Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-04 / 155. szám
Termelő és fogyasztó közös érdeke hagyjak; olyannyira, hogy meg saját húsellátásukról — ne feledjük: családok százezrei iő! van szó! — is központilag kell gondoskodni. De ha csak a felvásárlási árat növelik és a fogyasztói ár változatlan marad, akkor a háztáji termelőknek ráfizetéses lenne a disznóvágás is, hiszen jobban járnának, ha nem a saját drága sertésből, hanem az olcsóbb bolti húsból fogyasztanának. Talán ellentmondásnak hat, de ahhoz, hogy tartani tudjuk az évi fejenkénti 73 kilogrammos húsfogyasztást, emelni kell a fogyasztói árakat A termelői érdekeltség és a fogyasztás közötti összhangot ugyanis, nem lehet csak az ártámogatások növelésével megteremteni. Egyensúly! Ez azonban csak az egyik okt Ha furcsának is látszik.: a vasárnapi rántott szelet es a népgazdaság egyensúlyi helyzete között is van ösz- szef üggés. Fizetési mérlegünk javítása érdekében ugyanis növelni kell — és a piaci lehetőségek biztatóak — a dol- 1 árels zámolás ú vágóállatok és a húsipari termékek kivitelét És most jön a „vasárnapi rántott szelet”. Ha a hús árát emelik, óhatatlanul lassul a húsfogyasztás növekedése, több marad exportra. És talán nem sértő annak a megkockáztatása — még ha átlagról is van szó —, hogy nem alapvetőgond, ha a 73 kilogrammos évi húst fagyasztásunk nem nő gyors iramban, hanem csak lassabb ütemben éri. el a 80 kilogrammot. Hangsúlyozni kell: a húsáremeléssel nem szűnt meg, csupán csökkent a húsfogyasztás allami támogatása és nem csökken, hanem csak lassul a húsfogyasztás növekedési üteme. Ettől persze a tények nem változnak, de talán könnyebb elfogadni őket. B. P. Arra már mindenki rájött, hogy a világpiaci árváltozások nem állnak meg határainknál. Ha nem is hatnak azonnal, elóbb-utóbb olyan feszültségeket teremtenek. amiket itthon csak termelői, majd fogyasztói áremelésekkel lehet föloldani. Sem a fogyasztónak, sem a fölhasználónak nem tetszik az áremelés, de kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen ha a növekvő termelési költségeket állami támogatással akarnánk ellensúlyozni, akkor a nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát kellene erre a célra fordítani. És ez előbb lassítaná, később megállítaná az ország gazdasági fejlődését, áthárítani? Igaz, a legegyszerűbbnek látszik a dráguló termelési költségeket azonnal érvényesíteni az árban, tehát automatikusan áthárítani a fogyasztókra. (Az áthárítás szabadáras cikkek esetében sem lehet automatikus, hiszen az árképzési előírások az áremelések ellen irányulnak.) Az árak egy része azonban a maximált, illetve kötött árformába tartozik. Ügy is fogalmazhatnánk: ezeknél az árucikkeknél — köztük az alapvető élelmiszereknél — csak a. népgazdasági szinten indokolt és az életszin vonal - politikai tervekkel összhangban levő áremeléseket engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységeknek, a vállalatoknak a költségek növelését elsősorban belső tartalékaik földerítésével és kihasználásával kell ellensúlyozniuk. ' Csak ezek után kerülhet sor — finoman fogalmazva — ármódosításra. Nem mindegy persze, hogy minek emelik az árat. Például a dohány, az alkohol drágulása — bár sok embert érint — korántsem jelent akkora gondot a fogyasztóknak, mintha az alapvető élelmiszerek árát emelnék. Félreértések elkerülése végett tisztázni kell azt is, hogy mit értünk alapvető élelmiszeren. Ezeknek a köre 1981-ben más, mint például 1951-ben volt Az alapvető élelmiszerek egyre bővülő körét az ország gazdasági teherbíróképessége szabja meg, s ennek a körnek napjainkban már nagy átmérője van. Ügy is lehet fogalmazni: egyre kevesebb azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyeknek áremelésére ne szisszenne föl a közvélemény. A húsárak emelésének komoly gazdasági okai voltak. Nem arról van szó, hogy az állam a húsiparnak vagy a kereskedelemnek akar-e kedvezni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a termelői, a fölvásárlói árakat általában mintegy húszszázalékkal kisebb mértékben emelték az utóbbi években, mintamenynyit a termeléshez fölhasznált ipari anyagok, eszközök drágulása indokolt volna. Vagyis: a mezőgazdasági termelők viselték az áremelkedések egy részének terheit Érdekeltség! A dráguló takarmány- és energiaárak miatt azért, hogy a termelőknek érdemes- legyen hústermeléssel foglalkozni, korábban is több alkalommal emelni kellett a termelői árakat Társadalmi érdekből még a vasúti pályaőrt. a vidéken lakó, de gyárban dolgozó embereket is érdekeltté kellett, tenni a hústermelésben, hiszem a sertésállamány fele a háztáji és ház kömüH gazdaságokban van, s ezek rendkívül, érzékenyek a piaci vmbo- myokm. Ha tehát nem gazdasága« a sertéstartás, abbaT. megrendelőink! Felajánljuk javítási kapacitásunkat 1981. IV. negyedévtől : — UN—050 hidr. rendszer, — T—174 hidr. rendszer, — DV—1733 típusú bolgár targonca fődarabcserés javítására. AGROSZER KV Pécsi üzemegysége, Pécs, Megyeri űt B4. Telefon: 24-801, telex: 12-504 (S4872) A Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat felvételre keres két fűtőt, két segédfütöt és egy villanyszerelőt Jelentkezni lehet a vállalat központjában, a távfűtési osztályvezetőnél. _____ (84721) D él-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat 41. sz. Építésvezetősége fölvesz gyakorlattal rendelkező ívhegesztőket Jelentkezés helye: Kaposvár, Szokola-telep. (158942) PIACI KÖRKÉP Hatforintos tök az „adu” A kaposvári hetipiacon a vevők ' tagnap szinte tobzód- ■ tafk ez egyre olcsóbb primőrökben. Csupán a meggyárusok voltak szomorúak, a meggy ugyanis „nem ment”, pedig már hét forintért is kínálták kilóját. Az első sárgadinnyét 40-ért mérték volna. Az őszről mailad t 15 forintos almának végül is sikerült bevárnia az új termést — ezt viszont még kétszer annyiért kínálták. Hízik a nyári körte is; 15 forintért már harapásnyi szemeket adtak. A ribizli és az egres egyaránt 10 forint, akár csak egy üveg málna és egy kiló cseresznye. Kívá. natos kajszibarack 12-ért kapható, s alig drágább a franciabarack apraja — az utóbbiból festeni való szépet 30-ént lehetett beszerezni. A zöldségfélék közül as uborka szerezte a legkellemesebb csalódást: 14—15 forintért kínálták. És olcsóbb lett a fejes káposzta — már hétért is kapható. Üjburgomyát ugyanannyiért árulnak már mint ó-t: mindkettőt hatért öntik a szatyorba. Zöldbabot még nagyobbrészt csomóban láttunk (tíz forintért), de volt már kilós is — héttel többért. ' A zöldpaprika kilója 25— 30 forint. Darabonként öt forintért akkorát adtak, amekkora egy családnak ej eg vacsorához. Továbbra is nagyok a különbségek a paradicsoma rak ban: 30-crt árulták a „lecsommósegűt”, , o«-er* ■ javat. A borsóvételtől korántsem csak a 20 forintos ár tartotta vissza a háziasszonyokat. Az egyik kiskereskedő 7 forintos tőkké! tromfolt, de rajta vesztett: a 6 forintos töK volt az „adu”. Egy nagyobbacska fej karfiolt 15- ért vettek meg; 15 forint az újhegyima, s látszólag négygyei olcsóbb a régi. (Az utóbbiból jó, ha minden má. sodik szem használható.) Há. rom forintért kínálták néhány vevőriasztó fejes salátát. Továbbra is sok a gomba, ára azenban nem akar mérséklődni: 80 a vargánya, 70 a rókagomba, 30 a galambí- ca kilója. A csiperke ismét drágult, az egy hét előttinek kétszereset kérték, egy literért, 25 forintot. Az ínyencék kesernyés mosoly- lyal nyugtázták, hogy kese- rűgoimbát 20-ért is vehetnek. A tojás hivatalos ára ugyain 1,70, legtöbb helyen mégis két forintot kértek darabjáért. Gyenge vigasz, hogy Pesten és Szolnokon sem veszik 2.20-nál olcsóbban. Egy pár csirke 120-ért kelt el. Az Élmunkás téren 82 forintra szökött egy kiló élő csirke ár® — nálunk 50. És 100 forintot kértek egy októberi kakasért. A virágárusok nagy része petrezselymet árult: nemigen volt kérője a 25 forint körüli áron kínált dalia, és ró- zsacsokr oknak . Tátikából es hortenziából tízért kötöttek bukétat Mentés „égő" házból Verseny «az erdőben ben. Ott rendezik meg Ugyanis a szocialista országok elsősegélynyújtó szakaszainak nemzetközi versenyét. A fölkészülés során, az elődöntőkön és a tegnapi versenyen a résztvevők újabb ismeretekkel gazdagították tudásukat. E szakaszok készen állnak, hogy segítséget nyújtsanak embertársaiknak. Sz. Ij. Füstoszlop emelkedik a magasba, lángnyelvek mar- doasák az épületet; a hatalmas robbanás döreje még nem ült el teljesen. Sötét szürke egyenruhás egészségügyiek sietős csapata érkezik a helyszínié. A szakaszparancsnok jelentést tesz az őket fogadó orvosnak: — A 4-es szakasz fölkészült. Kérem a feladatot... — Egy többemeletes lakóház gázrobbanás következtében összeomlott; súlyos és könnyebb sérültek, sebesültek vannak. Intézkedjen, hogy elsősegélyben részesüljenek, kórházba kerüljenek... Felderítők rohannak a helyszínre — megállapítani, hol milyen segítségre van szükség. Parancsszavak, utasítások hangzanak: — Hordagyat!... Kötözőik, ide, gyorsan! Egy fiatal leány fekszik a földön; arc an súlyos égési serülések. Nem messze tőle egy másik: a hátán jókora vérző seb. Törött végtagú, üvegtől és szilánktól sérült emberek várják, hogy jó kezekbe kerüljenek... Sietős léptekkel viszik a járóképteleneket biztonságos helyre. Eszméletlen embert terítenek magához, szervezetten, gyorsan és határozottan tevékenykedik mindenki. Kaposváron a Cseri-erdőben került sor tegnap a Vöröskereszt centenáriumának tiszteletére indított verseny megyei döntőjére. Ezen az üzenni, területi polgárivédelmi eisósegélynyúj tó szakaszok vettek részt Dr. Orbán István, a Vöröskereszt megyei alelnöke köszöntötte azt a hét szakaszt, amely a járások, városok szakaszainak versengésében a legjobb lett s eljutott a megyei döntőre. A robbanás, az égő ház, a sebesültek — csak fellétele- zes. A lakóépületet egy kis faház, a füstöt, tüzet ködgyertya pótolta. Az elméleti verseny után került sor erre a feladatra, hogy a szakaszok bizonyítsák: valóságos helyzetben is megállják a helyüket. — Afész-dolgozók, fonónők vannak közöttünk, meg a Zöldért munkásai. Már azt is nagy eredménynek tartom, hogy a járási versenyt megnyertük, s ide eljuthattunk — mondja a 4. számú, böhönyei elsősegélynyújtó szakasz parancsnoka, Pintér Sándor tanár. S dicséri a szakasz tagjait lelkiismeretességükért, szorgalmúkért. Indulásra várakozik a 6- os szakasz a VBKM huszonhárom tagú segélynyújtó csapata: hat férfi, a többi asszony, lány. — Jól összeszokott m a közösség; megértjük és kölcsönösen segítjük egymást. Több mint három eve végezzük ezt a munkát A kaposvári Versenyt tizenhárom üzemi, területi szakasz közül mi nyertük meg. Attól fogva naponta 1—1,5 órát gyakorolunk, mert szeretnénk itt is jó eredményt elérni — mondja Garbóé« Miklós-né szakaszparancsnok. Igái, a Nagyatádi Cérnagyár, Gyékényes, a tabi Videoton és a Barcsi Kézműipari Vállalat szakasza jutott el még a megyei döntőre, a versenyre benevező ötvenkilenc üzemei és területi szakasz közül. Dr. Balogh Márta megyei egészségügyi szakszolgálati parancsnok értékelte a döntőt s hangsúlyozta, hogy ez jól szolgálta a szakaszok elméleti, gyakorlati fölkészülését Szekszárdra a területi dőR- tőre Igái polgári védelmi elsősegélynyújtó csapata utazik.: ők nyerték — a tegnapi versenyt. Második a VBKM, harmadik a Videoton. Nagy a tét A győztes szakasz ősszel Bulgáriába, Bur- gasba megy — hazánk polgárivédelmi elsősegélynyúj.- tó szakaszainak képviseletéSOMOGYI NÉPLAP B. F
