Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-30 / 177. szám

Tarka nyulak tenyésztője „Örömmel értesítjük, hogy a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ál­tal alagított Báldy Bálint- emlékjelvény arany fokoza­tát nyerte el." Az .éjjel elpusztult két anyanyúl, apróságaik köze- ledtünkre riadtan bújnak össze a ketrec sarkában. Sze­rencse, hogy nyár van, s a nedves orrú tapsifüleseknek nem kell félniük a hidegtől, a megfagy ás tói. — Gyakran megesik, hogy éjszakánként fölkel az ellé- sekhez? — A gondos nyúlanyaszép fészket készít ,a kicsinyeinek — mondja Bíró István bö- hönyei kisállattenyésztő, a Báldy Bálint-emlékjelvény tulajdonosa. — Nem kell ott segítség, vigyáz rájuk. De ha az anya ideges, széjjel­szórja az apróságokait, nem törődik velük. Ilyenkor kell egy másik anyához tenni a kicsiket, bízva abban, hogy befogadja őket. Bíró István huszonöt éven keresztül a Betonútépítő Vál­lalat munkavezetője volt. So­kat járt vidéken, így a nyúl- tenyésztést annak idején \ felesége kezdte el. Három anyanyúl volt akkor mind­össze, ők az ősei ennek a kis gazdaságnak. Tavaly hu­szonnyolc anya volt, az idén már harmincnégy. — Magyar vadas, kalifor­niai és lepketarka fajtákat tenyésztek — mondja Bíró István. — Ebben az évben eddig már hatszáz nyulat ad­tam le a helyi áfész-nek, többet, mint amennyire a szerződésben megállapod­tunk. Két évvel ezelőtt húsz mázsa állatot szállítottam, tavaly már harmincegyet, az idén még több lesz... A munka jutalma az em­lékjelvény, melyre az áfész terjesztette föl. A kisebb családi ajándékokon kívül ketrecek hozzávalóit vette meg abból a háromezer fo­rintos vásárlási utalványból melyet 1979-ben kapott Ka­posváron, a Szövosz elisrne réseként. De meg is keltett dolgozni érte! Kis füzete', mutat Bíró István, melybe pontosan följegyezte az elle­sek időpontjait. Hibátlan ki­mutatás, nem érheti kelle­metlen meglepetés a gazdál­kodót. — A lepke meg a vadas a legedzettebb fajta. Néha tíz-tizenkét kölyköt is világ­ra hoznak egy ellésre. Az­tán, ha megnőnek, adnak Málna-, ribiszkeszedés után védelem A málna, ribiszke szedésé­nek' befejezésével fontos fel­adat. a mechanikai növény­védelmi munkák elvégzése. Először a tövek már értékte­len részét kell eltávolítani, ezek ősszel vagy a tél folya­miéin úgyis elszáradnak. Ez­zel a munkával elősegíthet' jiik a hajtások kifejlődését, beérését, a termőrügyek ki­alakulását. A letermett vesszőkkel együtt távolítsuk el a málna didimellás vesszőfoltosság­gal, az elzionés vesszőtől- tossággal fertőzött, illetve a gubacsszúnyog, a vesszőszű- nyog és a málna karcsú diszbogáriárvái által károsí­tott hajtásokat és vesszőket is. A didimellás hajtásokat felismerhetjük a felületükön található nagy kiterjedésű barna, elmosódott szélű fol­tokról, míg az elzioméval fertőzötteket a szürke, be- mélyedő, liláspáros szegélyű foltokról. A díszbogár lárvá­jának kártételét orsó alakú sima, a gnbacsszúnyogét gömbölyded. repedezett fel­színű megvastagodások jel­zik a vesszőkön. A ribiszkebokrok ritkítá­sánál különösen a kalifor­niai pajzstetűvel fertőzött vesszőket, hajtásokat kell gondosan eltávolítani, ugyanis a ribiszke fontos gazdanövénye a kártevők­nek, és a védekezés elhanya­golása esetén súlyos fertőzé­si forrást jelent gyümölcs­fáink számára, Az eltávolított fertőzött növényi részeket gondosan össze kell gyűjteni, majd elégetni. A gyümölcsbokrok kitisztítása után fontos teen­dő a talajlazítás, ez a mun- kia a májusi cserebogár fia­tal pajorjainak elpusztítása miatt is fontos. Az idei ta­vasszal rajzott májusi cse­rebogár a rendkívüli meleg, száraz májusi időjárás hatá­sára főleg a védett környe­zetet biztosító málna-, sza­móca-, ribiszketövek közé rakta le tojásait. Nagyatád, Segesd, Böhönye, Marcali Siófok, valamint Kaposvár körzeteiben ezért a ialajfer- tótlenítést is hajtsuk végre. Száz négyzetméterre a Ba- »udin 5 G (Diokinen 5 G) 35 dkg-os adagiját szórjuk a tövek, bokrok közé, majd azonnal kapáljuk be a talaj­ba. A kitisztított bokrokat permetezzük le a Rézoxitolo- rid 5Ó WP 0,3—0,4 + a Bi— 58 BC, Rogor L—40 EC, Und- fosz 50 EC 0,1 százalékos rovarölő szer valamelyiké­nek a kombinációjával. A permetezést úgy végezzük, hogy a permedé ne osak a lombfelületet, hanem a haj­tásokat, főleg azok leginkább veszélyzetetett alsó harma­dát is fedje. Gyakorlottal rendelkező érettségizett adminisztrátort fölveszünk kaposvári vállalathoz. Jelentkezést: „Belvárosi munkahely” jeligére, 202780. számra, a Magyar Hirdető Somogy megyei központjába írásban kérjük. (202780) egy kis nyugdíjkiegészítést: most. negyvenegy forint a nyúl kilója, télen negyven- nyolc. Van étvágyuk ezek­nek a hosszú íülűeknek, négy-öt ezer forintba kerül az etetésük havonta. Mégis­csak más ez, mint a nagy­üzemi tenyésztés. Ha szom­jas az állat, csak ad neki az ember vizet, megcirógat­ja, megnyugtatja. Annak ide­jén naponta hoztam a zöl­det a hegyről, biciklivel kel­lett érte menni. Nem volt könnyű dolog. — De az ínyencek ked­vencéért, a nyúlpörköltért Bíróéknak nem kell olyan messzire menniük... — Nagyritkán kirántva vagy levesként kerül egy-egy tapsifüles az asztalra. Nem­igen esszük mi a nyulat, nem szeretjük. — Talán sajnálják levág­ni? — Ahol ennyi nyúl van, ott nem fáj a szíve az em­bernek. Hiszen évente több száz állat kerül innen kül­földre éteknek, szőrmének! Azt sajnálom, amelyik be­teg, hibásan született, fur­csán áll a lába. Hiába minden kérés, a Bíró házaspár nem hallgat a lányukra, ném költözne* be_ a faluba. Egy kicsit tá­vol esik a ház a központtó!, de nem mozdulna* egy ta­podtat sem. — Drága ott a telek is, a ház is. Az állatok mellettit* a szőlő. Meg itt .születtem, a hegyen, ide köt minden — mondja, s közben megsimo­gatja'egy tarka lapsiíuit.s remegő testét. A. A. Félidő az építőtáborokban Az építőtábori évad ala­pos előkészítése, a pontos foglalkoztatási terv, s nem utolsósorban a diákok lelke­sedése meghozta gyümölcsét: a június 28-i tábomyitás óta már két építőtábori turnus 30 ezres kollektívája bizo­nyította, hogy a sürgető nyá­ri jdényíeladatok elvégzésé­ben kiemelkedő teljesítmé­nyekre is képes — mondták a KISZ KB építőtáborok bi­zottságárt az MTI munkatár­sának. Egyúttal hozzáfűzték, hogy az augusztus 22-i zá­rásig további 40 ezer közép- iskolás, főiskolás és egyete­mista veszi ki részét az ön­kéntes nyári munkából. A 103 központi táborhe­lyen, valamint a megyei szer­vezésű és a főiskolai, egye­temi építőtáborokban új, tel­jesítmény szerinti ösztönzési rendszert vezettek be. Az eddigi tapasztalatok szerint szinte mindenütt túlteljesí­tették az előírt alapnormát, a felnőtt dolgozók teljesít­ményének 60 százalékát. Így máris jóval több jutalom ta­lált gazdára a brigádok kö­zött: ugyanis az építőtáboro- zók közül nemcsak a csúcs­teljesítményt nyújtók, ha­nem a megszabott normát túlteljesítők is munkájuk arányában kapnak jutalmat. Az építőtáborok 84 száza­léka a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok munkáját segíti. Az első táborlakók többsége a gaz- _ daságok gyümölcsöseiben szüretelte a meggyet, a sár­gabarackot, az őszibarackot, a ribizlit és a málnát. Ki­emelkedő teljesítményt értek el például a kecskamé.i Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet építőtábo­rának első lakói, akik az alapnormaértéket jóval meg­duplázták egy-egy napi tel­jesítményükkel. Hasonló eredményt mondhatnak ma­gukénak a békéscsabai Má­jus 1. Termelőszövetkezet öntöző-építőtáborában járt Baranya megyei fiúk. A leg­több diákot, mintegy 2 ez­ret az idén a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát károly- majori és sátorhelyi tábora fogadja, mindkét helyen a kukoricacímerezési munkák meggyorsítására. Kecskemé­ten, Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Hatvanban és Nagykőrösön a konzervgyá­rak már eddig is sok száz segítő kezet kaptak az or­szág különböző vidékeiről. A nyár végéig 4 ezer szak­munkástanuló tíz szakmai építőtáborban tesz tanúbi­zonyságot elméleti-gyakorlati ismereteiről. Budapesten a 43-as Állami Építőipari Vál­lalat felnőtt dolgozói a bé­kásmegyeri lakótelep építé­sébe bekapcsolódott szak­munkástanulók eddigi telje­sítményéről a legjobbakat mondhatták. Hasonlóan vé­lekedtek a Pécsi Állami Épí­tőipari Vállalatnál, amely építőtábori turnusokban 100 gimnazistát kap segédmun­kásként a város új otthonai­nak kivitelezéséhez. A nyá­ron 1500 sportoló fiatal kap­csolódik be az építőtáboro­zásba. A Vas és a Bács-kis- kun megyei ökölvívó ifjak például az M 1-es pályaépí­tésén bizonyították, hogy többre képesek, mint az elé­jük tűzött teljesítménynor­ma. A cselgámcsozók két-két hetes turnusokban Répce- szentgyörgyön építettek vas­utat, s a napi hatórás mun­ka után bőven jutott erejük edzésre is. Több helyütt külföldi diá­kokat is fogadtak. Néhány napja tették le a szerszámot a Törökbálinti Állami Gaz­daság őszibarackosában az NDK-beli fiatalok. A Magyar Hűtőipar nagykanizsai és zalaegerszegi gyárában több száz lengyel diák építőtábo­rozott magyar társaival együtt. A Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság kunfehértói táborhelyén magyar és szov­jet fiatalok dolgoznak a sző­lőskertben. A napi munka mellett kulturális és sportprogra­mokban is bővelkedik a tá­borélet. A táborokban nép­szerű együttesek fordulnak meg, köztük a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese és a Radnóti Irodalmi Színpad társulata. Jó * ' '. a célokért A fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa előtt (Tudósítónktól.) Miben segíthetik a nők és s fiatalok a fogyasztási szövet­kezetek előtt álló feladatok végrehajtását? — erről ta­nácskozott Kaposváron a vá­lasztás utáni első ülésén a Mészöv nő- és ifjúsági bizott­sága. Ahogy dr. Nemes Kál­mán, a Mészöv elnökhelyette­se vitaindító előadásában el­mondta, az áfész-ek reális ter­vet készítetlek. A kiskereske­delem a hatodik ötéves terv­ben az országos átlagnál ma- ■ gasabb árbevételt vár a Sió áruház tervezettnél nagyobb forgalmából. A takarékszövet­kezetek az OTP-fiókokénál magasabb betétnövekedéssel számolnak. A legfontosabb a fogyasztási szövetkezetekben is a gazdálkodás hatékonysá­gának növelése. A megye ap­rófalvas települései miatt nem könnyű feladat ez. Jó kezdeményezésekkel, hasznosítható ötletekkel sokat tehet a két bizottság a célok eléréséért. Sokat segíthetnek a különböző felmérések, foko­zódik az árubemutatók szere­pe, mivel több régi cikk gyár­tását' megszüntetik és újakat vezetnek be. A szűkös fejlesz­tési lehetőségek miatt előtérbe kerül a karbantartás, a felújí­tás, a régi üzletek moderni­zálása. A bizottságok sokat segíthetnek a társadalmi erők mozgósításában, a részjegyek 100 forintról 500 forintra való felemelésében és abban, hogy egy-egy beruházás, anyagi alapjait célrészjegyek befize­tésével teremtsék meg. Bödő József, a Mészöv ál­talános szövetségi titkára is­mertette azokat a javaslato­kat, melyek a fogyasztási szö­vetkezetek IX. kongresszusa irányelveinek megvitatása so­rán hangzottak el. Szólt ar­ról, hogy a tahi, a balatonmá- riai és a karádi áfész-ek ész­szerűen fejlesztették ipari te­vékenységüket, ez növelte nyereségüket. Példájuk köve­tésre méltó. Az elhangzott észrevételek alapján olyan szolgáltatások bevezetésére buzdította a szövetkezeteket, amelyeket a lakosság igényel (betonkeverő és más, építke­zést segítő anyagok, érintés- védelem slb.) Hangsúlyt ka­pott az irányelvek megvita­tásakor a szövetkezeti tagság­hoz való kötődés, a szövetke­zeti jelleg, a szocialista de­mokrácia erősítése. A vitain­dítókhoz kapcsolódó tizenegy hozzászólás igazolta, liogy, d bizottságok jól érzékelik *z előttük álló növekvő ft Adato­kat.--------------------- . S umonyl Zoliin J______ 1 P A N i 1 L­H A 1 0 1 M Iránban vallási vezetőkre bízzák a legfelsőbb állami hatalmat. Az alkotmány ózó bizottság ugyanis már elfo­gadta azt a cikkelyt, amely­nek értelmében a nemzet ügyeinek irányítója a min­denkori síita vezető. Ugyan­csak Teheránból kaptuk azt a hírt. hogy az igazságügyi minisztérium visszakapja a felügyelet jogát a börtönök felett...” 2. A megkímélt Zsiguli új tulajdonosa már régen nem figyeli a híreket, szinte ref­lexszerű, megszokott mozdu­latokkal borotválkozik. Leg­följebb egy-egy szót, kifeje­zést hall meg az információ- áradatból: hogy ENSZ-köz- gyűlés, SALT-megállapodás, síita vezető. De nem érdek­lik ezek a hírek, nem is na­gyon érti őket, s főleg azt nem, hogy miért kell ezeket .ilyen kora reggel a magyar dolgozók tudomására hozni. Legalábbis őt, a Híradás- technikai Gyár műszerészét mindez teljesein hidegen hagyja. A SALT-megállapo­dás aláii'ásáról ugyan eszé­be jut egy filmhíradó; két hete látta a Margitszigeten az Agyő. haver című fran­cia detektivfilmet, s előtte mutatták be a Brezsnyev és Carter bécsi tárgyalásairól szóló híradót, be ebből is csak az ragadta meg a fi­gyelmét, hogy milyen fan­tasztikus biztonsági intézke­dések voltak Becsben. Min­den háztetőn, minden ké­mény mögött zsaruk álltak távcsöves puskákkal, az autók mellett meg állandóan futott három-négy ..gorilla; egyik kezük az autón, má­sik a farzsebükben. Az irá­ni helyzet pedig teljesen za­varos a műszerész számára. A fene se tud ezeken eliga­zodni! — Ám mindez csak egy pillanatig fordul meg a fejében, s miközben lemossa arcáról a fölösleges borotva- hahót, arra gondol, hogy mindjárt lemegy a kocsijá­hoz, mert mióta megvette, még nem is ellenőrizte az akkumulátor folyadékszint­jét. S akkor egyúttal az új­ságot is felhozhatja. És há­romnegyed hatig, amikor a feleségét kell ébresztenie, még lesz ideje arra is, hogy megfőzzön egy kávét. 5 óra 25 perckor, vagyis hat perccel a hivatalos nap­felkelte után még sehol nem látszik a nap, helyette a hold félkaréja rajzolódik élesen az égboltra, pontosan a Váci út és Róbert Károly körűt kereszteződése fölött. A hold körül fehér és halvány ró­zsaszínű réteges felhők van­nak. — Meleg lesz ma is, Koz­ma szomszéd — mondja az IM-es trabantos a filmren­dezőnek, miközben mindket­ten kutyát sétáltatnak a ház előtti parkban. Az IM-es (most PN-es fehér Skodája van, előtte meg UZ-s Wart­burgja volt) egy világosbar­na foltos boxert sétáltat, a filmrendezőnek barna íox- terrierje van. A terrier há­rom lábon biceg, bal hátsó lába bekötve, a kötésen még egy nylonzacskó. A boxer vadul rohangál a töltés és a ház bejárata között* a terri­er odabiceg egy fához, aztán fájdalmas szemekkel vissza­néz a gazdájára. — Meleg — mondja a filmrendező, de szemét nem veszi le a beteg kutyáról. — Húsz-húszón négy f okol J65 sóit a meteorológia. — De tudja, hogy Kereke­mét—Gyula térségében hu- szonöt-huszonkilenc fok vár­ható? Ide figyeljen, augusz­tusban nem volt ilyen me­leg, elhiszi? — Hát nem — hagyja rá a rendező, s mivel még kün­dig cs.ak a kutyát figyeli, a másik is befejezi az időjá­rásról való elmélkedést. — Na, mit mondanak a kórházban, meg fog gyógyul­ni a kutyája? — Reméljük, most már megmarad. Kétszer kellett operálni a lábát. De még na­gyon ideges, nagyon fél sze­gény. Állandóan reszket. — Hát persze, nem is cso­da, de tudj a, hogy ez a lába már soha nem fog teljesen meggyógyulni ? Nem hiszem, hogy járni tud majd vele. — Persze, hogy nem. Ki­vettek belőle egy csontot. De még így' mindig jobb, mint­ha levágták volna, mert elő­ször úgy nézett ki, hogy nem lehet megmenteni, tőből le kell vágni a lábát. De azt nem élte volna túl. — Nem, az biztos, hogy nem. Még az is csoda, hogy már ilyen. — Mert az orvosok le akarták vágni. Ha a felesé­gem nem sír két napig az Állatorvosi Egyetemen, meg is teszik. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom