Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

A kaposvári fazékasok kiállítása Habán ­Balatonszemesen A balatoni programok megbízhatóságába vetett bi­zalmunkat csorbította, hogy néhány esemény elmaradt, illetve a tervezett időben nem jött létre vagy tartal­mában megváltozott. Bala- 'tonszemesen ez időben a terv szerint népibútor-kiál- litást láthatnánk, de mivel nem sikerült az anyagot összegyűjteni. „beugrott” a kaposvári ha bán. (Csupán zárójelben kívánóin megje­gyezni: erre az anyagra már a tavaszi tervezéskor is szá­míthatlak volna a szerve­zők.) Balalonszetnes művelődé­si haza ilyenkor nyáron — már évek óta — . azzal hívja föl magára a figyelmet, hogy megyénk népművésze­téből nyújt ízelítőt. A ta­valyi sikeres kiállítás után igazan biztos a rang: a ka­posvári habán „márka” Ma­gyarországon éppúgy, mint külföldön. Huszonegy kapos­vári fazekasnak — a házi­ipari szövetkezet tagjainak — munkait állították ki. Az 1953-ban alakult szö­vetkezet húsz évig a sárközi fazekashagyományokban ke­reste útját, illetve a cserép­kályha csempe volt a leg­főbb terméke. A habánnal csak ezután kezdték foglal­kozni, s azóta szinte ' úgy emlegetik a kaposvári faze­kasokat, hogy „a . habáno- sok”. Honnan származik ez a sajátos kultúra, a kézmű­vesség e különös fajtája? Száműzött nép hordozta vé­gig csaknem Európán. Az új keresztények, az anabaptis­ták kézművességét, fazekas­kultúráját nevezzük habán­nak. A mozgalom az öske- resztény tanokhoz és élet­formához való visszatérést hirdette, tagjai parasztok voltak, főleg kézművesek. Svájcból, Hollandiából és Belgiumból menekültek a német parasztháború után, és Europa-szerle űj otthon­ra találtak. Az anabaptista emigráció már a XVI. szá­zad harmi ncas éveiben elér­te Ausztriát, Csehország és hazánk területét. Az európai szellemiség hatása és a vándorlás rá­nyomta bélyegét a kézműve­sek tevékenységére, a ha- bánra. Az első edények re­neszánsz jellegűek; a ko­raiakon még nem találunk­figurális ábrázolást, mivel ezt a szekta tiltotta. Eleinte csak monogrammok, babér- koszorúk, címerek és évszá­mok díszítették edényeiket, majd az 1650-es évektől más hatás is érződik tárgyaikon. A XVIII. század közepe tá­ján a barokkos ízlés jellem­zi a habánt. Mint a kiállítás mutatja, kék és fehér ha­bán edények készültek, de ezek nem voltak egyenran­gúak. Az asszonyok szobá­jában fehér mázas habán cserépkályhák állottak, a férfiakéban kekek. A fehér edények reprezentatív igé­nyeket elégítettek ki patiká­ban, könyvtárban — bárhol, ahol elhelyezték őket. A kék edények gyakrabban szolgáltak használati célo­kat. A habán újabb története összefonódott a kaposvári fazekasok kerámiaterme­lésével; itt elevenítették föl elsőként a. hagyományt. Vajon mi késztette őket ar­ra, hogy egy ilyen sajátos kulturális örökséget pró­báljanak íöltámasztaini, megújítianii ? Az igény — »mit fölismertek! Az érté­kesítés — itthon és kül­földön egyaránt — is kife­jezi, hogy a babám meg­különböztetett figyelemnek örvend. A küLföldiek — mondták a szövetkezetben — a herendi porcelánnal azonos értékűnek tartják a habánt E divatos termékekből gazdag választékot nyújt a kaposvári fazekasok kiál­lítása Balatons/eme.sen. i H. B. Hazánk éf Kelet-Európa ■ Á Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa A kelet-kőzép-európai szo­cialista országok gazdasági fejlődésében mar kezdettől fogva nagy jelentősege volt az egymással folytatott gaz­dasági együttműködésnek. Ennek legfontosabb szerve az 1949 januárjában megalakult Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). A hidegháború, miatt a tér­ség országai es a fejlett tőkés országok közötti gazdasági kapcsolatok úgyszólván meg­szűntek, így az iparosítás vég­rehajtásában a saját erőforrá­sokon kívül csak a KGST-re lehetett támaszkodni. Az öt­venes években az együttmű­ködés fő formája a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, a műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztése és a szakemberkép­zés volt. A tagállamok a mű­szaki dokumentációkat és a gyártási eljárásokat ingyen adták át egymásnak; a tag­államok a/uitairchiás gaz­daságpolitikája, a pár­huzamos kapacitások ki­épülése miatt a külke­reskedelmi árucsere csak egyes ágazatokra terjedt ki. Az ötéves tervek bevezetése­kor áttértek a hosszú lejára­tú gazdasági-kereskedelmi egyezményekre. A KGST si­kerrel biztosította tagállamai számára a legfontosabb be­ruházási javakat és nyers­0 SOMOGYI NÉPLAP ; anyagokat. Az együttműködés során a Szovjetunió hitel- egyezmenyek keretében szál­lított, szakértőket 1 küldött, műszaki-tudományos kádere­ket képzett ki a többi tagál­lam számára. A KGST-n belüli együtt­működés kiszelesiiese es in­tenzivebbe tételé érdekében 1956—60 kozott tizennégy ál­landó bizottságot hoztak lét­re, 1958-ban kidolgozták a nemzetközi specializáció és a többoldalú termelési együtt­működés, valamint az egymás közötti kereskedelmi forga­lomban résztvevő termékek árképzésének elveit. Bevezet­ték a sokoldalú tervegyezte­tést. 1962-ben létrejöttek * KGST különböző szervei. 1964 szeptemberétől Jugoszlávia a KGST tizenhárom bizottságá­nak munkájában teljes jogú tagként vagy megfigyelőként vesz részt. A KGST működésének első tíz éve alatt a tagállainok egymás közötti kereskedelmi forgalma három-ötszörösére növekedett. A hatvanas években több közös beruházás valósult meg (például; Béke elektromos távvezeték, a Barátság kőolaj­vezeték stb.), közös szerveze­tek jöttek létre (Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, Közös Tehervagon Park stb.). Előrehaladás történt a ter­melés szakosodásában is, el­sősorban a gépgyártásban, á vegyiparban es az elektroni­kában. A külkereskedelmi együttműködés változatlanul a kétoldalú árucsere alapjan folyt, s ez fékezte a forgalom dinamikusabb növekedését, mivel a kiegyenlített mérleg­re való törekvés miatt a szin­tet a kisebb kapacitású part­ner teljesítőképessége hatá­rozta meg. (Az esetleges aktí­vumot harmadik országban igen nehez érvényesíteni.) A KGST 1969. április 23-i ülésszaka az együttműködés hatékonyságának fokozása, a tudományos és műszaki fej­lődés meggyorsítása, az új kö­vetelményeknek való rrtegíe- lelés érdekében elhatározta a szocialista országok gazdasági integrációja hosszú távú komplex programjának kidol­gozását; ezt 1971 júliusában fogadták el. A KGST mint gazdasági egység rendkívül dinamiku­san fejlődött. Az ipari terme­lés 1950—70 között megnyolc- szorozódott. Ugyanezen idő alatt a világ ipari termelésé­ből való részesedése 18 szá­zalékról 34 százalékra nőtt, a világon megtermelt nemzeti jövedelemben pedig 15 száza­lékról 25 százalékra emelke­dett. A világkereskedelmi részarany változatlanul ala­csony (tíz százalék körüli) maradt. A húsz év során az évi át­lagos növekedés nyolc száza­lék volt (a fejlett tőkés orszá­gokban kb. öt százalék). A KGST kétségkívül jelentősen hozzájárult a tagállamok gaz­dasági eredményeihez. 1951— A nagyberényi órás kovács Kilencvennégy évvel, ez­előtt megállt a nagyberényi templom toronyórája. Több mint félévszázadig feléje sem néztek. Akkor a plébá­nos szólt a fiatal kovácsse­gédnek: „Fiam, neked ügyes kezed van, nézd meg mit lehet veJe kezdeni!” — ..Megnézhetem plébános úr, így a kovács —, de élelem­ben nem láttam órát belül­ről. nemhogy ekkorát . . .” Végül mégis sikerült meg­javítani — meséli a nagy- berényi kovácsmester. Ba­bos Ferenc. ■— Ha kiállók az udvarra vagy kinézek a szo­bám ablakán, látom a to­ronyórát. Minden ezzel kez­dődött . . . S a toronyóra har­mincnégy éve jár pontosan; igaz, naponta föl kell húz­ni. Most gondoltam arra, át­szerelem, úgy! hogy egy hétig járjon. Magas ez a to­rony ahhoz, hogy az ember mindennap felmásszon ... Általában nem ilyennek képzeljük a kovácsműhelyt motor a nehéz munkát — bök a mellére. — Tíz éve infarktust kaptam, le is szó. zalékoltak. Mi az ebben, a műhely­ben, ami nem „illik” ide? Az órák! Legalább húsz da­rab. Polcon, állványon, falon mindenütt. Motor, csava.rhú- zók, üllő és kalapács társa­ságában — ketyegnek. s ünnepélyes ütésekkel jelzik az idő múlását. sem. Hihetetlenül sok ott a szerszám, s minden, a he­lyén van. A fúrógép és a hatalmas esztergapad is. — Mikor patkóit utoljára lovat ? — Mikor is? Lassúk csak... Amikor a tsz szer­vezése volt Berenyben; az ötvenes erek elejen. Most gepa lka I részeket keszi tek, javítok, a téesznék es ma­gánosoknak. Nem bírja a — Valamennyi rossz volt, amikor hozzám került, most mind pontosan jár. Ezt . meg — mutat egy Ids szerkezetet — elektromosra alakítom. A lakásban üveg mögött egy egész .,órásszakü zlet Két­száz darab biztosan van, de inkább több: körömnagysá- gú karóráktól a faliórákig mindenféle méret és típus. A legrégibb százhárom éves. Cizellált kis zsebóra, igazi remekmű. S természetesen pontosan jár. — Ezek nem működtek? — Egyik sem. Ki vált volna meg a szép hi­bátlan órától, hogy ha hibát­lan ? így sem kis munkába került, amíg sikerült megvásárolnom. Akárhová men­tem. mindenütt kérdeztem, van-e eliadó óra. Nem baj. ha nem mű­ködik... — Hát ezzel | kezdődött, a to­ronyórával — f mondja. — Ami- . f kor azt megjaví- i tot tűm, . vettem I egy órasszak- t könyvet. S az ! csak a/, első lé­pes volt, mert >. még a kovács- I mestert is a g.va- I korlat teszi órás­mesterré. A'belső szobában a kis műhely. Az asztal tele felig kész, javításra váró ketyegő alkalmatosságokkal, Kar­tondobozban darabokra sze­dett órák — kettőből, há­romból lesz egy új. A légi radioba is ébresztőóra ke­rült; rejtély, hogy miként lehetett megoldani ... 71 közolt -a nemzeti jövedelem Bulgáriában 6,3-szorosara, Csehszlovákiában 3,3-szoro- sara, Lengyelországban négy­szeresére, Magyarországon 3.2- szeresére, az NDK-ban 4.2- szereséré, Romániában 6 7-szeresére (a Szovjetunió­ban 5,8-szorosára) nőtt. A nyugat-európai országok­nak amerikai irányítás mel­lett az 1949-ben létrejött NATO-ba való katonai-politi­kai integrálódási folyamata 1954-ben zárult le, amikor az NSZK-t felvették a szervezet­be. A kollektív európai biz­tonsági rendszer és a nemet kérdés megoldására irányuló erőfeszítések ismét sikertele­nek maradtak. Az űj európai helyzet kö­vetelményeinek megfelelően a Szovjetunió és a többi ke- let-közép-európai szocialista ország (Jugoszlávia kivételé­vel) 1955 májusában — az osztrák államszerződés meg­kötésével és a külföldi csa­patok Ausztriából való kivo­násával egyidejűiéig — Var­sóban kollektív barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést (Varsói Szerződés) kötött. Az Európa területére érvényes szerződés egyesített fegyve­res erőt hozott létre közös ka­tonai irányítással. A szerve­zet legfelsőbb szerve a Politi­kai Tanácskozó Testület. A tagállamok 1960 óta rendszeresen tartanak közös hadgyakorlatokat. Albánia 1962 óta gyakorla­tilag nem vett részt- a szer­vezet munkájában, 1968 szep­temberében pedig — azt kö­vetően, hogy öt szocialista or­szág katonai segítséget nyúj­tott Csehszlovákiának — for­málisán kilépett. Molnár Tamás (Folytatjuk.) — Nem emlékszem,- hogy harmincnégy év alatt lett volna olyan estéim, amit nem az árék szerelésével töltöt­tem ... Szétszedni, keresni a hibát, összerakni, beállítani; ez az en szenvedélyem. , Van itt óra szép számmal, mindenféle. Csak egy nincs: kvarcóra. — Elismerem, a technika hallatlan fejlődését, de a kvarcóra az ón. szememben nem komoly dolog. Hol van annak olyan finoman, kidol­gozott szerkezete, mint ezeknek? Neon hiszem, hogy van olyan órás, aki szíve­sen foglalkozna vele. Az a tudomány, ez pedig a - mes­terség. A szekrény tetején ott áll Babos Ferenc főműve: a vi­lágóra. Háromféle szerkezet összehangolt működése te­szi lehetővé, hogy az ember leolvassa, melyik országban hány óra van. Egyszerű a dolog, csupán a kis földgöm­bön levő mutatót kell a megfelelő helyre állítani, az­tán az alatta levő órát meg­nézni. Nagyberénv egyik házában mindig tudják, hogy a Ka­nári-szigeteken épp ebédhez vagy alváshoz készülödnek-e az emberek. A földgömb kő­iül pingponglabdából készült világító hold forog, percre pontosan követve a valósá­gost. Egy kapcsolás — és a nagyberényi házban megje­lenik a világegyetem. — Egy éviig dolgoztam raj­ta; nagy munka volt. És mekkora az öröm amikor el­készült! Ezért aztán fáj is a szívem, mert hiába töröl- geti naponta az ember, a rá­rakódó por csak árt neki, üvesbúrát azonban se égen, se földön nem lehet kapni. Tudom, nein attól óra az óra, hogy üvegbúra legyen rajta, de hát sajnálja az ember, ha a keze munkája a szeme láttára megy tőnkre... Babos Ferenc középkorú férfi. A szoba falain levő kének — szinte kivétel nél­kül — két kisgyereket ábrá­zolnak. Először azt gondol­tam, hogy unokák. De nem! A szöszke ikrek — eay fiú és eav lány — Babos Ferenc gyermekei, — Későn nő«ir1tem. ennek is az óra az oka — teszi hozzá nevelve. — Kilenc- éáések a. avereWk. * o-vo- 5őre semmi ha il odóvá-ot nem mutatnak, sem a ko­vács-, sem az órásmesterség iránt. Feri ke azért csak-csak ott láhatlankodik apja műhelyé­ben, s erősen/ segít gondol­kodni, hogy hány éve is ké­szült el a szemben levő templom toronyórája. Ki tudja? Talán mégis órás lesz belőle... Ambrus Agnes A VAS-MtISZAKI SZOLGÁLTATÓIT ARI SZÖVETKEZET egy-két műszakos munkahelyre lelvesz — tmk-lakalosokat, — géplakatosokat, — villanymotor-tekercselőket, — autófényezőket, — gépkezelőnek női és férfi betanított munkásokat. Továbbá egy gyakorlattal rendelkező anyagbeszerzőt. Jelentkezni lehet a szövetkezet munkaügyi osztályán, Kaposvár, Achim A. u. 12—16. Telefon: 11-275,'9-es mellék. (84990) Értesítjük Kaposvár Léva és Arany J. közben lakó t. fogyasztóinkat, hogy vezetékátkötési munkák miatt 1981. július 21-én, kedden reggel 7 órától délután 16 óráig a vízszolgáltatás szünetel Az ideiglenes vízellátást az érintett területeken tartálykocsikkal biztosítjuk. DRW Km. Üzem igazgatósága Kaposvár

Next

/
Oldalképek
Tartalom