Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

I Sokan megmosolyogják, még többen idegenkednek tőle. Mások látványosan gyors eredményeket remél­nek, s miután nem tapasi. tolják, hátat fordítanak neki - és ellenpropagan. dába keidenek. Mit is takar ez a foga. lom? „A munkahelyi test. nevelés a munkaközben végzett néhány perces ok. tív pihenő, amely alatt a dolgozók önkéntes, s a munka jellegének megfele­lő testgyakorlást végez­nek." Célja: „A dolgozó ember egészségének és munkaképességének meg­előző védelme, termelőte­vékenységének megköny- nyitése és megóvása ...” Egyes tudósok szerint az emberre háruló fizikai munka mennyisége a szá­zadfordulóhoz viszonyítva alig egy tizedére csökkent, s a jövőben tovább zsugo­rodik. A szükséges moz­gást lassan már csak a testnevelés biztosítja. Az egyes munkafolyamatok jellegétől függő pihenés időpontja, időtartama és módja nagyjából tisztázó­dott. A délelőttös egy műszakban dolgozóknál a munkakezdéstől számított ^negyedik órában jelentke­zik a fáradtság, a délutá­ni műszakban már előbb, mert azt - általában - bi­zonyos „terheléssel” kez­dik. A kísérletek szerint különösen a háromműsza­kos dolgozóknak kedvező a munkahelyi testedzés. Összeállításunkban ezek­ről a gondokról lesz szó. TORNA 11 MUNKAHELYEN Somogy és a mozgalom Megyénkben 1961-ben majd 1966-ban történtek az első lépések a munkahelyi test­nevelés bevezetésére. Saj­nos, nem sok sikerrel. Utá­na átmeneti stagnálás követ­kezett, majd egy újabb hul­lámhegy 1974-ben. Somogy „eüiső fecskéi”: a ruhaüzem taszári, nagybajomi és ka- damkúti üzeme, a marcali ELKO, a tabi Videoton, a Fi­nommechanikai Vállalat 3. se. gyáregysége, az 503-as ITSK, a kefe- és műanyag­ipari vállalat és a nagyatádi cémagyár. Természetesen több helyen is folytak kísér­letek, sőt be is vezették a testnevelést, mivel azonban az első napok nem hoatak eredményt, abba is hagyták. Balaitonbogláron még 1974- ben sor került az élőtoimá- szok képzéséire. Az ő felada­tuk a munkahelyi testedzés levezetése. A SZOT sport- oisiztáflya összeállítatta amoz- gásainyagöt: ötven olyan gyakorlat került a zenével aláfestett magnószalagra, amelynek végrehajtása nem Igényel semmi „előképzett­séget”. Egy adat 1975-ből: Somogy ipari munkásságának a lét­száma 89 ezer, a munkahe­lyi testnevelésben részt vett 1660. Tehát alig három szá­zalék. És a mai helyzet? Az ada­tok bizonysága szári nt nem sikerült előbbre lépni. Me­gyénkben 38 vállalatnál, üzemben, illetve intézmény­nél van rendszeres munka­helyi testnevelés, a résztve­vők száma 1759. (Érdekes, hogy ebből 1062 nő.) Ezen­kívül kilenc szakmunkás­képzőben sikerült még meg­honosítani : otít 3062, tanuló vesz részt munkahelyi test­edzésben. Az utóbbiakkal szeretnék elérni azt is, hogy megismertessék és megsze­rettessék a munkahelyeken dolgozó társaikkal is ezt a mozgásformát. Vajon sikerül-e? Megelőzhetne több balesetet is Üzemi baleset történt a szalagnál. Az ok: figyelmet­lenség. A monoton munka ugyanis elterelte a figyel­met a folyamatok ismétlő­dése az éberség lamkadásá- hoz vezetett... A Szakszer­vezetek Somogy megyei Ta­nácsa munkavédelmi osztá­lyának vezetőjével, Suhajda Jánossal arról beszélgettünk milyen szerepet játszik — vagy inkább játszhatna — a munkahelyi testnevelés az üzemi balesetek megelőzésé­ben. Feltűnő ugyanis — ez egy idei összegezésből tű­Kórházi „kórkép” Ha act halljuk, kórház, először orvosokra, ápolókra és betegekre gondolunk. De nemcsak orvosok és ápolók dolgoznak ott. Kaposváron például négy olyan munka- területet is találunk, ahol érdemes és szükséges volt megszervezni s munkahelyi testnevelést. — A pénzügyön, munka­ügyön és a központi sterili­zálóban naponta egy, a var­rodában napi két alkaldfn- mal tartunk öt-öt perces testnevelést — mondja Si- moncsics Dezsőné szb-titkár, akivel két helyszínre is ellá­togattunk. A varrodában és a moso­dában nehezen sikerült bein­dítani, de a múlt évtől már ott is rendszeresen végzik. — A másik helyen már több évi -gyakorlattal- ren­delkeznek. Összesen 35—40- en vesznek részt a rendsze­res foglalkozásokon... Szőke nő irányítja a tor­nát. A fiatalabb és idősebb lányok, asszonyok a varró­gépek között végzik a gya­korlatokat. — Tizenhat éve vagyok a varrodában, így össze tudom hasonlítani a jelenlegi hely­zetet a régebbivel — mondja később az idősebb korosz­tályból dr. Fenyvesi János- né. — Az ülőmunkában el­zsibbadnak a tagjaink, kifá­radunk, s néhány hónapja ezt igyekszünk ellensúlyozni a tornával délelőtt is, dél­után is ... Nagyon hasznos dolognak tartom a bevezeté­sét; majdnem olyan, mint egy ' fizetésemelés — teszi hozzá tréfásan. A pénzügyön a rádió dél­előtti tornájára mozognak a dolgozók. Pénzes Mariann különösen otthonosan végzi a gyakorlatokat. Látszik rajta, hogy közelebbi kapcsolatban áll a sporttal. — Mi szinte állandóan az asztal fölé görnyedünk, ülő- és szellemi munkát végzünk, s ez egy idő után igen fá­rasztó. Ezért is jó mozogni egv kicsit. Fölfrissít, pihen­tet bennünket. Én munka után is mozgok: tagja va­gyok a BM néptánccsoport­jának, a kórházban pedig röplabdázom, pingpongozom. Lehet-e hagyományt teremteni? Amikor a munkahelyi testnevelésről érdeklődtünk Nagyatádon, meglepő vá­laszt adtak a sporfcfel ügy elő­leg munkatársad: „Még jó erős nagyítóval sem találni olyan helyet, ahol csinálná­nak ilyet..." Pedig hált álcád figyelemre méltó kez­deményezés. Fiókszerkesztő- s egünktől nem is olyan messze, a szakmunkásképző­ben. Fújsz János, ez egyik testnevelő tanár érdekes dol­gokról számolt be. — Több éve foglalkozunk az iskolánkban a munkahelyi testnevelés megteremtésével. A nagyszünetben tanítvá­nyaink zenére vegeik a gya­korlatokat, egy-egy tanár felügyeletével. Célunk nem­csak az volt, hogy az iskola­padban ülő gyerekeket a testnevelési órákon túl meg­mozgassuk. A tanítási rend­szer szerint a diákjaink há­rom napot iitt töltenek az intézményben, s ugyancsak három napot valamelyik nagyüzem tanműhelyében. A Volán, a konzervgyár és a Danúvia tanműhelyében ta­nulóink, úgy tudjuk, munka közben ugyancsak csinálják a tornát. — önöknél ismerik-e a munkahelyi testnevelést? — kérdeztük Kaurics Jánostól, a konzervgyár szó-titkárá­tól. — Sajnos, nem. Próbál­koztunk a bevezetésével, des dolgozóknak nem akaródzott a dolog. Gondoltuk, nem erőltetjük; hagyjuk, hogy csinálja mindenki önszán­tából. Az eredmény? Semmi. De ennek más oka, is van: kevés a hely, vizes a padló-' a»t... „ A Daaóvia «ab-tttlsásratol sem kaptunk más választ. Varga Tibor ekként érvelt; — Nálunk nincs is rá szükség. Munkásaink nem végeznek ülőmunkát, állan­dóan állnak, mozognak, így fölösleges a munkahelyi test­nevelés bevezetése. Mindezek után kissé fél­ve hívtuk föl a Volán nagy­atádi kirendeltségét. Nem csalódtunk, a válasz ugyan­az volt, mint az előző két esetben. Hogy is mondták a szak­munkásképzősök? A munka­helyi testnevelés lényege: az egyfajta, folyamatos munkát végző emberek időnként né­hány perces tonnászással felfrissüljenek, hogy aztán munkájukat újból figyelme­sen, frissen végezhessék. íme, egy jó kezdeménye­zés — amely kifelé menet már az iskola kapujában megfeneklett nik ki —, hogy a dolgozók figyelme többnyire a mun­kaidő második—harmadik órájában csökken jelentősen. Ezen főként pihenőidő be­iktatásával, munkahelyi test­neveléssel lehetne segíteni. — A baleseteket okozó kö­rülmények között — és így van ez a halálos kimenetelű, illetve csonkulásos balese­teknél is — évekre vissza­menően kimutatható a fi­gyelmetlen munkavégzés. A figyelmetlenség és a fegyel­mezetlenség rókán fogal­mak; a baleseti okokat ele­mezve nehéz közöttük hatá­rozott határvonalat húzni, tény azonban, hogy a nagy fokú idegi megterhelés vagy az egyhangú fizikai igény­bevétel idővel a figyelem lankadásához vezet, s innen már egyenes út a balesethez. — Ügy tetszik: nem kell hozzá biztatás, hiszen gazda­sági érdek is fűződik a jó értelemben vett lazításhoz, a dolgozók érdekeiről nem is beszélve... — Sajnos, nem ilyen egy­szerű a dolog. Előfordult né­hány helyen korábban, hogy még az étkezésre fordítandó rövid szüneteket is ellenez­ték, arra hivatkozva, hogy ez a termeléskieséssel jár. Aztán bebizonyosodott, hogy a termelés nem esett vissza, sőt a szüneteket követően a dolgozók fölfrissülve látták munkához így van ez a testneveléssel is. Pedig, ha összevetjük azt a kevéske időt, amelyet erre fordíta­nak, az üzemi balesetek mi­atti munkanapkieséssel, a végeredmény senkiben sem hagy kétséget, hogy milyen fontos ez a ..pihenési pót­lék”. A munkavégzés, a köz­érzet szempontjából sem le­becsülendő, s olyan rangot érdemel, mint a. megfelelő színd'inamika, a jó világítás a munkahelyeken. Nekem felér egy gyógytornával A bejártait fölött földiáit: „Városi Tanács V. B. Szo­ciális Foglalkoztató”. Kapos­váron a Berzsenyi utcai egy­kori fürdő épületébe épp jó­kor érkezünk. Minden dél­előtt tizenegy órakor rövid időre megállnak a gépek és kezdődik a munkahelyi test­nevelés. Sárik Jánosné szb- titkár kalauzol bennünket az egyik nagy terembe, ahol varrógépek sorakoznak. 1975 óta kisebb megszakításokkal van itt munkaközi torna. Kerber Lajosné vezeti. „Lá­nyok, felállni!” — hangzik a „parancs”, majd megkez­dődik a torna. Látható jó kedvvel végzik a gyakorlatokat. Az előtomő&znak nem kell gondolkodnia, mert „súgó” is akad. Törzskörzések, for­dulatok, karhuzogatások váltják egymást, majd rövid helyben futással ér véget a kis kikapcsolódás. A torná­szok között egy ősz hajú, idősebb néni nagy ügybuz­galommal végezte a gyakor­latokat, Molnár Jánosné, kora 74 év. — Hát ez korát megha­zudtoló mozgás voült —» mondtuk tréfásan. — Tudja, nékem ez felér egy gyógytornával. Hiába, sokat bajlódok. gerinckopás miaitlt, nem is tudnék végig egy helyben ülni; időnként még otthon is csinálom. Kerbemé, akinek „tekinté­lye” van itt, ezt mondta: — öt éve vezetem a tor­nát, és nem kell senkit no­szogatni. Ha netán elfelej­tem, akikor szólnak, hogy kezdjük. Igyekszünk napon­ta más-más gyakorlatokat végezni. Sárik Jánosné: — Száz­harmincán dolgoznak ná­lunk, és a fele részt vesz a munkahelyi testnevelésben. Fenn, a kötődében szakkép­zett előtornász, Kovács Ta- másné irányítja a tornát. Nálunk sokan vannak olya­nok, akik kisebb betegséggel vagy sérülés után kerültek ide. A munkaidejük is rö- videbb: hat óra, többségük nem is bírná végig egy hely­ben az ülést. Érzékelhetően jó hatással van a további munkára ez a kis aktív ki­kapcsolódás. ff Várjuk a csengetést ff Tizenegy előtt öt perccel megszólal a csengő. A me­móriaüzem dolgozói — mint­egy hetven asszony és lány — felállnak a munkaasztalok mellől, Az ablakokat kitár­ják — a tabi dom­bok felől üde, májusi levegő árad a terembe. Az- előtornász be­mutatja az első gyakorlatot, majd a jólismert ve­zényszavak kö­vetkeznek : törzs- hajlítás, nyak-, fej- és vállkörzés, bokaérintés, ru­gózás. légzőgya- kor latok ... — Nem nagy ta­lálmány ez az öt­hét percig 1 tartó munlya közi tor­na, mégis az a véleményünk, hogy okos ember volt. > aki kitalálta — mondják a dol­gozók. — Ahogy közeledik az óra mutatója a 11-es felé. egyre türel­metlenebbül vár­juk a csengetést. Jólesik ez , a kis üdítő mozgás. Ülőmunkát vég­zünk, s eléggé koncentrálnunk kell... — A munkahelyi testneve­lést a székesfehérvári üzem­ben vezették be először — mondja Olach Jánosné, a Videoton tabi üzemegységé­nek szb-ülkára, — 1973 oU működik itt ez az üzem, az­óta a délelőtti torna minden­napos. A tabiak, vagy har­mincán Fehérváron tanulták meg az úgynevezett memó­riafűzést, s ott akkor már minden üzemben közkedvel­tek voltak ezek a pihentető, üdítő gyakorlatok. Nálunk először ugyancsak a memó­riaüzemben vezettük be, de hamarosan a szerelvény- gyártó és a nyomtatottáram- kör-szerelő részleg dolgozói is követték a példát, össze­sen mintegy 250 dolgozó nő vesz részt rendszeresen. a munkahelyi testnevelésben. — A férfiak? — ök nem tornásznak. Ad­dig elszívnak odakint egy ci­garettát .. Képzett előtornószok vezé­nyelnek. Az SZMT által szer­vezett tanfolyamon három alkalommal 2—2 asszony, il­letve lány vett részt Kapos­váron. — Akik tanfolyamot vé­geztek, betanítottak néhány másik dolgozót is, hogy le­gyen, aki helyettesítse őket — mondja Kecskés Jánosné, az egyik előtornász. — Én sem végeztem tanfolyamot, ennek ellenére azt hiszem, megfelelek a kívánalmaknak. SOMOGYI NÉPLAP )

Next

/
Oldalképek
Tartalom