Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
Fekete koraitok Parázs a hamu alatt Ncmeskürty István történelmi esszékötetéről Olyan csend volt a pesti Duna-parton 1856 májusának azon az estéjén, hogy a legyek zümmögését . már messziről meg lehetett hallani. Csak az újonnan telepített gázlámpák sziszegése zavarta meg némelyest a némaságot, egy-egy járőr oso- násának neszezése, német szavak pattogása. Hirtelen egy hegedű, majd egy brácsa hangja sivított bele a halotti csöndbe, s énekszó hangzott lel a mai Belgrád-rakpart egyik családi házacskája előtt elterülő térről. Cigánybanda húzta a Klapka-indu- lót. A pillanatok alatt összeverődött tömeg is rázendített a gyújtó hatású dallamra. A szomszédos kis bolt tulajdonosa kiállt a kapuba, csökönyösen karba tett kézzel, kihívóan gúnyos tekintettel nézett szembe a közeledő csendőrökkel. A gzierfölött jellemző történetet Nemeskiirty István írja le a napokban a Magvető Kiadó gondozásában megjelent esszékötetében. S megörökít még — féltucatnyi könyvéből jól ismert írásművészetével — legalább száz ilyen esetet az 1849—59 közötti, a köztudatban Bach- korszaknak emlegetett esztendőkből, a legsötétebb Habsburg-etnyomás idejéből. Honvédtiszteket rejtő kisemberekről, az olmützi, kuf- steini, josefstadti börtönben la szervezkedő magyar re- publikánosokről, fiatal cseh polgárlányokról, akik postásként segítik a rabok tájékozódását. Pesti zsidó üzletemberekről, akik az állandó életveszély ellenére sem tagadják meg negyvennyolcas elveiket. A sorok között író újdondászokról, és szépliterátorok- ról, forradalmás kis papokról, akik bitófán végezték forradalmár hitükért. Nyakas köztársaságpárti székely kézművesekről, dörzsöletlen taktikázó mágnásokról. A* úgynevezett passzív ellenállásnak azóta könyvekben, képekben, márványban megörökített kiválóságairól és névtelen, elfeledett hőseiről. Hátborzongató, mégis gyönyörű fneskót rajzolt a népszerű történész egy olyan korról, melyben talán jóval kevesebb dőlt el, mint 1848- ban vagy 1867-ben, ám a világosi fegyverletételtől a Habsburg-seregek végzetes solferinói vereségéig eltelt „elfelejtett évtized” politikai mozgásfolyamatai és magatartásmintái, s az azóta eltelt évszázad eseményei között számos rejtett azonosságot fedezhetünk fel. Ezért hát nemcsak a történettudomány egyik fehér foltjának eltüntetésére alkamas ez a könyv, hanem publicisztikai ismeretterjesztésre is. Sőt, elsősorban arra. A mostanában közrebocsátott számos emlékirat, valamint Szabad György igen él tékes monográfiája, Hanák Péter kutatásai. Száraz György remek drámája után ugyanis Nemeskürty vajmi kevés újdonságot tudott elmondani a hamu alatt megbúvó parázs éledésének okairól. Nem sikerül bizonyítania azt, amit pedig — nem is titkoltan — szándékozik: a rezisztencia aktív jellegét, elterjedtségét. Sodró lendülettel, lelkesítő nyelvi leleménnyel írja le ugyan Libónyi János szabósegéd merényletét Ferenc József ellen, s izgalmas részleteket tár fel a nevezetes Mack-íéle összeesküvésről. Vaslogikával elemzi az ellenállás olyan körmönfont megnyilvánulásait, mint a raa- riazelli zarándoklat, vagy a főnemesség ultimátuma a csá' szárhoz. Bőségesen idéz az irodalmi sajtó finom célzásairól, mindenekelőtt Arany, Gyulai, Vajda és Madách munkáiból. Mindebből azonban még a legkevésbé sem következtethetünk az ellenállás aktív és általános mivoltára. A parasztság* és a vidéki kispolgárság — sőt a szabadságharcban döntő szerepre szert tett köznemesség — gondolkodásmódjáról, rezisztenciájának módszereiről szinte semmit sem tudunk meg a kötetből, ha csak nem néhány közhelyet. Nem válik hasznára az egyébként letehetetlenül élvezetes esszének a szerző csapongó, szertelen stüusa sem. Szinte oldalanként találunk egy-egy befejezetlen gondolatmenetet, elvarratlan szálat, gyuíaszállábakon álló tételt. Jórészt homályban marad a belső ellenállás és az emigráció kapcsolata, annak ellenére, hogy a szerző bőven citál Mészáros Lázár, Teleki László, Mednyánszky Cézár leveleiből és naplóiból. A főnemesi és egyházi oppozí- ció mozgalmainak kivételével a kidolgozatlan az ellenzéki irányzatok ideológiai háttere, s a szocialista eszmék terjedését is jobbára csak hangoztatja Nemeskürty, mintsem igazolja. Ahhoz, ez a korkép valóban teljessé váljon, tudományos újdonságokat is tartalmazzon, bizony nem ártott volna — az ismert, és a könyv végén gondosan felsorolt szakirodalom tanulmányozása mellett — néhány vidéki levéltárait Is meglátogatni... Vitathatatlanok viszont Nemeskürty portréiról erényei. Kempennek, a birodalom szorongásos rendőrminiszterének, Grünnének, a császár mindenható föhadse- gédjének, és elsősorban Ferenc Józsefnek, e befolyásolható hivatalnok-császárnak az arcképe annak ellenére is remeklés, hogy az alapvonásokat mostanában jó néhány szakkönyvből és esszé- ; bői megismerhettük már. Le- bilincselóen szépek a kötet vers- és képelemzései, az ellenzéki művészek tanulékonyságát, ravaszságát bizonyító szövegmagyarázatok. Egyszóval: tehetséges művész közepes festményére hasonlít ez az esszé, olyan képre, mely az első pillanatban magával ragad színeinek és kompozíciójának eredetiségével, ám ha közelebb lépünk, észrevesszük rajta a nyerseséget, a kidolgozatlanságot, a vászon repedéseit — s marad élményként a néhány részletszépség. Más szóval: a Paráizs a hamu alatt érdekes ismeretterjesztő munka, nagyszerű „kedvcsináló” a Bach-korszak további tanulmányozásához. De semmi több. Lengyel András Szeretnek oly tisztán és szépen beszélni, mint ahogy azt Choli Daröczi József teszi. Kristályként buggyan az ajkán a magyar szó, nem is anyanyeiven masjél, „ ... Hajdú-Bihar megye egyik határszéli falujában, a román nemzetiségű Bedőn születtem 1939-ben. Magyarul beszélni elég korán megtanultam, de igazán jól csak a gimnáziumban. Dacból. Osztálytársaim gyakran kinevették helytelen kiejtésem miatt. Huszonnégy éves voltam ekkor. Az általános iskolát, a gimnáziumot és a tanítóképzőt esti tagozaton végeztem el. Most népművelő vagyak, de voltam építkezésen segédmunkás, tanító egy cigány osztályban, bányász Várpalotán, és voltam tanácsi előadó. Szeretem az embereket, ezért írok.” — Ezeket a sorokat bemutabko- zásnaík szánta az ünnepi könyvhétre megjelent antológia, a Fekete korall részeként. Hét cigány költő egyikeként és szerkesztőként mutatkozik be most Choli Daröczi József. Hogy siker lesz-e a Fekete korall? Ki tudja? Abban viszont kétségtelenül hihetünk, gyorsan elfogy a kötet, hisz mindössze négyezer példányban nyomtatták... Besze Imr* Vonat Néha remeg a föld — vonat közelít. S kertünk alatt, mint óriás vakond, halad; a két vár^s között tolat. Vagonjain fa, szén, olaj, autó — tűz. meleg, halál. Mozdony-fején a piLle-haj lebeg szétterül, és megáll. Már újra csend van, de a füst mint ott felejtett színezüst — lepel, kertünkre száll. Riadtan bújik el a fény. Rigóról álmodott az árokparton egy tücsöklegény. Néhány hete — sejtem: jó barátjának, kötetünk egyik Illusztrátorának, Soós Györgynek a hívására — már bebarangolta Dél- Somogy síkságát, művelődési házait, cigány telepeit és putriait. Újra hívták, hát most újra jött. Nagyatádtól rövid az út Taranyig szót alig válthatunk, s amikor kérdezhetnék, megteszik helyettem az iskola diákjai. „Hogyan kezdett el írni? Milyen nyelven ír? Miért kezdett tanulni?... — néha sztereotipnak ható kérdések özönét zúdítják, de őszinték, gyermekien kíváncsiak. Choli Daróczi nem hiába végzett tanítóképzőt. Mesterien teremt kapcsolatot a nebulóikkal, s ha egy-egy butuska kérdés akad, hát beszél sok minden másról is ... Csepelen dolgoztam a vas- és fémművek egyik kísérleti üzemében. Én voltam az egyetlen segédmunkás. Akik körülöttem mozogtak, legkevesebb technikusok voltak. Nem értettem, hogy miről beszélnek. Számomra oly idegenek voltak a műszaki szavak. Érteni akartam őket, hát tanultam. A gimnázium padjaiban érlelődött a gondolat; tanárnak készültem. Az első vers? József Attila Ars poeticáját fordítottam cigányra. Írok magyarul is, de többnyire cigányul. Weöres Sándor és Simor András fordította egynémely versemet „visz- Sza”. Miért írok cigányul? Ha anyanyelvűmen írok, akkor annak írók, akivel közösek a gondolataim... Cigány irodalom? 1968-ban kezdődött. Akkor jött létre egy olyan értelmiségi csoport, amely képes volt arra, hogy eredményeket mutathasson. Lakatos Menyhért Füstös képek című regénye méltán Európa-hírű. Bari Károly gyorsan szárnyra kapott. Ma meséket fordít, hitem szerint mesteri fokon ... A taranyi telep nincs messze az iskolától. A távolságot itt azonban nem szabad csupán méterekben mérni. Az aprócska házak takarosak- A tanács segítségével. egynéhány putri kivételével felszámolták a múltat. A házak' lakói sem a régiek. Miért megy közéjük? Az aprócska házak lakóit hallgatja, mindennapjaik gondjait, hisz hivatása az értük való szó. Soós György mesélte, nemrégiben a Cigányok Világszövetségének elnökségébe választották Choli Daróczi Józsefet, ki szóval és tollal mesél, hogy a fekete koraitok hallgathassák... Nagy Jenő Tokáts Gyula Versformák rajza fog i Uszályok járnak már csupán s alig látszik Fonyód kettős hegye. Vörös követ szállítanak a vasbordák borsózó semmibe. Elment a meztelen tündér s a többi is ... Habos turzás a strand s kagylókkal jön a vershozó idő az égerek és nádasok alatt. Iszapból fénylik és suhog valami rejtett, ami most kibontja minden ajtaját. Kilép és bronzabb,' mint a naspoly Füzet lapról versformák rajza fog s kezembe adja azt a ceruzát. Könyves gondok Minden könyvvásárló tudja, hogy milyen bosszantó, ha a televízióiban, rádióban, újságokban meghirdetett könyvet nem találjuk meg a könyvesboltban. „Még nem érkezett meg — mondja az eladó. — Tessék benézni talán a jövő héten.” Ugyanez a helyzet a könyvtárba járók esetében is, azzal súlyosbítva, hogy a könyvesboltban talán már hetek óta ott díszeleg a könyv, míg a könyvtáros csak a karjait tárja szét elnéző mosollyal: „Mi megrendeltük.” A könyvkiadókat és a könyvkereskedelmet önálló láncszem köti össze: a Könyvértékesítő Vállalat. A cég feladata a könyvek eljuttatása a bolthálózatba és a könyvtárakba. A fent említett gondokról a legille- tékesebbet, a Könyvértékesítő igazgatóját, Druckert Tibort kérdeztük meg. — Talán a legjobb lenne ott elkezdeni a válaszadást, hogy a könyvkereskedelem 1972-es átszervezése után, amikor a Művelt Nép a szövetkezeti bolthálózattal egviitt átvette a vidéki terjesztést, s az ÁKV fővárosi feladatokat kapott, országos arányváltás következett be a köny vkereske delembe«. Mindaddig ugyanis a kiadott ikönyvek egyharmada került vidékre, kétharmada Budapestre. Ez mellesleg így volt, mióta a magyar könyvkereskedelem létezik: a forgalom a fővárosra koncentrálódott. 1972 után ez az arány megváltozott: a vidéki nyolcmillió embernek jut a könyvek kétharmada és a pesti kétmillióinak az egyharmada. A kulturális térkép átrendezése a könyvkereskedelem és a könyvtári hálózat együttes munkájának köszönhető. Az örömbe azonban üröm vegyül: a hatvan- millió könyvet vidékre és a harmincmilliót Budapestre a Könyvértékesítő Vállalatnak kell kiszállítania, miközben sem a szállítási kapacitás, sem a raktártere nem változott lényegesen. Tele vagyunk például pin- ceraktárakkal Budapest területén, amelyek alig-alig gépesíthetők, s hogy túlzsúfoltak. az az állanotukra envhe kifejezés. A vállalaton belüli árumozgatás éppen ezért a múlt évben hái-om- százmillió forintot emésztett fel. Mindezek ellenére ma már sikerül azonos időben elindítani a könyveket Budapestre és vidékre. Tehát az a panasz, hogy a vidékiek jóval később kapják meg a könyveket, miht a fővárosban élők, nem állja meg a helyét. A könyvtárak ellátása persze egészen más kérdés. A könyvtári rendelések beérkezése után a könyveket elő kell készítem: bekötni, kartotékom!, csomagolni, postára adni... Igaz. némi javulást ebben a munkában is- elért a vállalat. Régebben hetven-nyolcvan nappal a bolti megjelenés után került a könyvtári polcra a könyv. Ma ez az idő ötven-ötvenöt napra csökkent. No, persze ez sem elfogadható. — Van valami megnyugtató a vállalat jövőjét tekintve? — Van. Budaörsön és Törökbálinton mög ebben az évben befejeződik egy-egy új raktár énítése. Az elsőben a tankönyveket, a másikban az újdonságokat fogjuk tárolni. Jogos reményeink másik forrása az. hogy terveink szerint • könyvkereskedelmet egységes számítástechnikai rendszer fogja koordinálni, mely a kiadótól a vásárlóig tartó utat felgyorsítja és ésszerűbbé teszi. Ennek a kialakításán már dolgozunk, ámbátor a megvalósulás még messze van. Feltételezhetően hamarabb megvalósul a könyvtári könyvek gyors kiszállításával kapcsolatos térvünk. A közeljövőben a kiadványok nyomdai levonatát a kiadó eljuttatja az Új Könyvek szerkesztőségébe, ők az ismertetéseket hamarabb küldhetik a könyvtáraknak,' és így a megrendelések már a könw elkészülésének a pillanatában a kezünkbe kerülhetnek. Ez azt jelenti, hogy a bolti megjelenés után 15— 20 nappal már a könyvtárban lesz a könyv. — Sokszor panaszkodnak az olvasók, hogy ezt vagy azt a könvvet már n»m tudták megvásárolni. Ügy tudom. a könyvek példányszámának a megállapításában a Könyvértékesítő Vállalat is részt vesz. — Nagyon nehéz meghatározni azt, hogy egy könyvből mennyi jelenjen meg. A tökéletes megoldás a könyvek folyamatos — szükség szerinti — utánnyomása lehetne. Reméljük, ezt előbb- utóbb lehetővé teszi a nyomdaipar. Addig, amíg ez megvalósul, sokat segíthetne a hatékonyabb piackutatás is. — Az is baj, ha a példányszám kevés, de gondolom, a vállalatnak még nagyobb gond, ha a kötetek a raktárban maradnak. — Sajnos, tavaly mintegy háromszázmillió forinttal nőttek a készletek. A könyvek ára ugyanis 15—18 százalékkal emelkedett, és bár 1980-ban 10 százalékkal többet költöttünk könyvre, mint az előző évben, a fennmaradó könyvmennyiség a készletünket gyarapította. Ebben az évben már javulni fog ez az arány, mert a kiadók csokikén tik a kiadott könyvek mennyiségét, és bizonyára a kiadási politika az olvasókra is jobban fog figyelni. Közhely, de mégis mindig el kell ismételni, hogy csupán a megvásárolt' könyvék töltik be hivatásukat. A kinyomtatott és raktáron maradt könyveknek vajmi kevés művelődéspolitikai értékük van. Nógrádi Gábor Jienke László Éjszaka Kihalt játszóterünk hintáit a szél meglibegteti még kicsit. Aztán a lánc ismét megfeszül. Sötétség ül mindenen. Leheletem fogaim közé fogom. — Aludjatok csak, gyerekek. Verssel vigyázom álmotok. Csurranjon szátok sarkából gyanútlan édes nyálatok. Ki tudja mivégre lettetek. Szép könyvek FFRÍ NC/ (A Corvina Kiadó kaposvári kiállításának anyagából) _ Rózsa Endre Örök bujócska Ne keress engem a múltban; nem éltem — el sose múltam. Ne keress engem a mában; nincs-lepke lapul e bábban. Ne keress majd a jövőben; keress egy fonák időben, t egy soha-valóra-váltban, egy soha-el-nem-jövőben! SOMOGYI NÉPLAP m /
