Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

Határköltség — költséghatár Akad a megyében tsz, ahol hektáronkénti 7 tonnás — ki­emelkedő — kukoricahozam­mal is csaknem ráfizettek a termelésre, és olyan is, ahol ennél „rosszabb” — 5 tonna körüli — eredménnyel szép nyereséget értek el. A példa arra utal, hogy pusztán a ter­mésátlag egyre kevésbé meg­bízható mércéje az eredmé­nyességnek. A szakemberek mind széle­sebb körben használják a korszerűbb mértékegységeket, így például az egységnyi rá­fordításra jutó eredmény mé­rőszámát, vagy a részben en­nek alapján számolt határ- költséget. Ez utóbbi ismerete nélkül elképzelhetetlen ered­ményes ,,termelési stratégia” kialakítása. Elvben minden gazdaság akkora hozamot ér el, amek­korát csak akar. A termésre­kordok halmozásának ma nem annyira az agronómiái technológiai adottságok, sok­kal inkább a költségek, a gaz­daságok pénzügyi lehetőségei szabnak határt. Visszás, mé­gis igaz: egy mindenáron el­ért termelési rekord akár csődbe is dönthet egy gazda­ságot. „Világraszóló” ered­ményt — megfelelő mütrá- gyaadagokkal, kiváló fajták­kal és szuper növényvédő sze­rekkel — nem nehéz megcé­lozni. Rendkívüli feladat azonban ugyanez, ha a ráfor­dításokkal arányos nyereséget is el akarunk érni! A túl alacsony hozam az alapvető ráfordításokat (gép, vetőmag, műtrágyaköltseg, munkadíjak) sem fedezi. A hozamok emelkedésével az­után elérünk egy ponthoz, amikor az első 10 öllérnyi nyereség jelentkezik. Itt van a határköltség, ahol a hoza­mok éppen fedezik a ráfordí­tásokat A termésátlagok to­vábbi emelkedésével — egy darabig — nő a nyereség, azon túl azonban az egyre látványosabb eredmény elle­nére ismét csökken a jövede­lem. Meg kell találni hát azt a „bűvös határt”, ahol a ráfor­dított pénz a lehető legtöbbet kamatozza. Ez egyre bonyo­lultabb feladat. Az úgyneve­zett határköltségek öt év alatt 20—30 százalékkal növeked­tek. 1976-ban 4,26 tonnás hek­táronkénti kukoricahozamnál volt a veszteséget a nyereség­től elválasztó határ. Ma a rendszerekben 5,2 tonnánál eleve jobb eredményt kell el­érni, hogy gazdaságos legyen a termelés. Búzánál ma 3,5, napraforgónál 1,3, cukorrépá­nál 28,2 tonnánál van a nye­reségesség határa. Egyhektárnyi kukorica meg­termelése ma átlagosan 16 ezer forintnyi ráfordítást kí­ván, a napraforgóé 7 ezerrel többéi, mégis a napraforgó jövedelmezősége a kedvezőbb. Ez az újabb látszólagos el­lentmondás is arra utal, hogy pusztán a „józan paraszti ész” alapján — megfelelő gazdaságossági elemzések nélkül — nem lehet jó ered­ményt elérni. S bár igaz az, hogy a kü­lönféle növények hozamainak növelése egy ponton túl nem jár együtt a nyereség ará­nyos növekedésével, tény, hogy szükség van a több ter­mékre. Igaz, hogy a kukorica jövedelmezősége ma koránt­sem kedvező, de az is, hogy a népgazdaságnak minden többlettonna aranyat (vagy olajat) ér. Az ellentmondás feloldásá­nak egyik módja lehet a fel­vásárlói árak — s így az ér­dekeltség — növelése, a má­sik, hogy a gazdaságok a költségeket épp hogy fedező, szerény nyereséggel is vállal­ják a többet termelést. Az el­múlt öt évben — és ez fő­ként a második „megoldás” alkalmazására utal — az üze­mek nyeresége lassabban nö­vekedett, mint termelésük mennyisége. Ez a tendencia aligha vál­hat tartóssá. Ha úgy tetszik, Nyugdíjkiegészítések félreértéssel Tapasztalatok a határozat után a határköltségek növekedésé­nek is megvan a határa. Alig­ha volna reális a helyzet — és ettől a kukorica esetében már nem állunk túl messze —, ha rekordtermést kellene elérni a puszta termelési egyensúly fönntartásáért. Ha például a kukorica' határkölt­sége elérj a 6 tonnát, nagyon összeszűkül a nyereségesség sávja. A már nyereséges ho­zam és a ráfizetéses rekordok közt — adottságoktól függően —r csak 1—2 tonna lesz a kü­lönbség. Márpedig ezt ponto­san „belőni” üzemgazdasági mesterlövész sem képes. Vitathatatlan, hogy a költ­ségek mérséklésére — a táb­lára lebontott technológiáktól a melléktermék hasznosítá­sáig — tucatnyi lehetőség van. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy e tar­talékok rendszerint beruhá­zásigényes mozgósításának is alapfeltétele a közgazdasági „klimaszabályozás”. A leírtak talán azt is érzé­keltetik, milyen mérhetetle­nül bonyolult feladat ma a termelés irányítása, az ered­ményesség fenntartása. Ma, amikor a több olykor volta­képpen kevesebb, amikor nemegyszer a drágább az iga­zán olcsó, mikor az ered­ményhez .hasonló paradoxo­nok során át vezet az út, tiszteletet parancsoló az üzemgazdászok munkája és felelőssége. Bíró Ferenc Alkatrészmentő akció Mezőgazda sági alkatrészek gyártását kezd Le meg, illetve kezdi meg néhány héten be­lül öt Fejér megyei terme­lőszövetkezet : a martonvá- sári, a lovasberényi, a ba­kon ycsernyed, a polgárdi kö­rös gazdaság, valamint a szé­kesfehérvári Kossuth. E tsz- ek húszon nyolcféle — évek óta hiányzó, vagy csak ne­hezen beszerezhető — cikk készítésére kötöttek szerző­dést a Megérwel. Kombáj­nokhoz. traktorokhoz, szá- lasfakarmány-betakaíjtó gé­pekhez készítenek többek kö­rött kaszavezetőket, gumi­gyűrűket, gumituskókat s egyéb apró, a gyárakban csak gazdaságtalanul előál­lítható. de a mezőgazdasági munkák során nélkülözhe­tetlen alkatrészeiket E termékeket a Fejér me­gyei Agroker értékesíti majd, s nemcsak Fejér megyét, ha­nem az ország többi gazda­ságát is igyekszik ellátni az „ötök” műhelyeiben, készí­tett alkatrészekkel Július lO-től 19-ig Pécsen Kétszáz hazai, 55 jugoszláv kiállító Kézműves-kirakodóvásár az iskolaudvaron Somogybán egy százalék­kal több a nyugdíjas, mint amennyi az országos átlag. Számaik tavaly mintegy 76 ezer volt. Okiét érintette el­sősorban az a határozat, amelyet a közelmúltban ho­zott a Minisztertanács a nyugdijak és egyéb ellátások rendszeres emeléséről. E ren­delkezés havi 70 forintról százra növelte a nyugdíjak és egyéb rendszeres ellátá­sok (járadékok, tanácsi se­gélyek, hadigondozási ellátá­sok) legkisebb összegét, s így már júniusban 30 forint­tal többet kapott — automa­tikusan — a nyugellátásban és a baleseti nyugellátásban, valamint a mezőgazdasagi szövetkezeti járadékban ré­szesülők többsége. Havi 1660 forintra módosult a munká­sok és alkalmazottak mini­mális nyugdíja. 1982-től pe­dig évenként 100 forint lesz a nyugdíjak és az egyéb rendszeres havi ellátások automatikus emelésének a legkisebb összege. Az első átolvasásra vilá­gosnak tetsző rendelkezést. — mint a határozat megje­lenése óta eltelt rövid idő alatt kitűnt — korántsem értelmezik egyértelműen azok, akiket érint: a nyug­díjban és egyéb rendszeres ellátásban részesülők. Na­ponta több ügyfél fordul például a Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság­hoz is tanácsért, felvilágosí­tásért. Sárái Gyula, az igaz­gatóság osztályvezetője el­mondta, hogy különösen két téma érdekli őket: a házas­társi pótlék és ehhez kapcso­lódva a jövedelempótlék, to­vábbá a nyugdíjkiegészítés összege. — Az automatikus emelés legkisebb összege száz ff>- rintra nőtt az eddigi havi hetven forintról, ez azonban nem azt jelenti, hogy min­denkinél 30 forint a növe­kedés. Mondok erre egy pél­dát Valaki havi négyezer fo­rint nyugdijat élvezett, nála a korábbi automatikus eme­lés nem 70, hanem — két százalékkal számolva — 80 forintot jelentett Most jú­niusban ezt az összeget egé­szítették ki száz forintra, te­hát a nyugdíja nem 30, ha­nem csak 20 forinttal nőtt — tájékoztatott Sárdi Gyula. — A rendelkezés azt is kimondja, hogy 1981 júniu­sától a házastársi pótlék havi száz forinttal nőtt tehát 500- roi 600 forintra. AÍkik koráb­ban is kaptak házastársi pótlékot, az emelést most automatikusan megkapták; ahol a májusi nyugdíj össze­ge nem haladta meg a 2320 forintot, ott nem kell kérni a házastársi pótlék emelését, mert a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság automatikusan elvégzi. Ami a hozzánk ér­kezett érdeklődésekből kitű­nik; sokaknak nem világos, hogy a házastársi pótlékra vonatkozó rendelkezés nem érinti azokat, akik a pótlék emelésére saját nyugdíjuk nagysága miatt nem voltak jogosultak, vagyis a jelenlegi nyugdíjuk 2450 forint vagy ennél több. Magyarán: a 600 forintos házastársi pótlékot csak az a nyugdíjas kaphat­ja, akinek saját jogú járan­dósága nem több havi 1850 forintnál. — Megjegyzem — fűzte hozzá az osztályvezető —, hogy az eltartott házastárs után a hatszázforiimtos há­zastársi pótlékot nem élve­zők is megkapják az 1979. évi fogyasztói áremelések al­kalmával rendszeresített ha­vi 180 forint jövedelempótlé­kot. Akik csak ezt kapták az eltartott házastárs után, most nem részesülnek a há­zastárs utáni — automatikus — százforintos emeiesben. M. F. lőit. A tájékoztatás azóta is folyamatos. A családi házas beépítésre szánt telkek egy részét egyedi tervezésű, más részét típustervek alapján készített házak számára tar­tották fenn. A vásárlók ke­ze azonban nincs megkötve, mert az egyedi terv helyett típustervet is lehet alkal­mazni, s az építtető szándé­ka szerint mód van a tí­pustervtől eltérő tervek adaptálására is. Az egyedi tervezésű családi ház azon­ban kevés, mert nincs elég építész tervező Barcson és környékén. A hatvan családiházas be­építésre szánt telekből eddig tizenhatot adtak el, a har­mincegy egyeditársasház-te- lekből tizenhetet. Az érdek­lődés most ezek iránt a na­gyobb : ez abból is látszik, hogy jó néhány négylakásos épületben már hosszabb ide­je laknak a minta lakótele­pen, míg a családi házak többsége csak most épül. Főként barcsiak és környék­beliek építkeznek itt. A ta­nács tájékoztató szolgálata tizenkét féle tervet tud az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. A Dél-dunántúli Tervező­vállalat — kísérleti jelleg­gel — ide egy négylakásos, szövetszerkezetes társashá­zat ajánl. A kiviteli terv várhatóan őszre készül el. A Munkácsy utcai minta lakó­telep társasházainak építé­sénél mód van a tanács és a barcsi iparvállalatok együttműködésére is. A kö­zelben van óvoda és élelmi­szeráruház. A hatos út jó közlekedést biztosít. Cs. L. A hazai ipar és a magyar —jugoszláv határ menti árucsere új termékeinek szemléje; segítség a családi- és hétvégiház-építőknek, a háztáji termelőknek és a barkácsolóiknak — ez a mottója a július 10-én ka­put nyitó pécsi ipari vásár­nak, amelyet nyolcadszor rendez meg a Mecsek-Tou- rist. A kétévenkénti sereg­szemlére ezúttal is sok tíz­ezer látogatót várnak Dél- dunántúlról és az ország többi tájáról. Résztvevők Somogybái Az idei vásáron csaknem 200 vállalat és szövetkezet állítja ki termékeit, továb­bá 100 kisiparos és 33 ju­goszláv cég. A kiállítók szá­ma valamivel kevesebb, mint a korábbi években, de a te­rület változatlan (6700 négy­zetméternyi fedett és 15 ezer négyzetméternyi szabad). A helyszín most is a Köztársa­ság téri iskolák adta kiállí­tási komplexum és a sport­csarnok, ahol a vásárt sza­kosítotton rendezik meg. Legnagyobb számban a könnyűipari vállalatok vo­nultatják föl termékeiket, majd a gép-, a műszer- és a vasipari, az élelmiszer- és a vegyipar következik. A kétszáz hazai résztvevő egy- harmada budapesti, egy’nar- mada pécsi-baranyai, a töb­bi az ország legkülönbö­zőbb tájairól érkezett. So­mogy képviseletében a barcsi Kemikál, illetve a boglárlellei Balaton Ipari és Szolgáltató Szövetkezet, állítja ki termékeit. A vásár egyik célja: be­mutatni az építőanyagok vá­lasztékát, ötleteket és segít­séget adni a családi- és hét­végiház-építőknek. Az Épí­tésügyi Tájékoztatási Köz­pont a helyszínen szolgál tanáccsal, és ingyen tervek­kel. A fagazdaságok, szövet­kezetek fölállítják fáházai- kat, köztük a kertészkedők örömére modulrendszerű szerszámo&kamrát, amely pillanatok alatt összeszerel­hető. A háztáji kistermelést segítő és megkönnyítő leg­különfélébb gépeket, anya­gokat egy hatalmas, könnyű­szerkezetes csarnokban — maga is kiállítási tárgy — és szabad téren helyezik el. A barkácsolókat a vásár központjában levő tornate­remben várja kiállításával az Ezermester- és Űttörő- bolt-vállalat. Űj színfolt a Jókai úti általános iskola hatalmas udvarán a kézműves-kirako­dóvásár, amelyre az ország minden részéből száz kisipa­ros, kiskereskedő, népművész és népi- iparművész hozza el vásárfiának szánt portéká­ját. A rendezők szorgalma­zására ezúttal is több pécsi áruház és kereskedelmi vál­lalat árusít a helyszínen ki­állított ruházati termékekből és bútorokból. A jugoszJá- vok önálló kiállítással je­lentkeznek. 55 szlavóniai, vajdasági és szerbiai cég mutatja be határ menti áru­cserére fölkínált termékeit: élelmiszereket, ruházati cik­keket, bútorokat és kozme­tikumokat. Sörautomata A vásárt a legkülönbözőbb — nonstop-divat, kozmeti­kai, sütés-főzési és más — bemutatók színesítik. S ter­mészetesen „kirakodik” a vendéglátóipar: ezúttal ku­riózumként olyan sörauto­matával is szolgálva, ame­lyen a vendég maga csapol­hat és állíthatja be a hab magasságát. Mindezeken túl a vásárral egy időben zajló pécsi nyári színház, a nem­zetközi szövetkezeti nép- táncfesztival rendezvényei­vel, a július 12-i országos cserépvásárral és nem utol­sósorban gazdag anyagú képtáraival várja a látoga­tókat. Miklósvári Zoltán Tanulva a tapasztalatokból Minta lakótelep épül Barcson Négy éve kezdődött a bar­csi minta lakótelep tervei­nek előkészítése, s ma már több egyedi társasház áll a város északkeleti részén, a Munkácsy Mihály utcával párhuzamosan kialakított telkeken. A más városok minta lakótelepeinek építése során nyert tapasztalatokat fölhasználva, a városi ta­nács mezőgazdasági művelés alá eső területeket sajátított ki, s az OTP-vel együttmű­ködve megteremtette az elő- közművesítés pénzügyi for­rásait. A mintegy hat hek­tárnyi területen kiépítették az. úthálózatot, lefektették a villany- és vízvezetéket, a csapadékvíz-elvezetőt, a gázvezetéket. A víz-, illet­ve a szennyvízbekötést a leendő lakóknak társulati alapon kell vállalniuk. A terület felét családi, a másák felét egyedi társashá­zas beépítésre terveztek. A telkeket tartós használatba adják; nagyságuk a családi házak esetében 560—800 négyzetméter, a négylakásos házaknál pedig 1400—1500 négyzetméter. A telkek két­száz forint körüli négyzet­méterenkénti használatba vételi díja az egyedi társas - házaknál kedvezőbb költsé­get jelent, mivel a kifize­tendő összeg négy lakás kö­zött oszlik meg. Riklik György a minta lakótelep műszaki kérdései­vel foglalkozik. Elmondta, hogy az előkészítéskor a vá­rosi tanács tájékoztató szol­gálata típusterveket aján-

Next

/
Oldalképek
Tartalom