Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
Látogatóban m határ túlsó oldalán VÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG Jugoszlávia legnagyobb konyhája A jótékonykodás ártalmai A kakas meséje és a Vegeta titka A kaka> meséje négy évszázados. A török dúlás idején történt: a kontyos seregek körbezárták a falakkal védett Podravinát, s mert ágyúgolyókkal nem hódíthatták meg, a legnagyobb úrra, az éhségre bízták a dolgot. A Gyurgyevác melletti faluban egyre jobban fogyott az élelem. Az utolsó kakast mégsem tették kondérba. Ágyúba töltötték és a törökök közé lőtték. A legenda szerint a törökök vezére ekkor azt mondta, ha Podra- vina népének még annyi élelme . van, hogy a kakasokat ágyúval lövöldözhetik, akkor nem szabad tovább várni — és az ostromló set reg elvonult a falak alól... Így lett a kakas a Dráva menti emberek jelképe. De hogyan lett az Jugoszlávia legnagyobb konyhájában, a Podravkában? — A kérdést Koprivnicán, a Podravká irodaházában tehettük föl a, sajtóközpont harmincegy éves vezetőjének, Andelko Jagecsicsnek. — Gyárunk húsz évvei ezelőtt kezdte, meg a levesporok gyártását. Akkor a márkajegyünk csupán a még ma is használt kétszínű szív volt. Az új termékhez üj szimbólumot kellett keresni; a kakas meséjét jól ismerik a környéken, s mert kapcsolata van az élelmiszerekkel, hát a kakas lett a Podravka jelkepe. — Ezékszerint húszéves a Podravka kakasa. De hány éves maga a Podravka? ■ Podravkanál is jól tudják, mennyire változó a piac. Ha egy-egy termék után lanyhul a kereslet, gyártását megszüntetik, s helyébe újabbat állítanak. Évente 30—35 új áruval jelentkeznek. Hogy ezek milyenek, arra talán elég az is: legutóbb a zágrábi vásáron 48, az újvidékin pedig 18 dijat kaptak. Ilona Kalkan, a külkereskedelmi osztály munkatársa büszkén beszél egy éve működő élesztögyárukról. Jugoszláviában ez az egyetlen. Eddig importálták az élesztői, most már exportálhatnak is. Tárgyalásokat folytattak hazánkkal; ottjártunkkor várták az okmányokat, hogy Magyarországra is szállíthassanak élesztőt. Nem ez az egyetlen termékük, ami eljut hozzánk. A Podravka kakasát jól ismeri a magyar vásárló. A különböző italok, köztük a serik, rumpuncsok — a közhittel ellentétben a Trojka vodka is — a Pod- ravkából szármázik. De vásárolunk tőlük Vegetát és sört is — nagy mennyiségben. Készülnek a levesporok Vegeta minden mennyiségben. A csomagolás változó, a minőség állandó — Magyarországon mindezek ellenére a Vegeta a legismertebb termékük, évék óta népszerű cikk a házai boltokban. — A Vegeta az egyik legrégibb és legsikerültebb termékünk. Tévedés ne essék: a Vegeta nem leveskoncent- rátum, hanem csupán ízesítő. Több helyen próbálták mar utánozni, hasonló márkanevű terméket megjelentetni, de eddig még senki sem tudott megelőzni bennünket. A Vegeta „receptje” • hétpecsétes gyári titok... Hogy a Vegeta mellett ma mire a legbüszkébbek? Sikerült előállítaniuk egy különleges gyógyszert a gyomorfekély gyógyítására; a Belo- mettől világsikert várnakPodravka magyarul annyit jelent, mint podravinai — Dráva menti — lány, a világpiacon már mást képvisel: sikert, elismerést. Nem véletlenül! Ott, ahol figyelemmel kísérik a világpiac változásait, tudatos tervező munka folyik. Ha gondot fordítanak a környezetvédelemre, a szakemberképzésre és a szociális gondok orvoslására — sikert lehet kovácsolni. Nagy Jenő A .sajtóban, rádióban, tévében sokat foglalkoznak mostanában a mozgássérültekkel. a csökkent munkaképességűekkel. a szellemi fogyatékosokkal. A rokkantak évében igyekeznek a közvélemény figyelmét hangsúlyozottabban a segítségre szorulók problémáira, a velük ya- ló törődés esetleges gondjaira irányítani, t Sokszor mégis lehangolok ezek a tudósítások, pedig hasznosak. Nem a tartalmuk, közölt tényeik, hanem inkább amiatt, hogy a részvét, a sajnálkozás hangján szólnak a különféle okokból hátrányos, néha nehéz helyzetbe jutott emberekről. S ezzel a hangvétellel rendszerint adományokra vagy más segítségre akarnak serkenteni. Kell a segítség sok sérültnek. olykor anyagi segítség is. ■ A szociális gondok azonban nálunk nem jótékonysági kérdések. Egy baleset következtében mozgásképtelenné vált rokkantnak a tolókocsija például nem függhet senki jószívűségéből, nem lehet adomány. S ha egy brigád elkészíti, mert nem kapható, s motort is szerel rá, ne azért tegye, hogy jótékonykodjék. Az adomány megalázza a rászorulót, akinek a sorsa mások irgalmától függ, s ezért hálára van kötelezve minden odavetett krajcárért isAz egyenlő esély elve rendszerünk alaptétele. Nemcsak a jóeszü tanyasi gyerek -továbbtanulását kell segíteni, a bármi más okból csökkent esélyeket is ki kell egyenlíteni. S ez nem lehet csupán karitatív tevékenység. A társadalmi egyenlőségnek és annak az emberségnek, humanizmusnak az alapkövetelménye, amely rendszerünk legfőbb ismertetőjegye. A legfőbb veszélye az egyéni jótékonyságnak az egység megbontása: a beteg, a sérült, a rokkant kívül kerül a társadalmon, gondot okozó nyűggé, teherré válik. Sokan odáig jutnak, hogy közéjük sorolják a nyugdíjasokat, az öregeket is, és valami külön, nem kötelező, hanem jószívűségből fakadó adakozásnak tekintik, ha néha egy kis süteménnyel, kirándulással, kultúrműsorral segítenek pótolni azt, ami a teljes emberségből még nem valósulhatott meg, mert szűkösek az anyagi viszonyaink. A másik veszélye a karitatív szemléletnek a már ugyancsak elterjedt nézet: a sérültek, a rokkantak gondozása, egyenlő esélyeik megteremtése kizárólagosan állami feladat. Ha államunk nem győzi, hát adakozunk, fölajánlunk, épüljenek csak az otthonok, intézetek, szakszerű személyzettel, ők jobban tudnak majd bánni a lakóikkal, ellátják őket. Esetleg karácsonykor meglátogatjuk őket, és igen, szóljanak, ha elromlik a vízcsap ... így szigetelődik el, így rekesztödik ki a társadalomból, a közösségből, a közösség életéből éppen az a személy, akinek fokozottabb mértékben lenne szüksége a közösségre ahhoz, hogy megtarthassa emberi méltóságát,' hogy érezze, rá is szükség van még, rá is számítanak, ő is hasznos és nélkülözhetetlen tagja társadalmunknak, a mi új világunknak. Ezért kap most nálunk! egyre nagyobb hangsúlyt a rehabilitáció: az ellátás nem fejeződik be az orvosi gyógyítással, hanem kiterjed arra is, hogyan térjen vissza a dolgozók közé, milyen munkára alkalmas a sérült, a rokkant, akinek régi munkaképessége nem állt helyre egészen. „Csökkent munkaképességű”, mondtuk eddig, hivatalosan is. Ezzel csökkent értékű emberré is minősítettük. „Változott munkaképességű”, mondja egy új határozat, helyesen tiltva a „csökkent” jelző használatát. Igen, a szó is fontos. Aki a szakmáját nem tudja folytatni, de másutt még kiválóan megállhatja a helyét, máért volna csökkent munkaképességű, főleg pedig csökkent értékű ember? Rajtunk áll, hogy elveinket miként valósítjuk meg, nemcsak a munkában, hanem gondolkodásunkban, magatartásunkban — s még a szóhasználatunkban is. H. J. T ájékoztató a Somogy megyei szolgáltatásról Többet költünk rá, mint mások A múlt évben egy-egy somogyi átlagosan több mint 1700 forintot költött különféle szolgáltatásra, s ez az ösz- szeg meghaladja az országos átlagot. A kifizetett pénz azonban nem tükrözi azt, hogy megkapunk-e minden szolgáltatást, amire igényt tartunk, s ha igen, mennyi idő alatt jutunk hozzá, elégedettek vagyunk-e a minőséggel, s arra sem ad választ: tudunk-e arról, hogy lakóhelyünkön milyen szolgáltatást érhetünk el legközelebb? , Ki mit szolgáltat Somogybán a lakosságnak, a közüle- teknek? — erről ad részletes áttekintést — mondhatnánk úgy is: hiányt pótol — az a kiadvány, melyet a Magyar Hirdető gondozásában a megyei tanács mari osztálya most jelentetett meg. A tájékoztató magas példány- számából — 50 ezret nyomott a kaposvári nyomda — következtetve a bőséges ismeretanyag sok helyre eljut majd. A kiadvány hatvankét településről ad „térképet”: ezeken a helyeken nyújtanak szolgáltatást a vállalatok, szövetkezetek, illetve magánkisiparosok. öt városunkban például annyi szolgáltatást kínálnak, hogy ezek felsoro— Jövőre ünnepeljük fennállásunk harmincötödik évfordulóját, A második világháború előtt volt egy kis üzem itt, Koprivnicán, a Wolf testvérek lekvárgyára. 1947-ben államosították. Akkor lett a mindössze nyolcvan fős üzem neve Podravka. Az első években ugyancsak lekvár készült itt. Ma hét és lel ezer dolgozónk van. Horvátország kilenc és Szlovénia egyik városában negyven gyárunk van, s majdnem ezer terméket gyártunk. Több mint hatszázféle élelmiszert, csaknem háromszáz fajta orvosságot, illetve kozmetikai cikket. Miközben a sajtófőnök a gyár házi múzeumába invitál, elmondja, csupán tavaly tizennyolcmilliárd dinár ér- .téket termeltek. Jugoszlávia első élei miszeri pari üzeme és huszonötödik ipari üzeme az övék, a világ huszonöt országába exportálnak. Tavaly 900 millió dinár értékben szállítottak a szocialista országokba, Ny ugat-Európába, az óceánon túlra, illetve a Távol-Keletre... A gyári ntúzeumban termékek, makettek sokasága. Ütitársam büszkén mutatja őket. Bár még sok mindent licenc alapján készítenek, a gyár kétszázfős kutatógárdája már megkapta a nagy feladatot: minél több saját cikket kell kikísérletezni. A »Fejsérülés és rosszullét* Egészségügyi szakaszok versenye □nép! »MOGYI PLAP — Mikor alakult a Vörös- kereszt? — Ki volt a létrehozója? — Vérzésnél mikor nem alkalmazunk nyomókötést? Egymás után hangzanak az elméleti felkészültséget és a gyakorlati tudást is igénylő kérdések; többek' között általános egészségüggyel, az egészségügyi törvénnyel kapcsolatban. Arra is feleletet várnak, milyen tömegpusztító fegyvereket ismernek; napszúrásra, mérgezésre milyen külső jelekből lehet következtetni ; hogyan kell ellátni a sérülteket; mikor kell sebesültszállításnál hord- ágyat használni. A Kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezet polgári védelmi egészségügyi szakasza Schindler László parancsnokkal az élen áll a bizottság előtt. Dr. Mezei Zsuzsa, a városi tanács egészség- ügyi osztályának helyettes vezetője teszi föl a kérdéseket és pontozza a válaszokat. Ezután gyakorlati feladatokból vizsgáznak. Melegtől rosszul lett üzemi dolgozót kell elsősegélyben részesíteni, fejsérülést bekötözni, törött végtagot rögzíteni. Végül az eredményhirdetés: a szakasz megfelelt. Ezekben a napokban zajlanak le Kaposváron a Vörös- kereszt es a tanacs egészségügy! usztaíya áltál indított versenyek — a Vöröskereszt centenáriuma alkalmából — a polgári védelmi szakaszok között. — Kaposváron hány szakasz nevezett, s eddig milyen tapasztalatokat szereztek? — érdeklődtünk dr. Mezei Zsuzsától. — összesen tizenkét üzemi és körzeti csapat indult. Általános tapasztalatunk, hogy kellően felkészültek feladataik ellátására, kielégítő elméleti és gyakorlati tudással rendelkeznek. A szakaszparancsnokok többsége határozottan irányította beosztottait, " de a rajparancsnokok nem mindenütt jeleskedtek. Különösen kiemelkedően szerepelt a VBKM és az elektronesőgyár szakasza. — Mi következik ezután? — A legjobb kaposvári csapat részt vesz a június végi megyei, az ottani nyertes az ezt követő területi, ennek a győztese pedig a szeptember eleji országos döntőn. Sz. L. lása a tájékoztatóban több mint harminc oldalt megtölt. Viszonylag kisebb községekben is — például Inkén, Ta- száron, Batéban, Gamáson — működik szolgáltatóipar, erről szintén olvashatunk a füzetben. A listából nemcsak az tűnik ki, hogy ki mit végez, hanem azt is megtudhatjuk, mely napokon, milyen időpontban, s az egyes profilokon belül milyen cikkeknél vehető igénybe a jelzett szolgáltatás. „Tapasztalataink szerint a szolgáltatás iránti igény gyakran azért marad kielégítetlen, mert a lakosság tájékozatlan a lehetőségekről” — írják a kiadvány bevezetőjében a tájékoztató összeállítói. Bizonyos, hogy munkájuk hasznos, a lakosság övömmel fogadja. Esetleg még többet költünk majd szolgáltatásra, mert a füzetből megtudjuk, hogy jóval szélesebb erre a lehetőségünk, mint amiről eddig tudomásunk volt. Hogy e tekintetben az országos átlag fölé „növünk”, ez inkább a szolgáltatás javulását, semmint költekező kedvünket bizonyítja. Figyelem! Vegye igénybe a Keszthelyi Vasipari és Gépjárműjavító Szövetkezet szolgáltatásait! . Rákóczi tér 20. Lakossági szolgáltatásaink: — korszerű műszerekkel felszerelt szervizüzem, — garanciális átvizsgálások (két műszakban), — zárt technológiás műszaki vizsgáztatás, — karosszériajavítás, fényezés, — használt autóalkatrészek eladása, — használt személyautók vétele, eladása, bizományi értékesítése. Telefon: 12-155, 12-156. __________ (143064)
