Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

Tantestületi demokrácia — tettekkel A tapasztalatok nagyon vegyesek Ülést tartott tegnap a Pe­dagógusok Szakszervezete Somogy megyei Bizottsága: a szakszervezeti munka ha­tékonyságáról, a bizalmi tes­tületek tapasztalatairól szólt a beszámoló és tájékoztatás hangzott el az intézményi demokrácia kaposvári hely­zetéről. A napirenden tehát olyan témák szerepeltek, amelyek a tantestületi de­mokrácia kibontakoztatásá­nak szükségességét' hangsú­lyozták. A szakszervezeti alapszervezetek feladata, hogy növekedjen a tömeg­szervezet befolyása a peda­gógusok -körében. Az 1980-as választások előkészítésekor arra töreke­dett a megyei bizottság, hogy a tisztségeket fölkészült és a tömegmozgalmi mun­kát is hivatásuknak tekintő pedagógusok töltsék be. A tantestületi demokrácia fej­lesztésében fontos szerepe van a szakszervezetnek is. A tisztségviselők, a bizal­miak olyan láncszemet al­kotnak a megyei bizottság és a munkahely között, hogy joggal számon,kérhetik tő­lük: miként tájékoztatják a döntéseknél, a tantestülete­ket, illetve milyen informá­ciókat juttatnak tovább a pedagógusok közérzetéről, gondjairól és a feladatok si­keres megoldásáról. A ta­pasztalatok nagyon vegye­sek. A tisztségviselőket bí­rálat érte, mert néha pon­tatlan a tájékoztatás — in­nen oda és vissza —, illet­ve túlságosan későn adják tovább a friss közölni való­kat. A tantestületi demokrá­cia próbája az is, hogy az esetleges konfliktusok során milyen álláspontot képvisel­nek a szakszervezeti tiszt­ségviselők. Néhány intéz­ményben, mint a siketek ál­talános iskolájában és a köz- gazdasági szakközépiskolá­ban is, elvhű helytállással mutatott példát a szakszer­vezet. A tagság körében mé­lyíteni 'kell a felelősségérze­tet — a tantestületi de­mokrácia továbbfejlesztése érdekében. Vannak, akik csak a bírálat hangján szól­nak, mások passzívak. Ekét végleten kívül néhol a tag­gyűlések kísértetiesen ha­sonlítanak egy-egy „jól szer­vezett” nevelési értekezletre: előre fölkért hozzászólók biz­tosítják a% aktivitást... Ezek gátolják a tantestületi demokrácia kibontakoztatá­sát! A Minisztertanács és a SZOT elnöksége, valamint az Oktatási Minisztérium és a Pedagógusok Szakszerve­zete határozatot, illetve irányelveket adott ki egy évvel ezelőtt a munkahelyi demokrácia fejlesztéséről. A Pedagógusok Szakszervezeté­nek kaposvári városi bizott­sága a taggyűlésekre három tárnát javasolt: a munka­ügyi szabályzat elfogadását, a munkahelyi dolgozók élet- és munkakörülményednek vizsgálatát és az intézmény­vezetők munkájának értéke­Változatos műsor a kollégiumban Stúdió a semmiből — Csak ez a függöny és a fogas, amit az ajtón lát, no meg két asztal volt itt ta­valy a tanév elején — mutat körbe Kiss Antal stúdióveze­tő. Most egy Pioneer típusú kazettás deck, két Akai—GX magnó és más „eszközök” sorakoznak a polcokon — ilyenekről esténként csak álmodoznak a hifi-kedvelők. Nagy szalagtár és „kazetta- sereglet” is van a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola kol­légiumának _ stúdíószobájá- ban. A berendezés 180 ezer forintba került. Kiss Antal harmadéves már tapasztalt stúdiós, va­lamikor rádió- és tv-műsze- rész volt, s a diszkó a hob­bija jó tíz esztendeje. — Az biztos, hogy „meg­szállottság,” kell hozzá, mert rengeteg munkával, gonddal jár. Mindennap négy órás elő adás van, szerkesztett műsorral, és ehhez legalább két. ára az előkészület; föl­venni pedig csak az éjszakai csöndben tudunk, minthogy nincs hangszigetelt „süket- szobánk”. Néha éjjel háro­mig. négyig is itt dolgozunk. Hamarosan fölfigyelt iá­juk a főiskola vezetősége: látták, hogy komolyan ve­szik a rádiózást, és hozzá ér­tésben sincs hiány. Attól kezdve megkaptak minden támogatást. Jól mutatja ezt, hogy a stúdióvezető hallga­tóként is aláírhat számlákat, noha ilyesmi soha nem volt szokás. — Az elavult, használha­tatlan szerkentyűket kiselej­teztük. és kezdődött a járká- lás. Gyakran, indultam „vi­lággá" egy sportszatyorral; bejártuk az egész országot, mert nem. könnyű hozzájut­ni ezekhez a masinákhoz. Megesett, hogy a hátsó aj­tón kellett kilopni egy-eyv félretett darabot, nehogy „frieglincseljenek” a vásárlók. Így szedtük össze ezt a be­rendezést. Sokáig ketten Kovács Ist­vánnal, a „főszerkesztővel” állították össze a műsort, de már van három elsős segít­ségük is: a leendő utánpótlás. A heti műsort írásban is ki­adják, stencilezve, akár az igazi rádió. Mindenkinek van egy napja, amikor ö a felelős szerkesztő, neki adják le a műsort; ha nincs, ő ké­szíti el. Reggel háromnegyed órás zenés ébresztőt sugároz­nak (minden kollégiumi szobában van hangszóró), délután pedig két—három órás adást a legkülönbözőbb programokkal, komojy- és könnyűzenével. Állandó mű­sor például .hetente kétszer a Panoráma gímű kulturális magazin vagy a ..Mi újság?”, a főiskola közéleti híreit tar­talmazó szemle. A húszper­ces Horizont politikai műsor hírekkel, lapszemlével, a Kulcslyuk pedig színes, vál­tozatos témákkal, érdekes­ségekkel foglalkozik. Külön irodalmi műsoruk is van: á Poetica. A főiskola stúdiósai részt vetitek a Stúdiónap ’81 Játsz- szál velünk, dolgozz ve­lünk!” című versenypályá­zatán Pécsen. Három kate­góriában indultak (hangjá­ték, reklám, szignál), s mindegyikben oklevelet kaptak. Hangjátékkal most próbálkoztak először, s igen jól sikerült. Régi, „kiváló stúdiós” címmel rendelkező csoportok elől hozták el az oklevéleket. A műsorokat a Pécsi Rádió szakemberei bí­rálták el, s alig akarták el­hinni, hogy valódi stúdió­magnó és hangszigetelt sü­ket,szoba nélkül készítették a felvételeiket. Űj ötletként az idén a kö­zépiskolások stúdiótalálko­zóját is megszervezték So­mogybán— az elsőt az or­szágban. A találkozónak nagy sikere volt.: jöttek fia­talok Marcaliból. Kaposvár­ról , Nagyatádról, Boglarlel- lérSI, Csurgóról, Barcsról. S a kezdeményezésnek híre ment: másutt ennek nyomán terveztek hasonló középisko­lás találkozol. M, E. A Tapolcán élő hatvankilenc éves Somogyi József csak őt éve fogta kezébe a faragókést. de a paraszti élet fába for­mált motívumaival nagy sikert aratott a népművészeti ki­állításokon lését. A tantestületekben az első két témáról folyt vita a szakszervezeti üléseken, de a vezetők értékelésére kevés helyen vállalkoztak. A bá­tortalanság sérti a munka­helyi demokráciát, akadá­lyozza kibon,talkozását Azok­ban az intézményekben mi­nősítették csak a vezetők munkáját, ahol a munkahe­lyi demokrácia fejlettebb, a vezetési stílus megfelelő és a szakszervezeti bizottság tudatosan tevékenykedik. A véleményezési jog gyakorlá­sát néhol az autokrata ve­zetés akadályozza, máshol a szakszervezeti bizottság tit­kárának személyisége akadá­lyozza a tantestületi demok­rácia kibontakozását. Az in­tézmények mindegyikében még nem alakult ki a mun­kahelyi demokrácia fóruma — állapította meg a kapos­vári városi bizottság. Az úgynevezett munkahelyi há­romszög és négyszög „mű­ködtetése” sok helyen alka­lomszerű. Melyek a legfontosabb te­endők ? A művelődésügyi osztállyal közösen elő kell segíteni a tantestületi de­mokrácia kifejlődését; az is­kolákban tűzzenek napirend­re olyan témákat, amelyek foglalkoztatják a szakszerve­zeti tagságot, s tudatosítsák a szakszeivezeti tisztségvise­lőkben. hogy nemcsak érdek- védelmi, érdekképviseleti, hanem nevelő funkciójuk is van. v H B. A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye Kaposváron Mitől csoda a csoda ? Csak a napokban kaptunk hírt a budapesti Liszt Fe­renc Kamarazenekar észak - amerikai hangversen.ytkör- útjának példa,tlan sikeréről, olvashattunk egy csomó lel­kes dicséretet a Washington Post, a New York Times és a többi lap kid ti Icáiban, s a csoda, amely a legendás Kennedy Center közönségét nemrég harsány ünneplésre késztette, most velünk is megtörtént. E tizenhat vi­lágklasszis vonós hétfői kon­certje a La tinea művelődé­si központban olyan él­ményt nyújtott, amilyenből a iegszenvedélyesebb hang- versen3dátoga<tónak is csak nagyon kevés adatik meg né­hány évtized alatt. A bámu­latra, sőha el nem múlócso- dálaitra kényszerítő művé­szi tökély élményét! Azét a két órás varázslatét... Bíz­vást tekinthetjük a zened tö­kéletesség mértéikének is, akár az I Musici di Roma, akár a St. Martin, .in the Fiélds-i együttes hanglemez­felvételeit hallgatjuk. Nos. mitől csoda a csoda? Hogyan fordulhatott elő, hogy a kaposvári publikum nemcsak Vivaldinak A négy évszak című népszerű hege­dűverseny-sorozatát fogad­ta szinte öa-jöngő vastapssal és „újrázással”, hanem olyan kevésbé ismert darabokat is, mint Purcell d-moll szvitje, Händel B-dúr concerto gros- sója? A Liszt Ferenc Kama­razenekarnál magától érte­tődő, hogy tagjai egyenként is nagyszerű művészek, né­melyikük — mint a csupa ideg. csupa szenvedély hang­versenymester, Rolta János — szinte azt csinál a hang­szerével. amit akar. Kevés­bé természetes viszont a hangzás fantasztikus sokszí­nűsége, az az összeszokott­ság, kidolgozottság, amellyel a Purcell-szvit fenséges ko­morságába. puha hangzásvi­lágába éppúgy képesek be­illeszkedni, mint a Johann Christi an Bach- brácsa ver ­■seny lassú tételének andalí­tó. már-már klasszicista hangulatába. Kár. hogy eb­ben a műben a szólista. Lu­kács Pál — egy technikai malőr miatt — nem adha­tott igazán számot. kiváló tudásáról. Az együttes ritmikai föl­készül ts égéről tanulmányt le­hetne írni. Még a Händel- kompozíció szigorúan kötött, feszes tempóinak intenpre- táiá.sakor sem volt merev; a legnehezebb részek is olyan természetes könnyedséggel, hajlékonysággal szólaltak meg, mintha a muzsikusok az anyatejjei szívták volna magukba a német barokk szabályait. Azokat a hangzásárnyala­tokat, ritmikai ötletéket, stílusfinomságokat, melye­ket az együttes A négy év­szak előadásával megvaló­sított, lehetetlen volna ösz- szeszámlálni. Velence rőt papja pedig isteni gazából föladta a leckét két és fél­száz esztendeje a vonóshang- szesrek virtuózainak ezzel a szép programzenével. Az el­képesztően széles színképből egyetlen árnyalat se maradt ki hétfőn este. Azoknak a briliáns, szellemes megoldá­soknak a hallatán, melyek­kel a szólista, Rolla János a kakukk énekét, a pásztor álmát vagy a részeg tántor- gását ábrázolta, valóban ké­peket láttunk — úgy, ahogy a szerző elképzelte egyko­ron. s a legszívesebben föl- kacagtunk volna, há nem féltünk volna a varázslat szert ©fősz! ásótól. A hőség, a Vihar eme „megörökítése” a gyönyörű, tömör, összecsi­szolt hangzásnak az iskola­példája volt, s a vadászat­tétel egyébként, fesz.es ritmi­kájából is szinte sugárzott a könnyedség a játék élvezete. Az unalomig ismert mű új életre kelt. az elkoptatott da­rab ismét a kedvencünkké vált. Tökéletes technikai tudás, hajlékonyság, kidolgozott­ság. csiszol tság, a kompozí­ciók’ gondos értelmezése —• íme a csoda alkotórészei. Van azonban egy, a zenétől — látszatra — független té­nyező is, amely az együttes varázsát, adja. A látvány. A kipirult, arcok, az összponto­sítás, az egy-egy sikerült mozzanat ’után föl-fölragyogó mosolyok látványa; a bol­dogság számos megnyilvánu­lása, amely a zenélés sava- borsa. és amelyhez hasonlót s következő koncertévadban is sokszor szeretnénk látni, hallani. Lengyel András Hét és fél millió forint parkgondozásra Füvesítés, fásítás, játszóterek Kaposváron —• Csaknem hét és fél millió forintot fordítunk eb­ben az évben Kaposvár park­jainak gondozására — mond­ja Hartner Rudolf városi főkértész. — A gondozás egyben felújítást is — ját­szótéri eszközök cseréjét, fü­ves területek gondozását, növénymetszést, takarítást, szobormosást, szökőkútjaví- tást — jelent. — Mekkora összeget for­dítanak a kaposvári játszó­terek korszerűsítésére? — A tervünkben három­százezer forint szerepel. Meg kell oldanunk a Szabadság parki játszótér vízelvezeté­sét. Sok gondot okoz az ott felgyülemlett esővíz, amely nem tud elfolyni, A cseri park tavaly elkészült játszó­terénél nagy rombolást vé­geztek a munkát nem tisz­telő emberek. Rendbe kell hoznunk a vandalizmus nyo­mait még az idén. A Schön- herz Zoltán utcai játszótér­iül, mely társadalmi mun­kában épült, meg, hiányoz­nak a játszószerek. Kihelye­zésüket is erre az évre ter­vezzük. A Csalogány utcá­ban társadalmi munkában készül a játszótér, az ott la­kók közreműködésével. A cse­ri park KRESZ-pályája új közlekedési táblákat kap. A városgazdálkodási, vállalat­nál az év elején alakult egy karbantartó brigád, mely a játszótéri eszközök javításá­val foglalkozik. így rövid idő alatt elkészülnek a cserék, a festések, a hegesztések. Je­lentős előrelépés ez, hiszen a szülők gyakran panaszkod­nak a balesetveszélyes vagy használhatatlan játékok mi­att. — Mely területekéi (ásít­ják, parkosítják az idén? — A desedaí szabad strand területén már meg­kezdődött a takarítás, a te­reprendezés. A Kovács Se­bestyén Gyula utcában tár­sadalmi munkában készül majd egy rendezett, füves terület, melyhez földet,’ fű­magot a városi tanács ad. A tavaszi faültetésekkel a tervbe vett, de még nem fá- síiott területeket alakítottuk parkká. Ilyen a 67-es út, a Vásártéri út, a Pamutíonó- ipari Vállalat, a donneri or­vosi rendelő környéke, vala­mint az észak-keleti iparte- rület. A Gilice utca és a Ka­pos közötti, szemetes, ingo­ványos terület és a Vásártéri út rendezése a szemét elhor- dásávafl, a talaj fel töltésével már megkezdődött. Erdősze­rű telepítéseket szeretnénk ott létrehozni. A Malomárok betemetésével olyan szabad terület jött létre. melyen parkot szeretnénk építeni, bővítve a Jókai lígétet. A beültetés még ez év őszére elkészül. Ugyanilyen munka folyik a Gorkij utca környé­kén, ahol a aöld terület dél­ről veszi majd körül a bel­várost. — Az épülő kaposvári la­kótelepekhez milyen zöld­területeket terveznek? — kérdeztük Ress Endrét, a vá­rosi tanács vb tervosztályá­nak csoportvezetőjét. — A Béke—Füredi-lakóte­lepen 1976 óta, tehát az építkezésekkel párhuzamo­san folyik a parkosítás. Az idén két tömb füvesítése, fá­sítása. készül el. Ebben az ötéves tervben tízezer négy­zetmétert parkosítanak a la­kótelepen, két és fél millió forint értékben. A Kinizsi- lakóteleip környékén huszon­háromezer négyzetméternyi parkosítást tervezünk. A Bú­zavirág utcai játszótér, vala­mint a,z új iskola és bölcső­de kerítésen belüli parkosí­tása hamarosan elkészül, A tervidőszak végéig ötmillió- nyolcszázezer forintot for­dítunk a környék füvesítésé­re, fásítására, út- és járda­építésre, játszóterek létreho­zására. A. A. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom