Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

\ ^ *,• T T Megkezdte tanácskozását a' KGST-vb XXXV. ülése rábbí fflésszakokon is szóba került, véleményünk szerint megfelelő természeti adott­ságokkal rendelkezünk, de hogy ezeket jobban kihasz­nálhassuk, meg kell erősí­tenünk a mezőgazdaság fej­lesztését szolgáié tudomá­nyos — elsősorban a bioló­giai — kutatóbázist, kor­szerű ipari hátteret — na­gyobb termelékenységű me­zőgazdasági gépeket, több, és jobb minőségű kémiai anya­got — kell biztosítanunk. Gondoskodnunk kell .az élen­járó termelési rendszerek és eljárások meghonosításáról, elengedhetetlen továbbá, hogy a termelés tőke- és alapanyag-igényességében végbement változásokat fi­gyelembe véve a jelenlegi­nél ösztönzőbbé tegyek a közgazdasági feltételeket is. Most, amikor az intenzív fejlődési szakasz követelmé­nyei kerültek előtérbe, a korábbihál is -nagyobb fon­tossága van annak, hogy megújítsuk és a célokkal jól összehangoljuk a végrehaj­tás eszközeit. Ebből kiindul­va tovább kell fejleszteni a gazdaságpolitikai konzultá­ciókat, és a tervkoordiná­ció rendszerét is. Mielőbbi gyakorlati lépésekre van szükség a tudományos-mű­szaki együttműködés haté­konyságának növelésére is. A' komplex program jóvá­hagyása óta eltelt tíz év eredményei — a tőkés gaz­dasági válság tükrében — még világosabbá teszik, még inkább igazolják, milyen’ha­talmas erőt jelent szocialis­ta gazdaságaink számára, s milyen vonzó példát mutat r világnak a KGST keretében folytatott gazdasági együtt­működés. Közös feladatunk és egyben kötelességünk, hogy ezt a hatalmas erőt testvéri országaink népei ja­vára az eddiginél is ered­ményesebben kamatoztassuk. Mi erre készek vagyunk, és minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy aktív munkával hozzájáruljunk közös ügyünk előreviteléhez. Bejelentem, hogy az ülés­szakra beterjesztett határo­zat-tervezet a további mun­kához, véleményünk szerint, jó alap, s azt a vita tanulsá­gainak felhasználásával együtt készek vagyunk tá­mogatni. II szovjet kormányfő beszéde !\} V i oldatról.) ^ szan^*zet3 .Vrrtézásedéseiaiek a (4 folytatása, \ amelyek jobb Jt £eltétieket \hiztositanak ah- hoz. növelik Váz érdekeltséget abban, hogy \ meggyorsuljon , a tudományeis vívmányok, V.:. az új műszaki eredmények J&5 bevez*tef*\ ^korszerűbbé es ^ jövedelmézőbfcé-váljon a tér- “j me les, ja \«ul 5on a verseny­képesség, csökkenjen a faj- ^ lagos energiW ésmyersanyag- f.e] haszná iás,\ termelékenyeb­bé váljon a: tmunka. Az el­osztásban csak^,szerény célo­kat tűzhetünk;' magunk elé, mert a , nemzeti jövedelem növekményének mintegy kei harmadát va kővetkező években ás a külgazdasági egyensúly '. javítására kell fordítanunk":: Ez azt jelenti, hogy a belföldi felhasználást ; 1985-ig msjvdbssze 5 száza­léksai növelhetjük. Programunk iffeszes és szi­gorú. Nemcsak! azért, mert az intenzív fejíödési szakasz követelményei önmagukban véve is ^szigorúak, hanem azért ’isimért ^miközben a dolgozóktól; az-.élet minden területén .jobb minőségű munkát vés magyobfo teljesít­ményt kérünk, ennek ellené­ben nem Ígérhetünk többet, mit hogy '-.megőrizzük és meg&*alar<íít>ukt;a mar elért életszínvonalat és megte­remtjük egy későbbi gyor­sabb fejlődés lehetőségét. Számolunk vele, hogy nehéz évek várnak ránk, mégis bizakodók vagyunk, mert tervünk végrehajtásához a legfőbb feltétel adott: né­pünk cselekvőén támogatja partunk politikáját, érti és vállalja a nehezebb felada- , tok teljesítését, v $ f í»5 Tervünk végrehajtásának '< másik nélkülözhetetlen fel- tétele a KGST-országokkal, ezen belül a Szovjetunióval 1 folytatott tervszerű, a köl­csönös előnyökre épített, in­ternacionalista együttműkö­dés bővítése. Legsajátabb nemzeti érdekünknek meg­felelően, mint a múltban, a jövőben is, aktívan részt fo­gunk venni a szocialista gazdasági integráció további kibontakoztatásában, a hosz- szűlávú célprogramok meg­valósításában. Ugyanakkor helyzetünk megkívánja, hogy fenntartsuk és bővítsük a fejlődő, valamint a tőkés or­szágokkal meglevő, az egyen­jogúságra > és a kölcsönös érdekekre alapozott gazda­sági kapcsolatokat is. Az építőmunka külső és “belső feltételeiben végbe­ment változások olyan új kérdésekét tettek és tesznek fel számunkra, amelyek egyikére-másikára meg nem adtunk kielégítő választ. Az idő viszont sürget. Közös ér­dekünk, hogy mielőbb meg­találjuk azokat a megoldá­sokat, amelyek lehetővé te­szik, hogy a megváltozott feltételekhez igazodva új lendületet adjunk együttmű­ködésünknek. A magunk ré­széről messzemenően helye­seljük és támogatjuk, hogy — amint Brezsnyev elvtárs az SZKP XXVI. kongresz- szusán megfogalmazta — a nyolcvanas évek váljanak a szocialista országok intenzív termelési és tudományos- műszaki együttműködésének időszakává. Napirendünkhöz kapcso­lódva, külön is szeretném kiemelni a kővetkezőket: Először: stratégiai fontos­ságú feladatnak tartjuk, hogy hosszú távra és bizton­ságosan, megoldjuk a fűtő­anyag-, energia- és nyers­anyagellátást, új energia­fajták és nyersanyagforrá­sok felkutatásával segítsük elő jövő fejlődésünk meg­alapozását. Ugyanakkor a termelőkapacitások bővíté­sévé! egyenrangú feladatnak tartjuk, hogy közös munká­val mielőbb megteremtsük azokat a műszaki és közgaz­dasági feltételeket, amelyek lehetővé teszik a rendelke­zésre álló energiaforrások racionálisabb kihasználását, a fajlagos energiafelhaszná­lás csökkentését elősegítő technológiák es berendezé­sek kifejlesztésének meg­gyorsítását. Másodsa«-: a «aakosítás és a kooperáció elmélyítésé­vel atz. egyes országok adott­ságaira alapozva és közös munkával lehetővé kell ten­nünk, hogy meggyorsuljon a feldolgozó iparok termelé­sének korszerűsítése. Ebből a szempontból külön is meg­határozó jelentősége van a mikroelektronika fejlesztésé­nek, az élenjáró gyártás- technológiák meghonosítá­sának, a korszerű részegysé­gek, alkatrészek, a magas minőségű féltermékek vegyi komponensek nagyobb meny- nyiségben való előállításá­nak. Harmadszor: halaszthatat­lannak tartjuk a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari termelés nagyobb mértékű növelésének megalapozását. Ehhez, mint ahogy az a ko­A délelőtti ülésen szólalt fel Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke is. Az elmúlt évek kézzel­foghatóan bizonyították, hogy amikor 10 évvel ez­előtt elfogadtuk a szocialis­ta gazdasági integráció komplex programját, helyes, eredményeket hozó útra leptünk. Ez a program meg­felel országaink és népeink létérdekeinek. Ezen az úton járva közösségünk minden országa jelentős sikereket ért el a szocialista és kom­munista építésben — mon­dotta beszéde elején. — Or­szágaink kihasználták a szo­cialista rendszer fölényét, saját erőfeszítéseikkel, s a kölcsönös együttműködésre támaszkodva megnövelték gazdasági és tudományos­műszaki potenciáljukat, az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedési üteme terén a 70-es években csak­nem kétszeresen haladták meg a fejlett tőkés orszá­gokat. Tyihonov hangsúlyozta: a KGST tagállamainak hatal­mas gazdasági és tudomá­nyos-műszaki potenciálja. Hasznos eszmecsere Moszkvában Moszkvai T megbeszélésein mindenekelőtt arról győző­dött meg — .s hazatérve er­ről tájékoztatja a bonni kor­mányt is —hogy a szovjet vezetők, a béke megőrzésé­ről. a leszerelési szándé­kaikról és tárgyalási készsé­gükről beszelve őszintén is gondoljak e törekvéseiket — jelentette ki Willy Brandi, az SPD elnöke csü­törtöki moszkvai sajtóérte­kezleten. összegezve a tár­gyalásokat, amelyeken min­denekelőtt a háború elkerü­lésének módozatairól volt szó, Brandt hangsúlyozta azt a mindkét fél által vallott nézetet, amely szerint az enyhülés folyamatát fen« kell tartani, s érmék érde­kében « leszerelés rrányá- Iwn konkrét lépcsőkét kell lenni. Brandt szólt arról is, hogy tárgyalasai alapján jó lehe­tőséget lát az NSZK cs a Szovjetunió közötti kapcso­latok további kedvező ala­kulására. E tekintetben — mondotta — az NSZK-ban sokat várnak Leonyid Brezs­nyev ősszel sorrakerülő bonni látogatásáról. Tegnap Moszkvából haza­utazott Willy Brandt, az SPD elnöke. A nyugatnémet vendéget a repülőtéren Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke búcsúztatta. Jelen volt Andrej Gromiko, ■ az SZKP kB Politikai Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, valamint több más hivatalos személyiség. Újságírók kérdésére vála­szolva Leonyid Brezsnyev Brandt látogatását hasznos­nak nevezte. SOMOGYI NÉPLAP. sokoldalú együttműködésük fejlesztése biztosította azt, hogy növekedjék népeik anyagi és kulturális színvo­nala. — Együttműködésünk ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy nincs a gazdasági fej­lődésnek olyan kérdése, amit'együttesen ne tudnánk megoldani. A szocializmus, az új típusú nemzetközi kap­csolatok, a szocialista gaz­dasági integráció fölénye még inkább szembetűnő a tőkés világrendszer bizonyta­lan, válságos helyzetével összehasonlítva. Nyíltan ki­mondhatjuk: csak összefogá­sunknak, testvéri, kölcsönö­sem előnyös együttműködé­sünknek köszönhetjük. — Az SZKP XXVI. kong­resszusa javasolta, hogy lej* lesszék a közvetlen kapcso­latokat a testvérországok minisztériumai, egyesülései és vállalatai között. A Szovjetunióban jelenleg 1n- lé/.kedé.ieket tesznek azért, hogy növeljék a termelői kollektívák aktivitását a testvérországok vállalataival kialakított kapcsolataik fej­lesztésében. A komplex program vég­rehajtásának elemzése azt mutatja, hogy a kölcsönös csere nem maradhat csupán annak eszköze, hogy ezzel pótolják az egyes népgazda­sagokban mutatkozó hiányo­kat. Hatalmas és állandóan működő hatóerővé kell vál­nia a termelés hatékonysá­gának növelésére. A KGST-országok a szo­cialista rendszer és az új típusú nemzetközi kapcsola­tok vitathatatlan fölényének biztos tudatában léptek a nyolcvanas évekbe. Minden lehetőségük megvan arra, hogy sikeresen valósítsak meg a társadalmi-gazdasagi fejlődésnek a testvérpár tok által elfogadott programját. További sikereik biztosítéka az, hogy a társadalmi élet minden területén mind job­ban elmélyül együttműködé­sük. állandóan erősödik egy­ségük es ösa zef orrot Is á gu k — mondotta befejezésül. Nyiko­laj Tyihonov szovjet minisz­terelnök. • • * • A KGST-ülésszakon csü­törtökön. valamennyi tagál­lam küldöttségének vezetője beszedet mondott. Ugyan­csak felszólalt a csütörtöki ülésen a jugoszláv delegáció vezetője, valamint a megfi­gyelői minőségben jelenlevő küldöttségek vezetői. Este a magyar küldöttség reszt vett az ülésszak rész­vevőinek tiszteletére rende­zett hameversenyes». Kádár János befejezte borsodi látogatását (Folytatás .az I. oldalról) dác Jánost beszélgetésre vár­ták a gyár szocialista bri­gád vezetői. párta la pszerve­zeti titkárok, valamint a Tiszai Kőolajipari Vállalat, es a Tiszai Erőmű Vállalat kollektíváit képviselő mun­kások. A k3tcv.cn beszélge­tés. eszmecsere során Huszár András, a karbantartó gyár-' .egyse,; pá; talap« zevezeté- nek titkára alig titkolt büsz­keséggel mondotta el; a TVK igen modern nagyüzem, ámít az is bizonyít, nogy a karbantartók is számítógé­pekkel dolgoznak. Biró Ti­vadar, a Tiszai Erőmű Al­kotmány szocialista brigád­jának vezetője arról tájékoz­tatta a Központi Bizottság: első titkárát, hogy * nyo­masztó enutiagondok ter- *néaz««K:.*;-> őket is jobb gaz­dálkodásra öazik. Bori Imre, a munkaügyi gyárgondnők,ág a la pszerve­zeti pártütkará személyes emlékként idézte: mindig hitte, hogy megéri az. időt, a mi kor az..erryjeio gondolkod­va dolgozhat és munkája alapján ítélik meg. Most így élünk, s ebből mar nerrr en­gedünk — mondotta. Méhes György, a Tiszai Kőolajipari Vállalat pártbi­zottságának titkára arról a gondjukról beszélt, hogy ka­pacitásukat a megrendelé­sek nem kőtik le teljes egé­szében. ezért a minőség ja? vitásával, a termékszerkezet .módosításával igyekeznek bevételeiket növelni. Kálóczi József, a leni nyá­rok pártbizottság tagja, a TVK nyugdíjasa az idősebb generáció nevében is mon­dotta: örülnek, hogy a vá­rosi pártbizottság számít rá­juk. Majoros István, a mű­anya ggyári pá rta la pszervezet titkára azokat a politikai teendőket sorolta; amelyek­nek elvégzéséből nagy részt vállalnak a kommunisták. Németh István, a Szőke Tisza Tsz. pártalapszervezelé­nek titkára elmondotta, hogy közös gazdaságuk halszáz taggal indult, ma százhú- szan vannak, a többieket el­szívta az ipar. egyebek kö­zött éppen a TVK. Az ipa­rosítás, az építkezések miatt háromszáz hektárjuk is ala­posan megfogyott, de a he­lyi pártszervek segítségével megtalálták a megoldást: ki­fizetődő sz.arvasmarha- és juhtenyésztésbe kezdtek. Nemcsak az el ha ng/ot lak­ra válaszolandó, mintegy a látogatást, is összegezve kért szót ezután Kiidár János. A Központi Bizottság első titkára visszaemlékezett ar­ra: már akkor is járt ezen a vidéken, amikor még a ha­talomért folyt a harc, és még nyoma sem volt a mai hatalmas ipari lcte\imény- nek. Ami Len in városban felépült, az az itt élő em­berek és az egész magyar nép nagy közös vállalkozá­sának szép eredménye. Örömmel állapíthatjuk meg — mondotta —, hogy né­pünknek nem kell sajnálnia az ide befektetett . forinto­kat. Az ilyen szocialista építkezés olyasmi, mint egy társadalmi kohó. Kihat a közösségre, erősíti a szem­léleti-cselekvési egyseget. A pártalapszervezetek ereje pedig olyan, mint a jó ko- ' vászz jó közösséget erjeszt Szólt arról, hogy a Leninvá- rosban megvalósult építke­zés szép példája a szocialis­ta együttműködésnek,. a nemzetközi összefogásnak is. A magyar—szovjet kooperá­ció segíti a szocialista, kom­munista építőmunkát, mind­két ország gyarapodását, né­peik javára. A Központi Bi­zottság első titkára elmon­dotta, hogy a látottak-hal- lottak örömmel töltötték el, de megjegyezte: bizonyára több gondjuk van annál: mint amennyiről e baráti hangulatú találkozón tájé­koztatták őt. Biztosította a jelenlévőket, hogy a part Központi Bizottsága és a kormány figyelemmel kíséri a leninvárosi kollektívákat foglalkoztató problémákat, amelyeknek megoldását nem­csak helyi feladatnak tart­ják. Belpolitikai helyzetünkről szólva a Központi Bizottság első titkára kijelentette: né­pünk értékeli a szilárd tár­sadalmi viszonyokat, a töret­len fejlődést; az életkörül­mények javulását, a gondok­kal, a megoldásra váró problémákkal együtt. A ma­gyarnak, bárhova megy. is a világon, ma már nem kell szégyenkeznie. Mindezért meg kellett dolgozni, és van mit félteni. Egycsapásra ez­után sem megy minden, ez­után is mindenért keményen meg kell dolgozni. A.XII. kongresszus hat.íro. tataiból adódó tennivalókról szólva kiemelte, hogy a kongresszus jövőbe mutató, szocialista programot foga­dott el. reális, ám nem kis feladatokat tűzött ki. közép­pontba állítva a gazdasági munkát. Ha az ott meghatá­rozott teendőket végrehajt­juk, kitűzött céljainkat elér­jük, az azt jelenti, hogy helyreállítjuk gazdaságunk egyensúlyát; megőrizzük életszínvonalunkat, vívmá­nyainkat és tovább javítjuk az életkörülményekei. Ehhez azonban milliók akarata, tu­dása, tettrekészsége szüksé­ges, az az eltökéltség, amely­re már több évtizede bizton számíthatunk. Kádár János az egyik fel­szólaláshoz kapcsolódva hangsúlyozta, valóban: a fe­jünket is használnunk kell, hogy jól gazdálkodjunk mindennel, tudással, anyag­gal, energiával, egyszóval a gyarapodást, a fejlődést szol­gáló termelési eszközökkel. Végül a Központi Bizottság első titkára a nemzetközi helyzetről szólva is azt húz­ta alá: a mi feladatunk az, hogy dolgozzunk, végezzük el teninivalónilcat, s akikor mindenképpen boldogulunk. Befejezésül gratulált az el­ért eredményekhez, további sok sikert kívánt a vLenin- városban dolgozóknak. Ker­le a szocialista brigádvczc- 1őkel, pártmunk ásókai, tolmácsolják kollektíváik nak a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak üdvözletét. A gyárlátogatás végeztével a Központi Bizottság első titkára rövid sétát tett Le- ninváros főterén. A Központi Bizottság első titkára befejezte Borsod- Abaúj-Zemplén megyei láto­gatását és tegnap est« viaz- szaérkeaett Budapestre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom