Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
Nyolcvankét friss diplomás Ne csak tudják, akarják is Kölcsey mondataival Ve rec kétől a Balatonhoz tem, 164 kötetes könyvtárat gyűjtöttem, s nyitottam meg fogoly - társaim előtt. Nem cigarettáztam, s a cigarettaadagomból vásároltam össze a könyveket. Ma is őrzök közülük néhány példányt, többek között Bölöni György Párizsban megjelent, s a szerző által Párizsban dedikált művét Ady Endréről. 1949-ben Kunbaján kezdtem újra ta;nítani, ahol haNyolcvankét mezőgazda- sági üzemmérnök vette át oklevelét tegnap délelőtt a kaposvári mezőgazdasági szakközépiskola aulájában. Az ünnepségre családtagok és ismerősök kísérték el a fiatal szakembereket, akik három év után, sikeres államvizsgával a hátuk mögött befejezték tanulmányaikat. Dr. Széles Gyula főigazgató-helyettes röviden értékelte az államvizsgát és a szak- dolgozatokat. Elmondta, hogy több mint százan kezdték meg tanulmányaikat, de a lemorzsolódás következtében csupán 82-en államvizs- gáztak és értek révbe. Közülük 46-an végeztek jeles vagy jó minősítéssel, 36-an pedig közepes vagy elégséges rendűek lettek. A főiskola két szakon neveli az utánpótlást. Az idén 62-en az általános állattenyésztési, 20-an pedig a baromfi- és kisállattenyésztés! agazaton végeztek. Az okleveleket dr. G-uba Sándor főigazgató adta át az ifjú szakembereknek, majd többek között arról szólt, hogy most mar a gyakorlati munkával kell bebizonyita- nuk: nem érdemtelenül kapták meg a végzettségüket tanúsító okleveleket A mezőgazdaság egyik legjelentősebb területének munkájába fognak bekapcsolódni, amelynek hatékonyabbá tétele nemcsak igen fontos népgazdasági cél, hanem politikai feladat is. Életszínvonalunk alakulását nagyban befolyásolja az ország exporttevékenysége, ezen a térén szintén sok tennivaló Vár rájuk. Az állattenyésztés iránti igény egyre növekszik, s az irányítás első voNincs csendesebb hely egy jogászati rendelő váróterménél. Más orvosi szobák előtt hangos tapasztalatcsere zajlik, a zöldfülűek kérdezősködnek, a törzsbetegek pedig szakorvosi szaktanácsokat adnak, és több ezer betegségükről számolnak be. Nos, a tárgyra visszatérve: a fogászaton nincs mesélés. Mindenki magába roskad, a végrendeletét fogalmazza gondolatban, és a külső jelekből ítélve alaposan tele van a delikvensek nadrágja. A történet majd később dagad eposszá, népmesévé, úgy két héttel a kínok istán, a munkahelyi tereferék avagy a szomszéddal való találkozás során. „Tudja, kivésték a bölcsességfogamat... Az semmi, de amikor az enyémet úgy bányászták ki... Ugyan! Az én fogam akkora volt, hogy el akartak küldeni az állatkórházba, mert csak ott van olyan nagy fogó. Négy óráig dolgoztak a fejemben...” És így tovább. Közben a szegény fogorvos egyre jobban kezd hasonlítani a Loch-Ness-i szörnyhöz, műszerei pedig az ink- vizítorok rekvizítumaihoz. nalában dolgozóknak felelősséggel és hozzáértéssel, a Orosz László, az Interkoai- cert és Leontyij Szupagin, a szovjet Goszkoncert igazgatója pénteken Moszkvában aláírta a két szervezet közötti, az 1982 és 1983 évre szóló művészcsere-egyez- ményt. A két szervezet már az 1984-re vonatkozó művészcsere terveiről is előzetes megbeszélést folytatott. Mindkét részről örömmel állapították meg, hogy számos kiemelkedő eseményre került sor a közelmúltban. így például a múlt óv novemberében hazánkban nagy sikerrel rendeztek meg szovjet művészek közreműködésével a szovjet kulturális napokat, az idén tavasszal pedig magyar művészek is közreműködtek azokon az ünnepségeken. amelyekkel a szovjet közönség emlékezett a nagy magyar zeneszerzőre, Bartók Bélara születésének 100. évfordulóján, Az Intenkoncert és a Goszkoncert továbbra is nagy gondot fordít arra, hogy a művészek vendégfellépté- vel is segítse a nevezetesebb történelmi, politikai, kulturális évfordulók megünneplését. Az űj megállapodás értelmében 1982-ben számos neves együttes, és művész látogat el kölcsönösen a másik országba, túlmenően, azokon a megállapodásokon, amelyeket a kulturális csereegyez- meny foglal magába. Így Utólag igencsak tudunk szenvedni. S nem is szégyelljük gyengeségünket. Máskor melldöngető, minden bajnak fittyet hányó emberek lesznek agyonkínzott mártírok, ha a fogakról esik szó. Különösen, ha a bölcsességfogakról, ! amelyek pedig kezdetben a felnőttség legkomolyabb bizonyítékaként muto- gattatnak. Kezdetben..'. Időközben pedig elkezd fogzani a jövőről mit sem sejtő leendő fogászati eset gyermeke. S a vadonatúj hátsó agyarakkal megbölcsült felnőtt zabos lesz. Mert a gyerek nyavalyog, sir, nem alszik, ordít... A bölcs pedig szól: ki kellene kapcsolni azt a rossz kölyköt! Még hogy fogzik? Nagy dolog. Hiszti az egész! Mert elnevelted! (Ez persze a hasonlóképp bölcs társnak szóL) És következik a következetes nevelés: a síró, agyonkínzott gyermeket nem vesszük föL nem próbálunk segíteni rajta, nem vigasztaljuk. Egy kis fog zás nem leket olyan borzasztó. A második felvonás pedig hamarosan kezdődik. Mert a félig-meddig előbújt gondolkodásmódot figyelembe véve kell dolgozniuk. Feladatuk nemcsak az, hogy sokat termeljenek, hanem az is, hogy olcsón, s közben figyelembe kell venniük a piaci igényeket. Sokoldalúaknak és széles látókörűek- nek kell tehát lenniük a mindennapi munka során. A főigazgató még egy fontos útravalót adott a fiatal szakembereknek: — Szeretnénk, ha a munkában megállnák a helyüket, és ne csak tudják, hogy mit ' kell csinálni, de alcarják is azt minél jobban elvégezni! Az üzemmérnökök nevében Vargha Zsolt búcsúzott az iskolától, a tanároktól, az itt eltöltött három, s a tanulással töltött 15 évtől. Ö is hangsúlyozta, hogy a szakmai feladatok mellett közéleti és kulturális tennivalók várnak rájuk a községekben, ahova a legtöbbjük kerül. A Himnusszal kezdődött és a Szózattal ért véget az ünnepség amely után a 13 lány és 69 fiú mezőgazdasági üzemmérnök végső búcsút vett tanulmányainak színteréről. például jövőre a Szovjetunióba látogat hangversenyekre a Bartók-vonósné- gyes, az Éder-vonósnégyes. Koncertet ad a Szovjetunióban Fischer Annie zongoraművésznő, Perényi Miklós csellóművész, szovjet zenekart vezényel Fischer Iván. A Magyar Állami Operaház művészei Közül fellép a szovjet közönség előtt Pitti Katalin és Tokody Ilona, orgo- nahangversenyeket ad Leköt ka Gábor, Az ismert szovjet karmesterek közül Magyarországon szerepel Arvid Janszonsz és a karmesterversenyen megismert Vlagyimir Verbickij. Már ismerik a magyar koncerttermekből a moszkvai kvartettet es a moszkvai triót is. A szólisták közül a világhírű csellista, Danyiil Safran vendégszereplése lesz nagy esemény. Hazánkba látogat többek között Marija Csajkovszkaja csellómüvész, Tamila Mahmudova zongoraművésznő, Oleg Kogan hegedűművész és a moszkvai állami akadémiai Művész Színház. A Bólsoj Tyeatr szólistái közül Alekszandr Vorasilov, Zurab Szotkilava és Galina Kulinyira vendég- felépte szerepel a megállapodásban. Folytatódik a könnyűzene kiváló képviselőinek kölcsönös vendégszereplese is. bölcsességfogak teljesen kitömi akarvan meglepik a zord atyát (vagy anyát) a huszonéves kori második fogzás örömeivel. És nyavalyog, nem alszik, kiabál... Ez a világ legszömyübb dolga! A fogzás! Borzasztó! És menj innen, édes fiam, mert félholt vagyok! A frifs fogait nevetve villogtató gyermek pedig egyáltalán nem érti a dolgot, miképp a felnőtt sem értette őt néhány hete. A harmadik felvonás a rendelő, a csend, a vésés meg a népmese. És — szerencsés esetben— az elvesztett bölcsességfogért cserébe nemi türelem és megfontoltság a gyerek következő fogainak érkezésekor, no meg minden bajban levő embertárssal találkozva. Ügyhogy célszerű lenne, ha azt a nagy hátsót csak „távozása” után neveznénk bölcsességfognak. Mindez a napokban jutott eszembe, amikor a bölcsességfogamtól megszabadítva az orvos igy engedett wtamra: „Pihenjen otthon néhány napig, nehogy dagadt képpel badarságokat írjon össze!3’. Azóta a dagadt képem leapadt, s megszületett ez a badarság... U P. Az őszről kellene beszélgetnünk, de nincs kedvünk hozzá. Reöthy Ferenc Ká- zinczy-feje ezüstösen villan a kert lombjai közt, tekintete eleven-kék, kamaszos. Az idei szeptember már nem láthatja öt kedves katedráján, a szemesi iskolában: több mint négy évtized tanítói, tanári munkásság után elbúcsúzik a dolgo zatf űzetek - től. Gyümölcsfákkal, szőlővel beültetett csend-szigetén most még sincs őszi illatuk a mondatainknak. A pince „aranyéremmel kitüntetett” borában virágos hangulat, az öreg zongorában régi nóták, a zsúfolt polcokon töméntelen sok betű, rengeteg história . .. Friss nyári reggelek, meghitt októberi kora esték, és széllel, hófúvással hatalmaskodó téli éjszakák várják őt ezután is a munkaasztal mellé. Ha a tanítás, a dolgozatjavítás mellett tele tudott írni sok száz oldalt, ha volt ideje levéltárakban, múzeumokban, könyvtárakban kutatni, s a déli part „honismereti szaktanácsadójaként” járni a környék településeit (tíz ifjúsági és tizenkét, felnőttekből verbuvált honismereti szakkör működik a körzetében), vajon mi mindent várhatunk tőle ezután?! Huszt, szülőföldje, Kölcsey mondataival küldte az életbe: .Hass, alkoss, gyarapító !”. Apja, az egykori MÁV-segédtiszt Vezérszál- láson, a Vercckei-szoros falujában született, s a Huszt, Királyháza, Debrecen „vonalon szolgált”, majd, miután 1921-ben áttelepült a család Nyíregyházára, az apa hamarosan messze költözött ... — Négyhónapos voltam, amikor az apám meghalt, csak édesanyám és nagyszü- leim szavaiból ismertem meg jó tulajdonságait, jellemét — mondja. — A szülőföldemtől nem szakadtam el, mert évente négy-négy hónapot, a nyári vakációt, a karácsonyi és a húsvéti szünetet nagy- szüleimnél töltöttem. Az egyik nagyapám körjegyző volt Huszton, hozzá tartozott lzsa, Herincse, Lipcse és Lip- csemezó. Apai nagyapám Uzsokon, illetve Hajaidon volt lelkész; hatszáz méternyi szintkülönbség volt Uzsok és Hajasd között, egy óráig ment a vonat a szerpentinen. A hegyek, fenyők, a vadregényes szakadékok, a csodálatos vadkanok, vadászatok világé... Édesanyám egyszer medvehúst sütött, s ettem medvetalpból készült kocsonyát is, akárcsak Krúdy felvidéki hősei. A Nagyág, a Tisza és a Huszt vizének találkozásánál szoktam fürdeni, megkedveltem a hidegé erős sodrású, örvényes vizet, és sohasem tudtam betelni Ung, Berek, Márama- ros csodálatos vidékével. Az ősök mindkét ágon: tisztviselők, tudós papok, hivatásuknak élő tanítók, tanárok. A polgári iskola elvégzése után Reöthy Ferenc is a tanítóképzőbe iratkozott Nyíregyházán. — Diákkorom legkedvesebb élményeit falukutatóként szereztem. Váci Mihály- lyal, a később neves költővé érett iskolatársammal jártuk a környéket Meg akartuk ismerni a falvak, tanyák népének életét, súlyos gondjait, hogy tudjuk, milyen tennivalók várnak ránk, a majdani tanítókra. 1941-ben Bácskeresztúron kezdtem a pályát, egy évet és egy hónapot töltöttem iskolámban, azután jött a behívó. Zenta, Breszt-Litovszk, Varsó, azután a kecskeméti hadikórház. Kétszer sebesültem, s a kórházban, gondos ápolómban találtam meg élettársamat, feleségemet, akivel küzdelmes, de boldog évtizedeket töltöttünk együtt. Fél év hadifogság Ebelsbergben. I tt magyar híradót szerkesztetmarosan megszereztem a magyar—történelem szakos tanári diplomát. Majd Kőröshegy, végül Balatonsze- mes adott otthont és munkát. Kőröshegyen kezdtem foglalkozni helytörténettel, s ez a munka valósággal szenvedélyemmé vált. Zoltán Jenővel megírtuk a falu monográfiáját kétszáz oldalon, s ez a munkánk első díjat nyert a megyei pályázaton. Ma már tudom, hogy jobban is meg lehetett volna csinálni, inkább adathalmaz volt, mint igazi monográfia. Sokat tanultam, tapasztaltam azóta, s olyan szakemberek, barátok voltak segítségemre, mint az európai látókörű Kanyar József kandidátus, a kitűnő régész Sági Károly, a sokoldalú, szenvedélyes balatoni lokálpatrióta Zákonyi Ferenc. Megszerettem a levéltárak, nagy könyvtárak légkörét Kaposvártól Budapestig valamennyi levéltárban kutattam azóta, a legkedvesebb helyeim: a Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattára, a Ráday- levéltár, és természetesen a Széchényi könyvtár Kőröshegyen, a helybeli református parókián 1650-től megvoltak a kézírásos följegyzések, a plébánáahivatalban pedig értékes, régi, latin nyelvű iratokat böngészhettem. Kis múzeumot hoztunk létegervári várkastély színpadán. A Zalaegerszegtől 10 kilométerre található várkastélyban hetedik alkalommal rendezték meg a nyári színházi estéket. A lankás dombok öieben fekvő történelmi. környezet kitűnő „kelleke” az előadásoknak. A reneszánsz stílusú, árkádos ud- varú, sarokbástyás erődítményt 1476 körül építette Egervári László, Mátyás király bizalmi embere. A színházi előadások az ódon várkastélyban, a zenei rendezvények a közeli barokk templomban várják a látogatókat. A bevezetőben említett komédiát szerdán, vagyis július 1-én mutatják be. Nem volt könnyű dolga a rendezőnek: dr. Jósfay Györgynek, a pécsi televízió ismert rendezőjének. mert a napok óta szakadatlanul hulló eső minduntalan félbeszakította a próbákat. A színészek eláztak, de a poénok nem, vagyis fergeteges komédiának ígérkezik A hallgatag I hölgy, mely a 17. században játszódik Londonban, vagy akánbol.,1 — írja ajánlásában az HÓ, akit kora Moherjeként tartottak számon a 17- századi Angliában. Ügy látszik, hogy ez író nem sajnálta a vitriolt toll,’ hegyétől. A kitűnő vígjáték- szerző igen jó emberismerő re. Kétszáz régészeti tárgyat hagytam ott (a gyermekek és a felnőttek gyűjtötték), sajnos, azóta eltűnt, szétszóródott az anyag. 1958-tól dolgozom Szemesen, s közben a „kör” bővült. Kőröshegy, Szemes, azután a déli part, majd távolabb a parttól — Külső-Somogy. Sokat publikált. Önálló kiadványok sora — Lukács Károly, a Balaton halászó helyei, A Dél-Balaton-part irodalmi és történelmi emlékhelyei stb. — bizonyítja sokoldalú, hasznos irodalmi tevékenységét. Rengeteg cikket jelentetett meg különböző lapokban, folyóiratokban. Jelenleg a kőröshegyi iskola történetén dolgozik (1619-től napjainkig), sa szántódi tudományos bizottság munkatársaként a puszta bibliográfiáját készíti el. A Balaton halászata című százoldalas tanulmányát nemrég fogadta el közlésre az Agrártudományi Szemle. Folytathatnám... Ö folytatja. Három gyermeke közül a legkisebb a pedagóguspályán követte édesapját. „Ö is Reöthy, ö is Ferenc, ő is magyar—történelem szakos tanár.” dörzsölt szélhámosokat, festett polgárokat s ledér, szemérmetlen naccságakat állított az ingyenélö aranyifjak melle a kétrészes komédiában. Moróz, Jóvér, Finesz, Kobak Hebrencs es Hebrencsné szerepeiben kitűnő, ismert színészek garantálják a darab sikerét. Így Öze Lajos, Horváth Gyula, Juhász Jácint, Schubert Éva, Verebes Károly Andai Györgyi és sokan mások... * A komédiát még három napig játsszák az egervári várkastély színpadán július 1-e után, majd tájolni indul a nyári társulat: Keszthelyen, Za takaroson, Nagykanizsán, Lentiben, Szombathelyen és Körmenden lép színre A hallgatag hölgy. Az egervári nyári színházi esték másik bemutatója július 16-án lesz; Heinrich von Kleist: Amphytrion című vígjátékét láthatják Sinkó László főszereplésével. A ze- ‘ nekedvelő nézőknek pedig a magyar rádió világhírű gyermekkórusát ajánljuk, amely július 3-án este ad hangversenyt az egervári barakk templomban. Bánki Árpád Bölcsességfog korszerű technológiákat és Szovjet-magyar művészcsere Sí&pudi Andrafi Egervári esték A hallgatag hölgy — Amphytrion Javában folynak Ben Jón- volt, aki pitiáner szokásokat, son: A hallgatag hölgy című, komédiájának próbái az
