Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-14 / 138. szám

A csodagyár mindenesei Elismerés a téglásoknak A balatonszentgyörgyi ket­tes téglagyár típusterv alap­ján készült, még két társa működik az országban, szin­te az utolsó szögig egyfor­mák. A stzentgyörgyi mégis , .ráver” testvéreire. Ezeket a gyárakat úgy tervezték, hogy évente 18 millió téglát ké­szítenek majd, és körülbelül tíz év alatt fizetik ki önma­gukat. A másik két gyár­ban húsz-huszonötmillió tég­lát csinálnak egy évben, Szentgyörgyön általában negyvenmilliót. S a balaton- partiak már háromszor meg­termelték a gyár építési költ­ségeit. Csodagyár lenne ez? Nem. A titok nyitja „csupán” any- nyi: állandóan a teljesít­ményszint felső határán dol­goznak a gépek. Állásidő szánté nincs. A magas fokú gépesítés miatt a téglagyár­ban a vasasszakmák képvi­selőd éppolyan fontos- embe­rek, mint a téglával közvet­lenül foglalkozók. A kar­bantartó brigád őrzi a gyár „egészségét”, megelőz avagy gyorsan meggyógyít minden „betegséget”. Egy pályázat lapjait néze­gettük. A Balatonszentgyör­gyi Il-es téglagyár Latinca Sándor nevét viselő brigád­ja számolt be ebben munká­járól, terveiről. A „jelen­tést’' elküldték a tröszthöz, az életükről szóló pontos be­számolóval neveztek be az ágazat szocialista brigádjai­nak versengésébe. „ ... a nagyjavítást tizenkét nappal rövidebb volt a ter­vezettnél ... egy évben- mindössze 27 órát állt a gyár kényszerűségből... évek óta nem volt üzemi baleset... szépek, tiszták a munkahelyek ... társadalmi munka az iskolaépítésnél és még sok helyütt... brigád- horgásiztanya építése... színházlátogatások... a bu­dapesti planetárium megte­kintése ... ötvenezer forint értékű ócskavas gyűjtése...” Tallózásunkat folytathat­nánk'; a körülbelül húszolda­las beszámolóban még sok közös tett krónikája szere­pel, s a brigádtagok egyéni értékelését is megtaláltuk. De beszéljenek a papírok helyett ők maguk, azaz a huszonhárom brigádtag kép­viseletében három „öreg ró­ka . Gyapjas József brigádve­zető eredeti szakmája laka­tos, de az ív- és lánghegesz­tő-képesítést is megszerezte. Amikor -beszélgetni hívtuk, épp egyik szakmáját sem gyakorolta, hanem munka­gépet vezetett, mivel erre is van képesítése. — Be kellett ugrani, mert a gépkezelőnek valami gond­ja volt, elment,- a gépnek viszont dolgoznia kell — mondta, azután átadta a masinát a következő ember­nek. — Mindenki ilyen sok fel­adatot tud ellátni? — A brigádban több mun­katársunknak megvan a második szakmája, és képe­sítés nélkül is átkalando­zunk a rokon foglalkozások­ba. A vasasszakimák közel .vannak egymáshoz. De dol­gozik a társaságban kőmű­ves iSs bognár is. Aki csak kell egy téglagyárban. — Mikor alakult ez a bri­gád? — Épp tíz éve. Hatvánki- lencben indult a gyár, ösz- szeverődtü-nk sokfelöl, épí­tőiparból, vas iparból, téesz- töl, innen-onnan. Persze rengeteg bajunk volt, sok dolgot újra kellett tanulni. Azután úgy'döntöttünk, hogy egy egymásért felelős kö­zösségben jobban megy majd minden. A hetven - egyesek közül még nyolcán vagyunk. A kezdetről Kulcsár Imre beszélt, ő volt az előző bri­gádvezető: — Én a téesztől jöttem. Láttam, ahogy épül a gyár, és már akkor azt mondtam; itt jó lenne dolgozni. Bevált . a számításom. Munka van bőven, de szépen keresünk ist Most nagy divat a telje­sítmény szerinti bérről be­szélni, nálunk ez már rég­óta így van. — És miért nem maradt brigádvezető egy ilyen jó társaság élén? — Mert a jók vezetése is sok gonddal jár. Nem akar­tam, hogy csökkenjen a len­dület, azt mondtam: vegye át egy fiatalabb - a „főnök­séget”. A jó barátság i6 ezt i kívánta. Magyar Ferenc, aki szin­tén alapitó tag, hozzátette:' — Ez a legfontosabb. Nem a munka az ördöngösség, ha­nem az, hogy mindent egy­formád osszunk el, senki se lazsáljon és senki se sza­kadjon meg. Felosztottuk a gépeket, mindegyiknek meg­van az embere, aki személy szerint felel érte, aki ismeri minden porciksyát. — Ebben az alapítók kü­lönösen nagy előnyben van­nak. mert annyi év alatt óriási gyakorlatot szereztek. — Ez igaz, ' de senki se gondolja, hogy mi, régiek így előnyöket biztosítunk magunknak. Közös cél, hogy a legújabb ember js — még ha nem is lesz rögtön a bri­gád tagja — minél gyorsab­ban beilleszkedjék. — A zavartalan működés a karbantartóktól függ, őket szidják először, ha nem megy valami. Éjjel-nappal készültségben kell lenni. Megéri ez? — Különben nem dolgoz­nánk itt — mosolygott a brigádvezető. — Ahogy az előző, pesti, kaposvári és sok más városbeli munka­helyünket megváltoztattuk, hogy szükebb hazánkba visszajöhessünk, úgy odébb is állnánk, ha nem lenne minden munkatárs barát és a gyár meg a sajátunk. A pályázatot elfogadták. A Latinca brigád az építők napja alkalmából átvehette az ágazat kiváló brigádja ki­tüntetést, és a társaság leg­több tagja az úgynevezett személyi kitüntetés viselésé­re jogosult kategóriába lé­pett, Eddig is kaptak már több elismerést, ezzel a mos­tanival „tették rájuk koro­nát”. L. P. Tanulók ebédje Gyermekétkeztetési gondok és feladatok — Szükséges-e az isko­láknak gyermekélelmezéssel foglalkozniuk? — kérdezte a testület egyik tagja a me­gyei tanács vb legutóbbi ülé­sén. A téma ugyanis a diá­kok szociális ellátásának helyzete volt, amelyben ki­emelkedő szerepe van a ta­nulók étkezési körülményei­nek. A vita során kialakult a válasz: igen, ezt a kötele­zettséget nem ruházhatja át mindenütt az iskola a ven­déglátó szervekre. Erre a települések jelentős hánya­dában nincs is lehetőség. Ahol viszont van — és ez a válasz másik része —j ott keresni kell a megoldást, meggyorsítani a 400 adagon felüli konyhák szakvállalati kezelésbe adását. Mint a ta­pasztalatok bizonyítják, ez az út járható. Jelenleg 6 óvodában, 12 iskolában és 2 középfokú intézményben összesen 487 Szőkék már az árpatáblák Somogybán. A szakemberek szerint az idén tíz-tizenkét nappal korábban kezdődik az aratás. Az elmúlt papok esővel érkezett viharai nem tettek jelentősebb kárt a táb­lákban: csaknem mindenütt, lábon maradt a termés. A héten befejeződött 3 IglkészuSés az aratásra. A gépműhelyekben elkészül­tek a javítások, az irodákban pedig az aratással kapcsola­tos szervezési intézkedések. Ezen a nyáron 104 190 hek­tárról kell betakarítani a termést. Ez a terület 5 ezer hektárral több a tavalyinál. A 615 kombájn teljesítmé­nyét figyelembe véve elmé­letileg tizenhat munkanap alatt végezni tudnának az aratással, ennél azonban to­vább tart majd a munka. Egy viszont tépy: a termés — ha szükség lesz rá — vá­rakozás nélkül jut el a szá­rítóba, onnan pedig a mag­tárakba. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 64 ezer tonna termés raktározá­sára ideiglenes tárolókat lé­tesített, és bérelt a gazdasá­goktól is gabona tárolására alkalmas helyiségeket. A fel­készüléshez tartozik az ügye­letek megszervezése, hogy gyorsan" érkezzen a szerelő, ha elromlik a gép. A termésről sok szó esett a héten a Nagyatádi Kon­zervgyárban is: a zöldborsó után megkezdték a cseresz­nye tartósítását. Az idő ked­vezett a konzervipari növé­nyeknek: jó ütemben érik — és érkezik a gyárba — a ter­més. Több fontos tanácskozás színhelye volt a héten me­gyénk. Pénteken Kaposváron tartotta ülését a somogyi képviselőcsoport. Nagyatádon az orvosok rendeztek tapasz­talatcserét. Az SZMT szék­hazában a szakmaközi bi­zottságok újjáválasztásával kapcsolatos feladatokról ta­nácskoztak. A megyében je­lenleg tizennégy szakmaközi bizottság működik. A SZOT elnökségének tavaly hozott határozata e testületek meg­erősítéséről, munkájuk haté­konyságának növeléséről szól. A marcali tanács végre­hajtó bizottsága szerdán — egyebek mellett — azt vizs­gálta, hogy miként valósul­nak meg a városban a népe­sedéspolitikai határozatok. A sok adatot tartalmazó beszá­molóból érdemes kiemelni, hogy az elmúlt három évben az átadott tanácsi bérlakások 58 százalékába fiatalok és több gyermekes családok, költöztek. Az OTP-értékesí- tésü lakásokból ennél még nagyobb — 71 százalékos — volt a részesedésük. A Bárdi­bükki Állami Gazdaságban a gyepgazdálkodás fejlesztésé­nek lehetőségeiről és a gon­dokról volt szó. A megye 60 ezer hektáros gyepterülete olyan érték, amelyet érdemes jobban kamatoztatni: a ta­karmány minőségének javí­tása és a hozamok növelése egyaránt fontos feladat. Az együttműködés bővíté­séről tárgyalt a héten me­gyénkbe érkezett kardzsaii szövetkezeti küldöttség a Mészöv vezetőivel. A két testvérmegye szövetkezetei­nek kapcsolata nem új kele­tű: a mostani találkozón már az áruházak közötti cserék tapasztalatait is összegezhet­ték. Az iskolákban befejeződött a tanítás és megkezdődött a vakáció. A középiskolák azonban nem néptelenednek még el: foly­nak a szóbeli érettségi vizs­gák. A Balatonnál megnyíl­tak a szakmunkástanulókat fogadó üdülők. A déli parton érezhetően nagyobb már az idegenforgalom. Szaporodnak a sátrak a kempingekben, a szállodák pedig tele vannak. A szezon kezdetének sok hí­re közül az egyik elgondol­kodtató: az eddigi ellenőrzé­sek tapasztalatai alapján a vásárlók megkárosításáért 28 esetben indítottak szabály­sértési eljárást a déli parton, kilenc személy ellen pedig büntető feljelentést tettek. Megdöbbentő ez a szám még akkor is, ha tudjuk, hogy ők — a vásárlókat megkárosítók — vannak kevesebben, s a boltokban,* vendéglátóhelye­ken a nagy többség becsület­tel dolgozik. Dr. Kercza Imre adag olyan ebédet szolgál­nak fel, melyet a közétkez­tetéssel foglalkozó vállala­tok konyháin főznek. A Me- csekvidéki, a Pannónia, a Centrál és újabban a So­mogy megyei Vendéglátó Vállalat — kapacitásfölösle­gét fölmérve — egyre na­gyobb készséget mutat arra, hogy részt vegyen a gyer­mekintézmények ellátásá­ban. A tanácsok a jövőben számítanak az áfész-ekre, illetve egyes községi üzemi konyhákra is. A megyében azonban vál­tozatlanul a saját üzemelé­sű konyhák szolgáltatják az ebédeli többségét. Tevékeny­ségük szorosan kapcsolódik a napközik pedagógiai mun­kájához. Igaz, a 158 kony­hának .alig több mint a fe­le tud csak az életkori sajá­tosságokhoz igazodó étke­zést nyújtani, lévén vegyes korosztályúak a fogyasztó csoportok. . Az elmúlt öt év során — a Minisztertanács határoza­tának megfelelően, amely 45—50 százalékban jelölte meg a tanulók szervezett étkeztetésének arányát — megyénkben is jelentősen bővült a napközis, diákott­honi, menzai élelmezésben részt vevők köre. A létszám- növekedés ellenére 44-ről 54- re növekedett az étkeztetés­ben részesülő általános is­kolai tanulók aránya. 19 szá­zalékkal kevesebb jelentke­zőt kellett elutasítani hely­hiány miatt, mint korábban. Igaz, a fejlesztés néhol fo­kozta a zsúfoltságot. De ezt is figyelembe véve, álta- . Iában javult a helyzet a megyében, különösképpen Kaposváron, Nagyatádon és Marcaliban. Ugyanez nem mondható el Siófokról, vagy a községek közül Meszteg- nyöröl, Tabról, Memyéről, Lengyeltótiról és Fonyódról. A hatodik ötéves tervben — figyelembe véve az alsó tagozatosok számának jelen­tős növekedését — számíta­nunk kell arra, hogy ugrás­szerűen emelkedni fog az igény a napközis étkezés iránt. Ez — a már említett nagyobb arányú vállalati részvétel mellett is — újabb napközis konyhák építését teszi szükségessé. A tervidő­szak végéig a komplett is­kolával, illetve a külön be­ruházásként megépülő kony­hákban hatezer ebédet tud­nak készíteni. így a minisz­tertanácsi határozatnak meg­felelően elérhetőnek látszik a 60 százalékos ellátás biz­tosítása. A középfokú intézmények­nél jelentősen bővül a bar­csi szakközépiskolai konyha és étterem kapacitása. Ked­vezőbb lesz a helyzet Ta- bon és Siófokon, ahol az ál­talános iskolások mellett a j középiskolai tanulók igényeit i is ki tudják elégíteni. ÉPÍTŐK Gyertyás László felvételei Kitüntetések A hét végén tartották a somogyi építő- és építő- anyagipari vállalatoknál az építők napi ünnepségeket. Ezeken nyújtották át a munkában élen járóknak a kitüntetéseket. Kiváló mun­káért kitüntetést kapott a Somogy megye: Állami Épí­tőipari Vállalatnál Árok Ká­roly kőműves brigádvezető, Birkás László panelgyártó brigádvezető, Füles János utókalkulátor, Hegyi Gyula hidegburkoló brigádvezető, Kárász György villanyszere­lő brigádvezető, Mészáros István gépkocsivezető, Só­lyom György asztalos és Waller Gáborné csoportveze­tő. A Somogy megyei Taná­csi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál Pojtli Lajos épí­tésvezető, Szabó ímn ne­hézgépkezelő és Homor Ká­roly osztályvezető vette át a Kiváló munkáért kitünte­tést. A Somogy—Zala me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál Bajzik Károly karbantartó, Magyar Ferenc géplakatos, Makár János motorszerelő és Szabó József meó-csoportvezető kapott Kiváló munkáért kitüntetést. A Kaposvári Közúti Építő Vállalat dolgozói közül Ki­váló munkáért kitüntetés­ben részesült Szentesi György szb-titkár és Witt- mann József gépkezelő. SOMOGYI NÉPLAP SOMOGYI. KRÓNIKÁJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom