Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-28 / 98. szám

tak. Év végén kiosztják az iskola kiváló tanulója és az iskola kiváló osztálya címet, s ez ösztönző módszernek bizonyult. A két főiskolánkon jelen­tősen emelkedett azoknak a hallgatóknak a száma, akik bekapcsolódnak a tudomá­nyos diákköri tevékenység­be. Eredményeikre méltán büszkék. Három év alatt húsz első, tizenöt második és tizenhat harmadik helye­zést értek el országos verse­nyeken. A megye KISZ-eseinek kapcsolata tovább fejlődött az állami, társadalmi és tö­megszervezetekkel. A kül­döttgyűlésen munkájukat ér­tékelte Varga Péter, a me­gyei pártbizottság első tit­kára is. Elmondta, hogy jó­nak, kritikusnak, önkritikus­nak tartja a KISZ- esek beszámolóját, amely hű képet ad ifjúságunk hely­zetéről, gondolkodásmódjá­ról, problémáiról. Az V. öt­éves terv megvalósításában jelentős szerepe volt a dol­gozó fiataloknak, munkájuk­ra, helytállásukra továbbra is számítanak, ám még na­gyobb kezdeményezőkészsé­get várnak tőlük. A megyei pártbizottság.konkrét felada­tokat is megszabott a KISZ- esek számára. — A gazdasági építőmun­kában szükség van a fiata­lok segítségére, a követke­ző időszakban fontos felada­taink, közé tartozik a megyei kórház rekonstrukciója, s ehhez az ifjúság támoga­tását kérjük. Használják ki a helyi lehetőségeket a sza­bad idő helyes eltöltésére, főként a kisközségekben van több kezdeményezésre szük­ség. Alakítsanak ki szabad­időparkokat, s találják meg a formákat a közösség ösz- szekovácsolására. Segítsék a 'versenysport fejlesztését, az utánpótlás nevelését, az ér­telmiségi fiatalok pedig kez­deményezzenek minél több értékes, színvonalas progra­mot. Dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára, az ifjúsági szö­vetség Központi Bizottságá­nak üdvözletét tolmácsolta, s beszélt a kongresszus elő­készületeiről. — A kongresszusi levél hozzájárult ahhoz, hogy jó Arányos fejlesztés a Viticoopnál Több mint négy éve mű­ködik már a Viticoop-Bala- ton. Társaság, Megalakításá­nak fő célja az volt, hogy megállítsa Somogy szőlőte­rületeinek csökkenését és egészséges területfejlesztést indítson el. A társulás idő­közben komplex szőlő- és bortermelési rendszerré »nőtte ki magát«. A megalakuláskor csupán nyolc partner üzem rendel­kezett szőlőterülettel, hat gazdaságban egyáltalán nem voltak szőlőtermesztési ha­gyományok. A rendszer ösz- szes területe 1790 hektár volt; ebből 1120 a bogiári gesztorgazdaságé, 670 a part­ner üzemeké. A munkát te­hát a szőlöág'azat megterem- i tésével — új telepítésekkel, magasabb biológiai értékű fajták meghonosításával, korszerű, egységes technoló­gia bevezetésével — kellett kezdeni. 1980-ra a termelési rendszer szőlőterülete 2669 hektárra nőtt; az ötödik öt­éves terv telepítési program­ja ezzel megvalósult, A most induló hatodik öt­éves terv telepítési program­ja is jelentős, ám valamivel mérsékeltebb ütemű, mint a korábbi. A fajtaösszetételnél a keresleti tényezők alaku­lásának hatására előtérbe helyezik az illat» cc vörös fajtákat. A szőlőterületek nagyarányú fejlődésével az ötéves terv központi felada­ta most a közös borászati fejlesztés, az ágazat gépesí­tési színvonalának emelése. A telepítési program indu­lásakor a borászati üzem 15 ezer tonna szőlő feldolgozá­sára és az ebből nyert bor tárolására volt képes. A te­lepítések termőre fordulásá­val egyre nagyobb feldolgo­zókapacitásra lesz szükség — a rendszer területén 10— 12 tonna átlagtermést vár­nak hektáronként, s ez azt jelenti, hogy 1985-ig 30 ezer Ötvenezer koca átadását tervezik az idén országszer­te; előnyös feltételekkel he­lyezik ki az állatokat a kis­termelőkhöz, akik megfelelő tenyészanyaghoz jutnak és megalapozhatják a hizlalást. Az állatok átadását már megkezdték. A vemhes ko­casüldők vételárát a kister­melők később — ha úgy kí­vánják — állatokkal, mala­cokkal, süldőkkel, hízott ser­tésekkel téríthetik meg, te­hát nem kell az átvétellel egv időben fizetniük. A múlt évben főleg, az állatforgalmi tonna szőlő feldolgozására kell fölkészülni. Tavaly ezer ’ tonnára növelték a feldolgo­zó kapacitását — a szüret zavartalan lebonyolítása ér­dekében. A termőre fordu­lás ütemének megfelelőéin, az 1200 tonnás szintet akarják elérni. Növelik a feldolgozó- gépek számát, a kékszőlő na­gyobb aránya miatt az idén már beállítják a melegítéses vörösborkészítő vonalat — szüretkor már üzemelni fog. Természetesen a tárolóka­pacitás bővítésére is szük­ség van: 1985-ig a 30 ezer és húsipari vállalatok, to­vábbá a Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség foglalkozott a tenyészállatok ilyen formában történő ér­tékesítésével. A mezőgazda- sági nagyüzemek általában idegenkedtek az akcióban való részvételtől, mivel ál­lataik ellenértékét csak ké­sőbb kapták meg s többlet- kiadásaik is voltak. A MÉM most úgy rendelkezett, hogy a kihelyezésre vállalkozó mezőgazdasági nagyüzemek. állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek állatonként tonna szőlőből 240 ezer hek­toliter mustot nyernek, s ehhez 390 ezer hektoliteres tárolótérre lesz szükség, . a mostani 220 ezressel szem- .. ben. A feldolgozó bővítésé­hez a 25 millió forintot a Balatonboglári Állami Gaz­daság saját erőből biztosít­ja. A tárolótérbővítés első szakasza 77, a második vár­hatóan 42 millió forintba kerül. Ezt már a 'partnerek segítségével, jelentős hitel igénybe vételével kívánják megvalósítani. A partner üzemekben a termőre fordu­ló telepítések terméséből adódó eredménynövekedés szolgálja majd a hitelek fe­dezetét. ezer forint költségtérítés) kapnak. Továbbra is az akció ré­szesei maradnak természete­sen az adatforgalmi és hús­ipari üzemek, amelyeknek az akció lebonyolításában meg­határozó szerepük van, to­vábbá a felügyelőség is. Ez a szerv a tenyésztési munka ellenőrzéséért felel. Ha az állat nem váltja be a hozzá fűzött reményeket — termé­szetesen csakis akkor, ha ez á szállító hibájából követke­zik be — az állat fogadója kártérítést is kérhet , Állami Gazdaságban pfedig a bérezési rendszerre és az új termékelőáUítási technoló­giára dolgoztaik ki javasla­tot a FAT tagjai, s amit ja­vasoltak, már be is vezet­ték. Megyénk fiataljai a társa­dalmi munkákból is kiveszik részüket, ennek eredménye a kaposvári Kassa utcai óvo­da. Segítettek a fonyódliigeti ifjúsági és úttörőtábor lét­rehozásában, s kivették ré­szüket a nagyatádi szakmun­kásképző intézet tornatermé­nek fölépítéséből. Az őszi mezőgazdasági munkákban pótolhatatlan értékű a tanu­lófiatalok részvétele, bár a gazdaságok egy része még mindig nem teremtette meg a kellő föltételeket. A diá­kok alapvető kötelessége a tanulás, s ezt többségük be­csületesen végzi. A tanulmá­nyi mozgalomnak kedvező tapasztalatai vannak — er­ről számolt be az egyik bar­csi középiskolás fiú is a küldöttértekezleten. El­mondta, hogy igyekeztek ki­küszöbölni a túl sok admi­nisztrációt, s a mozgalomhoz tanulmányi verseny t kapcsol­ni. E. Előnyös feltételek, hatékony tenyésztés Á nagyatádi „Határőr" Forgatom a naplót, a leg­hitelesebb brigádkrónikát. Mellettem kazettás magneto­fon szól, s egy négy évvel ezelőtti találkozás emléke elevenedik föl. Szék sincs annyi a szobában, mint ahá- nyan összejöttünk ezen a péntek estén. A Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság 23. számú felügyelőségének, az­az a nagyatádi Határőr szo­cialista brigádnak minden tagja eljött a brigád vezető berzencei otthonába. Itt van Balogh Antal, Kollár István, Magyar Vendel, Maronics József, Sánta József, Kisgép czi József, ifjabb Magyar János és Horváth Ferenc alapító brigádtag, meg Pap Sándor építésvezető, sőt el­jött a kaposvári szakasz­mérnökségről a másik „fő­nök”, Horváth István is. Idézzük hát együtt a bri­gádkrónikát! A legutolsó napló tanúsá­ga szerint a kis közösséget tizenkilenc. éve nyolc ember alakította. Ma is ennyien vannak. A régiek közül né- hányan elmentek, s helyük­be újak jöttek. Olvasom az évszámot: 1962, s jegyezném is, de a brigádvezető, Rácz György menten kiigazít: nem akkor kezdődött... — Már 1959-ben megala­kult a brigád. Hogy miért szerepel akkor a naplónkban 1962? Nos, abban az évben hirdették meg a vízügynél a szocialista versenyt. Akkor még Petőfi brigádnak hív­tak bennünket, tíz éve vet­tük föl a Határőr nevet. Egyik társunk Somogyudvar- helyen lakik, mi, a többiek berzenceiek vagyunk, szóval határ menti emberek. Aztán sokat dolgoztunk a határ vonalán, hát ezért lettünk Határőr brigád... Rácz Györgyök hajnalban ébredő emberek. Korán jön a busz, hogy valamelyik na­gyobb „vizes” építkezéshez vigye a komplex brigádot. Néh anyuknak csak a hat ele­mije van meg, de mindany- nyian végeztek különböző tanfolyamokat, így vala­mennyien értenek a zsalu­záshoz, a betonvasszerelés- hez, a különböző Lakatos munkákhoz és a gépek ke­zeléséhez. Pap Sándor így fogalmazta meg: a „határ­őrökre” mindent rá lehet bízni. Rácz György még a művezetői feladatokat is el­látja; nem véletlen, hogy áp­rilis 4-én a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát vette át. Egy kis statisztika. A Ha­tárőr brigád 1962 óta két­szer zöldkoszorús, egyszer ezüst-, ötször pedig aranyko­szorús címet kapott. Négy­szer lettek az igazgatóság, háromszor pedig a szakma. kiváló brigádja. S most itt a legnagyobb elismerés.: ta­valyi munkájuk alapján ki­érdemelték a Központi Bi­zottság kongresszusi okleve­lét. Ma utaznak Pécsre va­lamennyien,! s az igazgató­ság ünnepségén veszik át a magas kitüntetést. Mit is csináltak tavaly? A nagy baráti víztározónál mű­tárgyat építettek. Barcson, a Rimya fölött, gyalogoshidat készítettek, majd a meder- biztosítási munkákon szor­goskodtak, Csurgón a vasút­nál ők csinálták a csatorná­zást és a saennyvíztisztító- műtárgyakat. Kezük munká­ját dicséri a berzencei. 40 tonna teherbírású közúti híd is... Tavaly a Körösök menti árvíz krónikájába nagy be­tűkkel került Hosszútok ne­ve. Átszakadt a gát, s már- már úgy tetszett, elkerülhe­tetlen á tragédia. Augusztus 1-én, éjjel 11 órákor riadóz­tatták a Határőr brigádot: két hétig voltak az árvíz­nél, ^Hosszútoknál. Az első nap váltás nélkül, huszon­négy órán át töltöttél! a ho­mokzsákokat. Mondják: ez volt az ötödik árvizük... — Mire a legbüszkébbek a nagyatádi „határőrök”? — A mi munkánk után még senkinek sem kellett dolgoznia. Az úgy jó, ahogy megcsináljuk. Ha ott a ne­vünk a betonban, azért fele­lősséget vállalunk... A brigádtagiok közül ha­tan alapítók, több mint húsz éve törzsigárdatagok. Bizony, megesett, hogy csábították őket ide is, oda is. Amikor megalakult a Délviép, három forinttal több órabért kínál­tak nekik — de nem mentek el. „Itt megbecsülnek ben­nünket, szeretjük a vezető­inket; hát kell-e ennél több?” Rácz Györgyök hajnalban ébredő emberek. Busz jön értük, hogy úttalan utakra vigye őket. Hóban, sárban, esőben, fagyban dolgoznak — becsülettel, mert így kí­vánja becsületük is, N. J. Küldöttértekezlet Kaposváron Számítunk a fiatalok helytállására Megválasztották a megyei KISZ-bizottságot Az egész országban nagy várakozás előzi meg a fia­talok körében a KISZ kö­zelgő X. kongresszusát. Ezt mutatja az év elején megje­lent kongresszusi levél vitá­ja is, az őszinte hangú, ön­kritikus írás a fiatalok nagy tömegét ösztönözte a véle­ményalkotásra, a gondok fel­vetésére, új ötletek, javas­latok elmondására. Bár az utóbbi években — mint a kongresszusi határozatter­vezet is megállapítja — nőtt a KISZ-tagok cselekvőképes­sége, mégis sok az idejét múlt forma, az ifjúsági szö­vetség sem mentes a bürok­ratikus vonásoktól. Ennek megváltoztatása, a mozga­lom megújhodása volt az egyik alapgondolata a va­sárnap tartott megyei KlSZ-küldöttgyűlésnek is, amelynek a kaposvári Killi­an György Ifjúsági és Úttö­rő-művelődési Központ adott otthont. Somogy fiatalságát 173 küldött képviselte, kö­zülük tizenhatan kaptak szót, A megyei KlSZ-bizott- ság beszámolójához Sárái Árpád, a Somogy megyei KISZ-bizottság első titkára szóbeli kiegészítést is fűzött. Beszélt az 1976 óta éltéit időszak eredményeiről, a fiatalok gazdasági munkájá­ról, a társadalmunkban el­foglalt helyükről, helytállá­sukról, gondjaikról, s az előttük álló feladatokról is. — Négy fontos teendőnk van: a mozgalom belső éle­te, népszerűbb kifejezéssel a mozgalom megújhodása, to­vábbá a munkásiíj úsággal való törődés, a szabad idő, az ötnapos munkahét, illet­ve a tizenévesek nevelése. Nem sikerült a társadalmi folyamatoknak, változások­nak megfelelően alakítani munkánkat. Figyelmen kí­vül hagytuk azt az alapvető tényt, hogy az életszínvonal mérsékeltebb ütemű fejlődé­sére ifjúságunk egyre érzé­kenyebben reagál. A pálya­kezdés és a családalapítás ismert gondjai, a • fiatalok gondolkodásmódjában köz­ponti helyre kerültek. Ért­hető igyekezettel törekednek arra, hogy jövőjüket anyagi­akkal is megalapozzák. Eköz­ben óhatatlanul lanyhul kö­rükben a mozgalmi élet, a közösségi lét és aktivitás iránti szükséglet. A munkásfiatalok körében a vártnál jóval lassabban nőtt a KISZ politikai, szer­vezeti befolyása. Ennek oka­it már ismerjük, a megyei első titkár a továbblépésről beszélt. — Mivel kell szembenéz­ni, mire kell felkészülni a jövő munkásosztályának? Minőségi munkavégzésre, nagyobb hatékonyságú mun­kára. A közéletiségre neve­lésben, a közéletben való részvétel igényének fölkelté­sében a. KISZ-neu nagyon komoly szerepe van. A gazdasági vezetők szinte valamennyi fórumon arról számolnak be, hogy elége­dettek a fiatalok munkájá­val, a kezdeményezőkészség­ről több példát is olvashat tunk a megyei KISZ-bi- zottság beszámoló jábam. A népgazdaság minden terüle­tén számítani lehet erre a korosztályra, a paksi atom­erőmű építésén 34 somogyi fiatal dolgozik eredménye­sen, s 11 -en vállalkoztak ar­ra, hogy kiveszik részüket az uszíy-ilimszki papír- és cellulózkombinát munkála­taiból. A GOV fiataljai az Adria kőolajvezeték, a KW és az Áfor ifjú dolgozói pe­dig a keleti termékvezeték fölött vállaltak védnökséget. A fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsának tevé­kenysége elősegítette a ter­mékszerkezet-változást és a műszaki kultúra növelését. Az elkészített pályamunkák kétharmadrészét alkalmaz­ták is a vállalatok. Megyénk az országban első volt a fia­tal agrárszakemberek taná­csának megszervezésében, eredményes tevékenységük példája a siófoki Sió Ter­melőszövetkezet, ahol a vál­lalati információszervezés javítására, a Balatonboglári légkörben ülhet össze a kongresszus, úgy látjuk, fo­kozott várakozás előzi meg. Olyan lépéseket szeretnénk tenni, az eddigi eredménye­ket figyelembe véve, melyek közelebb viszik a mozgal­mat a fiatalokhoz. Ezért fo­galmaztuk meg a levelet, ezért kérjük a véleménye­ket, javaslatokat, ezért akar­juk feltárni a legnagyobb gondokat. A megyei küldöttértekez­leten a KISZ megyei bizott­ságának első titkárává ismét Sárái Árpádot, titkárrá Ban­ka Margitot és Kwsz Józse­fet választották meg. Állást foglaltak a X. kongresszus határozattervezetéről, vala­mint elfogadták, a megyei KISZ-bizottság beszámoló­ját. A küldöttgyűlés részt­vevői megválasztották azokat a küldötteket, akik a kong­resszuson majd megyénk if­júságát képviselik. Kitüntetett brigádok SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom