Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

Az Akadémia közgyűlése (folytatás aü 1. oldalról) As elért teljesítményeket vázolva rámutatott: az érté­keléskor azt kell számb&ven- nd, hogy az eredmények ho­gyan szolgálják a társadal­mi-gazdasági fejlődést. Egye­bek között elmondta, hogy elismerést váltott ki a ma­gyar kutatóknak a szocialis­ta országok Interkozimosz- programjában végzett mun­kája. Különösen nagy sikert hoztak a közös szovjet—ma­gyar űrrepülés során először alkalmazott új hazai műsze­rek. Az Akadémia főtitkára ezt követően vázolta a számítás­technikában, a kémiai, a biológiai és orvosi, az állat- orvostudományi, a mezőgaz­dasági kutatásokban elért jeles eredményeket, majd rá­mutatott: az akadémiai ku­tatóhelyeken végzett. termé­szettudományi és műszaki kutatás minden elismerést megérdemlő teljesítményei éllenére sem váltott ki jelen­tős hatásokat a hazai terme­lő-értékesítő szférában és alig indított el sokat ígérő, bátor vállalkozásokat. Ennek egyik döntő oka, hogy a tu­dományos tevékenységben még mindig nem érvényesül ­nek kellően a közvetlen gya­korlati érdekek. Szólt ezután a társadalom- tudományi kutatások kiemel­kedő eredményeiről. Han­goztatta, hogy az Akadémi­án végzett közgazdasági, és szociológiai kutatások fágye- lemreméltóan segítették elő a világ társadalmi és gazdasá­gi folyamataiban végbement változások felismerését és ehhez igazodóan a hazai gaz­daságpolitikában a szüksé­ges konfekciók kimunkálá­sát. Az elmúlt időszak nem ikis eredménye az is, hogy a társadalmi tényezők mellett a hazai . közgazdasági gon­dolkodásban is mind inkább előtérbe kerültek a termé­szeti tényezők, a természeti erőforrások és a gazdasági fejlődés közötti kölcsönhatá­sok. A jogi és államtudományi kutatások sorából a szocia­lista jogrendszer fő kérdéseit elméleti igénnyel összefogla­ló enciklopédikus munkát emelte ki, de felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy nem hozták meg a várt eredményt a közigazgatás korszerűsíté­sét szolgáló kutatások. A továbbiakban az MTA főtitkára körvonalazta az Akadémia munkáját megha­tározó fő elképzeléseket. Fi­gyelmeztetett arra, hogy az országos távlati kutatási tervben megfogalmazottakat felül kell vizsgálni és a tár­sadalmi, gazdasági célokhoz való szorosabb kötődés érde­kében korszerűsíteni, újra fogalmazni szükséges a fő kutatási irányokat. A távlati tervék mellett szükség van rövidebb időszakra szóló cse­lekvési programokra is, ilyen a VI. és a VII. ötéves* nép- gazdasági terv siker« végre­hajtását is segítő, a gazda­ság- és a tudománypolitika kapcsolatának szorosabbra fűzését szolgáló országos kö­zéptávú kutatási-fejlesztési terv. A vitában tizenketten kér­tek szót, s a javaslatokra észrevételekre Szentágothai János és Pál Lénárd vála­szolt. Ezután tíz külföldi tudást választottak meg az Akadé­mia tiszteleti tagjának, akik tudományterületükön kima­gasló eredményt értek el és közvetlen kapcsolatot tarta­nak a magyar tudományos élettel. A közgyűléshez kapcso­lódó események sora szer­dán tudományos osztályülé­sekkel folytatódik az Aka­démián. Óvári Miklós megnyitó beszéde a nemzetközi elméleti knnferencián (Folytatás az 1. oldalról) Óvári Miklós köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, kiemelte a napirenden levő téma fontosságát, a nemzeti és a nemzetközi dialektiká­jának jelentőségét a mun­kásmozgalomban . — A nemzetközi kommu­nista mozgalmat alkotó test­vérpártok — mondotta — nemzeti keretek között foly­tatják harcukat közös cél­jaink megvalósításáért. A konkrét feltételek, a soron levő közvetlen feladatok el­érése megkülönböztet ugyan, de semmiképpen sem vá­laszthat el bennünket. A kommunista pártokat egy­idejűleg jellemzik a nemzeti különbözőségek és az alapve­tő lényegi azonosságok, ösz- szeköt bennünket a tudomá­nyos világnézetünk, a mun­kásosztály nemzeti hovatar­tozástól független, objektíve egyező alapvető érdekei, s ennek alapján közös célja­ink, internacionalista szolida­ritásunk a nemzetközileg szervezett tőke, az imperia­lizmus elleni harcban. Mindezek alapján nemcsak lehetséges, de szükséges is a nemzeti és a nemzetek közötti összhang folyamatos megteremtése, együttműkö­désünk fejlesztése, egysé­günk szüntelen erősítése A nemzetközi munkásosztály alapvető érdekközösségéből kiindulva a Magyar Szocia­lista Munkáspárt kiemelkedő fontosságot tulajdonít a kommunista és munkáspár­tok proletár internacionalis­ta szellemű együttműködé­sének. — A szocialista forrada­lom győzelmével a munkás­osztály megszünteti a nacio­nalizmus társadalmi alapjait — mondotta. — -Illúziónak bizonyult azonban az a ko­rábbi elképzelésünk, hogy a szocializmus építése során viszonylag gyorsan és vég­érvényesen kiiktatjuk majd társadalmunkban a naciona­lizmus problémáját. A va­lóságban azt tapasztaljuk, hogy a nacionalizmus a szo­cialista országokban is je­lentkezhet, mert a megdön­tött társadalmi rend eszmei - ideológiai öröksége nem számolható fel könnyen. — Az elmúlt években sa­játos, a szocializmus, a tár­sadalmi haladás ás a béke Ügye szempontjából egyaránt káros ellentétek, konfliktu­sok keletkeztek olyan or­szágok között, amelyek egy­aránt a szocialista,, társada­lom- felépítését tűzték célul. Álláspontunk szerint a, szo­cializmust építő országok között nem lehetnek olyan valós objektív érdekkülönb­ségek vagy ellentmondások, amelyek elkerülhetetlenül konfliktushoz vezetnek. Ha ilyen konfliktusokra mégis sor kerül, azoknak elsősor­ban szubjektív okai vannak: az intemacionalizpius állás­pontjáról való letérés, nacio­nalista elhajlás, nyílt nacio­nalizmus. Ezek a konfliktu­sok is éppen arra figyelmez­tetnek bennünket, hogy nem szabad lebecsülnünk a szub­jektív tényezők szerepét. A nacionalizmusnak tett leg­kisebb engedmény, vagy a nemzeti érzelmek megsérté­se egyaránt a valóságos problémák megoldása helyett azok elmérgesedéséhez, nyílt konfliktusokhoz vezet. Rámutatott: az 'MSZMP programnyilatkozata meg­fogalmazta, hogy a' fejlett szocialista társadalom építé­se olyan emberek munkáját és aktivitását igényid, akik számára a szocialista haza szeretete elválaszthatatlanul öszefonódik a nemzetközi­séggel. Együttes erősítésük szocialista tudatformálásunk fontos feladata. A mi pár­tunk ma is a leghatározot­tabban elutasítja mind a burzsoá nacionalizmust, mind a kozmopolitizmust. A szo­cialista hazai iság és a pro­letár internacionalizmus egymástól elválaszthatatlan elveinek szellemében nevel­jük népünket, ifjúságunkat. Hűek vagyunk nemzetünk piros-fehér-zöld zászlajához és a nemzetközi munkás- mozgalom vörös lobogójá­hoz. Népünk legalapvetőbb nemzeti érdekeinek megfe­lelően óvjuk és szüntelenül erősítjük barátságunkat és szolidaritásunkat a Szovjet­unióval, a szocializmus, ö haladás országaival és né­peivel, a világ kommunista és munkáspártjaival — mon­dotta befejezésül Óvári Mik­lós. Magyar—kanadai parlamenti tárgyalások Az országgyűlés meghívá­sára hazánkban tartózkodó kanadai parlamenti küldött­ség kedden, a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hő­sök emlékművét. A koszorú­zásnál jelen volt Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke és Csehik Ferencné, Bu­dapest Főváros Tanácsának elnökhelyettese. Megjelent Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagyköve­te. * I Ezután a delegáció hivata­los megbeszélésen vett részt a Parlamentben. A magyar tárgyaló csoportot Apró An- tál, az országgyűlés elnöke, a kanadai küldöttséget Jean Louis Marchand, a kanadai szenátus elnöke vezette. A találkozón kölcsönösen tájé­koztatták egymást országaik gazdasági, politikai helyzeté­ről, törvényhozó testületéi­nek és azok állandó bizott­ságainak munkájáról. Esz­mecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről, ki­cserélték nézeteiket a két ország kapcsolatairól. Kölcsö­nösen megállapították: kap­csolataik jól fejlődnek, mjnd gazdasági, mind »kulturális téren. Mindemellett úgy vél­ték: további lehetőségek van­nak ezek fejlesztésére mind a kereskedelmi, mind a gazdasági kooperáció terén. A kanadai szenátus elnöke vi- szontlátogatásra hívott meg magyar parlamenti küldött­séget Kanadába.- A szívélyes légkörű meg­beszélés után Apró Antal a Parlament Vadász-termében ebédet adott a Jean Louis Marchand vezette küldöttség tiszteletére. * * * A kanadai szenátus és kép­viselőház közös küldöttségét délután hivatalában fogadta Szépvölgyi Zoltán, a főváro­si tanács elnöke. Tájékoztat­ta a küldöttséget Budapest fejlesztési eredményeiről, terveiről. Moszkva — Közel-Kelet Cél: az átfogó rendezés Egymást követően két fon­tos arab vendége is volt a szovjet fővárosnak: Kuvait külügyminisztere, Szabah Al­timád Al-Dzsabar Al-Sza- bah és a líbiai forradalom vezetője, Moaher Kadhafi ezredes. Várhatóan további magas szintű látogatásokra is sor kerül, vagyis a Közel­és Közép-Kelet kérdéseinek áttekintése változatlanul fon­tos szerepet kap a szovjet diplomáciában. A vendégjá­rás arról is tanúskodik, hogy számos arab állam szerint a Szovjetunió tevékeny részvé­tele nélkül nincs lehetőség a térség robbanásveszélyes kér­déseinek rendezésére. A Szovjetunió „kiszorítása” ? Aligha hihető, hogy az ese­mények ilyen alakulása tet­szést keltene Washingtonban, az amerikai kormányzatok ugyanis egymást váltva igye­keztek kikapcsolni Moszkvát a rendezésből. Annak idején Kissinger fogalmazta meg azt a célt, hogy a Szovjet­uniót »ki kell szorítani« a Földközi tenger térségéből, s hár 1977-ben elfogadták .a közel-keleti rendezésről szóló közös szovjet—amerikai nyi­latkozatot, s ezzel az átfogó nemzetközi konferencia gon­dolatát, az USA szinte azon­nal megkezdte az aláírt nyi­latkozat megtorpedózását, .a Camp David-á különalku előkészítését. A Carter-kor- mány találmánya volt a Kö­zel- és a Közép-Keleten vé­gighúzódó »válsógív«, ahol meg kell szüntetni a Szov­jetunió befolyását. S aligha véletlenül ment első külföldi útján Haig külügyminiszter ebbe a térségbe, azzal a vál­tozatlan céllal,, hogy az állí- ' tólagos szovjet veszély mu­musának felelevenítésével Zavargások Belfastban Sands meghalt Brezsnyev fogadta a főtitkárt Gromiko—Waldheim találkozó Moszkvában Waldheim méltatta azt a szerettet, amelyet a Szovjet­unió tölt be a fontos nem­zetközi kérdések megoldásá­ban, szólt a Szovjetunió ak­tív részvételéről a világszer­vezet tevékenységében. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Kurt Waldheimet, az ENSZ főtit­kárát, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik a szovjet fővárosban. az arab államokat megnyer­jék. A koncentrált amerikai erőfestzítésék egyetlen »ered­ménye« azonban mindössze az. hogy a rendezés, a Kö­zel- és Közép-Kelet nyugal­ma még mindig elérhetetlen távolságban levőnek tűnik. Egyre kevésbé van . esélye annak, hogy a térségre vala­miféle »Pax Americana«-t, amerikai békét lehetne rá­kényszeríteni. A moszkvai ’ látogatások világosan meg­mutatták, hogy két, egymás­tól ideológiában, politikai rendszerben, társadalmi rendben távol álló arab or­szág egyaránt a Szovjetunió közreműködését igényli . az arab népek jogainak érvé­nyesítésében. Az együttműködés demonstrációja A líbiai és kuvaiti politi­kusok, ha nem is egyfor­mán. de egyanánt elítélték a Camp David-i különalkut, az Egyesült Államok behatolá­sát az arab világba, a Közel- Keletre, a Perzsa-öbölbe. Bí­rálták az Izraelnek nyújtott washingtoni támogatást, s állást foglaltak amellett, hogy a közel-keleti kérdés megoldása csak olyan átfo­gó, igazságos és tartás ren­dezés útján képzelhető el, amelynek egyenjogú részese a palesztin nép. Ez az állás­pont régóta szerves része a moszkvai külpolitikának, olyan cél, amelyek megvaló­sításáért a Szovjetunió is állhatatosan küzd. Az • arab népek tisztában lehetnek az­zal, hogy a Szovjetunió kez­dettől fogva támogatta igaz­ságos harcukat, erkölcsi, po­litikád s — ha szükséges —■ katonai segítséget adva szá­mukra. A szovjet kormány az arab népekkel kialakított kapcsolataiban következete­sen tartja magát az egyenjo­gúság, az egyenrangú, gyü­mölcsöző együttműködés el­veihez, nem akar kizárólagos jogokat biztosítani magának, nem támaszpontok szerzésé­re, hanem a meglevőek fel­számolására törekszik. Was­hington az úgynevezett afgán kérdést sem tudta kihasznál­ni a szovjet—arab kapcsola­tok megrontására. Összegezve megállapítha­tó: az a szívélyes légkör, amely a két tárgyalás során megnyilvánult, az az őszinte szándék, amely a haladó, imperialista ellen es arab erők összefogásának támogatásá­ra, az arab népek harcának megsegítésére irányult, kéz­zelfogható demonstrációja volt a Szovjetunió és az arab népek barátságának. az együttműködés lehetőségei­nek, mind a közvetlen, két­oldalú kapcsolatok fejleszté­sében, mind a szélesebb kö­rű, a Közel- és a Közép- Kelet békéjét szolgáló össze­fogásban. K. Cs. Moszkvában találkozott Andrej Gromiko szovjet miniszter és Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kül ügy­Shségsztrájkjának (ifi. nap­ján, kedden hajnalban a belfasti Maze böi-ton kórhá­zában meghalt Bobby Sands, az ír Köztársasági Hadsereg Ideiglenes Szárnyának 27 éves tagja, brit parlamenti képviselő. Sands vasárnap reggel óta kómás állapotban volt. Halálánál jelen voltak hozzátartozód. Sands halála szinte azon­nal zavargásokat váltott ki a pattanásig feszült, légkör­ben várakozó Belfast es Ixwidonderry katolikus ne­gyedeiben, ahol futótűzként terjedt el a halálhír. Dühödt fiatalok százai lepték el a katolikus városrészek utcáit, gépkocsikat borítottak föl, barrikádokat emeltek és több helyen összecsaptak a rendőrökkel. Több épület lángok martalékává vált. A rendfenntartó alakulatok — az előre kidolgozott terv sze­rint — körülzárták a . nyug­talanság fészkének számúd negyedeket. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere kedden megbeszé lést folytatott Kurt Waid- heimmel, az ENSZ- főtitká­rával, aki a szovjet kormány meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodik Moszk­vában. Mint s kiadott közlemény megállapítja, az eszmecsere a nemzetközi helyzet sok kérdését érintette. Gromiko aláhúzta, hogy napjainkban növekszik a világban a fe­szültség; ezért az enyhülés megőrzése, a fegyverkezési verseny megfékezése, a vi­lág békéjének és biztonságá­nak megszilárdítása érdeke­ben a lehető legnagyobb eróieszilesekre van szükség, egyebek között az egyesült nemzetek keretein belül is. Rendkívüli fontosságú, hogy haladéktalanul és az eddi­ginél eredményesebben foly­tassák a fegyverzet, korláto­zásáról megkezdett tárgyalá­sokat. . Gromiko es Waldheim egyetértett abban is, hogy az ENSZ közgyűlésének 1982- re tervezett rendkívüli le­szerelési ülésszaka ösztönzést adhat ezen a területen a tagállamoknak. Megvitatták a világ külön­böző térségéi, így a Kezel­és a Közép-Kelet, valamint Délkelet-Ázsia kérdéseit. Ezekben a térségekben a lehető leggyorsabban norma- lizalni kell a helyzetet. A SIÓFOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ pályázatot hirdet az alábbi szabad kasszás vendéglátó egységek vezetői és vezetőheíyetlesi állására 128. se. Vadkacsa italbolt, Balatoiuzéplak-aiiso, Siófoki út, 10.1. sz. Kéktó étterem, Zamardi. Kilátó u. 1. Továbbá felvesz melegkonyhás egységeibe kézilányokat, takarítónőket. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban az áfész kereskedelmi főosztályvezetőjénél, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. (84342) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom