Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,40 Fi SOMOG/I^ AZ MSZMP SO MOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 106. szám * 1981. május 8., péntek Hazánkba érkezett a finn külügyminiszter Ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Példás kapcsolat Losonczi Pál fogadta Paavo Väyrynent Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására tegnap hi­vatalos látogatásra Budapest­re érkezett Paavo Väyrynen, a Finn Köztársaság külügy­minisztere. ■ A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Maiusek Tivadar, hazánk helsinki, és Osmo Väinöle, a Finn Köz­társaság budapesti nagykö­vete. ■Délután a Külügyminiszté­rium épületében megkezdőd­tek a hivatalos magyar—finn külügyminiszteri tárgyalá­sok. A két külügyminiszter a szívélyes légkörű eszmecse­rén áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen egyetértett'abban, hogy azok minden területen példamu- tatóak. A megbeszéléseket köve­tően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament­ben fogadta Paavo Väyry- nent. A szívélyes légkörű ta­lálkozón részt vett Púja Fri­gyes, valamint Matusek Ti­vadar és Osmo Väinöle nagykövet is. • • • Púja Frigyes este a Cel­lért-szállóban vacsorát adott vendége tiszteletére. Sarlós István Borsodban Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára tegnap Borsod megyébe látogatott. Részt vett és felszólalt a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Párt- bizottság ülésén, amelyen többek között a megyei párt- bizottság munkarendjéről és munkamódszeréről tárgyal­tak. Sarlós István az ülést kö- * vetően a megyei párt- és ál­lami vezetők kíséretében a Kiváló vállalat címmel ki­tüntetett Hejőmenti Állami Gazdaság nyékládházi köz­pontjába látogatott, ahol megtekintette a Nyékládházi Mezőgazdasági Épületelem­gyárat és az évente húszezer hízottsertést kibocsátó muhi sertéstelepet. A szövetkezeti ipar szerepéről, helyzetéről Felszólalt Radnóti László Tavaly 883 ipari szövetke­zet 288 ezer dolgozóval több mint 47 milliárd, az építő szövetkezetekkel együtt pe­dig kereken 100 milliárd fo­rint értéket állított elő. Ugyanakkor a mezőgazda- sági szövetkezetek kiegészí­tő tevékenységéből szárma­zó árbevétel is elérte a 80 milliárd forintot. Mint e számok is jelzik: a szövet­kezetek ipari, kiegészítő és szolgáltató tevékenysége or­szágos viszonylatban is nagy jelentőségű — hangoztatták az országgyűlés ipari bizott­ságának a témával foglalko­zó ülésén. A Gorjanc Ignác elnökletével csütörtökön a Parlamentben lezajlott ta­nácskozáson a képviselők­nek adott szóbeli tájékozta­tójában Rév Lajos, az OKISZ elnöke egyebek között el­mondotta: az . Ipari Szövet­kezetek Országos Tanácsá­hoz tartozó üzemek 1980-ban 225 millió rubel és 150 mil­lió dollár értékű exporttal zárták az esztendőt. Ez év első negyedében az ipari szövetkezetek termelé­se 10 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló idő­szakét, tehát a kilátások- to­vábbra is biztatóak. Ezek fokozott kihasználása érde­kében — élve a kisebb egy­ségekben rejlő mozgékony­ság és gyors alkalmazkodás lehetőségével — arra törek­szenek, hogy erősítsék a szö­Í vetkezetek háttéripar-szere­pét, a nagyvállalatokat segí­tő, azokkal kooperáló tevé­kenységét. Ez utóbbi terüle­ten nem valami kedvezőek a tapasztalatok: az állami vállalatok 1980-ban számos szövetkezeti együttműködé­si megállapodást felbontot­tak. A szövetkezetek azt terve­zik, tovább növelik nem rubel elszámolású exportju­kat, s még több import ter­mék hazaival történő helyet­tesítését oldják meg. A je­lenlegi szabályozás azonban — ahogy az a vitában is el­hangzott — nem ösztönzi kellőképp a szövetkezeteket a kivitel növelésére. Ezért is határozott úgy a bizottság, hogy az ellentmondásokra felhívja a kormány figyel­mét Radnóti László Somogy megyei képviselő a mozga­lom életképességének bizo­nyítékául kiemelte: 1980-ban a 883 ipari szövetkezetből mindössze hét — tehát nyolc ezreléknyi — volt vesztesé­ges. A további dinamikus fejlődésnek gátja azonban a bázisszemlélet, továbbá a bér- és létszámgazdálkodás néhány fölös kötöttsége. Oly­annyira — tette hozzá —, hogy a szövetkezetek gyak­ran azért nem kötnek meg kifizetődő, nagyon nyeresé­ges üzleteket, mert tartanak attól: a következő esztendő­ben már nem képesek ha­sonlóképpen növelni terme­lésüket, hatékonyságukat. Égetően szükség vgn tehát egy, a gazdálkodási tevé­kenységet másképp, főként a minőség oldaláról értéke­lő megoldásra. Az ipari bizottság a vita alapján a szocialista és a szövetkezeti ipar szerves, ésszerű kapcsolatának to­vábbi erősítése, a népgazda­sági érdekeket, az exportot és a hazai ellátást egyaránt eredményesebben szolgáló ösztönzés kialakítása mellett foglalt állást. Befejeződött a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok konferenciája Kölcsönös megértés, barátság A fiatalok erősítsék a mozgalmat A következő évek felada­tait, kontinensünk vöröske­reszteseinek közös program­ját tartalmazó ajánlások el­fogadásával csütörtökön be­fejeződött Budapesten a Vö­röskereszt és Vörös Félhold Társaságok III. európai re­gionális konferenciája. A négynapos tanácskozás zá­róülésén ‘— a margitszigeti Nagyszállóban — a beható vi ta után együttesen és egy­hangúlag ajánlásokat hagy­tak jóvá. Megkülönböztetett figyel* met szenteltek a Vöröske­reszt béke védelmében be­töltött szerepének. Megálla­pították, hogy a nemzeti tár­saságok eredményesen dol­goznak az 1977-ben tartott vöröskeresztes békevilág­konferencia azon határozatá­nak megvalósításán, amely szerint a Vöröskereszt min­den országban — . a maga sajátos mozgalmi, szerveze­ti eszközeivel — cselekvőén hozzájárulhat a népek kö­zötti megértéshez, a közele­déshez, a leszerelés ügyének előmozdításához. Hangsú­lyozták a konferencia részt­vevői, hogy az ‘ emberek tu­dati nevelésével is foglalko­zó Vöröskereszt Európában aktív, hatékony mozgalom: Ajánlás született arról, ‘ hogy a vöröskeresztes moz­galom erkölcsi tekintélyével nemzetközi méretekben is támogassa az államok erő­feszítéseit a leszerelésért, a tömegpusztító fegyverek el­tiltásáért. A fiatalok humanitárius szellemű nevelésével kapcso­latban az ajánlások között szerepel, hogy önkéntes ala­pon minden országban igye­kezzenek minél nagyobb számban bevonni az, ifjú ge­nerációk képviselőit a szer­vezett vöröskeresztes mun­kába. Emlékeztetve arra, hogy az ENSZ közgyűlése az 1985- ös évet nemzetközi ifjúsági évnek nyilvánította, a kon­ferencián nagy jelentőséget tulajdonítottak a Vöröske­reszt felelősségének az ifjú­ság nevelésében, különös tekintettel a kölcsönös meg­értésre, a barátságra. A kon­ferencia javasolja az ENSZ- nek: a nemzetközi ifjúsági évet megelőzően hívja ösz- sze a Vöröskereszt nemzeti társaságainak európai kon­ferenciáját, c ennek fő té­mája a fiatalok együttmű­ködésének erősítése, fejlesz­tése legyen. Fiatal vöröskeresztes felolvas egy vak asszonynak A lakáskorszerűsítés költségei Automatizálják a cementgyárakat Is. E folyamato­san dolgozó üzemekben a hatalmas berendezések irányítá­sát, működésük összehangoláslát egy központi vezérlőterem- ben végzik: onnan indíthatók, szabályozhatók a gépek is. A különféle műszerek pontosan mutatják a motorok telje­sítményadatait, a berendezésekben uralkodó hőmérséklet- és nyomásértékeket. Láthatók — beépített televíziós tv-kamera segítségével — azok a kritikus helyek is, ahol az anyag el­akadása, torlódása üzemzavar okozója lehet. Ebben a kir­giz üzemben az új gépsor 21 egységének 250 technológiai műveletét már számítógép irányítja. Képünkön: az automa­tizált cementgyár számítógépközpontja Ösztönző kedvezmények A VI. ötéves terv idősza­kában az állami költségvetés a korábbinál jelentősen ' na­gyobb támogatást nyújt az állalmi lakóházak fenntartá­sára és korszerűsítésére. Mi­vel a lakás állapotának ja­vítása, használati értékének növelése a bérlőnek és a ház­kezelő szerveknek egyaránt I érdeke, e törekvésekben a I lakók aktív közreműködésé­re számítanak, s erre ked­vezményekkel is ösztönzik a' lakosságot Az Építésügyi és Városfej­lesztési, valamint a Pénzügy- minisstórium közös intézke­déssel — 1981. július 1-Sől — jelentősen egyszerűsíti és a bérlők szamára kedvezőbbé1 teszi a lalíásbain elvégezte­tett javítási, korszerűsítési munkák költségeinek vissza­térítését. Ha a bérlő a jövő­ben — a bérbeadó előzetes hozzájárulásával — olyan munkákat végeztet el. ame­lyeknek költségeit a lakbér-, be beszámíthatja, meghatá­rozott esetekben készpénz­ben kérheti a költségek egy részének vagy . teljes össze­gének megtérítését. Kedvezményes költségté­rítés általában akkor kérhe­tő. ha a bérlő a lakás átadá­sakor észlelt hibák meg­szüntetéséről a bérbeadó he­lyett gondoskodott-; ha a bér­beadót terhelő egyéb lakás- felújítási vagy karbantartási munkákat végeztet el; ha a lakás átalakításával, illetve korszerűsítésével a lakás alapterületét vagv komfort- fokozatát. a lakószobák szá­mát növeli, továbbá, ha köz­ponti fűtéssel, illetve köz­ponti melegvízellátással nem rendelkező lakásban egyedi gáz- vagy elektromos fűtő, illetve melegvízszolgáltató berendezést szereltet fel. A fenti munkák esetében a kedvezményes költségtérítés valamennyi bérlőt megilleti. Egyes kivételes esetekben. vagy amikor azt az admi­nisztráció egyszerűsítése in­dokolja, a teljes költség egy összegű visszatérítése is kér­hető. Ilyen eset, amikor a bérlő által elvégeztetett munkák költsége az 5000 fo­rintot nem haladja meg; ha a bérlő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete folytán méltányos elbírálásra érde­mes (ennek általános mércé­je a tanácsi bérlakásra való jogosultság); ha a bérlő la­kásbérleti jogviszonya a be­számítható költség megtérü­lése előtt megszűnik, vagy ha a bérlő életkora a 70. évet eléri, illetve meghaladja. Ha a bérlő az egyösszegű visszatérítés kérésére nem jogosult, akkor a bérbeadót terhelő költségek 25 százalé­kának egyösszegű kiegyenlí­tését kérheti a munkálatok befejezésekor. Illetve a költ­ségek. 50 százalékának egy­összegű ■ kiegyenlítését kér­heti az a bérlő, akinek élet­kora már meghaladja az öregségi nyugdíjkorhatárt vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult A kedvezményes költség- térítés azoknál a munkák­nál kérhető, amelyeknél a bérlő 1981. július 1-e után igényli az előzetes bérbeadói hozzájárulást. A teljes költ­ség egyösszegű visszatérítésé­re jogosító helyzétekben azonban az ingatlankezelő szerv által már korábban el­ismert, illetve bíróság által megállapított bérbeszámítá­sok esetében is kérhető a készpénzben való kiegyenlí­tés. A kedvezményes költség­visszatérítés kéréséinek lehe­tőségeiről a hivatalos lapok­ban közlemény jelent meg. Az érintett minisztériumok intézkedtek a tanácsoknál a kérelmek egységes elvek sze­rinti elbírálásáról, illetve a költségek megtérítéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom