Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

Együtt a tömegekkel Pécsi kesztyű Somogyszilban A szocialista építés zavar­talansága, a nemzetközi osz­tályharc éleződése előtérbe állítja a munkásosztály for­radalmi pártjának vezető szerepét. Több tapasztalat — közte a sajátunk, de más or­szágoké is — arra utal, hogy a szocialista építésnek ez a törvényszerűsége elmé­leti és gyakorlati szempont­ból nagyobb figyelmet érde­mel. A munkásosztály csak olyan párt vezetésével tölt­heti be történelmi szerepét, amely rendelkezik a társa­dalmi fejlődés tudományos elméletével, a helyes tájé­kozódás és eligazodás ké­pességével az osztályharc, a politikai élet bonyolult vi­szonyai között. A pártnak időről időre föl kell mérnie az egyes társadalmi osztályok és főbb szociális rétegek hely­zetét, tényleges érdekeiket, törekvéseákieit, kölcsönös vi­szonyaikat, tudatállapotuk fő jellemzőit stb. Egy ilyen valósághű társadalmi kép alapján képesnek kell len­nie arra, hogy egyeztesse, összehangolja a társadalmi haladás irányába mutató különböző érdekeket, és olyan politikai programot, hosszabb-rövidebb távra szó­ló akciótervet dolgozzon ki, amely mögé föl tudja sora­koztatni a munkásosztály nagy többségét, a dolgozók zömét. A munkásosztálynak és pártjának ez a kölcsönös egymásrautaltsága korunk­ban a haladásnak és minden fő társadalmi probléma megoldásának kulcsa. Ezért minden haladásellenes erő­nek alapvető törekvése, hogy ezt az egymásrautaltsá­got leplezze, eltagadja. így válik a párt vezető szerepe egyik központi problémájá­vá korunk ideológiai harcá­nak. A marxista—leninista párt vezető szerepe a leg­szorosabban és legközvetle­nebbül kapcsolódik a mun­kásfiatalom erejéhez, szilárd­ságához és védelméhez. A párt vezető szerepét nem lehet formális jegyek alapján megítélni: kizárólag a lényegi, tartalmi összete­vők fejezik ki tényleges ér­vényesülését. Ezek pedig el­sősorban abban jutnak kife­jezésre, hogy a társadalmi élet minden területére kidol­gozott helyes politikával, a gyakorlat számára a töme­gek által elfogadható és tá­mogatásukkal megerősített elvi útmutatással rendelke­zik. Ez nem azonos a kőnk. rét társadalmi-szakirányí­tási feladatokkal, amelyek a szakvezetésre hárulnak. A párt az ilyen típusú vezetést nem vállalja és nem is vál­lalhatja magára, ehhez sem a lehetőségei, sem a felté­telei nincsenek meg. Ennek a vezetési módszernek al­kalmazása szükségképpen dilettantizmushoz vezetne, súlyos károkat okozna és el­vonná a párt figyelmét és erejét politikai feladataitól. A párt vezető szerepe nem a szakvezetés irányító szere­pének helyettesítését jelen­ti, hanem politikájának ér­vényesítését. A szakmai dön­téseket — gazdasági, kultu­rális, szociális téren — a párt politikájának szellemé­ben, elveivel összhangban az illetékes állami, vállalati, intézményi felelős vezetés­nek kell meghozni. Ebben az értelemben és szellemben rögzíti népköztársaságunk alkotmánya a párt vezető szerepét, amely ezzel az ál­lampolgárok kötelező poli­tikai, cselekvési normájává lett. A társadalmi intézmények oldaláról nézve a marxista- leninista párt vezető sze­repe a szocializmus politikai rendszerének egyik döntő és alapvető eleme. Ezenkí­vül, mint a legfontosabbak ide tartoznak: a szocialista állam a maga intézmény- rendszerével, a dolgozók tö­megszervezetei és mozgal­mai. Ezeknek önálló, ren­deltetésszerű munkája el­Fehér áru — olcsóbban Két vállalat már megkezdie Az élelmiszer- és vegyi- cikk-kereskedelemben új fo­galommal ismerkedhetnek meg a vásárlók. Különféle tartós élelmiszerek, konzerv­áruk, édesáruk, száraztészták, háztartási vegyi cikkek, úgy­nevezett fehér áru ként kerül­nek forgalomba. A fehér ter­mékek lényege, hogy olcsób­bak a hasonló, azonos minő­ségű cikkeknél. Elsősorban a lehető legegyszerűbb csoma­golás — például a karton he­lyett fólia, a fémdoboz helyett üveg, az import helyett hazai anyagok alkalmazása — a si­ma, a cifraság nélküli külső teszi lehetővé az árcsökken­tést. Két nagykereskedelmi vál­lalat — budapesti fűszért, va­lamint a Pest, Komárom, Nógrád megyei Élelmiszer- é6 V egyiáru-nagykereskedelmi Vállalat — egyelőre 8—10 féle „fehér árut”: száraztész­tát, édesipari terméket, gyü- mölcskonzervet hozott forga­lomba. Ezek egyes üzletekben már megjelentek. Az Anni teakiflit és a Vali vaníliás teasüteményt például 25 fo­rint helyett 23 forintért áru­sítják — csupán azért, mert kartondoboz helyett fóliába csomagolták. Ezért csökken­tették 2 forinttal a vegyes mézessütemény árát is. A bé­késcsabai konzervgyár kétto- jásos csőtésztája részben a csomagolás miatt, részben mert a tészta minden szála nem éri ei a szabványban elő­írt hosszúságot 19 helyett 16,30 forintba kerül. A nagy­kőrösi konzervgyár ribizke- dzsemje — amelyből elhagy­ták a drága importzselatint — 4,40 forinttal lett olcsóbb. Az első fehér áruk külföldi tapasztalatok alapján szület­tek. Az érintett kereskedelmi és ipari vállalatok megegyez­tek abban, hogy a használati értékben, minőségben teljesen azonos termékekből olcsóbbat is gyártanak. A fehér áru elnevezés meg­különböztetésre szolgál, az ilyen cikkek egyszerű fekete betűs, sima fehér címkéje — rajta egy malacpersely es rajzzal — maga is az olcsóbb árat jelzi. A cél az, hogy miután egy­egy adott termékből „fehér áru” és hagyományos is ké­szül, s ezek együtt találhatók az üzletekben, a vásárlókat külsőleg is egyértelműen tá­jékoztassák az olcsóbb árak­ról. A déli part egyik legna­gyobb tüzeptelepe a boglár- lelted; a hagyományos épí­tőanyagokon, kívül vas-mű- sziaíki cikkeket és üvegárut is forgalmaznak itt. Ez utób. biból — az Amfora híjáin — a magánvásárlókon kívül az úgynevezett viszonteladókat is ellátják. Síküveget színes, mintás és drótbetétes üveget árusítanak, illetve ömrakodó gépkocsival szállítják a kö­zületi és a magáhmegretn- delőknek, egyaránt. A Dél- dunántúli Tüzép Vállalat boglári telepén 1981-re 80 millió forint bevételt ter­veztek — ennek a felét jú­nius 15-re elérték. A vásár­lóik kőiében különösen nép­szerű a karmacsi tsz bala- tomgyöröki bányájából saár- mazó tnészkőzúaalék, amit a Mahart uszályai szállítanak a bogiári kikötőbe. A Tüzép mind a magánépítők, mind a közületek szempontjából hasznos megállapodást kö­tött, ugyanis a Mahart Ba­latoni Hajózást Üzemigazga­engedhetetlen föltétele a szocialista politikai rend­szer zavartalan működésé­nek, többek között a párt vezető szerepe következetes érvényesülésének is. Az ál­taluk kapott jelzések, infor­mációk feltétlenül szüksége­sek a társadalmi viszonyok és folyamatok reális meg­ítéléséhez és a helyes politi­kai döntések időbeni megho­zatalához és megvalósításá­hoz. Ebben az értelemben maguk is részesei a politikai alakításának, nemcsak egy­szerűen mechanikus végre­hajtói. Ebből kiindulva a párt politikáját — ha a kommu­nisták jól képviselik — mint általánosan követendő irány­vonalat tudatosan fogadják el. A párt általános osztály- és rétegpolitikája jó alapot nyújt a különféle intézmé­nyek sajátos tevékenységé­hez, vezető szerepe ily mó­don e viszonylatiján is érvé­nyesül. A párt vezető sze­repe ebben a kapcsolatban nem uralmat, parancsolga­tást, utasitgatást jelent: a munkásosztály, a dolgozó nép önzetlen szolgálatában, a helyes politikai irányvo­nalnak meggyőződése«, kö­vetkezetes képviselteiében és meggyőzésen alapuló el­fogadtatásában nyilvánul meg, a különböző társadalmi szervek és intézmények ön­állóságának tiszteletét, mun­kájuknak becsülését jelenti. A nemzetközi és hazai ta­pasztalatok egyaránt tanú­sítják, hogy a szocialista országok ereje, szilárdsága, fejlődésének üteme és fó­rét lensége, elválaszthatat­lan a párt helyes politika fölismerésétől, szervezőmun­kájától, a tömegek cselekvő támogatásától. Ahol nem érvényesült megfelelően a párt vezető szerepe, ott megtorpant a fejlődés, kiéle­ződtek a különféle társa­dalmi ellentmondások, elke­rülhetetlenül bekövetkeztek a konfliktusok. Végső fokon olyan politikai válságok ke­letkeztek, amelyek a mun­káshatalom fennmaradását veszélyeztették. A történelem tapasztalatai­ból a szocializmus ellenfelei is tanultak, ezért legfőbb feladatuknak tekintik a párt politikai befolyásának, vezető szerepének aláásását. Jól tudják, hogy míg a mun­káshatalom vezető ereje, a kommunisták pártja, követ­kezetes marxista—leninista politikát folytat, politikailag egységes, szilárd, fölsorakoz­tatja maga mögött a töme­geket, addig reakciós, ellen- forradalmi politikai törekvé­seik kudarcra vannak ítélve. A párt vezető szerepének következetes érvényesülése döntő hatalmi tényező. R. J. lóságával: ennek értelmében a kavicsnál (murvánál) ol­csóbb mészközúzalékot az igényeknek megfelelő meny- nyiségben szállítják az észa­ki partról a délire. — Tavaly kísérletképpen nyolcezer tonna zúzalékot fogadtunk a kikötőben, s rendkívül gyorsan értékesí­tettük — mondta Kerekes Csaba, a telep vezetője. — A Tüzép és a Mahart együtt, működése gyümölcsözőnek bizonyult. A kavicshoz képest a mészikőzúzalék olcsó (a kavics Gyékényesről érke­zik vasúton, következéskép­pen nagyobb a szállítási költsége), s a közületek, va­lamint a magánépítők egy­aránt fölhasználhatják. A helyi tanács például a fölá­lltakat tölti föl vele. A nagyközség császtai részén, ahol a legtöbb a rossz minő­ségű földút (s szilárd burko­latra nincs pénz), a Mahart által szállított györöki mész­kőzúzalék révén megfelelő, ama utakat készíthetnek. A Világos, műanyag borítású falak, hűtőszekrény, hideg­meleg viz, meleg ebéd, szé­pen berendezett helyiségek ... Huszonhárom asszony dolgo­zik itt, a somogyszili terme­lőszövetkezet varrodájában. A Pécsi Kesztyűgyárral van­nak kapcsolatban: bérmunkát végeznek. Formás kesztyűket állítanak össze. Nagy része exportra megy. Négy-öt párat varrnak meg naponta — per­sze van, aki többet, van, aki A megye takarékszövetke­zeteinek munkája sem men­tes a gondoktól, mégis — és ez a szövetkezetek legutóbbi megyei küldöttközgyűlésének értékeléséből kitűnt — náluk volt legerőteljesebb a fejlődés az elmúlt öt évben. A taka­rékszövetkezetek korszerűbb feltételek között és magasabb fokon elégítik ki az igénye­ket, mint egy-két éve. Taglétszámuk öt év alatt 62 ezerről 77 ezerre nőtt: ez azt jelenti, hogy működési területükön minden negyedik ember tagja a takarékszövet­kezetnek. A tagok által befi­zetett részjegyek összege megközelítette a 11 millió forintot. Az eredmény egyik nyitja, hogy jórészt időben fölismer­ték az erők egyesítéséből, a nagyobb szövetkezeti mére­tekből fakadó gazdálkodási lehetőségeket, (öt év alatt 23- ról 14-re csökkent a megye takarékszövetkezeteinek a száma.) Jól példázza e lépé­sek eredményességét, hogy a lakosságnak sem mindegy, mennyibe kerül az építő­anyag; kevés homok hozzá­adásával ezt fölhasználhat­ják például házalapozástnáj is ... — Az idén mennyit ad­tak el? — Eddig nyolcezer-három, száz tonnát. De legalább ti­zenötezer tonnára volna szükség. — Csak itt kapható a mészikőzúzalék ? — A siófoki teherkikötőbe is szállít a Mahart, de ott is mi vagyunk az értékesí­tők. Siófokon egyelőre csak közületékinék aduink, de ha szükség lesz rá, a lakossá­got is kiszolgáljuk. Ezenkí­vül szeretnénk szállítani Ba- latomszemiesre és Szent- gyöngyre is, ha megfe­lelő lesz a kikötési lehető­ség. A Maharttal kötött me», állapodásunkról még annyit: csak a telefont kell fölven­nünk. s máris indul a-z uszály a szükséges rako­mánnyal, S®. A. kevesebbet. A fizetés is ennek a függvénye: 1500-tól 3000 fo­rintig keresnek az asszonyok havonta. Egy éve működik ez a mel­léküzemág. Az idén 19 ezer pár kesztyűre szerződtek (a mennyiség még változhat). A pécsi gyár most szerződött először termelőszövetkezettel. A melléküzemág elsősorban foglalkoztatáspolitikai célokat szolgál, és szerény nyereségre számít — a környéken nem hét legnagyobb takarékszö­vetkezet kezeli ma a betét- és kölcsönállomány 71 százalé­kát, s ők érték el a nyereség négyötödét. Az elmúlt tervidőszakban 12 új szolgáltató-üzletházat építettek, többet pedig kor­szerűsítettek. Az idén újabb 4,4 milliót fordítanak fiókjaik korszerűsítésére. A somogyi takarékszövet­kezetek korábbi betétállomá­nya megkétszereződött, s így megközelíti az egymilliárd fo­rintot. A szövetkezetek keze­lik ma a lakossági betéteknek csaknem a negyedét. Egy-egy szövetkezet átlagos betétösz- szege mintegy 70 millió fo­rint, de három helyen — Bar­cson, Balatonszárszón és Nagybajomban — már száz­milliót meghaladó betéttel rendelkeznek. Összesen mint­egy 40 ezer betétkönyvet ke­zelnek. Száz lakosra 14,3 be­tétkönyv jut (hárommal több az öt év előttinél), az egy könyvben őrzött összeg csak­nem 25 ezer forint. A szövetkezetek 1975 óta 104 ezer esetben adtak köl­csönt, összesem mintegy 830 millió forintnyit. Elsősorban az építési kölesönök iránt nőtt az igény, sokan kértek azonban hitelt háztáji gazda­ságuk fejlesztéséhez is. Az utóbbira 171 milliót adtak a takarékszövetkezetek. Figye­lemre méltó, hogy mérséklő­dött az áruvásárlási kölcsö­nök iránti igény; ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy a fa­Űjabb negyvenöt nagyüze­mi gazdaság csatlakozott a besnyői Sallai Imre Tsz ál­tal összefogott Dunántúli Ipari Növénytermelési Rend. szerhez — ezzel a Diner taggazdaságainak száma megkétszereződött, termés- területe pedig a korábbinak háromszorosára növekedett. A Dunántúl kilenc megyéjé­ben — a szója, a kukorica, a cukorrépa, az őszi búza, a káposztarepce és az olaj­len — termesztésével foglal­kozó teimekitot rendszer se­volt ipari üzem, az asszonyok legnagyobb része otthon volt vagy szántóföldi munkát vég­zett. Harmincöt fővel indul­tak, de nem mindenki tudta megszokni a kézügyességet igénylő munkát. Ha lenne je­lentkező, még húsz asszonyt tudnának foglalkoztatni vagy talán többet is. Ki lehetne alakítani még három helyisé­get, s a kézi varrásról át le­hetne térni a gépire. A gépe­ket a pécsi gyár adná. lusi háztartások túlnyomó ré­szében már megvan vala­mennyi részletre is vásárol­ható iparcikk... A takarékszövetkezetek új szolgáltatásaikkal megannyi apró hétköznapi gondot is át­vállalnak ügyfeleiktől. Az áram- és a biztosítási dijak beszedésétől, az újsághirde­tés fölvételig széles a skála. Sok utánjárástól kíméli meg a kistermelőket, hogy a taka­rékszövetkezetek fizetik ki a fölvásárolt termények és ál­latok ellenértékét. Az idegen- forgalmi szolgáltatások közt említést érdemel a valutabe­váltás és a fizető-vendégszo­ba közvetítése. A takarékszö­vetkezetek munkájának is ré­sze van abban, hogy a Coop, tourist fi aet ővendég - f orgal ­ma! öt év alatt megmyolc- saorozódott. Javult a szövetkezetek gaz­dálkodási eredménye és mun­kájuk hatékonysága. Nyere­ségük öt év alatt megkétsze­reződött, s elérte a 4,5 millió forintot. A száz forint mun­kabérre jutó nyereség elma­rad a megyei átlagtól, a ko­rábbiakhoz képest azonban ez is számottevően javult. (A bérhatékonyság például 38 százalékkal.) Mindezek átlagszámok, s mögöttük szövetkezetenként igen eltérő eredmények rej­lenek. Elsősorban ezeknek a különbségeknek a mérséklése, a koncentráció adta lehetősé­gek további kihasználása lesz a következő évek feladata. gítséget nyújt a gazdaságok­nak a gépek beszerzéséhez, az alkatrészellátás javításá­hoz. Az Ipari növények ter­mesztésén túl a húsprogram megvalósításához is segítsé­get nyújtanak, kidolgozták például a korszerű gyep­gazdálkodás és hasznosítás technológiáját. Máris indul az uszály Mészkőzúzalék Balatongyörökről Gazdasági társaság iparinövény-termesztésre Takarékszövetkezetek Somogyiján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom