Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-26 / 174. szám
„Zöld út” az önálló kezdeményezéshez A témát a gazdasági Igények kínálták Az MTESZ megyei szervezetének évenként meghirdetett szakmai pályázatán rendre A bíráló bizottság elé kerülnek dolgozatok, amelyek a Somogy megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás dolgozóitól érkeznek, s a szerzőik nevét nem egyszer látjuk a díjazottak között.. így volt ez az idén májusban, is, az eredmény- hirdetéskor: első díjat nem adtak ki. de a három második díj közül az egyik megint „növényvédős” közösségnek jutott. Ezúttal a la- lajlaboratórium négy dolgozója — Jaki István laborvezető és munkatársai: Hor- váthné Csiszár Margit. Ge- rőcz Emil, Molnár György — érdemelte ki a szakmai elismerést. A laborvezető és három vegyészmérnök fogott össze, ám a siker korántsem csupán e „négyesfogat’' munkájának az eredmenya — állítják határozottan. — Tizennyolcán dolgozunk a laborban, s mindenki vállalt a feladatból valamit, hiszen egyik vizsgálat kapcsolódik a másikhoz- ' , _ — A feldolgozott téma, a* önök által kidolgozott új előkészítési és meghatározási módszer informál a szőlő- és gyümölcsültetvények optimális tápanyagvisszapóllá- sáról. Milyen ötlet alapján Indultak ebben ez irányban? — Külső igény, a nagyüzemek szükséglete adta a témát: az, hogy a könnyen oldódó tápelemek mértékéről és arányáról még az igen jó ellátottsági kategória esetében is információt tudjunk szolgáltatni. A Balatonbog- lári Állami Gazdaság jelezte: szüksége lenne a meglevőnél jobb tápanyagmeghatározó módszerre, hogy • pótlás pontosabb, hatásosabb legyen. A talajlaboratóriumi közösség által kifejlesztett új módszerrel — napi kétszázmintás sorozatban — csaknem ezer talajmintát vizsgáltak meg a bogiáriaknak, s ezek a minták a gazdaság különböző kerületeiből származtak- Adatösszehasonlí- tasok, körültekintő értékelések, alapos elemzések végeredményeként közöltek javaslataikat. — A mi törekvésünk csak akkor lehet eredményes, ha munkánkhoz jó partnerre találunk: ha készség mutatkozik az együttműködésre. Egyike vagyunk az ország tizenhárom hasonló laboratóriumának, • mindenütt igyekszenek a rutinmunka mellett valami újat is produkálni. Nem tudunk róla, hogy másutt is alkalmat teremtenének ilyen „erőfelmérésre", mint amilyet Somogybán az MTESZ biztosít az évenként kiírt pályázatával; mi mindenesetre örülünk a lehetőségnek, és éltünk vele. Sőt ezután is pályázunk... Négyezer forint járt a második díjjal. Ezt „testvériesen” elosztották egymás között, de' hagytak a pénzből arra is, hogy a labor többi dolgozóit vendégül lássák és közösen ünnepeljék meg a sikert. Az állomás vezetői is gratuláltak a csoportnak. — TJj kezdeményezésekre, s módszerek továbbfejlesztésere nemcsak lehetőséget, hanem ösztönzést is kapunk. Munkaköri feladatainkon kívül dolgozunk ezeken a témákon, otthon vagy a laborban- Szakpublikációra a szakmában kevés a lehetőségünk, a pályázatra elküldött dolgozatunknak viszont megvan az az előnye is, hogy megyei érdeklődésre tarthat számot, hiszen Somogybán meglehetősen nagy a szőlő- és gyümölcstermő terület. Nemrég például a Siófoki Állami Gazdaság képviselőjével abban állapodtunk meg, hogy a rendelkezésünkre álló műszerek birtokában segítjük az üzem gyümölcsöseiben a műtrágyák célirányos hasznosítását.-. H. F. Föl kell hívni a figyelmet a veszélyre Romlott a baleseti helyzet A Medosz Somogy megyei Bizottságához tartozó üzemekben 1981 első felévében ötvennéggyel több munkahelyi baleset történt, mint az előző év megfelelő időszakában. Eggyel több halálos, öttel több csonkulásos baleset volt, és 1511-gyel több a kiesett munkaórák száma. A Sefag foglalja el az első helyet: a megye 350 munkahelyi balesete közül 103 az erdő- gazdaságban történt (34-gyel több, mint tavaly). Az állami gazdaságokban 75 baleset volt az első félévben, a vízügyi szerveknél 24, az egyéb mezőgazdasági üzemeknél tíz, a termelőszövetkezeti alkalmazottaknál 138. A számok — noha romlott a helyzet — nem egészen hasonlíthatóak össze a múlt évivel. .Január elseje óta ugyanis lényegesen megváltoztak a rendelkezések. Az eddigiektől eltérően most a közúton — munkából jövet és menet — történt balesetek is munkahelyi balesetnek számítanak, s ez lényegesen növeli a szamokat, továbbá: mostanáig a tsz-alkalmazot- tak baleseteit sem itt tartották nyilván, s ez ugyancsak „rontja” a statisztikát. Az is új, hogy a munkahelyi balesetek során százszázalékos táppénzt kapnak a dolgozók. Hangsúlyozni kell, hogy nem a rendelkezések rosszak, sőt: ezek épp a dolgozók érdekében születtek, mert segíteni akarunk a rokkant embereken. A lehetőségek azonban esetenként visszaélésekre adnak indíttatást. Nehezen ellenőrizhető például, hogy a közúti sérülés valóban munkába menet vagy onnan jövet történt-e; gyakori az is hogy a korábban könnyebb munkára beosztott sérült most egyáltalán nem dolgozik, hiszen a teljes fizetését kapja úgy is ... Fontos tehát felhívni az üzemek figyelmét a szigorúbb ellenőrzésre. A baleseti helyzet azonban az említett rendelkezések hatásán túl is romlott. Az ösz- szetevőket nem könnyű megtalálni, a tapasztalatok szerint ugyanis ez a romlás épp azokban az üzemekben jellemző, ahol korábban kevés baleset, történt, korszerű munkavédelmi eszközök vannak, jó a munkavédelmi oktatás — és fordítva. Ügy hat, a balesetek okai nem elsősorban a berendezések és az oktatás színvonalában keresendők, sokkal inkább a hanyagságban, fegyelmezetlenségben, az esetleges italozásban, a szervezetlen munkában. Jó példa erre, hogy a nagy kampánymunkák, például az aratás idején, amikor kénytelenek mindenütt jól, összehangoltan megszervezni a tennivalókat, sokkal kevesebb a baleset; jóllehet ilyenkor rosszabbak a körülmények, nagyobb a hőség, sok a túlóra, feszitettebbek az idegek — objektíve nagyobb a balesetveszély. Rpp ezekre * veszélyt jelentő összetevőkre kell tehát jobban figyelni az üzemekben, ezeket kell tudatosítani az emberekben is. A Medosz a megelőzés érdekében az idén fokozza az ellenőrzést, soron kívül is beszámoltatja a vezetőket, soron kívüli munkavédelmi oktatásokat is szervez, ha szükségesnek látja: kirívó esetben pedig anyagilag is elmarasztal. A szakszervezet magukkal az érdekeltekkel, a dolgozókkal is ismerteti a már megtörtént szerencsétlenségek körülményeit,) nemcsak a vezetőkkel. Célja, hogy „emberközelbe” hozza ezeket a baleseteket. Mert mások helyzetét átérezve talán elejét vehetik jó néhány szerencsétlenségnek. M. E. Az a bizonyos Kapos A víz és a part / Folyónknak Kaposvár fölött több mellékága is van. Forrásvidéke a dombságon eredő vizek jellegzetes példája. A csermelyekből, erecs- kékből összegyűlő Kapos mellett, a vízfolyással ellentétesen bandukolva etőbb- utóbb eltűnik a meder. Vizenyős. süppedékes terület táplálja ezeket az összefolyó ereket — sziklából előbukkanó kristályforrást hiába is keresnénk. Cserébe idillikus erdőcskéket, váratlanul megcsillanó tiszta. vízfolyásokat, vadnyomokkal téli tisztásokat láthatunk, s ha szerencsénk van. még szomját oltó vaddal is találkozunk. .Kiskorpádnál a halastavakban gyönyörködhetünk, s nyoma sincs a. város környéki túlzsúfolt kirándu- lóerdőkben sűrűn látható szemeinek, emberi pusztításnak- * Varga Dezső itt válik igazán „vízi emberré”, az igazgatósági irodában elmondottakat itt mutatja meg kézzelfogható példákon. Energikusan rója a kilométereket. meg-megáll, magyaráz. Gabonatáblában mély árkot találunk: vízmosás, amely a patakok felé igyekezett. A víz vitte a földet, vitte a műtrágyát e.s a nö- venyvedőszert. Marhalegelő és itató. A víz vitte... Üt olajfolttal. A víz vitte... — Ezek a bemosódó szeny- nyezödések minden vizet mindenütt elérnek manapság- Ám ha csak ezekkel a veszélyforrásokkal kellene számolnunk,- akkor nem fájna annyira a fejünk. — Megelőzhetők? — Korszerű mezőgazdasági műveléssel, jó gépállománnyal igen. A Kadarkút és Nagybajom felé ágazó út V betűjében. már szép nagy patak a Kapos. Színe barnás zöldes, a vegetáció dús, oxigénben gazdag vízről árulkodik. A közelben levő kertészetben dolgozó asszonyok mondják: — Jó a víz az öntözésre. Nem szokott piszkot horda— Fürödnek is benne? 1 — Hogyne, az unokám! A múltkor, vagy tíz gyereket láttam lubickolni. Valaha mi is fürödtünk. — Az anyám még lejárt a Kapósra ruhát szapulni. Ha tiszta az idő és nem veri föl a vizet a vihar, akkor talán még ma is lehetne- Ámbár nem biztos. Meg, szerencsére "an mosógép. "yönyörű tájak, kellemes vízparti részek után a következő állomásunk Kaposváron a Cseri úti híd. Braun György, a vízügyi igazgatóság laboratóriumvezetője vödröt vesz elő a csomagtartóból. meg egy nagy műanyag ládát, amelyben soksok üvegcse és vegyszer van. A víz környéke, partja itt már illúzióromboló- Ügy tetszik: a város rég hátat fordított folyójának. A vödröt a laboratóriumvezető kötélen engedi le a hídról; megmenti, fölhúzza, és előkerülnek az üvegek, a vegyszerek. A vízminták nagy részét otthon vizsgálják majd meg, tüzetesebben, de néhány kisebb vizsgálatot itt, a helyszínen is el lehet végezni. Némi szöszmötölés után az eredmény: a Kapos itt oxigéndús, még jó a víz. Ránézésre is tiszta, es szaga sincs— De a medret nem látni. — Ne tévesszük össze ezt a vizet egy kőágyban csörgedező, gyors folyású hegyipatakkal! Olyan kristálytiszta még a környezet szeny- nyezése előtti időkben sem volt es nem is lesz olyan soha. Elébe vágva a további vizsgálatoknak — hiszen az eredményt, sajnos, mindany- myian előre tudjuk — érdemes a víz városbeli sorsáról elmélkedni. Ha korábban nem szennyeztük volna el a Kapóst, akkor most nem kellene azon gondolkodnunk, Követik a példát Három vagon paprika egy családtól Gadácsón, a falu végen valóságos paprikabirodalom van. 1700 négyszögölön díszük az alma alakú, a fehér- őzön és még több más papri- kaíajta. Egy-egy tövön 15— 20 kisebb-nagyobb paprika csüng. — Május derekán küldtem el az első szállítmányt, amikor 58 forintot kaptam kilójáért. Most, július végén 40— 50 mázsát ad ez a terület, mely mindent megkapott ahhoz, hogy jó termést hozzon — mondja Terhe Béla, aki Szentesről hozta magával a paprikatermesztés tudományát. Amikor Somogyba költözött, fölkereste az áfészt, legyen segítségére munkájá- an. Beszerezték részére a fóliavázakat, a borítást, melyhez az állam 40 százalékos támogatást adott. Aláírták a hosszú távra szóló termelési szerződést, és a szövetkezet nem csalatkozott a kertészben. Földjéhez közel van egy patak, s a mély kút is lehetővé tette az öntözést. — Sikerült beszereznem egy tíz lóerős olasz kistrak- tort a hozzá tartozó munkagépekkel 37 ezer forintért. Ez nagyban segíti a talajelőkészítést. Egy személykocsit úgy alakítottam át, hogy alkalmas legyen a trágyahordásra. Az 1981. évi termelést tulajdonképpen már a múlt év decemberében kezdtem. A palántákat magam állítom elő. Az idén ötfajta paprikát termelek, amelyek közül legjobban az almapaprika és a fehérözön fizet. A múlt évben 180 mazsa paprikát, 15 mázsa uborkát, azután káposztaféléket, paradicsomot termeltem, összesen 220 mázsát. Az idén csak paprikából szeretném elérni a 3 vagonnyit. Hajnaltól késő estig dolgozunk a feleségemmel együtt, de megvan az eredménye. Mivel én hetenként többször egy egész teherautó szállítmányt adok, az igali áfész innen helyből viszi el az árut. Nagyon sok látogatója van a közvetlen környékről, de eljönnek érdeklődni távolabbi vidékről is. Tavaly a Barcson megtartott mezőgazdásági kiállításon a zsűri kü- löndíját kapta, az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, Budapesten harmadik díjjal jutalmazták. Példáján felbuzdulva a környéken újabb hat gazda kezdi el a zöldség- termelést jövőre. D. Z. hogy miképp tisztítsuk mer Persze könnyű lenne a dolgunk, ha rendelkezésünkre állna valamiféle csodagát, amit a mederbe teszünk, és hipp-hopp, eltünteti a vízrontó anyagokat. Am a tisztítás egyetlen módja a megelőzés: az, hogy nem juttatunk a vízbe szennyező anyagokat. Varga Dezső most tér vissza a biológiai forradalomra : — Nemsokára, persze még nem tudhatjuk, hogy pontosan mikor, rendelkezésünkre állnak majd azok az eszközök. amelyekkel segíthetünk a vízen. A tökéletes víztisztítás ugyanis az az öntisztító munka, amelyet minden víz elvégzett valaha, s amelyet elvégezhet majd az emberi tudás segítségével, az ember anyagi hozzájárulásával a jövőben. — Valami új biológiai egyensúlyra gondol? Olyasmire, amelyben az ember mesterségesen nivellálja a szennyezést, hogy azután a természet eredeti állapota szerint cselekedhessen? — Bizonyára lehetne pontosabban fogalmazni. de ilyenfélére képesnek tartom a közeli jövő emberét. Ma azonban még nem vagyunk ott- Az ember lo+rftet szennyez, mint amennyit tisztítani képes. Sokan úgy tartják: végleg fölboritotta az egyensúlyt, sokan úgy, hogy az utolsó órában vagyunk. de még menthető minden; megint más vélemények szerint részlégé* megmeneküles lehetséges, s azt is halljuk néha: , van még időnk. Ám maradjunk a Kapósnál, s fogadjuk el, hogy néhány év múlva a víz tninő- sége nagyot javul! És a környezete, a partja? E folyócska kincs lehetne. Kaposvári szakasza tisztán, gondozott parttal, sétányokká], ligetekkel, horgászhelyekkel az egész város „magasabb osztályba” emelhetné- A lehetőség csodálatos. — Vajon lehet-» ebből valóság? — Ezt megítélni nem. a vízügy feladata. Mi annyit ígérhetünk, hogy a víz — nemcsak a mi tevékenységünknek köszönhetőén — tiszta lesz. A vízi és a vízpart — ki tagadná? — összetartozik. A víz és a vízpart „fölemelése” együttesen lehetne teljes értékű tett. A vízé, mint hallottuk, már nincs oly nagyon távol. Erre gondolni kell a part sorsát alakítani hivatottaknak. Hogy ne csak szavainkban becsüljük a folyót folyónakl A vödör Kaposvár alatt, a Pécs—dombóvári útelágazásnál merül le- És orrfacsaró lével emelkedik. A mérés: egy fikarcnyi oxigén sincs benne, öntisztító képessége nulla. Az ember változtathat csak ezen(Folytatjuk.) Luthár Péter MAHART BALATONI HAJÓZÁSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG felvételre keres építőipari művezetőt Feltételek: szakirányú felsőfokú végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezés: az eddigi tevékenység megjelölésével, részletes önéletrajzzal, személyesen Cím: MAHART Balatoni Hajózási Üzemigazgatóság, Siófok, Krúdy sétány. (202800)
