Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-28 / 98. szám

a világ nyugodtabb lesz. Mit mondhatunk erről ? Ha vala­mi olyanféle szabályokról van szó, amelyet az impe­rialista önkény, diktátum, kényszerítene rá az említett országokra, ha valamiféle, befolyási övezetekről lenne szó, akkor mi természetesen nem mehetünk bele, hiszen ez ellentétes politikánk el­veivel. Véleményünk szerint a mai körülmények között ezeknek az elveknek érvény­re juttatása a három föld­rész fiatal országaival kiala­kított kapcsolatokban a kö­vetkezőket jelenti: — el. kell ismerni minden nép jogát arra, hogy saját maga, külső beavatkozás nélkül rendezze belügyeít, le kell mondani ' arról, hogy bármiféle uralmat vagy he­gemóniát valósítsanak meg fölöttük, vagy bármely hata­lom saját, érdekövezetébe tartozónak minősítse őket; — szigorúan tiszteletben kell tartani ezeknek az or­szágoknak a területi integri­tását, határaik sérthetetlen­ségét, semmiféle külső támo­gatást sem szabad nyújtani egyetlen olyan szeparatista mozgalomnak sem, amely ezeknek az országoknak a feldarabolását célozza; — feltétel nélkül el kell ismerni minden afrikai, ázsiai és latin-amerikai . or­szág jogát arra, hogy egyen­rangú félként vegyen részt a nemzetközi életben, a vi­lág bármely országával fej­lessze kapcsolatait; — teljes mértékben és fel­tétel nélkül el kell ismerni ezen országok szuverenitását természeti kincseik fölött, a gyakorlatban kell elismerni teljes egyenjogúságukat a nemzetközi gazdasági kap­csolatok , terén, támogatni kell azokat az erőfeszítése­ket. amelyek a gyarmati rendszer maradványainak felszámolására, a fajüldözés és az apartheid -teljes meg­szüntetésére irányulnak az ENSZ ismert határozatainak megfelelően; — tiszteletben kell tarta­ni az el nem kötelezettség státusát, amelyet Afrika, Ázsia és Latin-Amerika or­szágainak többsége válasz­tót, . le" kell mondani azokról a kísérletekről, amelyekkel ezeket az országokat a nagy- hatalmak katonai—politikai * tömbjébe akarják bevonni; — ezt a magatartási kó­dexet, elismerjük és mindig készek vagyunk tiszteletben tartani — mondta befejezé­sül. HIVATALOS, BARÁTI LÁTOGATÁSON Kadhafi Moszkvában. Államfőnek kijáró katonai díszpompával fogadták teg­nap Moszkva vnukovói re­pülőterén Moamer el-Kad- hafi ezredest a líbiai forra­dalom vezetőjét, aki az, SZKP Központi Bizottságá­nak és a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek meghívására érkezett hi­vatalos baráti látogatásra. A szovjet és líbiai zászlók­kal díszített repülőtéren a gépből kiszálló vendéget el­sőként Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségé­nek elnöke üdvözölte. Jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, külügyminisz­ter, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, a szovjet kor­mány, az SZKP KB több más képviselője. Moamer el- Kadhaf.it a Moszkvában akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetőd is üdvözöl­ték, s ott voltak a repülőté­rén — a líbiai arab szocia­lista népi állam zöld zászla­ját lobogtatva — a Moszk­vában tanuló líbiai diákok képviselői. A szovjet és líbiai himnusz elhangzása, a dísz- század elvonulása után Kad­hafi ezredes és kísérete szál­láshelyére hajtatott. Délután a Kremliben meg­kezdődtek a hivatalos szov­jet—líbiai tárgyalások. A szovjet küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke vezeti, a líbiai küldöttség élén Moamer el- Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője ál.l. Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge és a minisztertanács este Moszkvában vacsorát adott Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője tisztele­tére. A meleg, baráti légkörű vacsorán Leonyid Brezsnyev és Moamer el-Kadhafi mon­dott pohárköszöntőt'. „Együtt működésünknek különösen nagy jelentősége van jelenleg, amikor a nem­zetközi helyzet bonyolultab­bá vált” — mondotta pohár- köszöntőjében Brezsnyev. — Ennek okát jól ismerjük; az ok az a politika, amelyet az imperializmus agresszív kö­rei, a szocializrpus és a nem­zeti felszabadító forradalom ellenségei, a más népek kin­csei, munkája kizsákmányo­lására török folytatnak. „Ma már ott tartunk, hogy nyíltan dolgozzák ki a ter­veket az amerikai csapatok­nak a Sinai-félszigeten és az arab kelet egyes térségeiben történő tartós állomásoztatá- sához. Mi a Szovjetunióban nagy­ra értékeljük azt a szilárd elvi álláspontot, amelyet e téren Líbia képvisel. A jelenlegi amerikai kor­mányzat, amely a világban végbemenő minden jelen­ségben, Moszkva kezét, gya­nítja. gyakran fordul felhí­vással a Szovjetunióhoz és szövetségeseihez azért, hogy tartsanak tiszteletben vala-i miféle „magatartási sza­bályzatot” Afrika, Ázsia és Latin-Amerika fiatal álla­maival kialakított kapcso­lataikban, s akkor állítólag COLUMBIA Tudomány és hadászat Az első próbaút kél utasa, Robert Grippen és John Young Eltelt néhány nap az amerikai űrrepülőgép pró- baútja óta. Emlékszünk: a hajtóművek segítségével, ra­kéta módjára.felszálló, dere- pülögépkénl, kerekekre le- senpszikedő . űrjármű április közepén rajtolt Floridából és kétnapos keringés után ■szerencsésen ■ visszatért v a Földre. Lassan elül a hatéves szünet utáni első, sikeres • amerikai űrrepülés örömmá­mora és a szakértők már a program folytatásán gondol­koznak. Az űrrepülőgép (Space Shuttle) új vonása épp a visszatérés módjában rejlik. Ez az első olyan űrszerkezet, amely némi javítással több­ször (becslések szerint akár százszor is) felhasználható. Az amerikai tudósok ettől az űrkutatási költségek nagyfo­kú csökkenését várják. Egy­úttal abban reménykednek, hogy a Columbia típusú .szerkezetek — amelyek az űrpilóták mellett „civil le­génységet”, azaz különböző szakértőket is szállíthatnak — széles körű, kiterjedt ku­tató tevékenységet tesznek majd lehetővé, hiszen sok­kal gyakoribbá, kis túlzás­sal szinte rutinszerűvé vál­hatnak az űrrepülések. Ez kétségbevonhatatlanul jelentős vívmány. Am fel kell figyelni arra, hogy az új amerikai űrprogramhoz . komorabb, katonai jellegű megfontolások is kapcsolód­nak. A világsajtó számos or­gánuma, jónehány neves szakértő hívta fel rá a fi­gyelmet; az .Egyesült Álla­mokban az űrrepülőgép ki­fejlesztésével egyre nyilván­valóbbá válik a terv annak katonai célú igénybevételére. Már az űrrepülőgép elké­szítésének legfőbb támogató­ja is a washingtoni hadügy- ■ minisztérium volt, amely kezdettől iogva finanszíroz­ta a tervezettnél csaknem kétszerte nagyobb összeget (majd’ 10 milliárd dollárt) felemésztő programot. A New York Times az indítás többéves csúszására célozva (az első utat 1978-ra tervez­ték) így írt: „Ezt az űrjár­művel meg sem alkották volna, ha nem kifejezetten katonai jellegű feladatokat teljesítene.” „A hadügymi­nisztérium elemzői és a stra­tégiai tervezők nagy figye­lemmel kísérik a Shuttle el­ső útját — írta egy másik alkalommal a tekintélyes na­pilap. — Abban reményked­nek. hogy az újra felhasz­nálható űrhajó katonai fö­lényt, biztosít az országnak a világűrben, különösképpen a Szovjetunióval szemben. * A katonai célú kísérlete­ket természetesen szigorú titoktartás övezi. . Szakértői jelentések és kiszivárgott in­formációk alapján mégis körvonalazhatók azok a szán­dékok, amelyeket a Pentagon az űrrepülőgéphez fűz. Fő katonai értékét abban lát­ják. hogy a Columbia rakte­rűben több kisebb felderítő hold J Eöld körüli pályára juttatható. A hírszerzési cé­lok mellett más kísérleti programokat is terveznek — ezek egyike a kozmikus lé­zerágyú célkövető- és célzó­készülékének kipróbálása. Az asztronauták egy ilyen műszert állítólag már most, az első próbaút során ma­gukkal vittek! Továbbá le­hetségesnek tartják ezzel az A Columbia űreszközzel más országok műholdjainak megfigyelését, elfogását vagy elpusztítását. A Pentagon tehát kieemel- kedő fontosságot tulajdonít a Space Shuttle-prógramnak. Ez jelzi, hogy a hadügymi­nisztérium a következő költ­ségvetési évre már ötszáz- millió dollárt folyósít a Co­lumbia továbbfejlesztésére. A légierő képviselői beje­lentették, hogy Colorado-ál- lamban egyesített űri.rányitő központot építenek a katonai űrrepülőgépek és a műhol­dak irányítására, 1984-ig pe­dig alkalmassá teszik az ilyen gépek indítására a ka­liforniai Vandenberg-légi- támaszpontot. Több. az amerikai sajtó­ban megszólaltatott szakértő ugyanakkor rámutatott, hogy tanácsosabb lenne ki­zárólag a Columbia tudo­mányos lehetőségeit bővíte­ni, már csak azért is, mert hadi próbálkozásokkal az Egyesült Államok nem sok meglepetést tud okozni a Szovjetuniónak. Vagyis az új űrjármű alkalmazása sem ered mén vés katonai fölényt, „csupán” egy újabb, nagyon költséges versengés^ indít el. ezúttal a kozmikus fegy­verkezés leién. Sz. G. Vágyak, félelmek fórumon tett kijelentésébSl és a l’Humanité hétfői ve­zércikkéből néhány állásfog­lalás már ismert. A VHuma- nité a minden eddiginél éle­sebben antikommunista pro­paganda hatásán kívül abban látja a szavazatvisszaesés egyik legfőbb okát, hogy so­kan féltek a baloldal szét- forgácsolódásától és az esé­lyesebbnek ítélt Mi.tterrand- ra voksoltak. Az FKP sze­rint csak egy baloldali egy­ségkormány lenne képes azo­kat a változásokat végrehaj­tani, amelyeket a dolgozó tömegek remélnek Francia- országban, s továbbra is szükségesnek látják a kom­munisták részvételét egy ilyen Icabinetben. Valeri Giscard d’Estaing Vasárnap szavazott Fran­ciaország és — amint ez elő­relátható volt — a tíz jelölt közül egyik sem szerzett ab­szolút többséget az elnökvá­lasztás első fordulójában. így az ország új elnökét a má­jus 10-én sorra kerülő má­sodik fordulóban választják meg. A döntés — ez sem meglepetés — a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt, Giscard d’Estaing és Franco­is Mitterrand között történik majd. Giscard, a volt elnök és Mitterrand, a szocialista párt jelöltje közel azonos eredményt ért el. Az első következtetés tehát, amely a választási táblázatból szembetűnik, hogy a jobb- és a baloldal küzdelme Giscard és Mitterrand személye kö­rül polarizálódott. Az egy­mást szorosan megközelítő eredmények papírforma sze­rint lényegében egyenlő esélyt adnak a két jelöltnek a második fordulóban. A négy nagy francia politikai áramlat két másik partja, a f rancia Kommunista Párt és a gaulleisla RPR nem kapta meg a remélt számú szava- ßat.ot,.,Az^EKP. 15 J& .százalé­ka alatta maradt a közvéle­mény-kutatások utolsó he­teiben . jelzett és . remélt eredménynek, ami vissza­esést jelent a korábbi képvi­selő- es közigazgatási válasz­tásokon kapott szavazatokhoz képest. Nem teljesültek • Chi­rac pártjának reményei sem: 1968-ban az RPR például 22,62 százalékot ért el az el­ső fordulóban, s Chirac azt remélte, hogy a mostani el­nökválasztáson is 20 száza­lék felett végez. A kisebb jobb- és szélsőbaloldali je­löltek néhány százalékos eredményei viszont semmifé­le meglepetést nem hoztak. A baloldal elméletileg ösz- szesithetö szavazatai esélyt adnak Mitterrandnak egy esetleges győzelemhez a má­sodik fordulóban. Ám Gis­card mostani kis fölénye ugyancsak lehetőséget nyújt elnöki megbízatásának újabb hét évre szóló megújításá- hoz. ‘Éppen ezért az első forduló után a kővetkező két kulcskérdés merül fel: kire adják voksukat a kommunis­ta szavazók és mi lesz az RPR vezetőségének állás­pontja Giscard iránt? Ami az első kérdést ille­ti, az FKP KB mai ülésén vizsgálja meg a szavazatok visszaesésének okait. Geor­ges Marchais főtitkár egy rövid nyilatkozatából, Pierre Juquinnak, a part kb titká­rának a szavazást követő tv­wmmm Francois Mitterrand Ami a jobboldalt illeti, Giscard tábora is órákig feszült nyugtalanságban volt, mert- Chirac és vezérkara a szavazási eredmények isme- tetése után kétértelmű, sőt változatlanul erősen, kriti­kus magatartást tanúsított a jelenlegi elnökkel szemben. Hétfőn azonban Chirac már kijelentette, hogy csakis Giscardra szavaz, s a dialó­gust a két párt között hely-' re kell állítani. Magyarul: az RPR a legmagasabb árat követeli azért, hogy máso­dik fordulóban segítő kezet nyújtson Giscardnak, akinek az RPR szoros támogatása nélkül aligha van esélye a győzelemre. A francia politikai élet mostani örvénylésében azon­ban az összeadást művele­tek egyáltalán nem elegen­dőek a biztos következtetés­hez. A szavazó tömegekben trtíndenesetre két ellentétes meggondolás birkózik egy­mással. Az egyik a változás vágya, egy szociálisan igaz­ságos társadalom óhaja. A másik — ez főleg a nagyszá­mú középrétegre jellemző — egy radiltálisabb átalakulás­tól és a vele járó politikai, gazdasági összecsapásoktól való félelem. Hogy melyik meggondolás kerekedik fe­lül, azt csak május 10. után lehet megmondani, amikor eldől, ki lesz Franciaország elnöke a következő hét esz­tendőben. Gyakorlott, érettségizett gépírót azonnali belépéssel felveszünk Cím a kiadóban. (84561) lett a papírzsák! Értesítjük kedves vevőinket, hogy 1981. április 1. óla csak a teli papirzsak táp vásárlásakor számítanak fel az eladók zsákonként 3 forintot. Ha a tápot nem papírzsákban' hanem abból kimérve vásárolják meg, akkor csak a táp árát kell megfizetni. Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Kaposvár, Malom u. 10. (84569) I %

Next

/
Oldalképek
Tartalom