Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-14 / 111. szám
I Sokan megmosolyogják, még többen idegenkednek tőle. Mások látványosan gyors eredményeket remélnek, s miután nem tapasi. tolják, hátat fordítanak neki - és ellenpropagan. dába keidenek. Mit is takar ez a foga. lom? „A munkahelyi test. nevelés a munkaközben végzett néhány perces ok. tív pihenő, amely alatt a dolgozók önkéntes, s a munka jellegének megfelelő testgyakorlást végeznek." Célja: „A dolgozó ember egészségének és munkaképességének megelőző védelme, termelőtevékenységének megköny- nyitése és megóvása ...” Egyes tudósok szerint az emberre háruló fizikai munka mennyisége a századfordulóhoz viszonyítva alig egy tizedére csökkent, s a jövőben tovább zsugorodik. A szükséges mozgást lassan már csak a testnevelés biztosítja. Az egyes munkafolyamatok jellegétől függő pihenés időpontja, időtartama és módja nagyjából tisztázódott. A délelőttös egy műszakban dolgozóknál a munkakezdéstől számított ^negyedik órában jelentkezik a fáradtság, a délutáni műszakban már előbb, mert azt - általában - bizonyos „terheléssel” kezdik. A kísérletek szerint különösen a háromműszakos dolgozóknak kedvező a munkahelyi testedzés. Összeállításunkban ezekről a gondokról lesz szó. TORNA 11 MUNKAHELYEN Somogy és a mozgalom Megyénkben 1961-ben majd 1966-ban történtek az első lépések a munkahelyi testnevelés bevezetésére. Sajnos, nem sok sikerrel. Utána átmeneti stagnálás következett, majd egy újabb hullámhegy 1974-ben. Somogy „eüiső fecskéi”: a ruhaüzem taszári, nagybajomi és ka- damkúti üzeme, a marcali ELKO, a tabi Videoton, a Finommechanikai Vállalat 3. se. gyáregysége, az 503-as ITSK, a kefe- és műanyagipari vállalat és a nagyatádi cémagyár. Természetesen több helyen is folytak kísérletek, sőt be is vezették a testnevelést, mivel azonban az első napok nem hoatak eredményt, abba is hagyták. Balaitonbogláron még 1974- ben sor került az élőtoimá- szok képzéséire. Az ő feladatuk a munkahelyi testedzés levezetése. A SZOT sport- oisiztáflya összeállítatta amoz- gásainyagöt: ötven olyan gyakorlat került a zenével aláfestett magnószalagra, amelynek végrehajtása nem Igényel semmi „előképzettséget”. Egy adat 1975-ből: Somogy ipari munkásságának a létszáma 89 ezer, a munkahelyi testnevelésben részt vett 1660. Tehát alig három százalék. És a mai helyzet? Az adatok bizonysága szári nt nem sikerült előbbre lépni. Megyénkben 38 vállalatnál, üzemben, illetve intézménynél van rendszeres munkahelyi testnevelés, a résztvevők száma 1759. (Érdekes, hogy ebből 1062 nő.) Ezenkívül kilenc szakmunkásképzőben sikerült még meghonosítani : otít 3062, tanuló vesz részt munkahelyi testedzésben. Az utóbbiakkal szeretnék elérni azt is, hogy megismertessék és megszerettessék a munkahelyeken dolgozó társaikkal is ezt a mozgásformát. Vajon sikerül-e? Megelőzhetne több balesetet is Üzemi baleset történt a szalagnál. Az ok: figyelmetlenség. A monoton munka ugyanis elterelte a figyelmet a folyamatok ismétlődése az éberség lamkadásá- hoz vezetett... A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa munkavédelmi osztályának vezetőjével, Suhajda Jánossal arról beszélgettünk milyen szerepet játszik — vagy inkább játszhatna — a munkahelyi testnevelés az üzemi balesetek megelőzésében. Feltűnő ugyanis — ez egy idei összegezésből tűKórházi „kórkép” Ha act halljuk, kórház, először orvosokra, ápolókra és betegekre gondolunk. De nemcsak orvosok és ápolók dolgoznak ott. Kaposváron például négy olyan munka- területet is találunk, ahol érdemes és szükséges volt megszervezni s munkahelyi testnevelést. — A pénzügyön, munkaügyön és a központi sterilizálóban naponta egy, a varrodában napi két alkaldfn- mal tartunk öt-öt perces testnevelést — mondja Si- moncsics Dezsőné szb-titkár, akivel két helyszínre is ellátogattunk. A varrodában és a mosodában nehezen sikerült beindítani, de a múlt évtől már ott is rendszeresen végzik. — A másik helyen már több évi -gyakorlattal- rendelkeznek. Összesen 35—40- en vesznek részt a rendszeres foglalkozásokon... Szőke nő irányítja a tornát. A fiatalabb és idősebb lányok, asszonyok a varrógépek között végzik a gyakorlatokat. — Tizenhat éve vagyok a varrodában, így össze tudom hasonlítani a jelenlegi helyzetet a régebbivel — mondja később az idősebb korosztályból dr. Fenyvesi János- né. — Az ülőmunkában elzsibbadnak a tagjaink, kifáradunk, s néhány hónapja ezt igyekszünk ellensúlyozni a tornával délelőtt is, délután is ... Nagyon hasznos dolognak tartom a bevezetését; majdnem olyan, mint egy ' fizetésemelés — teszi hozzá tréfásan. A pénzügyön a rádió délelőtti tornájára mozognak a dolgozók. Pénzes Mariann különösen otthonosan végzi a gyakorlatokat. Látszik rajta, hogy közelebbi kapcsolatban áll a sporttal. — Mi szinte állandóan az asztal fölé görnyedünk, ülő- és szellemi munkát végzünk, s ez egy idő után igen fárasztó. Ezért is jó mozogni egv kicsit. Fölfrissít, pihentet bennünket. Én munka után is mozgok: tagja vagyok a BM néptánccsoportjának, a kórházban pedig röplabdázom, pingpongozom. Lehet-e hagyományt teremteni? Amikor a munkahelyi testnevelésről érdeklődtünk Nagyatádon, meglepő választ adtak a sporfcfel ügy előleg munkatársad: „Még jó erős nagyítóval sem találni olyan helyet, ahol csinálnának ilyet..." Pedig hált álcád figyelemre méltó kezdeményezés. Fiókszerkesztő- s egünktől nem is olyan messze, a szakmunkásképzőben. Fújsz János, ez egyik testnevelő tanár érdekes dolgokról számolt be. — Több éve foglalkozunk az iskolánkban a munkahelyi testnevelés megteremtésével. A nagyszünetben tanítványaink zenére vegeik a gyakorlatokat, egy-egy tanár felügyeletével. Célunk nemcsak az volt, hogy az iskolapadban ülő gyerekeket a testnevelési órákon túl megmozgassuk. A tanítási rendszer szerint a diákjaink három napot iitt töltenek az intézményben, s ugyancsak három napot valamelyik nagyüzem tanműhelyében. A Volán, a konzervgyár és a Danúvia tanműhelyében tanulóink, úgy tudjuk, munka közben ugyancsak csinálják a tornát. — önöknél ismerik-e a munkahelyi testnevelést? — kérdeztük Kaurics Jánostól, a konzervgyár szó-titkárától. — Sajnos, nem. Próbálkoztunk a bevezetésével, des dolgozóknak nem akaródzott a dolog. Gondoltuk, nem erőltetjük; hagyjuk, hogy csinálja mindenki önszántából. Az eredmény? Semmi. De ennek más oka, is van: kevés a hely, vizes a padló-' a»t... „ A Daaóvia «ab-tttlsásratol sem kaptunk más választ. Varga Tibor ekként érvelt; — Nálunk nincs is rá szükség. Munkásaink nem végeznek ülőmunkát, állandóan állnak, mozognak, így fölösleges a munkahelyi testnevelés bevezetése. Mindezek után kissé félve hívtuk föl a Volán nagyatádi kirendeltségét. Nem csalódtunk, a válasz ugyanaz volt, mint az előző két esetben. Hogy is mondták a szakmunkásképzősök? A munkahelyi testnevelés lényege: az egyfajta, folyamatos munkát végző emberek időnként néhány perces tonnászással felfrissüljenek, hogy aztán munkájukat újból figyelmesen, frissen végezhessék. íme, egy jó kezdeményezés — amely kifelé menet már az iskola kapujában megfeneklett nik ki —, hogy a dolgozók figyelme többnyire a munkaidő második—harmadik órájában csökken jelentősen. Ezen főként pihenőidő beiktatásával, munkahelyi testneveléssel lehetne segíteni. — A baleseteket okozó körülmények között — és így van ez a halálos kimenetelű, illetve csonkulásos baleseteknél is — évekre visszamenően kimutatható a figyelmetlen munkavégzés. A figyelmetlenség és a fegyelmezetlenség rókán fogalmak; a baleseti okokat elemezve nehéz közöttük határozott határvonalat húzni, tény azonban, hogy a nagy fokú idegi megterhelés vagy az egyhangú fizikai igénybevétel idővel a figyelem lankadásához vezet, s innen már egyenes út a balesethez. — Ügy tetszik: nem kell hozzá biztatás, hiszen gazdasági érdek is fűződik a jó értelemben vett lazításhoz, a dolgozók érdekeiről nem is beszélve... — Sajnos, nem ilyen egyszerű a dolog. Előfordult néhány helyen korábban, hogy még az étkezésre fordítandó rövid szüneteket is ellenezték, arra hivatkozva, hogy ez a termeléskieséssel jár. Aztán bebizonyosodott, hogy a termelés nem esett vissza, sőt a szüneteket követően a dolgozók fölfrissülve látták munkához így van ez a testneveléssel is. Pedig, ha összevetjük azt a kevéske időt, amelyet erre fordítanak, az üzemi balesetek miatti munkanapkieséssel, a végeredmény senkiben sem hagy kétséget, hogy milyen fontos ez a ..pihenési pótlék”. A munkavégzés, a közérzet szempontjából sem lebecsülendő, s olyan rangot érdemel, mint a. megfelelő színd'inamika, a jó világítás a munkahelyeken. Nekem felér egy gyógytornával A bejártait fölött földiáit: „Városi Tanács V. B. Szociális Foglalkoztató”. Kaposváron a Berzsenyi utcai egykori fürdő épületébe épp jókor érkezünk. Minden délelőtt tizenegy órakor rövid időre megállnak a gépek és kezdődik a munkahelyi testnevelés. Sárik Jánosné szb- titkár kalauzol bennünket az egyik nagy terembe, ahol varrógépek sorakoznak. 1975 óta kisebb megszakításokkal van itt munkaközi torna. Kerber Lajosné vezeti. „Lányok, felállni!” — hangzik a „parancs”, majd megkezdődik a torna. Látható jó kedvvel végzik a gyakorlatokat. Az előtomő&znak nem kell gondolkodnia, mert „súgó” is akad. Törzskörzések, fordulatok, karhuzogatások váltják egymást, majd rövid helyben futással ér véget a kis kikapcsolódás. A tornászok között egy ősz hajú, idősebb néni nagy ügybuzgalommal végezte a gyakorlatokat, Molnár Jánosné, kora 74 év. — Hát ez korát meghazudtoló mozgás voült —» mondtuk tréfásan. — Tudja, nékem ez felér egy gyógytornával. Hiába, sokat bajlódok. gerinckopás miaitlt, nem is tudnék végig egy helyben ülni; időnként még otthon is csinálom. Kerbemé, akinek „tekintélye” van itt, ezt mondta: — öt éve vezetem a tornát, és nem kell senkit noszogatni. Ha netán elfelejtem, akikor szólnak, hogy kezdjük. Igyekszünk naponta más-más gyakorlatokat végezni. Sárik Jánosné: — Százharmincán dolgoznak nálunk, és a fele részt vesz a munkahelyi testnevelésben. Fenn, a kötődében szakképzett előtornász, Kovács Ta- másné irányítja a tornát. Nálunk sokan vannak olyanok, akik kisebb betegséggel vagy sérülés után kerültek ide. A munkaidejük is rö- videbb: hat óra, többségük nem is bírná végig egy helyben az ülést. Érzékelhetően jó hatással van a további munkára ez a kis aktív kikapcsolódás. ff Várjuk a csengetést ff Tizenegy előtt öt perccel megszólal a csengő. A memóriaüzem dolgozói — mintegy hetven asszony és lány — felállnak a munkaasztalok mellől, Az ablakokat kitárják — a tabi dombok felől üde, májusi levegő árad a terembe. Az- előtornász bemutatja az első gyakorlatot, majd a jólismert vezényszavak következnek : törzs- hajlítás, nyak-, fej- és vállkörzés, bokaérintés, rugózás. légzőgya- kor latok ... — Nem nagy találmány ez az öthét percig 1 tartó munlya közi torna, mégis az a véleményünk, hogy okos ember volt. > aki kitalálta — mondják a dolgozók. — Ahogy közeledik az óra mutatója a 11-es felé. egyre türelmetlenebbül várjuk a csengetést. Jólesik ez , a kis üdítő mozgás. Ülőmunkát végzünk, s eléggé koncentrálnunk kell... — A munkahelyi testnevelést a székesfehérvári üzemben vezették be először — mondja Olach Jánosné, a Videoton tabi üzemegységének szb-ülkára, — 1973 oU működik itt ez az üzem, azóta a délelőtti torna mindennapos. A tabiak, vagy harmincán Fehérváron tanulták meg az úgynevezett memóriafűzést, s ott akkor már minden üzemben közkedveltek voltak ezek a pihentető, üdítő gyakorlatok. Nálunk először ugyancsak a memóriaüzemben vezettük be, de hamarosan a szerelvény- gyártó és a nyomtatottáram- kör-szerelő részleg dolgozói is követték a példát, összesen mintegy 250 dolgozó nő vesz részt rendszeresen. a munkahelyi testnevelésben. — A férfiak? — ök nem tornásznak. Addig elszívnak odakint egy cigarettát .. Képzett előtornószok vezényelnek. Az SZMT által szervezett tanfolyamon három alkalommal 2—2 asszony, illetve lány vett részt Kaposváron. — Akik tanfolyamot végeztek, betanítottak néhány másik dolgozót is, hogy legyen, aki helyettesítse őket — mondja Kecskés Jánosné, az egyik előtornász. — Én sem végeztem tanfolyamot, ennek ellenére azt hiszem, megfelelek a kívánalmaknak. SOMOGYI NÉPLAP )
