Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

A KGST- ülésszakok határozatai a megvalósulás útján 1 A KGST-országok integrá­ciós programjának elfogadá­sa, vagyis 1971 óta a KGST- űlésszakok jelentősége is lé­nyegesen tovább nőtt. Most már a népgazdaságok kulcs­ágazatainak hosszú távú fej­lesztéséhez igyekeznek fel­tárni a legjobb megoldáso­kat, az együttműködés foko­zásához a legjobb feltétele­ket , Az 1972. évi moszkvai ülésszakon még főként a komplex program megvaló­sításával kapcsolatős szerve­zeti intézkedéseket, munka- programokat tekintették át; 1973-ban Párgálban már a sokoldalú integrációs intéz­kedések tervének kidolgozá­sáról határoztak, s itt fo­gadták el a magyar népgaz­daság számára is oly jelen­tős orenburgi gázvezeték lé­A Siófoki Állami Gazda­ság meggyesét iskolások me­legítői tarkítják. Hol itt, hol ott - kandikál ki egy fej, egy kéz a dús lombok közül. A gyereklárma fölveri a csön­det. 365 nyolcadikos tölt itt ki- lenc-tíz napot, beleskóstolva a munkába, és kellemesen töltve szabad idejét a Bala- ton-parton. 150 táborozó jött a fővárosból és 215 somogyi diák a megyei KISZ szerve­zésében. öt órát dolgoznak naponta — huszonhat hektárról sze­dik a meggyet a gazdaság tesííésével kapcsolatos hatá­rozatot. 1974-ben a szófiai ülésszak alkalmából már alá­írták a gázvezeték építésé­nek általános egyezményét (azóta a vezeték felépült és rendszeresen, nagy mennyi­ségben szállít szovjet föld­gázt hazánkba). A szófiai ülésszakon fogadták el a KGST-szabványokra vonat­kozó konvenciót is. Az 1975. évi budapesti ülésszak a sokoldalú integ­rációs intézkedések tervé­nek, továbbá a távlati együttműködési célprogra­mok kidolgozásával kapcso­latos határozatoknak az el­fogadásával ugyancsak jelen­tős állomása volt az integ­rációs program végrehajtá­sának. Az ezt követő berlini ü lés-szak már megbízást adott a hosszú távú célprog­ramok kidolgozására, s azzal balatonújhelyi gyümölcsösé­ben. A somogyi gyerekek na­pi teljesítménye 20—25 kiló körül mozog. Á pestiek jóval kevesebb meggyet szednek — 15—20 kilót —, szokatlanabb számukra a mezőgazdasági munka, s bizony a hozzáál­lással is bajok vannak. A so­mogyiak zöme falusi gyerek, Barcs, Csurgó, Nagyatád, Kaposvár, Siófok környéké­ről. Igyekvőek, még vasár­nap is dolgoztak négy órát, s ezt a keresetüket felajánlot­ták a mozgássérülteknek. A gyerekek ellátása napi 50 forintba kerül, a többit is nagy jelentőségűvé vált, hogy itt fogadtak el doku­mentumot az európai tagor­szágok egyesített villamos- energia-rendszerének távla­ti fejlesztéséről. 1977-ben a varsói ülésszakon a cél­programok előkészítéseként különösen nagy hangsúlyt kapott a fűtőanyag- és nyersanyagellátás, az élel­miszerek alapvető fajtáiból a termelés bővítését, és mind­ehhez a gépek és berendezé­sek biztosítását. szolgáló együttműködés szükségessé­ge. A következő évben, 1978- ban Bukarestben a tagálla­mok jóváhagyták a fűtő­anyag-energetikai és nyers­anyag, valamint, a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari együttműködési célprogra­mokat, továbbá a gépipari célprogramot, amely elsősor­ban az előzőek gépipari hát­megkapják zsebpénznek — a teljesítménytől függően na­ponta 60—70 forintot keres­nek. A meggy nagy részét exportálják. A gazdaságnak jól jönnek az apró kezek, mert a felnőtt munkaerővel nem tudnák leszedni a gyü­mölcsöt. Az iskolások a KISZ-táborban laknak, jó körülmények között, hatsze­mélyes szobákban. Van hi­deg-meleg víz, zuhanyozó, sportolási lehetőség. Az „iga­zi” délutáni program a Bala­ton lenne — sajnos, ezúttal nem a legjobb időt fogták ki a, táborozok. Játszani, spor­tolni, vetélkedni, kirándulni azonban lehet. A gazdaság hajókirándulást szervezett, és színházi előadásra vitte a gyerekeket. Megérett a meggy SOMOGYI KRÓNIKÁJA E héten tették közzé a ma­gyar újságok is a szovjet békefelhívást a világ népei­hez. Az országgyűlés nyári ülésszakának nyitányaként a parlament kinyilvánította egyetértését a szovjet béke­kezdeményezésekkel. A kép­viselők — köztük a somo­gyiak — tapsa bizonyította, hogy tiszta szívből csatlakoz­tak a nemes ügyhöz, * a béke megvédéséhez minden választópolgáruk ne­vében. S ezzel mindjárt összekap­csolható Somogy lakosságá­nak egységes kiállása is. Jól bizonyítja ezt a most befeje­ződött békehónap értékes mérleg. A Hazafias Népfront bizottságainak, a társszervek­nek a rendezésében száztíz békerendezvény volt ebben az időszakban, s ezeken mintegy négy és fél-ötezer ember vett részt. A városok­tól a községekig, az üzemek­től a szocialista brigádokig sok helyen kifejezték az em­berek, hogy egyetértenek a szovjet part, a szovjet kor­mány politikájával, azokkal a kezdeményezésekkel, me­lyeket a béke megvédése, a fegyverkezési verseny meg­állítása érdekében tesznek. A gyűléseken kívül sok he­lyen folytak közvetlen be­szélgetések, eszmecserék. E békefórumokon jó alkalom nyílt arra, hogy az előadó és a résztvevők között bensősé­ges viszony alakuljon ki, s mindenki kérdezhessen, el­mondhassa érzéseit, gondola­tait. Szép hagyomány, hogy a békehónap idején baráti ta­lálkozókat is szerveznek a szocialista országok budapes­ti kulturális központjainak segítségével. Most magyar— csehszlovák, lengyel—szov­jet barátsági napot rendez­tek megyénkben. Az előadá­sok, a beszélgetések sokat se­gítettek egymás jobb megis­merésében. A megye lakossága szem­pontjából is fontos, miként halad a tanácsi munka kor­szerűsítése, hogyan egyszerű­sítik az ügyvitelt Somogyba ^ Éppen ezért számíthat ercteK- lődésre a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bi­zottságának e heti ülése, ahol ezt a témát vitatták meg. A testület megállapította: a ta­nácsok szervezeti rendszere az elmúlt években jelentősen változott. Ennek alapján le­hetővé vált, hogy növeked­jen a helyi tanácsok önálló­sága. Az ügyvitel egyszerű­sítése négy évvel ezelőtt kez­dődött szervezetten és össze­hangoltan. Mi sem természe­tesebb, mint hogy a tanácsok kezdeményezését felkarolta a szakszervezet is. A megyei bizottság, azután a helyi ta­nácsok szakszervezeti bizott­ságai felmérő, elemző mun­kával alapozták meg a dön­téseket. A korszerűsítés elő­készítő szakaszában részt vállaltak a dolgozók meg­győzéséből is. Az eredményeket mérlegre téve kiemelték a megyei bi­zottság ülésén a négy város­ban, a három nagyközségben megszervezett ügyfélszolgála­tot. A lakosság is elismeri te­vékenységüket, hiszen az egyszerűbb, de nagyobb teremek megteremtését irá­nyozza elő. 1979-ben Moszkvában két újabb nagy jelentőségű, hosszú távú együttműködési célprogramot fogadtak el; az ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségletek kielégítésére és a közlekedé­si kapcsolatok fejlesztésére. Végül tavaly, a KGST prá­gai, 34. ülésszakán az új öt­eves tervidőszak közös fel­adatai, a tervkoordináció előzetes eredményei és még megoldandó problémái ke­rültek előtérbe. Az ülésszakon elhatározott feladatok nagy jelentőségű­ek, végrehajtásuk gyakran az együttműködés új formáit követeli meg, a világ általá­nos gazdasági tendenciái is nehézségeket támasztanak. Vagyis nem kevés problémát kell még megoldani, óm az eredmények is jelentősek. A gazdasági együttműkö­dések legkülönbözőbb formái fontos stabilizáló szerepet is játszanak a KGST-országok gazdasági fejlődésében, s fo­kozatosan kibontakoznak a szocialista integráció előnyei." Ennek az együttműködésnek a biztonsága, stabilitása, a közös műszaki-tudományos eredmények hasznos stása te­szi lehetővé számunkra bár­mely piacon gazdaságosan értékesíthető termékek mind nagyobb körének kifejleszté­sét is. Vagyis a világgazda­ság új körülményei tovább fokozzak a szocialista integ­ráció jelentőségét, mind több gazdaságfejlesztési fel­adatot kell közösen megolda­ni. Ez az együttműködési fó­rumok, a KGST-ülésszakok jelentőségét is növeli, mert nagy segítséget nyújthatnak a nemzeti érdekek egyezteté­séhez, nehezen előrehaladó teendők gyorsabb végrehaj­tásához, a két- és több olda­lú együttműködés fejleszté­sét szolgáló kezdeményezé­sekhez. Bizonyos, hogy a közeljövőben Szófiában sor­ra kerülő 35. KGST-ülésszak is ilyen nagy jelentőségű fel­adatokat lát majd el. Tartalmas tanulmányutak Okulni rossz példából is lehet, tanulni viszont csak a jóból. Okulást, jó tapasztala­tot bőven ad szűkebb és tá- gabb környezetünk. Gyakran előfordult a somogyi mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek történetében, főként ele­inte, hogy egymás megis­merésére, a követésre érde­mes módszerek tudatos átvé­telére — hiúságból — o kel­leténél is kevesebb gondot fordítottak. Nem azért, mert nem lett volna jó a másutt már bevált eljárás átvétele: azt igyekeztek kifejezni a tartózkodással is, hogy nincs szükségük ilyesmire. Pedig dehogynem lett volna ... Sok minden megváltozott azóta. Átgondolt, alaposan megszervezett tanulmányuta- kat szerveznek itt is, ott is a somogyi termelőszövetke­zetek — önállóan vagy a tu­dományos egyesületek kezde­ményezésére. S nem hangoz­tatják már, hogy csak a kül­földről származó tapasztala­tok „hozhatnak a konyhára”: egyre többet hallunk jól si­került hazai kőrútokról, al­kalmi és szervezett bemuta­tókon szerzett, kitűnően ka­matoztatható módszerekről. Ilyenkor nemcsak azok gya­rapodnak új ismeretekkel, akik részt vettek a tanulmá­nyi úton, hanem a munka­helyi környezetük is — a tá­jékoztatók révén. A siófoki November 7. Tsz vezető szakemberei például a közelmúltban három napot szántak rá, hogy tanulmá­nyozzák az észak-dunántúli mezőgazdasági nagyüzemek­ben a „rokon ágazatok” tevé­kenységét. Azt nézték meg alaposabban, ami otthon is Minden feltéted megvan anra, hogy egy somogyi ta­lálmányt Somogybán hasz­nosíthassanak. így nyilatko­zott csütörtökön Kaposvá­ron Marosi György, az Al­kotó Ifjúság Egyesülés, • és Báli Gyula, a Somogy me­gyei Zöldént Vállalat igazga­tója a bürgonyapelyhet he­lyettesítő burgonyapép nagy­üzemi gyártásának kérdései­ről tartott tájékoztatóin. A Sütőipari Vállalatnál ren­dezett találkozón Bánkúti Béla igazgató ismertette dr. Langer László találmányá­nak történetét és a gyári be­vezetés körülményeit. Ez­számban előforduló ügyeket gyorsabban intézik, nem kell annyit várakozni, meggyor­sult és javult a tájékozta­tás. A sikert bizonyítja, hogy az ügyfelek mintegy felének az ügye e szolgálatokon in­tézhető el a hét tanácsházán! A jogpropaganda különbö­ző módszereinek alkalmazása szintén javította a kapcsola­tot a lakossággal, elősegítette az ügyintézés gyorsítását. Na­gyon jó tapasztalatokat tár­tak a testület elé most ar egyszerűsítés r5l A lakosság is egyetértéssel fogadta az ügyintézés határ­idejének rövidítését. Hetven­két ügycsoportban írták elő pontosan, mit kell elintézni három, nyolc, illetve tizenöt nap alatt. A testület szerint elsősor­ban ott gyorsabb az előreha­ladás, ahol a tanács vezetői mindennap odafigyelnek az egyszerűsítésre, korszerűsí­tésre. Fontos feladat, hogy a községi tanácsok egy részé­ben is így cselekedjenek. A dél-dunántúli megyék hagyományos kiállítását az idén Zalaegerszegen rendezik meg. E hét közepén Keszthe­lyen találkoztak az érintett megyék tanácsi osztályveze­tői és helyettesei, s megbe­szélték a teendőket. Lajos Géza után Banga Janos termelési főmérnök számolt be a ti­zenkilenc eddigi pióbasütes tapasztalatairól. Elmondta, hogy a pép kora egyáltalán nem befolyásolja a minősé­get, az hétnapi szobahőmér­sékleten való tárolás után sem mutat mikrobiológiai el­változásokat. A svéd import­ból származó pehely csak korlátozott mennyiségben szerezhető be, a burgonya­pépből — a nagy üzemi gyár­tás feltételeinek megterem­tése után — viszont minden vevőt ki lehet elégíteni. Az import megtakarításán és a fűtőolaj igény csökkenésén kívül a burgonyapép előnye az is, hogy a hazai sütőipa­ri vállalatok technológiájá­ban változtatás nélkül alkal­mazható. A leendő adalékanyag- gyártó képviseletében Báli Gyula közölte, hogy a burgo­nyapép előállításához Zá­kányban — a somogyi bur­gonyatermő terület közép­pontjában — már működik egy évi négyszáz vagon telje­sítményű konziervüzemük, ahol kiépült az út-, a köz­mű- és az energiahálózat, van képzett szakembergárda, s a pépgyártó gépsorok be­szerzése után azonnal kez­dődhet a termelés. Már tár­gyaltak a technológiai terve­zésről, s a Zöldért és az Al­kotó Ifjúság Egyesülés is a program mielőbbi indítását szeretné. A hasznosítási szerződés megkötése még hátravan. Kedvező gépvásárlási lehető­ség esetén a nagyüzemi gyár­tás megkezdése csupán hó­napok kérdése Ha a beszer­zés elhúzódik — importgé­pekről van ugyanis szó —, akkor a Zöldért a sütőipari vállalatok igényeinek részle­ges kielégítésére készül fel. A Fejér, Baranya, Veszp­rém, Tolna és Komárom me­gyéből érkezett sütőipari szakemberek hozzászólásuk­ban. elmondták, hogy a kru mpl is kenyér iránt min­denütt nagy az érdeklődés. Ezért a valódi igényeket nem ismerik, csak a naponta gyártott kenyérmennyisé­gekről adhattak tájékoztatást, így is kiderült, hogy a bur- gonyapep eladásával még mai kommenfárürifc megtalálható, az előrelépés­hez azonban elkel egy-egy jó „tipp”. A komáromi meg a soproni állami gazdaságban ezért figyelték érdeklődve a szőlőtermesztési munkákat. A látottak megerősítették őket abban, hogy helyes, ha a ki­alakítandó üzemi méret az ültetvénynél ötszáz hektár — ez a területnagyság alkalmas arra, hogy gazdaságos legyen a járulékos beruházás. Ekko­ra ültetvény már az egész üzem termelési értékéből is nagyobb arányban részesed­het. A komáromi tapasztala­tok arra ösztönözték őket, hogy továbbfejlesszék hús­üzemüket, mert az ilyen kö­zépméretű üzem számottevő nyereséggel működtethető. A zirci Bakony Tsz-ben a fa­ipari tevékenységre láttak jó példát. Ez is mutatja, hogyan gyü- mölcsöztethetőek közvetlenül a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok. A tudományos egyesületek olyan kötelezett­séggel indítják útnak tagjai­kat, hogy hazatértük után előadásokat, tájékoztatókat kell tartaniuk szakmai be­nyomásaikról — ehhez az egyesület, a társaság ad he­lyet, mozgósítja a hallgató­ságot. A tapasztalatszerzés­nek e közvetett útja is ered­ményes, ha olyan témákra szorítkozik, amelyek a gaz­daságban a napi munkákhoz kapcsolódnak és elősegítik az eredmények növelését. A ta­nulmányút értéke azonban nem egyenlő az utaztatásra fordított költséggel — annál jóval értékesebb! Olyan szel­lemi befektetés, ami az üzem fejlődésében térül meg. H. F. százvagonos tételben sem lesznek gondok. A burgonyapép helyettesítő adalékanyagként való alkal­mazásáról tartott tájékoztató egyben előzetes piacfelmérés is volt. Szóba került a ter­mék szállításának legelőnyö­sebb módja. A veszprémi vállalat képviselője javasol­ta, hogy a hétnapos eltart­hatósági időt a szállítás jobb ütemezhetősége érdekében meg kellene hosszabbítani. Többen is megemlítették, bogy a technológiai fegye­lem betartását elősegítené az, ha a berendezések feldolgo­zó képességének figyelembe­vételével alakítanák ki a pé­pet tartalmazó egységcsoma­gokat azért, hogy ne kelljen külön gondoskodni a megfe­lelő keverési arányról. Marosá György elmondta, hogy a legkedvezőbb beszer­zési forrásokkal számolva, s azt is ügyeimbe véve, hogy a gyártó az első nekifutásra előreláthatólag minimum ezer tonnát lesz képes elő­állítani a burgonyapépböl, legkevesebb egymillió dollár értékű burgonyapehely he­lyettesítése válik lehetővé. Az Alkotó Ifjúság Egyesülési eddig egy ehhez hasonló gaz­dasági jelentőségű licenc­szerződés megkötését segí­tette elő. A Somogy megy« Sütőipari Vállalat gyorsan vállalta egy új technológia bevezetésének kockázatát, s ez esetben az eredmény és a gyorsaság egymással ará­nyos. Az első hazai krumpliske­nyér receptjét a „Vizsgálódó Magyar Gazda” tizedik szá­ma közölte 1797-ben. A leg­újabbról ez az egyik szakvé­lemény: kellemes ízű és aro­mája!, a a tartósított burgo­nyapép alkalmas a pehely helyettesitésére. A Pénzügy­minisztérium sem minősítet­te a péppel készült kenyeret új terméknek. így előállítá­sának változatlanok a felté­telei. Cseke László SOMOGYI NÉPLAP Dicsérik a pékek Van gyártó és vevő is a burgonyapépre

Next

/
Oldalképek
Tartalom