét állami vezetés felbomlá­sa következtében kudarcba fulladtak. A kezdeményezés napok alatt az évek óta gondosan, készülődő, a fegy­veres föllépéstől sem vissza­riadó, a kapitalizmus' restau­rálását célul kitűző ellenfor­radalmi erők kezébe csúszott ÚL A magyanonszági válság aa egész szocialista világrend­szer problémájává vált. (Sú­lyosbította a helyzetet, hogy egyidejűleg a nemzetközi fe­szültség hirtelen, megnőtt: október 29-én Izrael, Nagy- Britarmiia és Franciaország megtámadta a Szuezi-csator­mát államosító Egyiptomot). A válság megoldása érdeké­ben a szovjet pártvezetés .konzol tacioka t folytatott a testvérpantofokal Az N. J5z. Hruscsov által vezetett part­es kormányküldöttség no­vember 2—3-án a jugoszlá­viai Briomiban tárgyalt J. ís. Vitával. Egyért* limiten ans a megállapításra jutottak, hogy n ms gyarorszag: Pót1 - lakúi rendezéshez szüteígéíi del mi Vállalat szakszervezeti bizottsága megszervezi a bizalmi testület üléseit. — Sokkal jobb ez a for­ma . . . Amikor összeülünk, a boltiak elvárják utána, hogy mindenről pontosam beszá­moljak. Munkaidő után itt maradunk, elmondom, hogy mi volt a téma, ki mit mon­dott. miben és hogyan dön­töttünk. Jónak mondhatom a bizalmiak és az szó-titkár közötti* kapcsolatot; elég gyakran bejön a boltba, köeoeUenSl tájékozódik a gondjaMikről. meghallgatja a véleményünket Kedvelt és forgalmas üz­let az Opena. Ilyenkor, nyá­ron sok a külföldi is, min­dennap vásárolnák szovjet, nemet román turisták. Ok is tapasztalják, miként a hasai vasárlök is, hogy udvariasan fogadják őket az üzletben, * ha látják, hogy nem találnak valamit azonnal a segítségére net- nek­— Sokat tegtafflsostmfc a tanulókkal is — mondja a bizalmi. — Azt hiszem, hogy nálunk nincs gond az udvariassággaL Ez egyéb­ként szakszervezeti feladaá . is ... Az sem mindegy, bogy tudunk -e mást ajánlani az esetleg hiányzó áruk he­lyett... Miklós Vera bizal­mihelyettes szántén minden­ben segít. — Én azt hiszem, hogy nagyon jó a kapcsolatunk — mondja Boa Gyuláné bolt­vezető. — Büszke vagyok Zsuzsára, ugyanis ő volt az első tanulóm. S most már szakszervezeti bizalmiként dblgozunk együtt. A köz­pontban volt egy tanfolyam a bizalmiaknak és a gazda­sági vezetőknek, arra szin­tén együtt jártunk. — S milyen volt? — for­dulok a bizalmihoz. — Nagyon sok hasznos tájékoztatást kaptunk. Föl­hívták a figyelmünket, ar­ra, hogy miben nyújtsunk segítséget, a boltvezetőknek... Az ott hallottakat minden­ben igyekszünk betartani. Babócsainé fonói, a férje kisgy alatti, de most már Kaposváron laknak. — A férjem most: is kijár * , kisgyaláni téeszbe: ott szerelő. Van egy Zsigulink, s nagyon szeretünk kirán­dulni . Rendszeresen járunk moziba, színházba is. Nekem a kaposvári színház nagyon tetszik, jók az előadásaik. Otthon kézimunkázom, ru­hát varrók, aztán olvasok is. Szeretem például Szilvási Lajos műveit, a Heming- wa y -kön y veket. Most Pas- suth Lászlónak A sasnak körme között című művébe fogtam... Bár sokan azzal ijesztgettek, ez nehéz lesz... Lajos Géza | Technikusminősítő és szakmunkástanfolyam Fiatal termelésvezetők a fűrészüzemben Kint az udvaron és a hat üzemben kilencszaz ember dolgozik. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyáregysége évente 370 millió forint értékű ter­méket, állít elő. öt év alatt — azóta, hogy gyáregységi rangot kapott a feldolgozó — kétszeresére növekedett a termelés értéke. A fa — a somogyi erdők kincse — adva volt, a sze­mélyi feltételeket azonban tudatos munkával kellett megteremteni. Geleta Fe­renc, a gyáregység igazga­tója elsőként azt említi, hogy a termelés közvetlen irányítói saját maguk ne­veltek és tanították. Az el­múlt években generációvál­tás zajlott le az üzemben: a légi. nyugdíjas kart elérő termelés vezetők helyére szak­mailag képzett fiatalok áll­tak és a korántsem könnyű munkát jelentő fafeldolgo­zásban több nő is munkát vállalt. A gyáregységben ma minden második munkahe­lyen lányok, asszonyok dol­goznak. Alaposan csökkent az átlagéletkor is: a dolgo­zók átlagos korát tekintve ma harmincöt éves a gyár­egység, A termelés növelése együtt járt a termékszerkezet kor­szerűsítésével, A fűrész­üzemben évente 60 ezer köbméter fát dolgoznak föl és * legkülönfélébb fűrész­árukat készítik belőle. Az asatalosüzem termelése évi százmillió forint Ennek fe­lét az ajtók, ablakok teszik ki, a másik felét pedig a bútoralkabrészek. A nagyka­nizsai és a zalaegerszegi gyár megrendelésére készí­tik ezeket. A parketta üzem­ben százezer négyzetméter padlóburkoló készül, s itt gyártják a ragasztott tartó- szerkezeteket is. A kiszolgá­ló üzemek — mint a szállítás, azr energiaszolgáltatás és a trrvk — is sok új szakem­bert igényeltek. — Az új feladatok ellátá­sának irányítására műveze­tőkre volt szükségünk — mondta a gyáregység igaz­gatója. — Képzésüket, más lehetőségek híján, magunk oldottuk meg. A gyáregy­ségben szakközépiskolai osz­tályt szerveztünk: ebben huszonegy fiatal végzett, és az érettségi után technikus- minősítő vizsgát is tett. A bizonyítvány birtokában va­lamennyien a képzettségük­nek megfelelő munkakörbe kerültek. Szakembergond- jainkal ez az osztály enyhí­tette, de nem oldotta meg, ezért született döntés, hogy a nálunk érettségivel dolgo­zó fiatalok részére — két­évenként, a megfelelő gya­korlat birtokában — szak­munkásképző-taníolyamot indítunk. A sikeres vizsga után nekik is módjuk van technikusminősítőre jelent­kezni. Az általános iskola nyolc osztályát végzett be­tanított munkásoknak is le­hetőséget adott a gyáregy­ség, hogy — a gyakorlat megszerzése után — szak­munkásvizsgát tegyenek. Egy huszonnégy tagú osztály a közelmúltban fejezte be az iskolát, sikeres vizsgával. Több mint a fele érettségi­zett volt, s már készülnek a technikusmi.nösítőre. A gyáregység nemcsak le­hetőséget nyújt a tanulásra, hanem kedvezményekkel is ösztönöz- A tanulás költsé­geihez hozzájárul és a tan­folyamokon való részvételi’« munkaidőkedvezményt ad. Legalább ilyen fontos az is, hogy a megszerzett tudái birtokában képzettségűknél« megfelelő munkahely várja a fiatalokat. Mindez egy üti oda vezetett, hogy a Somo­gyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyáregysé­gében nincs gond a vezetői« utánpótlásával. A termeién! közvetlenül irányító 32 mii« vezető érti a feladatát. Ezek az erőfeszítések rá hozzájárultak, hogy a gyár* egység öt év alatt több mini kétszeresére növelte terme« lését. Dr. Kcrcza Imre .............. . ......■■■-* A toronyban Fából készített csigalép­csőn jutunk föl a múlt szá­zad végién épített toronyba. Ez a munkahelye Kunecz István vezető váltókezelőnek, a MÁV kaposvári állomása dolgozójának. Lassan három évtizede, hogy a vasú hhoz szegődött, s tíz éve elmúlt, hogy beosztása ide szólította. okítja az ellenforradalom le­verése utáni legfőbb felada­tokat. A szocialista építés új lendülettel bontakozott ki. A magyarországi eUm- íorradaimi kísérlet hatására az SZKP 1956 februári XX. kongresszusa után megindult pozitív változások Bulgáriá­ban, Romániában és Cseh­szlovákiában átmenetileg le­lassultak, sőt ez utóbbi or­szágban. a Novotny-féle ve­zetésnek. az elkövetett hibák és torzulások. kijavítását halogató makacssága, kon­cepciótlansága a későbibiek- ben súlyos problémákat oko­zott. A viharos. 1956-ös év ese­ményeiből a Szovjetunió is levonta a szükséges követ­keztetéseket. Ezeket tükrözi — többek között, — a. szov­jet kormány 1956. október 30-án kiadott nyilatkozata. E nyilatkozat a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti kapcsolatok alapél- veivel foglalkozik. A nyi­latkozat szerint „a szocia­lista nemzetek nagy közös­ségiéhez tartozó országod amelyeket a szocialista tár­sadalom felépítésének közös eszméd és a proletár nem­zetköziség elvei egyesítenek, kölcsönös kapcsolatokat csak­is a teljes egyenjogúságinak, a területi integritás, az ál­lami függotlenség és szuve­renitás tiszteletben tartásá­nak, az egymás bélügyeibe * való be nem avatkozásnak elvedre építhetik. Ez nem­csak, hogy nem zárja ki, ellenkezőleg: feltételezi a szocialista közösségekhez tar­tozó országok szoros testvéri együttműködését, gazdasági, politikai és kulturális téren nyújtott kölcsönös segítsé­gét”. 1956 végén és 1957 elején lengyel, román, NDK-beli, magyar, csehszlovák és bol­gár (valamint koreai és mongol) párt- és kormány­küldöttség utazott Moszkvá­ba a szocialista országok kö­zötti egyenjogú együttmű­ködés kérdéseinek megtár­gyalása céljából. Molnár Tamas (Folytatjuk) — Vasárnap voltam leg­utóbb. Olyan a munkánk, hogy vasárnap, ünnepkor, nappal vagy éjszaka is men­ni keil A személy- és teher- saerelvenyek rendszeresen indulnak, érkeznek; a mi fel. adatunk, hogy a biztonságié be- és kijárást elősegítsük. Szép ez a munka, a felelős­ség azonban igen nagy. A II-es toronyból messze látunk. Az állomás előtti — naptól izzó — pályaszakaszt, a kilenc sínpárt, a be. és ki­járó szerelvényeket, az en­gedélyre, utasításra váró tar­talékokat, az egész állomás lüktető életét megfigyelhet­jük. — Most csönd van; a nagy forgalomnak vége. Szavaival ellentétben, per. oenkémt csöng a telefon: a forgalmi szolgálattevő közli, melyik szerelvényt vagy ja­vításra váró kocsit kell egyik vagy másik vágányra állíta­ni, illetve a fűtőházba, ja­vítóműhelybe vinni. — Értettem.,. Hármas ... Négyes... Kunecz István a telefon­ban hallattak után elismétel­ve nyomban utasításként ad­ta tovább a vele együtt dol­gozó Varga Kálmán beosz­tott váltókezelőnek. S ő ugyanúgy ismétli szavait, tőbbsizör is határozottan ki­jelentve: „Egyenes retesz- szel...” Veszélyes üzem a vasút. Emberek százai, ezrei ülnek egy-egy zsúfolt szerelvényen, s a toronyban levő váltóke­zelők felelőssége óriási. — Biztonságosán, baleset nélkül dolgozni: ez a legfon­tosabb ... Csattognak: a váltókarok. Egy-egy emeléssel nyolcvan kúónyi súlyt mozgatnak meg. Ilyenkor még hagyján, télen azonban, amikor a jég. a hó eltorlaszolja a síneket, a váltókat, bizony, ugyan­csak kell erőlködniük. Mun­kájuk vetekszik a súlyeme­lőkével. — Jelentem; szolgálati •nem történt. Kunecz István tájékoztatja munkájáról a valtőtonnyot ellenőrző Héjjas Károly allo- másfőnök-helyettest. Befut á Zsélic expressz, mégpedig pontosan. Itt, a toronyban ennek nagy a je­lentősége. Telefon'ofc, utasítások, je­lentések. Érkező, induló te­her- és személyvonatok, tar­talékok állandó helyváltoz­tatása. Percnyi szünet, percnyi megállás sincs. És közben fi­gyeli, mi történik az állomá­son; rendben állították-e a váltót. — Megfontolt, igen fe­gyelmezett ember. Körülte­kintően végzi e nagy fele­lősséggel járó munkát. Olyan kommunista, aki példát mu­tat társainak — mondja Molnár Pál, elz üzemi párt­bizottság titkára. Kunecz István az üzemi pártbizottság tagja, pártcso- portbizalmd. Váltókezelők, kocsirendezők tartoznak a pártcsoportjába. Gyakran előfordul, hogy a párlcso- port kommunistái a torony­ban találkoznak, ha rövidebb tanácskozást, tájékoztatást tartanak. Volt fékező, jegyvizsgáló, tolatásvezető. váltókezelő, majd vezető váltókezelő lett. Az arany koszorús Radnóti Miklós szocialista brigád tag. ja, s egyike volt a brigád­mozgalom megszervezőinek az állomáson. Háromszoros kiváló dolgozó. Gimnazista fia nyarata az állomáson dolgozik (pálya­munkásként), „ízlelgeti” a vasúti munkát — ezt a nagy fegyelmet, szervezettséget és gyakran lemondást is igénylő eletet. Üjabb telefonok, újabb szerelvények. S hiába mond­ta, hogy most viszonylag csönd van, kevesebb a mun­ka, lehet beszélgetni, erre alig-alig jut idő. Szalaí László időm alatt különös esemény,

Next

/
Oldalképek
Tartalom