Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
Határköltség — költséghatár Akad a megyében tsz, ahol hektáronkénti 7 tonnás — kiemelkedő — kukoricahozammal is csaknem ráfizettek a termelésre, és olyan is, ahol ennél „rosszabb” — 5 tonna körüli — eredménnyel szép nyereséget értek el. A példa arra utal, hogy pusztán a termésátlag egyre kevésbé megbízható mércéje az eredményességnek. A szakemberek mind szélesebb körben használják a korszerűbb mértékegységeket, így például az egységnyi ráfordításra jutó eredmény mérőszámát, vagy a részben ennek alapján számolt határ- költséget. Ez utóbbi ismerete nélkül elképzelhetetlen eredményes ,,termelési stratégia” kialakítása. Elvben minden gazdaság akkora hozamot ér el, amekkorát csak akar. A termésrekordok halmozásának ma nem annyira az agronómiái technológiai adottságok, sokkal inkább a költségek, a gazdaságok pénzügyi lehetőségei szabnak határt. Visszás, mégis igaz: egy mindenáron elért termelési rekord akár csődbe is dönthet egy gazdaságot. „Világraszóló” eredményt — megfelelő mütrá- gyaadagokkal, kiváló fajtákkal és szuper növényvédő szerekkel — nem nehéz megcélozni. Rendkívüli feladat azonban ugyanez, ha a ráfordításokkal arányos nyereséget is el akarunk érni! A túl alacsony hozam az alapvető ráfordításokat (gép, vetőmag, műtrágyaköltseg, munkadíjak) sem fedezi. A hozamok emelkedésével azután elérünk egy ponthoz, amikor az első 10 öllérnyi nyereség jelentkezik. Itt van a határköltség, ahol a hozamok éppen fedezik a ráfordításokat A termésátlagok további emelkedésével — egy darabig — nő a nyereség, azon túl azonban az egyre látványosabb eredmény ellenére ismét csökken a jövedelem. Meg kell találni hát azt a „bűvös határt”, ahol a ráfordított pénz a lehető legtöbbet kamatozza. Ez egyre bonyolultabb feladat. Az úgynevezett határköltségek öt év alatt 20—30 százalékkal növekedtek. 1976-ban 4,26 tonnás hektáronkénti kukoricahozamnál volt a veszteséget a nyereségtől elválasztó határ. Ma a rendszerekben 5,2 tonnánál eleve jobb eredményt kell elérni, hogy gazdaságos legyen a termelés. Búzánál ma 3,5, napraforgónál 1,3, cukorrépánál 28,2 tonnánál van a nyereségesség határa. Egyhektárnyi kukorica megtermelése ma átlagosan 16 ezer forintnyi ráfordítást kíván, a napraforgóé 7 ezerrel többéi, mégis a napraforgó jövedelmezősége a kedvezőbb. Ez az újabb látszólagos ellentmondás is arra utal, hogy pusztán a „józan paraszti ész” alapján — megfelelő gazdaságossági elemzések nélkül — nem lehet jó eredményt elérni. S bár igaz az, hogy a különféle növények hozamainak növelése egy ponton túl nem jár együtt a nyereség arányos növekedésével, tény, hogy szükség van a több termékre. Igaz, hogy a kukorica jövedelmezősége ma korántsem kedvező, de az is, hogy a népgazdaságnak minden többlettonna aranyat (vagy olajat) ér. Az ellentmondás feloldásának egyik módja lehet a felvásárlói árak — s így az érdekeltség — növelése, a másik, hogy a gazdaságok a költségeket épp hogy fedező, szerény nyereséggel is vállalják a többet termelést. Az elmúlt öt évben — és ez főként a második „megoldás” alkalmazására utal — az üzemek nyeresége lassabban növekedett, mint termelésük mennyisége. Ez a tendencia aligha válhat tartóssá. Ha úgy tetszik, Nyugdíjkiegészítések félreértéssel Tapasztalatok a határozat után a határköltségek növekedésének is megvan a határa. Aligha volna reális a helyzet — és ettől a kukorica esetében már nem állunk túl messze —, ha rekordtermést kellene elérni a puszta termelési egyensúly fönntartásáért. Ha például a kukorica' határköltsége elérj a 6 tonnát, nagyon összeszűkül a nyereségesség sávja. A már nyereséges hozam és a ráfizetéses rekordok közt — adottságoktól függően —r csak 1—2 tonna lesz a különbség. Márpedig ezt pontosan „belőni” üzemgazdasági mesterlövész sem képes. Vitathatatlan, hogy a költségek mérséklésére — a táblára lebontott technológiáktól a melléktermék hasznosításáig — tucatnyi lehetőség van. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy e tartalékok rendszerint beruházásigényes mozgósításának is alapfeltétele a közgazdasági „klimaszabályozás”. A leírtak talán azt is érzékeltetik, milyen mérhetetlenül bonyolult feladat ma a termelés irányítása, az eredményesség fenntartása. Ma, amikor a több olykor voltaképpen kevesebb, amikor nemegyszer a drágább az igazán olcsó, mikor az eredményhez .hasonló paradoxonok során át vezet az út, tiszteletet parancsoló az üzemgazdászok munkája és felelőssége. Bíró Ferenc Alkatrészmentő akció Mezőgazda sági alkatrészek gyártását kezd Le meg, illetve kezdi meg néhány héten belül öt Fejér megyei termelőszövetkezet : a martonvá- sári, a lovasberényi, a bakon ycsernyed, a polgárdi körös gazdaság, valamint a székesfehérvári Kossuth. E tsz- ek húszon nyolcféle — évek óta hiányzó, vagy csak nehezen beszerezhető — cikk készítésére kötöttek szerződést a Megérwel. Kombájnokhoz. traktorokhoz, szá- lasfakarmány-betakaíjtó gépekhez készítenek többek körött kaszavezetőket, gumigyűrűket, gumituskókat s egyéb apró, a gyárakban csak gazdaságtalanul előállítható. de a mezőgazdasági munkák során nélkülözhetetlen alkatrészeiket E termékeket a Fejér megyei Agroker értékesíti majd, s nemcsak Fejér megyét, hanem az ország többi gazdaságát is igyekszik ellátni az „ötök” műhelyeiben, készített alkatrészekkel Július lO-től 19-ig Pécsen Kétszáz hazai, 55 jugoszláv kiállító Kézműves-kirakodóvásár az iskolaudvaron Somogybán egy százalékkal több a nyugdíjas, mint amennyi az országos átlag. Számaik tavaly mintegy 76 ezer volt. Okiét érintette elsősorban az a határozat, amelyet a közelmúltban hozott a Minisztertanács a nyugdijak és egyéb ellátások rendszeres emeléséről. E rendelkezés havi 70 forintról százra növelte a nyugdíjak és egyéb rendszeres ellátások (járadékok, tanácsi segélyek, hadigondozási ellátások) legkisebb összegét, s így már júniusban 30 forinttal többet kapott — automatikusan — a nyugellátásban és a baleseti nyugellátásban, valamint a mezőgazdasagi szövetkezeti járadékban részesülők többsége. Havi 1660 forintra módosult a munkások és alkalmazottak minimális nyugdíja. 1982-től pedig évenként 100 forint lesz a nyugdíjak és az egyéb rendszeres havi ellátások automatikus emelésének a legkisebb összege. Az első átolvasásra világosnak tetsző rendelkezést. — mint a határozat megjelenése óta eltelt rövid idő alatt kitűnt — korántsem értelmezik egyértelműen azok, akiket érint: a nyugdíjban és egyéb rendszeres ellátásban részesülők. Naponta több ügyfél fordul például a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz is tanácsért, felvilágosításért. Sárái Gyula, az igazgatóság osztályvezetője elmondta, hogy különösen két téma érdekli őket: a házastársi pótlék és ehhez kapcsolódva a jövedelempótlék, továbbá a nyugdíjkiegészítés összege. — Az automatikus emelés legkisebb összege száz ff>- rintra nőtt az eddigi havi hetven forintról, ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinél 30 forint a növekedés. Mondok erre egy példát Valaki havi négyezer forint nyugdijat élvezett, nála a korábbi automatikus emelés nem 70, hanem — két százalékkal számolva — 80 forintot jelentett Most júniusban ezt az összeget egészítették ki száz forintra, tehát a nyugdíja nem 30, hanem csak 20 forinttal nőtt — tájékoztatott Sárdi Gyula. — A rendelkezés azt is kimondja, hogy 1981 júniusától a házastársi pótlék havi száz forinttal nőtt tehát 500- roi 600 forintra. AÍkik korábban is kaptak házastársi pótlékot, az emelést most automatikusan megkapták; ahol a májusi nyugdíj összege nem haladta meg a 2320 forintot, ott nem kell kérni a házastársi pótlék emelését, mert a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság automatikusan elvégzi. Ami a hozzánk érkezett érdeklődésekből kitűnik; sokaknak nem világos, hogy a házastársi pótlékra vonatkozó rendelkezés nem érinti azokat, akik a pótlék emelésére saját nyugdíjuk nagysága miatt nem voltak jogosultak, vagyis a jelenlegi nyugdíjuk 2450 forint vagy ennél több. Magyarán: a 600 forintos házastársi pótlékot csak az a nyugdíjas kaphatja, akinek saját jogú járandósága nem több havi 1850 forintnál. — Megjegyzem — fűzte hozzá az osztályvezető —, hogy az eltartott házastárs után a hatszázforiimtos házastársi pótlékot nem élvezők is megkapják az 1979. évi fogyasztói áremelések alkalmával rendszeresített havi 180 forint jövedelempótlékot. Akik csak ezt kapták az eltartott házastárs után, most nem részesülnek a házastárs utáni — automatikus — százforintos emeiesben. M. F. lőit. A tájékoztatás azóta is folyamatos. A családi házas beépítésre szánt telkek egy részét egyedi tervezésű, más részét típustervek alapján készített házak számára tartották fenn. A vásárlók keze azonban nincs megkötve, mert az egyedi terv helyett típustervet is lehet alkalmazni, s az építtető szándéka szerint mód van a típustervtől eltérő tervek adaptálására is. Az egyedi tervezésű családi ház azonban kevés, mert nincs elég építész tervező Barcson és környékén. A hatvan családiházas beépítésre szánt telekből eddig tizenhatot adtak el, a harmincegy egyeditársasház-te- lekből tizenhetet. Az érdeklődés most ezek iránt a nagyobb : ez abból is látszik, hogy jó néhány négylakásos épületben már hosszabb ideje laknak a minta lakótelepen, míg a családi házak többsége csak most épül. Főként barcsiak és környékbeliek építkeznek itt. A tanács tájékoztató szolgálata tizenkét féle tervet tud az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. A Dél-dunántúli Tervezővállalat — kísérleti jelleggel — ide egy négylakásos, szövetszerkezetes társasházat ajánl. A kiviteli terv várhatóan őszre készül el. A Munkácsy utcai minta lakótelep társasházainak építésénél mód van a tanács és a barcsi iparvállalatok együttműködésére is. A közelben van óvoda és élelmiszeráruház. A hatos út jó közlekedést biztosít. Cs. L. A hazai ipar és a magyar —jugoszláv határ menti árucsere új termékeinek szemléje; segítség a családi- és hétvégiház-építőknek, a háztáji termelőknek és a barkácsolóiknak — ez a mottója a július 10-én kaput nyitó pécsi ipari vásárnak, amelyet nyolcadszor rendez meg a Mecsek-Tou- rist. A kétévenkénti seregszemlére ezúttal is sok tízezer látogatót várnak Dél- dunántúlról és az ország többi tájáról. Résztvevők Somogybái Az idei vásáron csaknem 200 vállalat és szövetkezet állítja ki termékeit, továbbá 100 kisiparos és 33 jugoszláv cég. A kiállítók száma valamivel kevesebb, mint a korábbi években, de a terület változatlan (6700 négyzetméternyi fedett és 15 ezer négyzetméternyi szabad). A helyszín most is a Köztársaság téri iskolák adta kiállítási komplexum és a sportcsarnok, ahol a vásárt szakosítotton rendezik meg. Legnagyobb számban a könnyűipari vállalatok vonultatják föl termékeiket, majd a gép-, a műszer- és a vasipari, az élelmiszer- és a vegyipar következik. A kétszáz hazai résztvevő egy- harmada budapesti, egy’nar- mada pécsi-baranyai, a többi az ország legkülönbözőbb tájairól érkezett. Somogy képviseletében a barcsi Kemikál, illetve a boglárlellei Balaton Ipari és Szolgáltató Szövetkezet, állítja ki termékeit. A vásár egyik célja: bemutatni az építőanyagok választékát, ötleteket és segítséget adni a családi- és hétvégiház-építőknek. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ a helyszínen szolgál tanáccsal, és ingyen tervekkel. A fagazdaságok, szövetkezetek fölállítják fáházai- kat, köztük a kertészkedők örömére modulrendszerű szerszámo&kamrát, amely pillanatok alatt összeszerelhető. A háztáji kistermelést segítő és megkönnyítő legkülönfélébb gépeket, anyagokat egy hatalmas, könnyűszerkezetes csarnokban — maga is kiállítási tárgy — és szabad téren helyezik el. A barkácsolókat a vásár központjában levő tornateremben várja kiállításával az Ezermester- és Űttörő- bolt-vállalat. Űj színfolt a Jókai úti általános iskola hatalmas udvarán a kézműves-kirakodóvásár, amelyre az ország minden részéből száz kisiparos, kiskereskedő, népművész és népi- iparművész hozza el vásárfiának szánt portékáját. A rendezők szorgalmazására ezúttal is több pécsi áruház és kereskedelmi vállalat árusít a helyszínen kiállított ruházati termékekből és bútorokból. A jugoszJá- vok önálló kiállítással jelentkeznek. 55 szlavóniai, vajdasági és szerbiai cég mutatja be határ menti árucserére fölkínált termékeit: élelmiszereket, ruházati cikkeket, bútorokat és kozmetikumokat. Sörautomata A vásárt a legkülönbözőbb — nonstop-divat, kozmetikai, sütés-főzési és más — bemutatók színesítik. S természetesen „kirakodik” a vendéglátóipar: ezúttal kuriózumként olyan sörautomatával is szolgálva, amelyen a vendég maga csapolhat és állíthatja be a hab magasságát. Mindezeken túl a vásárral egy időben zajló pécsi nyári színház, a nemzetközi szövetkezeti nép- táncfesztival rendezvényeivel, a július 12-i országos cserépvásárral és nem utolsósorban gazdag anyagú képtáraival várja a látogatókat. Miklósvári Zoltán Tanulva a tapasztalatokból Minta lakótelep épül Barcson Négy éve kezdődött a barcsi minta lakótelep terveinek előkészítése, s ma már több egyedi társasház áll a város északkeleti részén, a Munkácsy Mihály utcával párhuzamosan kialakított telkeken. A más városok minta lakótelepeinek építése során nyert tapasztalatokat fölhasználva, a városi tanács mezőgazdasági művelés alá eső területeket sajátított ki, s az OTP-vel együttműködve megteremtette az elő- közművesítés pénzügyi forrásait. A mintegy hat hektárnyi területen kiépítették az. úthálózatot, lefektették a villany- és vízvezetéket, a csapadékvíz-elvezetőt, a gázvezetéket. A víz-, illetve a szennyvízbekötést a leendő lakóknak társulati alapon kell vállalniuk. A terület felét családi, a másák felét egyedi társasházas beépítésre terveztek. A telkeket tartós használatba adják; nagyságuk a családi házak esetében 560—800 négyzetméter, a négylakásos házaknál pedig 1400—1500 négyzetméter. A telkek kétszáz forint körüli négyzetméterenkénti használatba vételi díja az egyedi társas - házaknál kedvezőbb költséget jelent, mivel a kifizetendő összeg négy lakás között oszlik meg. Riklik György a minta lakótelep műszaki kérdéseivel foglalkozik. Elmondta, hogy az előkészítéskor a városi tanács tájékoztató szolgálata típusterveket aján-
