Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

Tervek, tennivalók 36 néhány vállalatnál meg­kezdődött a „visszaszámlá­lás”: közeleg július elseje, az ötnapos munkahét bevezeté­sének első startja. Ettől az időponttól kezdődően azok­ban a folyamatosan, illetve három vagy- több műszakban termelő üzemekben és gazda­sági egységekben nyílik mód a rövidített munkahét beve­zetésére, ahol a fizikai dolgo­zóknak több mint a fele ilyen munkarendben dolgozik. Nemrég a bányászszak­szervezet tanácskozásán a bá­nyaipari vállalatok szakszer­vezeti titkárai megállapítot­ták: az ágazat csak úgy tud eleget tenni a népgazdaság követelményeinek (az ország 25 millió tonna szenet vár az idén a bányászoktól), ha az ötnapos munkahét bevezetése következtében kieső munka­időt korszerű munkarend megteremtésével és fejlett termelési technika alkalma­zásával ellensúlyozzák. Ami a munkarendet illeti: mindez bizonnyal sok változ­tatást, alkalmazkodást igé­nyel a közlekedési, kereske­delmi. egészségügyi és a szol­gáltató vállalatoktól, vala­mint a kulturális és oktatási intézményektől. Az ötnapos munkahét ugyanis szinte mindenütt megváltoztatja a munka kezdésének és befeje­zésének időpontját. Több ok­ból is. Például a villamos- energia-fogyasztási grafiko­nok műszakváltás idején igencsak alábbesnek. Ez is egy tartalék-, illetve veszte­ségforrás a sok közül, amely­nek megszüntetését több vál­lalat a műszakok „átlapátolá- sával” tervezi. Ez azt jelenti, hogy egv-egy negyedórában a délelőttös műszak még. a dél- utános már dolgozik. Mindez természetesen „fölborítja” a régi beosztást, s ezzel együtt a közlekedési menetrehdet is. Ugyanez vonatkozik azokra a dolgozókra, akik eddig a 44 órás munkahétből ténylege­sen (vagy inkább: hivatalo­san) 41,5 órát fordítottak munkára, s hetente 2.5 órát töltöttek ebédeléssel. Az öt­napos munkahét bevezetését követően (42 óra heti mun­kaidőt feltételezve) 44,5 órát töltenek majd a munkahe­lyen. Feltéve, ha az étkezés feltételeinek javításával nem rövidítik meg az ebédidőt. Ésszerű határokon beiül per­sze: elvégre tíz percnél rövi-. debb idő alatt megebédelni lehetetlen. A Budapesti Közlekedési Vállalat igyekszik fölkészül­ni a munkarend-változtatá­sokra : a várható igények ösz- szegyűjtése érdekében há­romezer kérdőívet küldtek a vállalatokhoz, ily módon az összes ötvennél több embert foglalkoztató cégeket megke­resték. S ha már a közleke­désnél tartunk, érdemes meg­említeni, hogy nemcsak a sze­mélyszállítás csúcsidőszakai változnak meg majd: az áru- fuvarozás elé is fokozott kö­vetelményeket állít, hogy a rendelkezésre álló idő 26 nap­pal rövidül. Hogy a maradék időt a szállítási vállalatok jobban kihasználhassák, ah­hoz a termelőknek is folya­matosabb, egyenletesebb ter­mékkibocsátásra kell fölké­szülniük. Az előbbiekben már szó esett a veszteségekről, a tar­talékokról. Mint ahogy a munkaügyi miniszter egy tá­jékoztatón elmondta: a sza­badság és betegség nélkül számított egésznapos igazolt és igazolatlan távoliét miatt kieső munkaidő jelenleg át­lag 3—5 százalék. További 10 —15 százalékos veszteség származik abból, hogy a dol­gozók ugyan megjelennek munkahelyükön, de a mun­kaidő egy részében vezetési* , szervezetlenségi hiányossá­gokból — vagy fegyelmezet­lenség miatt — ténylegesen nem dolgoznak ... Van tehát tartalék: a mun­kaidőalap egyötöde. Ez persze különbözőképpen oszlik meg a vállalatok közt, de már 2—3 százalékos tartalék kiaknázá­sa is elegendő ahhoz, hogy az ötnapos munkahét bevezeté­sének sokat hangoztatott fel­tétele. az ötnapos munkahét „önerőből” megvalósítható legyen. A Pamuttextilművek gyá­raiban intézkedési tervet ké­szítettek- a rövidített munka­hét bevezetésére. A tolnai gyár terve egyebek közt a kö­vetkezőket hangsúlyozza: a tartalékok föltárásával mér­sékelik az állásidőt és a vesz­teségidőt. Persze, akadnak olyan vállalatok, amelyek — átmenetileg — kényszermeg­oldáshoz nyúlnak. A Papír­ipari Vállalat kibővített szb- ülésén például elmondták: a munkások jelentős része dol­gozik folytonos munkarend­ben. Az ötnapos munkahét bevezetése után náluk 40 órá­ra csökken majd a heti mun­kaidő. A kiesés pótlására 230 új dolgozóra és 18 millió fo­rint többletbérre lenne szük­ség. Miután sem szakképzett munkaerő, sem ekkora összeg nem áll a vállalat rendelke­zésére, átmenetileg a túlórák növelését tervezik. Az ötnapos munkahéttel •kapcsolatban nemcsak a gaz­dasági vezetőknek, hanem a tanácsoknak, s a különböző társadalmi szervezeteknek is vannak teendői. A különböző helyeken hozott intézkedések összehangolása érdekében Bács-Kiskun megyében koor­dinációs bizottság alakult. Ily módon — a vállalati önálló­ság csorbítása nélkül — min­den bizonnyal zökkenőmente- sebb lesz az átállás, és keve­sebb módosításra, változta­tásra lesz szükség az első start, július elseje után. M. P. A Balaton-part májusi arca Óvják a tájat, a vizet A világot sújtó gazdasági nehézségek ellenére is úgy tetszik, hogy az emberek uta­zási kedve, igénye nem csök­ken, bár az energiaárak nö­vekedése okán minden bi­zonnyal rövidebb utakra vál­lalkoznak a turisták. Az elő­szezoni tapasztalatok, s az utazási irodák által eddig kö­tött szerződések alapján a ta­valyinál 30—40 százalékkal nagyobb forgalomra számíta­nak a Balaton déli és északi partján. A szezonra való föl­készülés tapasztalatairól be­szélgettünk Rosta Sándorral, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkárával. Elmondta, hogy a napokban a Hazafias Népfront és a BIB szervezésében szakértő bizott­ság tartott szemlét a Balaton partján, s kedvező tapasztala­tokat szerzett a felkészülést illetően. A Tihanyban rende­zett értékelő tanácskozáson a bizottság tagjai megállapítot­ták. hogy a köztisztasági munka szervezettebb, s a vendéglátóhelyeken általá­ban korszerűbb, kulturáltabb körülmények között várják a turistákat, mint az előző években. Ez a megállapítás természetesen a májusi álla­potot tükrözi. Tény viszont, hogy helyenként — ha a na­gyobb forgalmat ígérő előre­jelzéseket vesszük figyelem­be — a főszezonig még sok a tennivaló, avégett, hogy jú­lius 10-től augusztus 20-ig a mostani körülmények között üdülhessenek, pihenhessenek a turisták. í981-ben a somogyi part a „környezeti ártalmak mérsék­lésére” (vízgazdálkodásra, szennyvízcsatornák építésére, köztisztasági költségek fede­zésére, strandok korszerűsíté­sére stb.) 75 millió forintot kapott a BIB-től, amely egyik legfontosabb feladatának te­kinti a környezetvédelmi munka segítését, a part, a tó védelmét. Minden Balaton környéki vállalat, vendéglő, üdülő stb. vezetőitől, dolgo­zóitól — de valamennyi ven­dégtől is — elvárják az eddi­ginél tudatosabb és odaadóbb környezetvédelmi tevékeny­Májushoz több — évente ismétlődő — esemény kötő­dik. A tavasz e legszebb hó­napjában emlékezünk meg orságsaerte a második világ­háború befejezéséről, külön­böző rendezvényeken kife­jezzük békeakaratunkat, s szólunk a nyugodt alkotó­munka lehetőségeiről, fel­adatairól. A somogyi prog­ram részeként a múlt héten külföldi vendég, Pavol Gom­bos, a baráti Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetsége első titkárának részvételével tar­tottak békegyűlést Kaposváron és Barcson. Az elő- és utószezonban szívesen adnak helyet külön­böző országos rendezvények­nek, tanácskozásoknak a Ba- laton-part erre alkalmas üdülői. A múlt héten — töb­bek között — Siófokon az új belügyminisztériumi üdülő volt az otthona annak a tu­dományos tanácskozásnak, amelyet kedden és szerdán tartottak az ország minden részéből ide érkezett rendőr - orvosok részvételével. A negyvenöt előadás és referá­tum átfogta a bűnüldözés és balesetmegelőaés megannyi, az orvosi munkával' össze­függő kérdését. Ugyancsak évről évre ez idő tájt rendezik meg — mintegy évadzáró szemle­ként — a különböiző amatőr művészeti csoportok bemuta­tóit. A héten — szerdán és csütörtökön — a színjátszók és versnondbii bizonyították a kaposvári Latinca műve­lődési központban önmaguk­nak, társaiknak, a zsűrinek és — legalábbis a máso­dik napon — a közönség­nek : a legtöbb csoportban esztétikailag és tartalmilag igényes a műhelymunka, még akkor is. ha nem mindig ta­lálják meg mondanivalójuk legcélszerűbb kifejezőeszkö­zeit. Nem megyei esemény ugyan, de a somogyi részvé­tel okán meg kell emlékez­nünk a budapesti nemzetkö­zi vásárról amely szerdán nyitotta meg kapuit. Bár ez a bemutató elsősorban nem a fogyasztóknak, a nagykö­zönségnek szól — mivelhogy a beruházási javak vására —. mégsem csak a szakma­beliek érdeklődését keltik föl a hazai és a külföldi ipar újdonságai. Somogyiról is több üzem, brigád. KISZ-szervezet uta­zott el a fővárosba, hogy megtekintse a több mint ezer külföldi és 873 honi kiállító vállalat korszerű gé­peit, eszközeit. Látogatásuk során bizonyára nem kerü­lik el figyelmüket a kapos­vári villamossági gyár és a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet díjazott termékei sem, Ez is a májushoz tartozik: hétfőn reggel arra lettünk figyelmesek, hogy egy idős házaspár hosszan nézett eey fiatalokból álló, ünneplőbe öltözött kis csoport után. A néni jólesően megjegyezte: lám, a mai fiúk is tudnak csinosak lenni... Igen, az alkalomhoz illő öltözékben jelentek meg. a hét első nap­jain iskolájukban az érettsé­giző tanulók, hogy az írásbe­li tételeket kidolgozzák. A megye tizenöt középiskolá­jában több mint ezer fiatal birkózott a feladatokkal, majd megkezdte a felkészülést a júniusi szóbeli-vizsgákra. A hónap közepe a palánta- ültetósek időszaka is. A nyolc-tíz nappal ezelőtti — bár igencsak egyenetlenül el­oszlott — csapadék után min­denütt siettek elültetni a szépen megerősödött palán­tákat. A tsz-ek. állami gaz­daságok növénytermesztő brigádjainak most minde­nekelőtt ez adott munkát. A megyében utazók gyakran találkoztak ültetőgépen se­rényen hajladozó asszonyok­kal. Munkájukat ugyan se­gítette a napos idő, de tevé­kenységük jó eredményéhez nagy szükség volna az ara­nyat érő esőre. Ez jelentő­sen befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. A mezőgazdaság sajátos területét művelők, a méhé­szek viszont már látják mun­kájuk eredményét. Szorgal­mas „bogaraik” a múlt hét közepén megkezdték a hor­dást az akácvirágokból is. Az első napok eredménye biztató ugyan, de a „zár­számadás” eredményéhez még jó néhány kedvező hő­mérsékleté és páratartalmú napra, lesz szükség. Faál László séget. Mert kétségtelen, hogy a Balaton mindenkié, de első­sorban azoké, akik szeretettel óvják, tenni is képesek érte. Ezt a szemléletet erősíti a BIB szóbeli és írásos agitá- ciójával, ám a fokozottabb el­lenőrzést is szorgalmazza. A nyáron a különböző szervek, hatóságok rendszeresen — gyakrabban, mint az előző években — ellenőrzik az üze­meltetőket, s nem lesznek el­nézőek a szabálysértőkkel szemben. (Esetenként, ha szükséges, az üzemeltetési en­gedélyt is bevonják.) Sok szó esik a Balaton víz­minőségével kapcsolatban. Jelenleg a keszthelyi és a szigligeti medence vize ve­szélyezteti leginkább, követ­kezésképpen a védelmi mun­kálatokat is ezeken a helye­ken végzik a legerőteljeseb­ben. Ugyanakkor számos, víz­védelmet segítő beruházás valósult — valósul — meg a tó többi részén is. Ezzel kap­csolatban a Balatoni Intéző Bizottság az OVH-val közös programot dolgozott ki: en­nek értelmében a VI. ötéves terv végére a tisztított szennyvíz 40 százalékát más vízgyűjtőbe vezetik át. Kulturális és sportrendez­vényeken több mint egymillió forintot juttatott a BIB So­mogynak, s a középtávú terv időszakában jelentős össze­gekkel segíti a szántódpusztai idegenforgalmi és kulturális központ fejlesztését. A siófo­ki szabadtéri színpad felújí­tására 12 millió forintot köl­tött. A napokban adta ki 60 ezer példányban a balatoni programfüzetet, amely a sze­zonban még két alkalommal (összesen 250 ezer példány­ban), négy nyelven jelenik meg. Sz. A. Jubileumi emlékülés Megalakulásának 100. év­fordulóját ünnepli a moz­donyvezetők biztosító és se­gélyező egyesülete. A jubile­um alkalmából tegnap Bu­dapesten a. Nyugati-pályaud­varon tartott ünnepségen Gulyás János, a MÁV ve­zérigazgató-helyettese üdvö­zölte a 26 ezer tagot tömö­rítő szervezetet, megemléke­zett múltjáról, eredményes tevékenységéről. Az egyesület alapítóit egy évszázaddal ezelőtt, az a tö­rekvés vezette, hogy gondos­kodjanak a tőkés társadalmi rendszerben kizsákmányolt egyesületi tagok szerény se­gélyezéséről, s támogatást nyújtsanak az. özvegyeknek és az árváknak. A felszaba­dulás után tovább fejlődött az állami dotáció nélkül, kizárólag tagdíjakból gazdál­kodó szervezet, növekedett létszáma, s megváltozott a juttatások köre is. Az egye­sület működésével eredmé­nyesen segíti a MÁV szociál­politikád céljainak megvaló­sítását. ŰjÉnsapk a BHV-n A tavaszi BNV leglátványosabb termékei, a. hatos árucsoport járműipari újdonságai az A-pavilon szabad­téri bemutatóján láthatóak. .4z ott kiállító hazai nagy­vállalatok termékei bizonyítják, hogy a magyar gépipar egyik fő ágazata a gépjárműipar. Alapját a Csepel Mü­vek, a Rába és az Ikarus széles körű együttműködése ké­pezi, s a szocialista és a tőkés vállalatokkal kötött hosz- szú távú kooperációs szerződések minden nemzetközi vá­sáron hoznak néhány dijat. S egyre erőteljesebben fejlődik az anyagmozgató gé­pek gyártása. A belső szállítási útvonalak gépesítése ugyanis sok embert mentesít a fárasztó cipekedéstől, a felület- és a korrózióvédelem pedig súlyos, milliárdokkal mérhető károktól szabadíthatja meg évről évre a népgaz­daságot. örvendetes tehát, hogy ilyen berendezésért ka­pott BNV-díjat egy somogyi szövetkezet. Impozáns a BNV-nagydíjas Ikarus 286-os autóbusz, ame­lyet az Amerikai Egyesült Államokba exportálnak Ü.j turbófeltöltős kocsikat állít forgalomba a Hungaro­camion Tetszés szerint bővíthető a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek BNV-nagydíjas, Rapistan—Salgó száliítópályája Hiánypótló berendezés a csurgói Napsugár Ipari Szövet­kezet BNV-díjas galvánelőkészítő-sora f SOMOGYI KRÓNIKÁJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom