Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

Körültekintő tervezés ** Kaposvár oktatási intézményhálózatának fejlesztése A'mlnap a Kaposvári Vá­rosi ’ Tanács Végrehajtó Bi­zottsága azért ült össze, hogy megtárgyalja az oktatási in­tézmények fejlesztését. A VI. ötéves tervben a város száz­hetvenmillió forintot kapott erre a célra. Ismeretesek a gondok: az általános iskolai zsúfoltság, a tanteremhiány. Az általános, iskolai tanulók .száma a tervidőszak végére tizennyolc százalékkal nő: az elmúlt tanévben 8 092 gyereket írattak be, 1984— 85-ben pedig 9 550-re szá­mítanak. Az első osztályo­sok számának az emelkedé­se az 1982—83-as tanévben „tetőzik”, az előző évi 1394- gyel szemben 1726 lesz a kritikus időben. Ezt köve­tően, egy év múlva ötszáz­hetvenhattal csökken az ál­talános iskolába beiratkozó elsősök száma — mutatja az előrejelzés. A VI. ötéves tervben minden eddiginél fo­kozottabb terhet ró a város­ra az általános iskolások el­helyezése, a hálózatfejleszté­si program nagy ütemű épít­kezésre készteti a megye- székhelyt. Mivel kellett számolniuk a terv előkészítőinek az okta­tási intézményhálózat fej­lesztésénél a tanulólétszám növekedésén kívül? A me­gyei tanács által meghatáro­zott tantermekre — alapo­sabb számítások nélkül is tudják — nem lesz elég a százhetvenmillió. A megye építőipari kapacitása, a kü­lönféle építési technológiák szintén meghatározói annak. hogy miként elégíthető ki a sürgető igény. A városi tanács terv- és művelődésügyi osztálya kö­zösen olyan elképzeléseket vázolt a végrehajtó bízott-' ságnak, amelyek hasznos in­formációkkal hozzásegítet­ték a testületet, hogy a leg­megfelelőbb döntést hozza az iskolahálózat fejlesztése érdekében, hogy a rendelke­zésre álló százhetvenmillió­ért miként lehet „megközelí­teni” az igények kielégí­tését. Üj vonása a VI. öléves tervi oktatási beruházási programnak, • hogy szembe­nézve a realitásokkal, a cé­lul tűzött feladatokat sok­oldalúan közelítette meg: hat variáció született a fejlesz­tésre. Hasznosak voltak az építőiparral folytatott tár- gyalások abból a szempont­ból, hogy fölmérték, milyen technológiai lehetőségek van­nak a tanteremigények lehe­tő legteljesebb kielégítésére. Valamennyi építési megol­dást számításba vették a költségcsökkentés érdeké­ben. A SÁEV által ajánlott és kivitelezőként vállalt Claasp-technológia — min­den előnye ellenére — nem uniformizálható a VI. ötéves tervben Kaposváron. Ha így épülnének az új iskolák, ez negyven-ötven millió forint fedezethiányt jelentene. A kisebb hiány pótlására a me­gyei tanács évenként azon­ban biztosíthat újabb össze­get. A VI. ötéves tervben új iskola épül a Madár utcá­ban. A nyolc tantermes ál­talános iskolát 1983-ra ké­szíti el a SAEV Claasp-tech- nológiával. Ez azonban nem elégíti ki az igényeket, ezért négy lap termel úgy építenek mellé, hogy « Claasp-rend- sz.er kiszolgálja ezeket. A Gorkij utcában a Tanép Uni váz-technológiával építi meg a tizenkét tantermes iskolát. Mindkét iskolához háromszáz adagos konyha, száznyolcvan fős étterem és megfelelő tornaterem létesül. s A cseri városrészben „diák­negyed” épül, kisegítő isko­la, kollégium, ezenkívül böl­csőde és öregek napközije. Most azon gondolkodnak, hogy miként lehetne ezeket az intézményeket közös „ki­szolgáló” létesítményekkel — konyhával, étteremmel, fű­tési rendszerrel — ellátni. Ugyanis így jelentős mérték­ben csökkenthetők a kiadá­sok. Jelentősebb fejlesztés lesz a VI. ötéves tervben még a Zrínyi általános iskola bő­vítése négy tanteremmel. A végrehajtó bizottság a Jól előkészített fejlesztési program elfogadásával olyan határozatot is hozott: fölké­rik valamennyi építőipari vállalatot, amely részt vesz az iskolaépítésben, hogy adottságaival járuljon hozzá a város gondjának az eny­hítéséhez, kiemelt feladatnak tekintse az oktatásügy be­ruházásait Horányi Barna Szovjet lapok — magyarul Az Úszó jégtábla méltatása A magyar nyelvű szovjet lapok afUgusaStusi számai igencsak színes olvasnivalót kínálnak. A Szovjetunió pél­dául bemutatja Tádzsikisz­tánt, két összeállításban pe­dig a kubai műszaki-tudo- mányos kapcsolatokkal, il­letve a Sierra Leone Köz­társaságnak nyújtott gazda­sági segítséggel foglalkozik. A folyóiratnak ugyanez a száma közli a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csa osztályvezetőjének cikkét a SZOT-tal és a szovjet meg a magyar vállalatok között Jdaíakult együttműködés eredményedről. A , Lányok, asszonyok nagy terjedelemben foglalkozik a nők két hónap múlva Prágá­ban tartandó világkongresz- szusával, az arra való fel­készüléssel. A moszkvai Központi Pirogov Traumato­lógiai és Ortopédiai Kuta­tóintézet gyermek csontpata- lógiai és ortopédiai osztá­lyán olyan gyerekeket ke­zelnek. akik veleszületett csontrendszeri betegségek­ben, gyulladásos folyamatok okozta és daganatos megbe­tegedésekben szenvednek. Ai utóbbi években mind gyak­rabban alkalmazzák a mód­szert, hogy a kóros csontszö­veteket baleset következté­ben elhalálozott ember egész­séges csontszövetével pó­tolják — erről szól a Győze­lem öröme című cikk. A fo- lyórat Könyvespolc rovata ezúttal A világ közepén című kötetet mutatja be, amely nemrég jelent meg a Szov­jetunióban. Tizenkilenc mai magyar szerző elbeszéléseit tartalmazza a kötet, s a méltatás Galgóczy Erzsébet Üsző jégtábla című elbeszé­lését az egyik legsikerül­tebb műnek tartja. A Fáklya a szovjet ember mindennapi életébe enged bepillantást több riportjá­ban: megismerkedhetünk a pék, a bányászok munkájá­val, a szabad idő eltöltésé­nek formáival, tylegtudhatjuk mi lesz az olimpiai létesít­mények további sorsa, s azt is, milyen jövő áll az auto­matizálás előtt. Kerekasztal- beszélgetés folyt abból az alkalomból, hogy 65 eszten­deje jelent meg Lenin Az imperializmus, a kapitaliz­mus fejlődésének legfelsőbb foka című müve. A Szovjet Irodalom augustusi száma elkezdi Jurij Bondarev Választás cí­mű regényének a közlését. Méltán tarthat számot ér­deklődésre a regény, amely ma a szovjet irodalmi élet egyik szenzációja. A szerző korábbi könyve, A part ma­gyarul is nagy sikert ara­tott. A Szovjet sportmaga­zinban — egyebek között — arról a tizenegyesrúgó-ver- senyről értesülhetünk, ame­lyet az idén először közösen rendezett az ifjúsági labda­rúgók részére a Szovjet sportmagazin, a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Lapkiadó Vállalat, s amely­nek két védnöke a két vi­lághírű kapus: Lev Jasin. és Grosics Gyula. Sumanyl Zoltán [ p A N E 1 L ­H A [ L O M Aztán, négy-öt év múlva hir­telen szaporodni kezdtek a ház előtt a Trabantok, az öreg kocsik kicserélődtek új Skodákra, Zsigulikra — es újabb ket-három év eltelté­vel 'megindult a Trabantok rohamos metamorfózisa is. Előbb használt Zsigulikra, Skodákra, Wartburgokra cse­rélték őket, aztán a hasz­náltakat újakra. Hiába na, ez a fejlődés! De a panelház autós közösségének tudatá­ban — hacsak valami rend­kívüli nem történik, mint például nyáron is, hogy va­lakinek az ötödik emeletről hat és fél éves Wartburgja helyén egyszer csak egy va­donatúj metálkék Ford Cap- xi áll, amelyet már a rátar­tibb autósok is körbejárnak —, tehát ha valami ilvesmi , t ■ nem történik, akkor min­denki az első kocsijával ír­ja be magát a kö/.ludatba. Ahogy az IE-s trabantos, is a hetedikről, aki miköz­ben másodszor pillant le a Zsigulijára, észreveszi az újságkihordót; pontosan 4 óra 55 perckor jön végig a ház előtti járdán, s nagy zöld vászontarisznyájával befordul a kapun Az IE-s egy pillanatig arra gondol, hogy itt várja meg az újsá­gost, s még borotválkozás előtt a nagy szobában futja át a sportoldalt, es a főbb címeket, kényelmesei, bele­süppedve a bukle huzatú, szivacsos ülőgarnitúrába, us aztán észbe kap, hogy hi­szen az a világ már elmúlt, amikor a postás vagy az új" ságos feljött á lakásokig. Nem is való már másra az ajtókon levő levélszekfén.v- nyilás. mint hogy lecsapódó alumínium tetejével bezö­rögjenek. ha valami miatt a ház lakói mégis beszólnak egymáshoz. Aki a csengőt nyomja meg, arról biztosan tudni lehel, hogy nem ebben a házban lakik. — Tehát a reggeli lapokat is csak a félemeleti levélszekrénybe dugják, így az IE-s fiatal­embernek le kell mondania a korai olvasásról. Na majd a gyárban! Addig is bekap­csolja a táskarádiót, és be­vonul vele & fürdőszobába. A rádióban valami agyöblö­gető zene szól, híreket majd néhány perc múlva az öt órai Reggeli Magazinban mondanak, addig megmo­sakszik. De alig nyitja ki a víz­csapot, s még csak a meleg vizet engedi, hogv kifolyjon a csövekből az állott lan­gyos víz, hiszen csak ezután tudja a keverőcsappal beál­lítani a megfelelő hőmér­Iván Szuszanyin Glinka operája a szegedi Dóm téren Hőstettet hajtott végre Iván Szuszanyin, az egysze­rű orosz paraszt 1613-ban, amidőn csapdába vezette és elveszejtette a hazájára tá­madó lengyel nemesi hada­kat. Hőstettet hajtott végre Mihail Glinka, amikor 1836- han. a cári elnyomás legsö­tétebb korszakában, egy sze­gény muzsikot ájllított műve cselekményének középpont­jába, s az olasz vagy fran­cia opera divatjának idejéig bátran nyúlt a népzenei ha­gyományokhoz, megteremt­vén ily módon az orosz nem­zeti operát. S végül hőstet­tet hajtott végre a szegedi szabadtéri játékok igazgató­sága ennek a nálunk jósze­rivel ismeretlen darabnak a műsorra tűzésével. Igaz, választásuk legföljebb me­rész volt: vakmerő semmi esetre sem. Sikerült ugyanis megnyerniük a Moszkvai Nagyszínház ama két évvel ezelőtti legendás Szuszanyin- felújításának közreműkö­dőit, melynek híre bejárta a világot, s amelynek hangle­mezfelvételét tavaly nemzet­közi nagydíjjal jutalmazták Párizsban. S a dóm hatal­mas színpadán, egy gyönyö­rű, csillagos nyári estén is­mét igazolódott a közmon­dás: aki mer, az nyer. Nyertünk elsősorban a csodálatos opera megismeré­sével. Szigorú zeneesztéták ugyan beleköthetnének a stí­lus kevertségébe , — az olasz opera számos fogását fedez­hetjük föl benne, így az orosz énekkultúrától téljesen idegen kői óra t úra - hal m o zást a női szólamokban, vagy az énekhang és a fafúvós hang­szerek eoncertálásnak gya­kori alkalmazását, s a len­gyelek jellemzésekor is job­bára csak felszínes krako­sekletet — tehát még min­dig e/.z.el bíbelődik, amikor elhallgat a zene, és megszó­lal a rádióbemondó. „Kos­suth rádió, Budapest, a pon­tos idő 5 óra.” Üt sípszó hal­latszik. majd a Reggeli Ma­gazin szignálja. Utána egy kellemetlen hangú nő kezd el hadarni, illetve nem is hadar, csak valami furcsa, rosszul hangsúlyozó patto­gással igyekszik ellensúlyoz­ni gyengécske és kellemet­len tónusú hangját. Jó reg­gelt kivan, ugv is mint a Reggeli. Magazin .szerkesztő- műsorvezetője, es ’közli, hogy ma 1979. szeptember 14-c. péntek Van. A nap 5 óra 19 perckor fog kelni, kellemes enyhe az idő. Budapest fölött az. égbolt derült, a hőmér­séklet 15 Celsius fok. — Az IE-s, aki már beállította a keverőcsapot de még nem döntötte el, hogy atkapcsol- ja-e zuhanyra, vagy csak mosakodjon, az egész szö­vegből csupán a napfölkelté- re kapja fel a fejét. Honnan tudja ez, hogy pont 19 perc múlva fog fölkelni a nap? És különben is, már teljesen világos van. akkor meg mi a fene világit? wiak- és mazurkaritmusokra hagyatkozott Glinka. Az új­szülöttek arcvonásai azonban csak ritkán markánsak, az első igazán orosz operától éppoly dőreség volna a stí­lustisztaságot számon kérni, mint Erkel, Moniuszko és Smetana korai kompozíciói­tól. Érjük hát be azzal: e mű végtelen bőséggel áradó, megindítóan szép — zömmel népi ihletésű — dallamai, hangszerelésének ezernyi finomsága és drámai hely­zeteinek élessége már Mu­szorgszkijra, Rimszkij-Kor- szakovra mutat előre. Maga az előadás — zene- történeti szenzáció, felejt­hetetlen élmény. Mark Emi­leméi;. a moszkvai vendég- karmesternek nemcsak be­tanítania. de elbűvölnie is sikerült elképesztő érzékeny­ségével, határozott, de so­hasem erőszakos, lágy, de sohasem önmut.ogatóan ar- tisztikus mozdulataival a Szegedi Szimfonikus Zene­kart, mely annyi színnel, erővel és pontossággal mu­zsikált ezen az estén, mint talán még soha. A Szlovák Filharmónia kilencventagú énekkarát irtózatosan nehéz feladat elé állította az orosz nép és a lengyel sereg ..kép­viselete'’ a kései vagy korai belépések, „csúszások” ál­landó veszélyét rejtegető óriási színpadon. Ezért hát kétszeres érdem, hogy a kó­rus nagy ihletettséggel, erő­teljes, tömör hangzással és ráadásul a legcsekélyebb rit- muszavarok nélkül szólaltat­ta meg a jórész.t himnikus melódiákat a Viktor Volsz- kij díszlettervező áltál el­képzelt, káprázatosán szép nyersfa ikonok előtt és alatt, a fiatal Vagyim Milkov lát­ványos — olykor i túlságosan ..Most hallgassák meg a nagyvilág híreit” — pattog­ja a műsorvezető-szerkesztő, közben indokolatlanul — er- telemszerűen indokolatla­nul — különválaszt ja a nagy es a v.lág szavakat. Persze, valószínűleg a levegője fo­gyott el, mert közben só­hajt is egy nagyot. De a hí­reket már egy erős hangú férfi olvassa fel: „Az ENSZ főtitkára szerint a nemzet­közi politikára kedvező ha­tással van a nagyhatalmak kö/ölti viszony javulása. Waldheim az ENSZ-kozgyű- lés jövő kedden kezdődő ülésszaka ele terjesztendő beszámolóban külön kiemel­te" a II. SALT-megállapodá* aláírását, valamint a kínai— amerikai viszony javulását. A dokumentum szerint a legfőbb gondok jelenleg a Közel-Keleten, Afrika deli részén és. Cipruson vannak. Waldheim beszámolója töb­bek között hangsúlyozza, hogv az izraeli—egyiptomi különmegállapodás új hely­zetet teremtett ugyan, de a tartós rendezés csak a pa­lesztinok jogainak biztosítá­sával képzelhető el. (Folytatjuk.) is látványos — rendezésé­ben. A cselekmény középpont­jába állított orosz paraszt- család bemutatását kezdjük a fülig szerelmes, bájos, de jó adag honleányi érzülettel is megáldott Ántonyidával — azaz Be[a Rudenkóval, Realisztikus játékával hi­bátlanul sikerült kibontania Szuszanyin leányának össze­tett jellemét. Könnyed szop­ránja a legnehezebb részek­ben is szépen szárnyalt, csak az erőt hiányolhatjuk belőle. Vőlegényét, az elszánt Szo- binyint a nálunk eddig is­meretlen Vlagyimir Scserba- kov személyesítette meg, a szerephez méltóan hősies színű, fénylő és hajlékony tenorral, de kissé modoros játékkal. Tamara Szinyavsz- kajában — ő Szii.szanyin fo­gadott fiát, az idétlen ka­maszból a kényszer hatására hőssé vált Ványát formálta meg telt és minden regisz­tereben kiegyenlített alt­hanggal — kiváló énekesnőt ismertünk meg. Szándékosan hagytuk utol­jára a címszereplő méltatá­sát, körülbelül ugyanázzal a beidegződéssel, mellyel a valódi ínyenc utoljára nyúl a legfinomabb falathoz. Jev- genyij Nyesztyerenko, sokak szerint az évszázad basszu­sa. a világ operaszínpadai­nak ünnepelt csillaga, a ma­gyar közönség kedvence, ez­zel a szereppel valószínűleg a csúcsára érkezett pályá­jának. Olyan érett, nagy művésszé fejlődijll, akit ta­lán évtizedek múlva is is­kolapéldaként emlegetnek majd enekeskurzusokon. Hangjának nincs határa sem fönt. sem lent. Színe is van ezernyi — mégsem bánik a szupersztárok kíllsőséges módján ezzel az egyedi és megmásíthatatlan adomány­nyal. Mert értelmező, elem­ző művész. Leírhatatlan, ho­gy an töpörödik össze a cse­lekmény legválságosabb pil­lanataiban megtört kis pa- rasuemberré ez a gladiátor termeid, jó negyvenes tér- fiú. leírhatatlan, hogyan alakul át egy pillanat alatt tenyeres-talpas, bumfordi pa­rasztból megrendült apává, joviális, kedves apósjelóltté. a sokszor emlegetett kiszá­míthatatlan orosz jellem megtestesítőjévé. A negyedik felvonásbeli híres ária — öblögető ultraba.sszusok ked­venc hakniszáma — itt egy megtört öregember végső számvetése, egy halálraítélté, aki azonban egyszer, halála pillanataiban még hérosszá magasztosul. Nyesztyerenko fellépése a szegedi szabadté­ri játékok több mint két év­tizedes történetének kétség­telenül a legnagyobb esemé­nye volt. S a legnagyobb ajándék, melyet opera- kedvelők egyáltalán kaphat­nak. L. A. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom