Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-13 / 110. szám
Tantestületi demokrácia — tettekkel A tapasztalatok nagyon vegyesek Ülést tartott tegnap a Pedagógusok Szakszervezete Somogy megyei Bizottsága: a szakszervezeti munka hatékonyságáról, a bizalmi testületek tapasztalatairól szólt a beszámoló és tájékoztatás hangzott el az intézményi demokrácia kaposvári helyzetéről. A napirenden tehát olyan témák szerepeltek, amelyek a tantestületi demokrácia kibontakoztatásának szükségességét' hangsúlyozták. A szakszervezeti alapszervezetek feladata, hogy növekedjen a tömegszervezet befolyása a pedagógusok -körében. Az 1980-as választások előkészítésekor arra törekedett a megyei bizottság, hogy a tisztségeket fölkészült és a tömegmozgalmi munkát is hivatásuknak tekintő pedagógusok töltsék be. A tantestületi demokrácia fejlesztésében fontos szerepe van a szakszervezetnek is. A tisztségviselők, a bizalmiak olyan láncszemet alkotnak a megyei bizottság és a munkahely között, hogy joggal számon,kérhetik tőlük: miként tájékoztatják a döntéseknél, a tantestületeket, illetve milyen információkat juttatnak tovább a pedagógusok közérzetéről, gondjairól és a feladatok sikeres megoldásáról. A tapasztalatok nagyon vegyesek. A tisztségviselőket bírálat érte, mert néha pontatlan a tájékoztatás — innen oda és vissza —, illetve túlságosan későn adják tovább a friss közölni valókat. A tantestületi demokrácia próbája az is, hogy az esetleges konfliktusok során milyen álláspontot képviselnek a szakszervezeti tisztségviselők. Néhány intézményben, mint a siketek általános iskolájában és a köz- gazdasági szakközépiskolában is, elvhű helytállással mutatott példát a szakszervezet. A tagság körében mélyíteni 'kell a felelősségérzetet — a tantestületi demokrácia továbbfejlesztése érdekében. Vannak, akik csak a bírálat hangján szólnak, mások passzívak. Ekét végleten kívül néhol a taggyűlések kísértetiesen hasonlítanak egy-egy „jól szervezett” nevelési értekezletre: előre fölkért hozzászólók biztosítják a% aktivitást... Ezek gátolják a tantestületi demokrácia kibontakoztatását! A Minisztertanács és a SZOT elnöksége, valamint az Oktatási Minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete határozatot, illetve irányelveket adott ki egy évvel ezelőtt a munkahelyi demokrácia fejlesztéséről. A Pedagógusok Szakszervezetének kaposvári városi bizottsága a taggyűlésekre három tárnát javasolt: a munkaügyi szabályzat elfogadását, a munkahelyi dolgozók élet- és munkakörülményednek vizsgálatát és az intézményvezetők munkájának értékeVáltozatos műsor a kollégiumban Stúdió a semmiből — Csak ez a függöny és a fogas, amit az ajtón lát, no meg két asztal volt itt tavaly a tanév elején — mutat körbe Kiss Antal stúdióvezető. Most egy Pioneer típusú kazettás deck, két Akai—GX magnó és más „eszközök” sorakoznak a polcokon — ilyenekről esténként csak álmodoznak a hifi-kedvelők. Nagy szalagtár és „kazetta- sereglet” is van a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola kollégiumának _ stúdíószobájá- ban. A berendezés 180 ezer forintba került. Kiss Antal harmadéves már tapasztalt stúdiós, valamikor rádió- és tv-műsze- rész volt, s a diszkó a hobbija jó tíz esztendeje. — Az biztos, hogy „megszállottság,” kell hozzá, mert rengeteg munkával, gonddal jár. Mindennap négy órás elő adás van, szerkesztett műsorral, és ehhez legalább két. ára az előkészület; fölvenni pedig csak az éjszakai csöndben tudunk, minthogy nincs hangszigetelt „süket- szobánk”. Néha éjjel háromig. négyig is itt dolgozunk. Hamarosan fölfigyelt iájuk a főiskola vezetősége: látták, hogy komolyan veszik a rádiózást, és hozzá értésben sincs hiány. Attól kezdve megkaptak minden támogatást. Jól mutatja ezt, hogy a stúdióvezető hallgatóként is aláírhat számlákat, noha ilyesmi soha nem volt szokás. — Az elavult, használhatatlan szerkentyűket kiselejteztük. és kezdődött a járká- lás. Gyakran, indultam „világgá" egy sportszatyorral; bejártuk az egész országot, mert nem. könnyű hozzájutni ezekhez a masinákhoz. Megesett, hogy a hátsó ajtón kellett kilopni egy-eyv félretett darabot, nehogy „frieglincseljenek” a vásárlók. Így szedtük össze ezt a berendezést. Sokáig ketten Kovács Istvánnal, a „főszerkesztővel” állították össze a műsort, de már van három elsős segítségük is: a leendő utánpótlás. A heti műsort írásban is kiadják, stencilezve, akár az igazi rádió. Mindenkinek van egy napja, amikor ö a felelős szerkesztő, neki adják le a műsort; ha nincs, ő készíti el. Reggel háromnegyed órás zenés ébresztőt sugároznak (minden kollégiumi szobában van hangszóró), délután pedig két—három órás adást a legkülönbözőbb programokkal, komojy- és könnyűzenével. Állandó műsor például .hetente kétszer a Panoráma gímű kulturális magazin vagy a ..Mi újság?”, a főiskola közéleti híreit tartalmazó szemle. A húszperces Horizont politikai műsor hírekkel, lapszemlével, a Kulcslyuk pedig színes, változatos témákkal, érdekességekkel foglalkozik. Külön irodalmi műsoruk is van: á Poetica. A főiskola stúdiósai részt vetitek a Stúdiónap ’81 Játsz- szál velünk, dolgozz velünk!” című versenypályázatán Pécsen. Három kategóriában indultak (hangjáték, reklám, szignál), s mindegyikben oklevelet kaptak. Hangjátékkal most próbálkoztak először, s igen jól sikerült. Régi, „kiváló stúdiós” címmel rendelkező csoportok elől hozták el az oklevéleket. A műsorokat a Pécsi Rádió szakemberei bírálták el, s alig akarták elhinni, hogy valódi stúdiómagnó és hangszigetelt süket,szoba nélkül készítették a felvételeiket. Űj ötletként az idén a középiskolások stúdiótalálkozóját is megszervezték Somogybán— az elsőt az országban. A találkozónak nagy sikere volt.: jöttek fiatalok Marcaliból. Kaposvárról , Nagyatádról, Boglarlel- lérSI, Csurgóról, Barcsról. S a kezdeményezésnek híre ment: másutt ennek nyomán terveztek hasonló középiskolás találkozol. M, E. A Tapolcán élő hatvankilenc éves Somogyi József csak őt éve fogta kezébe a faragókést. de a paraszti élet fába formált motívumaival nagy sikert aratott a népművészeti kiállításokon lését. A tantestületekben az első két témáról folyt vita a szakszervezeti üléseken, de a vezetők értékelésére kevés helyen vállalkoztak. A bátortalanság sérti a munkahelyi demokráciát, akadályozza kibon,talkozását Azokban az intézményekben minősítették csak a vezetők munkáját, ahol a munkahelyi demokrácia fejlettebb, a vezetési stílus megfelelő és a szakszervezeti bizottság tudatosan tevékenykedik. A véleményezési jog gyakorlását néhol az autokrata vezetés akadályozza, máshol a szakszervezeti bizottság titkárának személyisége akadályozza a tantestületi demokrácia kibontakozását. Az intézmények mindegyikében még nem alakult ki a munkahelyi demokrácia fóruma — állapította meg a kaposvári városi bizottság. Az úgynevezett munkahelyi háromszög és négyszög „működtetése” sok helyen alkalomszerű. Melyek a legfontosabb teendők ? A művelődésügyi osztállyal közösen elő kell segíteni a tantestületi demokrácia kifejlődését; az iskolákban tűzzenek napirendre olyan témákat, amelyek foglalkoztatják a szakszervezeti tagságot, s tudatosítsák a szakszeivezeti tisztségviselőkben. hogy nemcsak érdek- védelmi, érdekképviseleti, hanem nevelő funkciójuk is van. v H B. A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye Kaposváron Mitől csoda a csoda ? Csak a napokban kaptunk hírt a budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekar észak - amerikai hangversen.ytkör- útjának példa,tlan sikeréről, olvashattunk egy csomó lelkes dicséretet a Washington Post, a New York Times és a többi lap kid ti Icáiban, s a csoda, amely a legendás Kennedy Center közönségét nemrég harsány ünneplésre késztette, most velünk is megtörtént. E tizenhat világklasszis vonós hétfői koncertje a La tinea művelődési központban olyan élményt nyújtott, amilyenből a iegszenvedélyesebb hang- versen3dátoga<tónak is csak nagyon kevés adatik meg néhány évtized alatt. A bámulatra, sőha el nem múlócso- dálaitra kényszerítő művészi tökély élményét! Azét a két órás varázslatét... Bízvást tekinthetjük a zened tökéletesség mértéikének is, akár az I Musici di Roma, akár a St. Martin, .in the Fiélds-i együttes hanglemezfelvételeit hallgatjuk. Nos. mitől csoda a csoda? Hogyan fordulhatott elő, hogy a kaposvári publikum nemcsak Vivaldinak A négy évszak című népszerű hegedűverseny-sorozatát fogadta szinte öa-jöngő vastapssal és „újrázással”, hanem olyan kevésbé ismert darabokat is, mint Purcell d-moll szvitje, Händel B-dúr concerto gros- sója? A Liszt Ferenc Kamarazenekarnál magától értetődő, hogy tagjai egyenként is nagyszerű művészek, némelyikük — mint a csupa ideg. csupa szenvedély hangversenymester, Rolta János — szinte azt csinál a hangszerével. amit akar. Kevésbé természetes viszont a hangzás fantasztikus sokszínűsége, az az összeszokottság, kidolgozottság, amellyel a Purcell-szvit fenséges komorságába. puha hangzásvilágába éppúgy képesek beilleszkedni, mint a Johann Christi an Bach- brácsa ver ■seny lassú tételének andalító. már-már klasszicista hangulatába. Kár. hogy ebben a műben a szólista. Lukács Pál — egy technikai malőr miatt — nem adhatott igazán számot. kiváló tudásáról. Az együttes ritmikai fölkészül ts égéről tanulmányt lehetne írni. Még a Händel- kompozíció szigorúan kötött, feszes tempóinak intenpre- táiá.sakor sem volt merev; a legnehezebb részek is olyan természetes könnyedséggel, hajlékonysággal szólaltak meg, mintha a muzsikusok az anyatejjei szívták volna magukba a német barokk szabályait. Azokat a hangzásárnyalatokat, ritmikai ötletéket, stílusfinomságokat, melyeket az együttes A négy évszak előadásával megvalósított, lehetetlen volna ösz- szeszámlálni. Velence rőt papja pedig isteni gazából föladta a leckét két és félszáz esztendeje a vonóshang- szesrek virtuózainak ezzel a szép programzenével. Az elképesztően széles színképből egyetlen árnyalat se maradt ki hétfőn este. Azoknak a briliáns, szellemes megoldásoknak a hallatán, melyekkel a szólista, Rolla János a kakukk énekét, a pásztor álmát vagy a részeg tántor- gását ábrázolta, valóban képeket láttunk — úgy, ahogy a szerző elképzelte egykoron. s a legszívesebben föl- kacagtunk volna, há nem féltünk volna a varázslat szert ©fősz! ásótól. A hőség, a Vihar eme „megörökítése” a gyönyörű, tömör, összecsiszolt hangzásnak az iskolapéldája volt, s a vadászattétel egyébként, fesz.es ritmikájából is szinte sugárzott a könnyedség a játék élvezete. Az unalomig ismert mű új életre kelt. az elkoptatott darab ismét a kedvencünkké vált. Tökéletes technikai tudás, hajlékonyság, kidolgozottság. csiszol tság, a kompozíciók’ gondos értelmezése —• íme a csoda alkotórészei. Van azonban egy, a zenétől — látszatra — független tényező is, amely az együttes varázsát, adja. A látvány. A kipirult, arcok, az összpontosítás, az egy-egy sikerült mozzanat ’után föl-fölragyogó mosolyok látványa; a boldogság számos megnyilvánulása, amely a zenélés sava- borsa. és amelyhez hasonlót s következő koncertévadban is sokszor szeretnénk látni, hallani. Lengyel András Hét és fél millió forint parkgondozásra Füvesítés, fásítás, játszóterek Kaposváron —• Csaknem hét és fél millió forintot fordítunk ebben az évben Kaposvár parkjainak gondozására — mondja Hartner Rudolf városi főkértész. — A gondozás egyben felújítást is — játszótéri eszközök cseréjét, füves területek gondozását, növénymetszést, takarítást, szobormosást, szökőkútjaví- tást — jelent. — Mekkora összeget fordítanak a kaposvári játszóterek korszerűsítésére? — A tervünkben háromszázezer forint szerepel. Meg kell oldanunk a Szabadság parki játszótér vízelvezetését. Sok gondot okoz az ott felgyülemlett esővíz, amely nem tud elfolyni, A cseri park tavaly elkészült játszóterénél nagy rombolást végeztek a munkát nem tisztelő emberek. Rendbe kell hoznunk a vandalizmus nyomait még az idén. A Schön- herz Zoltán utcai játszótériül, mely társadalmi munkában épült, meg, hiányoznak a játszószerek. Kihelyezésüket is erre az évre tervezzük. A Csalogány utcában társadalmi munkában készül a játszótér, az ott lakók közreműködésével. A cseri park KRESZ-pályája új közlekedési táblákat kap. A városgazdálkodási, vállalatnál az év elején alakult egy karbantartó brigád, mely a játszótéri eszközök javításával foglalkozik. így rövid idő alatt elkészülnek a cserék, a festések, a hegesztések. Jelentős előrelépés ez, hiszen a szülők gyakran panaszkodnak a balesetveszélyes vagy használhatatlan játékok miatt. — Mely területekéi (ásítják, parkosítják az idén? — A desedaí szabad strand területén már megkezdődött a takarítás, a tereprendezés. A Kovács Sebestyén Gyula utcában társadalmi munkában készül majd egy rendezett, füves terület, melyhez földet,’ fűmagot a városi tanács ad. A tavaszi faültetésekkel a tervbe vett, de még nem fá- síiott területeket alakítottuk parkká. Ilyen a 67-es út, a Vásártéri út, a Pamutíonó- ipari Vállalat, a donneri orvosi rendelő környéke, valamint az észak-keleti iparte- rület. A Gilice utca és a Kapos közötti, szemetes, ingoványos terület és a Vásártéri út rendezése a szemét elhor- dásávafl, a talaj fel töltésével már megkezdődött. Erdőszerű telepítéseket szeretnénk ott létrehozni. A Malomárok betemetésével olyan szabad terület jött létre. melyen parkot szeretnénk építeni, bővítve a Jókai lígétet. A beültetés még ez év őszére elkészül. Ugyanilyen munka folyik a Gorkij utca környékén, ahol a aöld terület délről veszi majd körül a belvárost. — Az épülő kaposvári lakótelepekhez milyen zöldterületeket terveznek? — kérdeztük Ress Endrét, a városi tanács vb tervosztályának csoportvezetőjét. — A Béke—Füredi-lakótelepen 1976 óta, tehát az építkezésekkel párhuzamosan folyik a parkosítás. Az idén két tömb füvesítése, fásítása. készül el. Ebben az ötéves tervben tízezer négyzetmétert parkosítanak a lakótelepen, két és fél millió forint értékben. A Kinizsi- lakóteleip környékén huszonháromezer négyzetméternyi parkosítást tervezünk. A Búzavirág utcai játszótér, valamint a,z új iskola és bölcsőde kerítésen belüli parkosítása hamarosan elkészül, A tervidőszak végéig ötmillió- nyolcszázezer forintot fordítunk a környék füvesítésére, fásítására, út- és járdaépítésre, játszóterek létrehozására. A. A. SOMOGYI NÉPLAP