Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

VI LAsG PROLETÁRJA I, EGYESÜL JE T E K I ARA: 1,40 Ft SOMOGYINÉPLSP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV11. évfolyom, 154. sióm 1981. július 3., péntek Megkezdte tanácskozását a KGST-vb XXXV. ülése Hazánk küldöttségét Lázár György kormányfő vezeti Tegnap délelőtt Szófiában a nemzeti művelő­dési palotában ünnepélyesen megnyitották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakát. A magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. A szov. jet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov minisz­terelnök. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján az ülésszakon jugoszláv küldöttség is ■észt vesz. A tanácskozáson megfigyelővel képviselteti magát az Afgán Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a szocialista Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság. Részt vesz az ülésszakon Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Grisa Filipov, n Bolgár Népfköztánsaság Miniszterta­nácsának elnökié mondott megnyitó beszédet a három­naposra tervezett tanácsko­záson. Filipov rámutatott, hogy a szocialista gazdásági integráció komplex program, járnak elfogadása óta eltelt évtized teljes mértékben iga­zolta a program helyességét és életerejét. A mostani ülésszak előtt az a felelősségteljes feladat áll, hogy mélyireihatóain ele­mezze az elmúlt, évtizedet és választ adjon az együttmű­ködés legfontosabb kérdései­re, kijelölje a nyolcvanas évekre a szocialista integ­ráció legfontosabb feladata­it. A bolgár minisztertanács elnökének beszéde után a résztvevők elfogadták m Lázár György bevezetőjé­ben tolmácsolta az MSZMP KB-mak és „a Magyar Nép- köztársaság kormányának az ülésszak résztvevőihez inté­zett üdvözletét, majd így folytatta: Tiszteit elvtársakl Tanácskozásunk olyan idő­szakban ült össze, amikor kommunista és munkáspárt­jaink országaink többségé­ben már megtartották soros kongresszusukat, -s azok' meghatározták a szocialista építés következő évekre szó­ló feladatait. E nemzetközi­leg fontos események közül is megkülönböztetett figye­lemben részesítette a világ az SZKP történelmi jelentő­ségű XXVI. kongresszusát. Ez teljesen érthető. Az SZKP kongresszusai mindig olyan sorsdöntő kérdésekre adnak választ, amelyek nemcsak a szovjet népet, de az egész emberiséget is fog­lalkoztatják. így volt ez most is. Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs előadói beszédében ismertette a kongresszuson azokat a nagy horderejű javaslatokat, ame­lyek a nemzetközi légkör megjavítását, a fegyverkezé­si hajsza megfékezését, a bé­ke és a biztonság ügyét, a különböző társadalmi rend­szerű országok együttműkö­désének fejlesztését hivatot­tak szolgálni. Egyetlen tárgyilagosan gondolkozó ember előtt sem lehet kétséges, hogy a szo­cialista országok népei bé­két akarnak, hogy a határo­zatok, amelyeket pártjaink kongresszusai elfogadtak, a béke és a társadalmi hala­dás programjai. Közös vé­leményünket és békeakara- fejen ti a Szovjet­ülésszak napirendjét. Ezen a következő főbb pontok sze­repelnek: — A komplex program tel­jesítésének menete, valamint a KGST tagállamok együtt­működése további elmélyíté­sének és tökéletesítésének feladatai a 80-as évekre. — A végrehajtó bizottság beszámolója a KGST tevé­kenységéiről a tanács XXXIV. és XXXV. ülésszaka között. — A KGST tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervkoordinációja és a tagál­lamok sokoldalú integrációs intézkedéseire vonatkozó egyeztetett terv tervezete. — A tudományos-műszaki együttműködés további töké­letesítése. — A XXXVI. ülésszak elő­készítése, előzetes napirendje. unió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett legutóbbi felhívása is. Mindennek tük­rében még szembeötlőbb, hogy a tőkés országok szél­sőségesen reakciós körei a fegyverkezési hajsza mérték­telen fokozásával, a Szov­jetunió és a szocialista or. szagok elleni kirohanások­kal, a haladó mozgalmak megrágalmazásával arra tesznek kísérletet, hogy le­rombolják az enyhülés évei­ben elért eredményeket, visszaszerezzék elvesztett pozícióikat. Igazságunk és erőnk tudatában meg va­gyunk győződve, hogy p, vi­lág haladó erőivel összefog­va sikerül gátat vetni e fele­lőtlen és veszélyes próbálko­zásoknak. A jelenlegi feszült nemzet­közi helyzet, amely a tőkés világ válságának talajári bontakozott ki, kedvezőtlen befolyással van a gazdasa­A napirend első és máso­dik pontjáról Andrej Luka- nov, a Bolgár Miniszterta­nács elnökhelyettese, a KGST Végrehajtó Bizottság elnöke, a negyedik napiren­di pontról Gurij Marcsuk, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságá­nak elnöke, az ötödik napi­rendi pontról Nyikolaj Fagy­gye jev, a KGST titkára ter­jesztett elő beszámolót. A napirend harmadik pontját a tanács pénteki ülésén vitat­ják meg. Ezután megkezdődött a napirenden szereplő kérdé­sek megtárgyalása, amelyben a küldöttségek vezetői szó­laltaik fél. Az első felszólaló Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke volt. gi kapcsolatokra is. Ismét megszaporodtak azok a hi­degháború korszakára em­lékeztető diszkriminációs és protekcionista intézkedések, amelyek lefékezik a különbö­ző társadalmi rendszerű ál­lamok gazdasági kapcsolatai­nak azt a fejlődését, amely Helsinki után ígéretesen kezdett kibontakozni. A végrehajtó bizottság be­számolója helyesen állapítja meg, hogy részben emiatt, részben más ismert okok miatt, tagállamaink számára is megnehezültek a szocialis­ta építőmunka nemzetközi feltételei. Ilyen körülmények között különösen nagyra kell érté­kelni azokat az országaink­ban elért eredményeket, amelyekről a végrehajtó bi­zottság beszámolója hű képet ad. De éppen mert nehezebb feltételek között végezzük munkánkat, mélyebben kell elemeznünk a tanulságokat is. Ügy vélem, igényelnünk kell, hogy a végrehajtó bi­zottság erre a jövőben még több figyelmet fordítson. Hazánk gazdasági helyze­téről, terveinkről szólva a következő tájékoztatást ad­hatom önöknek. Az elmúlt évben fejeztük be ötödik ötéves tervünket. Noha a tervben kitűzött feladatok egy részét nem sikerült teljesíteni, a nemze­tt jövedelem öt év alatt 17 százalékkal emelkedett, s ezt megbecsülést érdemlő eredménynek tartjuk, mert azok a kedvezőtlen világ­piaci hatások, amelyekről a végrehajtó bizottság jelenté­se szól —■ adottságainknál fogva — népgazdaságunk­ban fokozott mértékben je­lentkeznek. Elsősorban a cse­rearányok nagyarányú, kb 20 százalékot kitevő romlásá­nak a következménye, de saját munkánk gyengesé­geinek is része vám abban, hogy bár a kivitel volume­ne lényegesen gyorsabban növekedett, mint a behozata­lé, a külkereskedelmi mér­legben hiány keletkezett. Pártunk Központi Bizott­sága 1978-ban mélyreható elemzés után, nagy fontos­ságú határozatban jelölte ki az egyensúly helyreállításá­nak feladatait. Ügy foglalt állást, hogy a növekedés ütemet és a belföldi felhasz­nálást az egyensúly követel­ményeinek alárendelve a reálisan fenntartható szintre kell mérsékelni, ugyanakkor meg kell gyorsítani a terme­lés szerkezetének korszerűsí­tését, világpiaci versenyké­pességének javítását, a gaz­dálkodást befolyásoló köz- gazdasági viszonyokat pedig — ideértve a termelői és á fogyasztói árakat is — foko­zatosan hozzá kell igazítani a megváltozott feltételekhez. Intézkedéseink nyomán és nagy erőfeszítések árán 1978 óta a külkereskedelmi mér­leg hiánya lényegesen csök­kent, de az egyensúly tartós biztosításához még több év megfeszített munkájára van szükség. Pártunk 1980 márciusá­ban megtartott XII. kong­resszusa jóváhagyta és meg­erősítette az 1978-ban kiala­kított gazdaságpolitika irányvonalát. Ennek megfe­lelően az 1981—1985. évekre szóló hatodik ötéves ter­vünk is — amelyet ország- gyűlésünk a múlt év végén emelt törvényerőre — az in­tenzív fejlődési szakasz kö­vetelményeit állította előtér­be. Ebből adódik tervünk­nek az a karaktere, hogy vi­szonylag mérsékelt — évi 2—3 százalék — növekedést irányoz elő, de szigorú mi­nőségi követelményeket tá­maszt. Ezt másképpen úgy fogalmazhatom meg, hogy gyakorlati gazdaságpoliti­kánk legfőbb törekvése nem a növekedés korlátozása, ha­nem azoknak a társadalmi— gazdasági folyamatoknak az erőteljes kibontakoztatása, azoknak a közgazdasági és nz összefogásban rejlő hatalmas erőt népeink javára kamatoztassuk Kádár János befejezte borsodi látogatását Tegnap Lenin városban folytatódott Kádár János Borsod megyei látogatása. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárát délelőtt ünne­pélyesen fogadták a Tiszai Vegyi Kombinát főépülete előtt, majd a tanácsteremben tartott találkozón — ahol je- ten voltak a megye, a város "és a kombinát párt- és gaz­dasági vezetői, s a gyári tár­sadalmi szervek vezető kép­viselői — Dóka *Ferenc, a leninvárosi pártbizottság el­ső titkára és Huszár Andor, a kombinát vezérigazgatója tájékoztatta a város életéről, a nagyüzem munkájáról, terveiről. A ma 22 ezer lakosú dél­borsodi város, a hajdani Ti- szaszederkény a magyar— szovjet barátság és a sokol­dalú gazdasági együttműkö­dés jelképeként 1970-ben a Leninváros nevet vette fel. A városban, mint elmond­ták — kiegyensúlyozott a po­litikai légkör. Az emberek jó közérzetéhez az is hozzá­járul, hogy stabilak a gazda­sági alapok, kedvezőek a munka- és életkörülmények, és ez az itt élőknek jó pers­pektívát biztosít. Jelenleg hetven pért-alapszervezet működik; a tagságnak az eredeti foglalkozást tekintve csaknem 80, a mostani sze­rint közel 66 százaléka mun­kás. A város szocialista jel­legének erősítését segíti a TVK kommunista kollektí­vájának aktív részvétele a közéletben, és a várospoli­tikai feladatok megoldásá­ban végzett nagyarányú tár­sadalmi munkája. A Tiszai Vegyi Kombinát hazánk legnagyobb és leg­többféle vegyipari terméket előállító üzeme; festékeket, nitrogén-műtrágyát, olefin­termékeket és különböző műanyagokat gyártanak. A TVK a petrolkémiai közpon­ti fejlesztési program bázis­vállalata, a programmal ösz- szefüggő magyar—szovjet olefin- és petrol kémiai egyezmények megvalósítá­súnak letéteményese. Az V. ötéves terv' időszakiban siker­rel oldotta meg a reáháirulá feladatokat; 47,7 milliárd fo­rint értékű terméket állított elő, 9.4 milliárddal többet A számítottnál. A tájékoztatók után Ká­dár János gyárlátogatás!« indult Az otefinműben László gyárvezető kö­szöntötte a Központi Bizott­ság első titkárát aiki először a patika-tisztaságú ■ központi vezérlőtermet tekintette meg. A termelés—szállítás min­den fázisát „figyelő” műsze­rek egyik kezelőjének. Kt>- möczi Istvánnak — akinek 1962 óta a TVK az első munkahelye — kézfogással kívánt Kádár János további sikereket felelősségteljes munkájában. A gyáregység vezérlő „szí­vének” dolgozói élve az al­kalommal, átnyújtottak a kedves vendégnek ajándékul egy TVK-emblémáival ékesí­tett, művészien domborított réztálat. Nem maradt el*a Központi Bizottság első tit­kárának ott jár tát szinte min­dig kísérő mozzanat, néhány kedves emléksor. bejegyzése sem. A Műanyaggyár volt »sé­ta következő állomása, a szakmai kalauz pedig Kucs­ma János, a gyáregység irá­nyítója, itt évente körülbe­lül 70 ezer tonna műanyag- termék készül. Alkalmi ter­mékbemutató is kapcsolódott ehbez a gyári programhoz, amelynek végén Kádár Já­nosi elismeréssel nyilatkozott a kááBítoftt termékekről. Jóllehet a gyár még sok látnivalót tartogatott, innen a központi irodaház tanács­termébe indultak, ahol Ká­(Folytatás a 2. oldalon$ moaicmj

Next

/
Oldalképek
Tartalom