Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
Vörösbegy a hálóban fl nélkülözhetetlen rádió madaraikat majd gyúrűzés uíán szabadon engedik őket. A reggeli ,,’zsákmány'’ egy vörösbegy, és egy barátpo- száta, vagy ismertebb nevén: barátka. Gyűrű került felpiszkáló vastagságú lábukra. , Mielőtt újra visszanyerik szabadságukat, ..adataik" bekerülnek a könyvbe. — Hány fajt sikerült- eddig megfigyelni ? — Mintegy hatvana-t. Köz- Hűk akad jő pár ritkaság. Ilyen a darázsölyv, a rétisas, a bamákánya és a már említett feketególya. E"z utóbbiból három pár fészkel a környéken. Egy-egy ilyen madár értéke 30 ezer forint. Az erdészetnél tudják, hogy védett madarakról van szó, és a fészket nem is háborgatják. De most, költési időszakiban» amikor különösen nagy nyugalomra lenne szükségük a madaraknak, a fe&zkektől tíz méterre dőlnek Dőlnek a fák a gólyafészek körül A homok gyorsan, beitta &z esőt, könnyen szalad az erdészet terepjárója. Csupán néhány pocsolyánál kell lassítania a gépkocsivezetőnek. Gyorsam közeledünk a nagybajom- erdészet felsökaki erdészházához. Útközben lomha teknősöket kell kikerülni. Az egyik erdőrésznél embereit állnak, erdész:-u-hás férfi állítja meg a GAZ-t, — A madarasokhoz mennek ? Mondják meg nekik, hogy az irtásnál feketególya- fészek van. Menjenek és fényképezzék le a madaraikat. Rögtön a bemutatkozás után ezzel kezdjük. A természetvédelmi tábor lakói tudnák a dologról, hiszen már napok óta járják a környéket. Kedden érkeztek és egy hétig dolgoznak itt. — A Magyar Madártani Egyesület Somogy megyei csoportja szervezte a tábort — mondja Tőmösváry Tibor, a tábor vezetője. — Ez az első ilyen megyénkben, és reméljük nem az utolsó. Ügy tervezzük. hogy ezentúl minden évben más területien ütünk tanyát Itt kezdtük hiszen Belső-Somogy madárvilága rendkívül gazdag. Számos ritka, védett faj fészkel errefelé, olyan madarak. melyekből már csak mutatóba találhatunk néhányat, Az intenzív erdőgazdálkodás ugyanis elüldözte őket. Ezen a vidéken azonban sok helyütt még az ősi ária-pofok uralkodnak ísy némi remény van arra. hogy megmenthetjük a veszélyeztetett fajok többségét I A táborba az ország minden vidékéről érkeztek fiatalok Ki a szabadságát tölti itt, mások az iskolai szünet egy részét Céljuk egy: megfigyelni, milyen és mennyi madár él errefelé, a természetes környezetben ^vizsgálni” őket, és azon töprengeni, hogyan védhetők meg ezek a madarak I A táborlakók legfontosabb felszerelési tárgya a távcső, a fényképezőgép, a madár- határozó könyv. No és a hálók, amelyekkel befogják a Idegenforgalmi kaleidoszkóp Irány - a kemping Legyen akár hazai, akár külföldi a kiszemelt úti cél, a tervezgetóshez a legelsők közt felmerülő kérdés: hol fogunk aludni? Egyre többen vannak — s tegyük rögtön hozzá, hogy nem csupán a gépkocsival rendelkezők között —, akik a kempingeket választják szálláshelyül. A Jelenlegi szállodaárak mellett érthetően nő a sátoros turizmus vonzereje. (Tavaly csaknem 700 000 vendégük volt a magyarországi kempingeknek j A másik szempont is fontos: az emberek szeretnének kiszabadulni a városok kőtenge legéből, s a kempingek nyújtják leginkább a természetté! yaló kapcsolatot. Persze az ma már nem jelent igénytelenséget: a legtöbb kempingben évről évre igyekezne* iweg- tcrciw a magsabb <*s*aäx>i Az egyik irány a kis méretű, tranzisztoros zsebrádió- vevő, amely lakáson belüli és azon kívüli használatra is alkalmas. Ezeknél a minőségi követelmények alig terjednek túl az információ átvitelén, kimenő teljesítményük a hagyományos asztali rádiókészülékek teljesítményének csupán 0,1 része. A piac felvevő- képessége a kisméretű rádióvevőkben szinte korlátlan, számuk jóval meghaladja a háztartások számát. A másik irány az otthoni,' fix telepítésű berendezés, a lehető legjobb minőségű hangvisszaadással. Az asztali rádióvevők is sok új megoldást tartalmaznak, mind mechanikus, mind elektromos, illetve elektronikus tekintetben. Az URH, valamint az AM sávban működő adóállomások beállítására szolgáló kezelőszervet a kontsruktő- rök sok esetben különválasztják. Ez a megoldás biztosítja, hogy sáwáltáskor a „kiváltott” frekvenciasávban beállított adóállomás vétele csupán visszakapcsolással, az állomásra történő ismételt beállítás nélkül is elvégezhető. Az egyes frekvenciasávokban, de különösen a középhullámú sávban működő adóállomások nagy száma miatt, az adóállomások zavartalan vétele érdekében nagymértékben fokozták a készülékek szelektivitását. A televíziózás elterjedésével sokan azt hitték, hogy ütött a rádiózás órája: az otthoni információszerzés, a szórakozás terén a vizuális élményt nyújtó televízió halálos csapást mér a csak akusztikus hatású rádiókészülékekre. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az elektronikus hang- és képátviteli eszköz békésen megfér egymás mellett A fejlett ipari országokban többször is várták már a rádiókészülékek piactelítődését, mégis — ennek ellenére — a forgalom állandóan növekszik. A televíziózást sok csatornán oly nagy mértékben élvező USA-ban például évepte több mint 25 millió rádióvevő készülék kel el. Persze évről évre fejlődik a rádióvétel is. Az asztali rádióvevőkben az amplitudó- modulált rádióvétel (rövid-, közép- és hosszúhullám) mellett ma már általános követelmény a sokkal jobb minőségű frekvencia-modulált URH-vétel. További fejlődést jelentett a sztereofonikus vevő bevezetése. A fejlődésbe más tényezők is belejátszottak, például a tranzisztor megjelenése, a nyomtatott huzalozási és áramköri technika bevezetése és a miniatűr alkatrészek kidolgozása. Az ezekből adódó konstrukciós lehetőségek kihasználásával a társadalom igénye két, egymástól független és párhuzamos irányba bontakozott ki. sorolás feltételeinek. (A túl- szúfoltság elkerülésére például megszabták, hogy a háromcsillagos kempingekben 60, a kétcsillagosokban 50, az egycsillagosokban pedig 40 négyzetméteres területet kell biztosítani vendégenként.) Hazánkban körülbelül 100 kemping működik — mintegy két tucat a Balatonnál. Ezek adják a kereskedelmi szálláshelyek egyötödét. Felszereltségük az európai „középmezőny” sizín vonalával azonos. A kempingekkel kapcsolatos szervező, összefogó tevékenységet a Magyar Camping és Caravanning . Club (MCCC) látja el. Ami munkájukból az érdeklődő turistákat leginkább érinti: a klub segítséget nyújt az előzetes helyfoglalásban, utazásokat, üdüléseket szervez kül- és belföldön egyaránt, a nyári csúcsidő- szakban pedig a sajtón át minden hét végén nyilvánosságra hozza, hogy melyik kempingben körülbelül mennyi szabad helyre számíthatunk. Az MCCC tagjainak jelentős kedvezményeket ad: a hazai kempingeknél ez átlagosan 30 százalékkal alacsonyabb árakat jelent. A gyermek- és ifjúsági árszabás kedvezménye elérheti az 50 százalékot is. Kiváltható a nemzetközi kempingigazolvány, mely az árengedmény mellett soron kívüli szálláshelyhez jutást is lehetővé tesz. Az MCCC ügyfélszolgálati irodája Budapesten, a VTH. kér., Üllői út 6. sz. alatt •v-iúkóíttk, vidéken * megyei itegenforffairoi hivatalok ad- .aitt. ígrvvagutti Lasí» segítsége L szekre bukkannak, ha ritka madarát látnak. És a táborlakók jártukban-keltükben beszélgetnek az emberekkel, felhívják a figyelmet arra, mire kell ügyelni, melyek a védett madarak. Sajnos, a fajok veszteséglistája egyre bővül. Szinte naponta szegényebb lesz a világ egy-egy madárfajjal. Ami van, arra jobban kell vigyázni. Somogy madárvilága most még gazdag, hiszen megyerikben fészkel a rétisas és meg néhány, ma már ritkán látható ragadozó madár. Hogyan élnek, és hogyan élhetnek tovább? Ezt kutatják a természetvédelmi tábor lakói. Reméljük, hogy megfigyeléseik, javaslataik nyomán a fészkek környéken nem dőlnek majd a fák. !>á.n Tibor a fák, irtják az erdőt. Sajnos, nehéz megérteni, hogy nem elég csak azt az egy fát nyugodtan hagyni, hanem a környezetet is védeni kell. Mi megpróbáljuk felmérni, hogy egy-egy madárpárnak a költési időszakban mekkora terül etre van szüksége. Ez a terület, mondjuk a rétisas esetében, meglehetősem nagy. és ha háborgatják, a madár továbbáll. Szeretnénk, ha nemcsak a madarakat nyilvánítanák védetté. A tábor lakóinak az erdé- síziet dolgozód, a környékbeliek segítenek. Azonnal szólnak, ha egy-egy madárféFöld alatti gazdagságunk Termálvizeink hasznossága Két megye hasznára dolgozik a munikabizottság mely a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Somogy és Zala megyei szervezetének bizottságaként a termálvizek hasznosításának eredményeit és lehetőségeit vizsgálja. A tevékenységet dr. Lengyel László közgazdász és Rück István vízépítő mérnök személyében — elnöki, illetve titkári minőségben — somogyi szakemberek irányítják. A bizottásg hasznos segítséget nyújt a témáiban azóta, hogy a két megyei szervezet tavaly együttes ülésen a létrehozásáról döntött. Javaslatot dolgozott ki például a táskái hévíz helyben történő hasznosítására, a kertészeti telep üzemeltetési feltételeinek javítására. Ugyancsak az idei feladattervükben szerepelt — december végi határidővel — annak az összegezésnek az elkészítése és megvitatása, amely Somogy termálvízkészlete hasznosításának helyzetével és feladataival foglalkozik. Nos. soha rosszabb határidó- tartást: az anyaggal ugyanis ezekben a napokban elkészülték ... A termálvíz-hasznosítási bizottság tájékoztatója sokakat meggyőzhet arról, hogy — eddigi föltételezésünkkel ellentétben — vajmi keveset tudtunk megyénknek erről az adottságáról, sőt úgy is mondhatnánk: nem is rejtett, többnyire föltárt, csak nem eléggé hasznosított gazdaságáról. Ismereteink voltak Cso- konyavisontáról, Igáiról, Csisztáról, Nagyatádról és még néhány település gyógyító hatású vizedről, de hogy ennél jóval több helyen vannak — vagy voltak, s most is lehetnének — ilyen vizet adó kutak, erről világosít föl ez a kiadvány. Somogybán az utóbbi négy-öt évtizedben mintegy háromszáz, különböző mélységig ható kutatófúrást végeztek. Ezek a mélyítések arra utalnak, hogy a hévíz feltárása szempontjából Somogybán főként a Tab, Táska. Marcali, Sávoly vonaltól délre, illetve dél-keletre fekvő területek jöhetnek számításba. A vízkémiai mintákat tartalmazó táblázaton csaknem ötven fúrás szerepel. Feltárt, termálvíztermelésre alkalmas kút százmegyvenőt. ugyanakkor meleg vizes fürdő tizenegy helyen van: Kaposváron, Nagyatádon, Babócsán, Barcson, Csokonyavisontán, Bu- zsák—Csisztapusztán, Igáiban, Csurgón, Nagybajomban, Kálmáncsán és Szolokban. Ezek közül a kálmán- csai — és még jó néhány termálkútból — nem jön víz, mert lezárták, vagy jön ugyan, de elfolyik a környéken. Hogy a termálvizeknek a feltárást kővető hasznosítása, „megbecsülése” mennyire befolyásolja a hévizek sorsát, a termálbizottság elemzéséből erre éppen a kál- máncsai és a szuloki fürdő összevetése ad példát. Mindkét helyen — egymástól mintegy öt kilométernyire — a hatvanas évek végén létesítettek fürdőt, i A kál- máncsai termálfürdőt percenként 240 liter hozamú, 49 fokos hévízre építették, minthogy azonban szakszerűtlenül üzemeltették, öt-hat év elteltével a fürdő leállt — a kút eliszaposodott, eldugult. Ugyanakkor Szolokban ennél több mint kétsaerte nagyobb hozamú. 52.4 fokos hévízre telepített, korszerű idényfürdő alakult ki, amelyet 1975-ben 11 463, 1979ben már 17 100 fürdővendég keresett föl (ez utóbbi forgalom nagyobb, mint például a nagybajom!, a csurgói vagy a babócsai meleg vizes fürdőé volt abban az évben). Az információs kiadványban dr. Lengyel László így ír: „Kedvező vízi-földtani és geotermikus adottságaink eredményeként megyénk területének háromnegyed részében lehetőség van termálvíznyerésre. A már üzemelő húsz termálkút mellett további nyolcvan termálku- turnk van, mely hasznosítható. Ezek egy része az igaU, a csokonyavisontai és más termálfürdők ellátását javíthatja, másik része — a táskái meg a marcali kutak — a Balaton további tehermentesítésének előkészítésében játszhat szerepet. Többségének azonban mezőgazdasági (kertészeti), ivóvízhasznosítási és más kommunális hasznosításban lehet jelentősége.” Ha gazdaságosan, ésszerűen — és szakszerűen bánunk vele H. F. Megnyílt a Piért balatoni önkiszolgáló lerakaía Boglárlellén, a Rákóczi u. 48. sz. alatt. Nagy választékban kaphatók: képeslapok, golyóstollak, levélpapírok, háztartási papíráruk. Nyitva: hétfőtől csütörtökig 9—15 óráig. Telefon: 607. VÁRJUK KEDVES VEVŐINKET! (84790)
