Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

Budapestre érkezett Henryk Kisiel Henryk Kisiel miniszterel­nök-helyettes, a Lengyel Népköztársaság állami terv- bizottságának elnöke Falu­végi Lajosnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal el­nökének meghívására kül­döttség élén tegnap Buda­pestre érkezett, hogy a két ország tervező szervei kö­zötti együttműködés kérdé­seiről véleménycserét foly­tasson. A Ferihegyi repülő­téren Faluvégi Lajos fogad­ta. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tegnap hi­vatalában fogadta Henryk Kisielt, a lengyel állami tervbizottság elnökét. A szí­vélyes légkörű eszmecserén részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhiva­tal elnöke, és Tadeusz Pi- etrzak, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete 11 paraszt Szolidaritás bejegyzése A varsói vajdasági bíró­ság tegnap bejegyezte az egyéni gazdálkodók Szolida­ritás szakszervezetét, amely a jogerős döntés nyomán jo­gi személlyé vált. A döntés a. kormány és 'a, Szolidaritás szakszervezet március végén létrejött varsói megállapo­dásán, a húsvét előtt kötött bydgo&zezi egyezményen, il­letve a szejm legutóbbi ülé­séin elfogadott törvényen ala­pul. A jelenleg mintegy kát és fél millió tagot számláló szakszervezet országos ha­táskörű; székhelye Varsóban van, vezetője Jan Kulaj egyéni gazdálkodó. A határozat része lesz majd a szakszervezetekről szóló új törvénynek, ame­lyet várhatóan még az év közepéig elfogadnak, és amelynek kidolgozásában jogi szakértőkön kívül részt vettek valamennyi szakszer­vezet képviselői is. Madridi találkozó Megalapozatlan vádaskodás A madridi találkozó keddi teljes ülésén, ellentétben az elmúlt hét viszonylag nyu­godt, tárgyilagos légkörével, néhány nyugati küldöttség kísérletet tett a konfrontá­ció felélesztésére. A közöspiaci országok ne­vében felszólaló F. van Hongén holland küldött, va­lamint Max Kampelman, az Egyesült Államok küldöttsé­gének vezetője és Jacques Martin francia nagykövet élesen támadott egyes szo­cialista országokat az embe­ri jogok állítólagos megsér­tésének ürügyén. Megkísé­relték ezeket a kérdéseket összekapcsolni a madridi ta­lálkozó napirendjén szereplő témákkal. A szocialista országok kül­döttségének vezetői — .köz­tük a szovjet, a cs-fehsizlovák és a magyar küldöttség ve­zetője — a leghatározottab­ban visszautasították a meg­alapozatlan vádaskodáso­kat, és azokat a találkozó m unkájának m egzavarásá ­ra, a légkör megmérgezésé- re irányuló próbálkozásnak minősítették. Leonyid Iljicsov külügymi­niszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője a madri­di találkozó munkáját alá­aknázó lépésnek, az amerikai nagyhatalmi politika dema­góg megnyilvánulásának nevezte az egyes szocialista országok bel ügyei be való be­avatkozási 'kísérletet, amely ezeket a felszólalásokat jel­lemezte. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országoknak is megvan a határozott véle­ményük arról, ahogyari tő­kés országokban, közöttük az Egyesült Államokban megsértik az emberek alap­vető jogait, de óvakodtak attól, hogy ezt a találkozón" vita tárgyává tegyék. Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője szintén amellett állt ki, hogy a madridi találkozónak nem az egyes részvevő államok politikájáról alkotott szub­jektív véleményekkel kell foglalkoznia, hanem az álla­mok együttműködésének fej­lesztését elősegítő problé­mákra kell figyelmüket összpontosítaniuk. Emlékez­tetett rá, hogy a helsinki értekezlet záróokmánya sen­kit sem jogosít fel arra, hogy bármilyen ürüggyel beavatkozzék bármely rész­vevő állam alkotmányos 1 és jogrendjét érintő kérdések­be. Felhívta a .küldöttsége­ket a tárgyszerű légkör- és a megegyezéshez szükséges nyugalom megőrzésére és arra, hogy ne gördítsenek mesterséges akadályokat a tárgyalások folytatása elé. A madridi találkozón rész­vevő ' küldöttségek vezetői ma újabb, nem hivatalos ülést tartanak. A legköze­lebbi teljes ülésre holnap ikerül sor. Kongói vendég Moszkvában Leonyid Brezsnyev pohárköszöntöje Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge és a szovjet kormány meghívására tegnap hivata­los baráti látogatásra Moszk­vába érkezett Denis Sassou- Nguesso, a Kongói Munka­párt KB elnöke, a Kongói Népi Köztársaság állam- és kormányfője. A magas ran­gú vendéget és kíséretét a repülőtéren Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és más hivatalos személyisé­gek fogadták. Délután megkezdődtek a szovjet—kongói tárgyalások. A tárgyalásokon részt vett Leonyid Brezsnyev és Denis Sassbü-Nguesso. Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge és a szovjet kormány es­te a Kremlben vacsorát adott Denis Sassou-N.guesso, a Kon­gói Munkapárt KB elnöke, a Kongói Népi Köztársaság ál­lam- és kormányfője tisz­teletére. A vacsorán pohár- köszöntőt mondott Leonyid Brezsnyev. Brezsnyev üdvözölte a Kongód Népi Köztársaság párt- és. állami küldöttségét — azét az országét, amely az új, szabad Afrikát, a po­litikai és társadalmi haladás útjára lépett fiatal államok közösségét képviseli. Elmúlt már az az idő — mondotta a szovjet államfő —. amikor Afrika idegen elnyomók hit- bizománya volt, amikor az afrikai népek sorsát érintő döntéseket a hátuk mögött, gyarmatosító hatalmak és nemzetközi monopóliumok szűk körében hozták. A má­sodik világháború utáni években mintegy ötven af­rikai állam riyerte el füg­getlenségét. Bekapcsolódá­suk a nemzetközi életbe friss, egészséges áramlatot hozott a világpolitikába. Ezeknek az országoknak a nézeteit és elképzeléseit jut­tatja kifejezésre «a Afrikai. Egyságszervezet; amely cél­jaként tűzte ki az afrikai or­szágok összeforroittságiának megteremtését az antiimpe- rializmus és az antikolonia- lízimus alapján. ‘„Afrika ma vííáíhatatlan szerepet játszik a nemzetkö­zi téren — mondotta Leo­nyid Brezsnyev. Korunk va­lamennyi lényeges kérdésé­Éhségsztrájkok, terrorhullám kel jelezte: nem nyugszik bele a brit elnyomásba. Az 1916-os dublini felkelés fél síikért hozott: öt év múlva a sziget 32 grófsága kqzül 26 dominiumi státuszt köpött, majd 1937-ben elnyerte füg­getlenségét, a hat északi grófságot azonban London mesterségesen leválasztotta. A mai vallási ellentétek gyökere ebben a szétszakí­tásban rejlik. Észak-Írország másfél milliós lakosságából ugyanis, kb. egymillió pro­testáns, aki hallani sem akar a Na gy-Britann iához fűződő kötelékek bármilyen csekély lazításáról. Azzal érvelnek, hogy az Írországgal történő egyesülés esetén ők kerül­nének hátrányba, így viszont sz északi országrész félmil­liónyi katolikus ír kisebbsé­ge van kirekesztve a kor­mányzásból. tme: az alaphelyzet, a re­ménytelen szembenállás, amelyet London magatartása cseppet sem enyhít, A brit kormányok ugyanis (legye­nek akár munkáspártiak, akár konzervatívok hatal­mon). az-'t hirdetik, hogy a többség, értsd: a Londonhoz lojális protestánsok akarata ellenére semmilyen fontos politikai változást nem haj­tanak végre. Ez az ördögi kör vezetett, oda, hogy a szándékait tör­vényes, jogi úton érvényesí­teni nem tudó katolikus la­kosság egyes s«íMe«etal —* A több mint két hónapon keresztül éhségsztrájkot foly­tató Robert Sands ügye — ha követeléseivel mást nem . is ért el — ismét Nagy-Bri- tannia válságtól sújtott or­szágrészére irányította a fi­gyelmet. A 27 éves fiatalem­ber önkéntes halálát világ­szerte megdöbbenéssel fo­gadták, s számos országban vádolták tüntetők azzal Thatcher . asszonyt, hogy h a j t ha tat lanságával h ozzá ­járult az ulsteri feszültség újbóli kiéleződéséhez, ah­hoz, hogy ismét, terror ésel- ííenterror hullámai öntsék el az ír sziget északi részét. Az észak-Írországi helyzet vázlatos áttekintéséhez is- több évszázaddal kell visz- szamennünk az időben. Az ír sziget voltaképp Anglia első, legrégibb gyarmata; le­igázását hosszú harcok után a XVII. században fejezték be. A- brit uralom helyi kép­viselőinek, az unionistáknak őseit Cromwell és utódai te­lepítették be a hajdanvolt kelta—gall királyság nyo­mán Ulsternek nevezett te­rületre. A beáramló angol és skót parasztok protestánsok voltak, szemben a mélyen katolikus őslakossággal, amely sorozatos felkelések. Megszokott kép Belfast utcáin támadó álarcos fiatal elsősorban az Ír Köztársasági Hadsereg, az 1RA ideiglenes szárnya — egyre inkább erő­szakos eszközökhöz kezdtek folyamodni. Az IRA és az ugyancsak régóta tevékeny­kedő protestáns félkatonai csoportok sűrűsödő összecsa­pásai mindenesetre meghiúsí­tották a 60-as évek második felében ígéretesen induló polgárjogi mozgalom kibon­takozását, amely pedig de­mokratikus úton akarta cél­jait elérni. A polgárháború felé hajló állapotok London számára nem hagytak más kiutat, mint. a katonai be­avatkozást. 1969 óta óla brit csapatok állomásoznak UIs­lerben: számuk rqa is meg­haladja a tízezret. Felosz­latták a belfasti parlamen­tet, s Észaik-lrországot majd egy évtizede közvetlenül Londonból kormányozzák. Rendkívüli törvényeket ve­zettek be. megszaporodtak az önkényes letartóztatások, a tényék sora bizonyítja: a bírói intézkedések a. katoli­kus rétegeket sújtják jobban. kiégett gépkocsi, rendőrökre Zsákutca — nehéz lenne tehát másképp értékelni a helyzetet. Thatcher asszony­nak — el kell ismerni — igen korlátozott a diplomá­ciai mozgástere. Ha a kato­likusok kisebbségi jogait pártfogolja, szembe kerül az unionistákkal; ha viszont a lojális protestánsok melllé áll, akkor a republikánus ellen­állók terrorja fenyeget. Lon­don vaamilyen formában szeretné visszaállítani Ulster ón kormányzatát, de képtelen ezt igazságos módon véghez­vinni. Ped-ig félő,(jrogy Sands mostani éhhalála még in­kább az erőszakot . juttatja érvényre, s akkor a politikai megoldás reménye még to­vább halványodik. Számos bebörtönzött IRA-tag folyta­tódó éhségsztrájkja/mutatja: ..Anglia Vietnamja”, ahogy Észaik-írorszáigot joggal ne­vezik. égető probléma ma­rad. S a jelek szerint Lon­donnak semmilyen reális el­képzelés« nincs a megoldás­ra. Sz. G. mek megoldása ban mind. ha­tározottabban hallatja hang­ját, Az imperialisták, azok­nak közvetlen örökösei, akik valaha tűzzel-vassal vetették rabságba a szabad népeket, kik évtizedeken át. nyomták fel, rabolták ki őket, nem akarnak megbékélni ezzel a változással. Saját világrend­jüket akarják rákényszeríte­ni a nemzetközi közösségire. Ez a fajta világrend igazol­ná az újgyarmatosító rab­lást. a diktátumok és az erőszak módszereit, szabad kezet adna nekik d nemzeti felszabadító mozgalmak el­nyomására”. „Álláspontunk merőben el­lentétes ezzel — folytatta Brezsnyev. — A szovjet em­berek olyannak akarják lát­ni Afrikáit, amilyennek ma­guk az afrikaiak: békés, füg­getlen, virágzó földrésznek. Afrika ugyanis csak az afri­kaiak érdekövezete, senki másé.” — Azt akarjuk, hogy Af­rika népei önállóan választ­hassák meg fejlődésük út­ját, hogy mindenki tartsa tiszteletben választásuk sza­badságát. Határozottan el-, lenézzük az imperializmus­nak azt a próbálkozását, amellyel az afrikai kontinen­sem a katonai—politikai kon­frontáció újabb övezetét akarja létrehozni. „Legyen Afrika a béke földrésze, ahol nincsenek ka­tonai támaszpontok, nincs nukleáris fegyver. Azon va­gyunk, hogy valósítsák meg az Afrikai Egységszervezet javaslatát arról, hogy a föld­részt változtassák nukleáris fegyvermentes övezetté és a magunk részéről készek va­gyunk mindent megtenni egy ilyen megállapodás támoga­tására. —Azt akarjuk, hogy Af­rika megtisztuljon a gyar­matosítás, a fajüldözés és az apartheid maradványaitól, a fajüldözők bűnös garázdálko­dásától ott is, ahol ma még az ő kezükben van a hata­lom. Állást foglalunk Nami­bia törvénytelen megszállása ellen. — A Szovjetunió mindig megadott és a jövőben is megad minden hozzájárulásit Afrika népeinek e nagy cél eléréséhez.” A szovjet—kongói kapcso­latokról szólva Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy azok szilárd, megbíz­ható alapokra épülnek, arra, hogy a. kát ország céljai kö­zösek . a békéért és a társa­dalmi haladásért vívott küz­delemben. A kialakult kap­csolatok legfontosabb té­nyezője az SZKP és a Kon­gói Munkapárt együttműkö­désiének sikeres fejlődése. A Kongói Munkapárt az elsők között hirdette meg a füg­getlen Afrikában azt, hogy célja az új társadalomnak a tudományos szocializmus alapján történő felépítése. Brezsnyev beszéde végén a szovjet—kongói barátság fej­lődésére és elmélyítésére emelte poharát. Ideológiai terror Az osztrák népet sértő kijelentések Ausztria közvéleménye megütközéssel értesült Me-„, nahem Begin .izraeli minisz­terelnök — az osztrák népet ■ és-személy szerint Kreisky kancellárt sértő — kiroha­násáról. Az osztrák páncé­losok Szaúd-Arábiának ter­vezett eladása .miatt felbő­szült izraeli kormányfő azt mondotta,, hogy Ausztria a náci időszakban sok tekin­tetben túltett a hitleri Né­metországon is. Kreisky kancellárnak pedig azt ve­tette szemére, hogy zsidó származása ellenére nem átall fegyvereket eladni Iz­rael ellenfeleinek. Mint em­lékezetes, Begin a közelmúlt napokban Helmut Schmidt bonni kancellár ellen inté­zett hasonló támadást. Kreisky kancellár tegnap a kormányülés után, á sajtó képviselői előtt, nem volt hajlandó állást foglalni a Begin-nyilatkozat ügyében — mintegy azt éreztetve, hogy nem vesz tudomást az izraeli kormányfő ellene irányult kirohanásáról. Kije­lentette, hogy Beginről alko­tott — és két évvel ézclőtt megfogalmazott — vélemé­nye semmit sem változott. (Kreisky annak idején .sza­tócs-lelkületűnek, illetve szemléletűnek titulálta izrae­li kollégáját, ami heves til­takozást váltott ki bel- és külföldön egyaránt. A két politikus viszonya azóta fa­gyos. — A szerk.) Közölte azonban, hogy Ausztria dip­lomáciai úton — a külügy­minisztérium bekapcsolásá­val —' megfelelő és határo­zott választ ad az osztrák népet sértő kijelentésekre. Az ügyben kedden állást foglalt dr. Ghazi Husszain, « PFSZ ausztriai képviselő­je. Kijelentette: a Giscard. Schmidt és most Kreisky személye ellen intézett tá­madások azt mutatják, hogy az izraeli kormány nem ri­ad vissza az ideológiai ter­ror alkalmazásától sem Európában, ha érdekei úgy kívánják. Bégin .miniszterel­nöknek példa nélkül álló ki­jelentéseivel csakis az lehet a céja, hogy elterelje az iz­raeli közvélemény figyelmét a belső problémákról és ily módon biztosítsa győzelmét a júniusi parlamenti válasz­tásokon. A Gyár és Gépszerelő Vállalat kaposvári kirendeltsége felvesz hazai és külföldi szerelési munkáira csőszerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat, és betanított munkásokat. Jelentkezés: Kaposvár, Cukorgyár GYGV- kirendeltség. , Telefon: 11-520/196. (150670) A Kaposvári Közúti Építő Vállalat I. Főcpítésvczetöscg E. sz.: 390-05737. 20. feliratú bélyegzője elveszett A bélyegző érvénytelen! (84604) Az észak-ir zsákutca

Next

/
Oldalképek
Tartalom