Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
tak. Év végén kiosztják az iskola kiváló tanulója és az iskola kiváló osztálya címet, s ez ösztönző módszernek bizonyult. A két főiskolánkon jelentősen emelkedett azoknak a hallgatóknak a száma, akik bekapcsolódnak a tudományos diákköri tevékenységbe. Eredményeikre méltán büszkék. Három év alatt húsz első, tizenöt második és tizenhat harmadik helyezést értek el országos versenyeken. A megye KISZ-eseinek kapcsolata tovább fejlődött az állami, társadalmi és tömegszervezetekkel. A küldöttgyűlésen munkájukat értékelte Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára is. Elmondta, hogy jónak, kritikusnak, önkritikusnak tartja a KISZ- esek beszámolóját, amely hű képet ad ifjúságunk helyzetéről, gondolkodásmódjáról, problémáiról. Az V. ötéves terv megvalósításában jelentős szerepe volt a dolgozó fiataloknak, munkájukra, helytállásukra továbbra is számítanak, ám még nagyobb kezdeményezőkészséget várnak tőlük. A megyei pártbizottság.konkrét feladatokat is megszabott a KISZ- esek számára. — A gazdasági építőmunkában szükség van a fiatalok segítségére, a következő időszakban fontos feladataink, közé tartozik a megyei kórház rekonstrukciója, s ehhez az ifjúság támogatását kérjük. Használják ki a helyi lehetőségeket a szabad idő helyes eltöltésére, főként a kisközségekben van több kezdeményezésre szükség. Alakítsanak ki szabadidőparkokat, s találják meg a formákat a közösség ösz- szekovácsolására. Segítsék a 'versenysport fejlesztését, az utánpótlás nevelését, az értelmiségi fiatalok pedig kezdeményezzenek minél több értékes, színvonalas programot. Dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára, az ifjúsági szövetség Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta, s beszélt a kongresszus előkészületeiről. — A kongresszusi levél hozzájárult ahhoz, hogy jó Arányos fejlesztés a Viticoopnál Több mint négy éve működik már a Viticoop-Bala- ton. Társaság, Megalakításának fő célja az volt, hogy megállítsa Somogy szőlőterületeinek csökkenését és egészséges területfejlesztést indítson el. A társulás időközben komplex szőlő- és bortermelési rendszerré »nőtte ki magát«. A megalakuláskor csupán nyolc partner üzem rendelkezett szőlőterülettel, hat gazdaságban egyáltalán nem voltak szőlőtermesztési hagyományok. A rendszer ösz- szes területe 1790 hektár volt; ebből 1120 a bogiári gesztorgazdaságé, 670 a partner üzemeké. A munkát tehát a szőlöág'azat megterem- i tésével — új telepítésekkel, magasabb biológiai értékű fajták meghonosításával, korszerű, egységes technológia bevezetésével — kellett kezdeni. 1980-ra a termelési rendszer szőlőterülete 2669 hektárra nőtt; az ötödik ötéves terv telepítési programja ezzel megvalósult, A most induló hatodik ötéves terv telepítési programja is jelentős, ám valamivel mérsékeltebb ütemű, mint a korábbi. A fajtaösszetételnél a keresleti tényezők alakulásának hatására előtérbe helyezik az illat» cc vörös fajtákat. A szőlőterületek nagyarányú fejlődésével az ötéves terv központi feladata most a közös borászati fejlesztés, az ágazat gépesítési színvonalának emelése. A telepítési program indulásakor a borászati üzem 15 ezer tonna szőlő feldolgozására és az ebből nyert bor tárolására volt képes. A telepítések termőre fordulásával egyre nagyobb feldolgozókapacitásra lesz szükség — a rendszer területén 10— 12 tonna átlagtermést várnak hektáronként, s ez azt jelenti, hogy 1985-ig 30 ezer Ötvenezer koca átadását tervezik az idén országszerte; előnyös feltételekkel helyezik ki az állatokat a kistermelőkhöz, akik megfelelő tenyészanyaghoz jutnak és megalapozhatják a hizlalást. Az állatok átadását már megkezdték. A vemhes kocasüldők vételárát a kistermelők később — ha úgy kívánják — állatokkal, malacokkal, süldőkkel, hízott sertésekkel téríthetik meg, tehát nem kell az átvétellel egv időben fizetniük. A múlt évben főleg, az állatforgalmi tonna szőlő feldolgozására kell fölkészülni. Tavaly ezer ’ tonnára növelték a feldolgozó kapacitását — a szüret zavartalan lebonyolítása érdekében. A termőre fordulás ütemének megfelelőéin, az 1200 tonnás szintet akarják elérni. Növelik a feldolgozó- gépek számát, a kékszőlő nagyobb aránya miatt az idén már beállítják a melegítéses vörösborkészítő vonalat — szüretkor már üzemelni fog. Természetesen a tárolókapacitás bővítésére is szükség van: 1985-ig a 30 ezer és húsipari vállalatok, továbbá a Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség foglalkozott a tenyészállatok ilyen formában történő értékesítésével. A mezőgazda- sági nagyüzemek általában idegenkedtek az akcióban való részvételtől, mivel állataik ellenértékét csak később kapták meg s többlet- kiadásaik is voltak. A MÉM most úgy rendelkezett, hogy a kihelyezésre vállalkozó mezőgazdasági nagyüzemek. állami gazdaságok és termelőszövetkezetek állatonként tonna szőlőből 240 ezer hektoliter mustot nyernek, s ehhez 390 ezer hektoliteres tárolótérre lesz szükség, . a mostani 220 ezressel szem- .. ben. A feldolgozó bővítéséhez a 25 millió forintot a Balatonboglári Állami Gazdaság saját erőből biztosítja. A tárolótérbővítés első szakasza 77, a második várhatóan 42 millió forintba kerül. Ezt már a 'partnerek segítségével, jelentős hitel igénybe vételével kívánják megvalósítani. A partner üzemekben a termőre forduló telepítések terméséből adódó eredménynövekedés szolgálja majd a hitelek fedezetét. ezer forint költségtérítés) kapnak. Továbbra is az akció részesei maradnak természetesen az adatforgalmi és húsipari üzemek, amelyeknek az akció lebonyolításában meghatározó szerepük van, továbbá a felügyelőség is. Ez a szerv a tenyésztési munka ellenőrzéséért felel. Ha az állat nem váltja be a hozzá fűzött reményeket — természetesen csakis akkor, ha ez á szállító hibájából következik be — az állat fogadója kártérítést is kérhet , Állami Gazdaságban pfedig a bérezési rendszerre és az új termékelőáUítási technológiára dolgoztaik ki javaslatot a FAT tagjai, s amit javasoltak, már be is vezették. Megyénk fiataljai a társadalmi munkákból is kiveszik részüket, ennek eredménye a kaposvári Kassa utcai óvoda. Segítettek a fonyódliigeti ifjúsági és úttörőtábor létrehozásában, s kivették részüket a nagyatádi szakmunkásképző intézet tornatermének fölépítéséből. Az őszi mezőgazdasági munkákban pótolhatatlan értékű a tanulófiatalok részvétele, bár a gazdaságok egy része még mindig nem teremtette meg a kellő föltételeket. A diákok alapvető kötelessége a tanulás, s ezt többségük becsületesen végzi. A tanulmányi mozgalomnak kedvező tapasztalatai vannak — erről számolt be az egyik barcsi középiskolás fiú is a küldöttértekezleten. Elmondta, hogy igyekeztek kiküszöbölni a túl sok adminisztrációt, s a mozgalomhoz tanulmányi verseny t kapcsolni. E. Előnyös feltételek, hatékony tenyésztés Á nagyatádi „Határőr" Forgatom a naplót, a leghitelesebb brigádkrónikát. Mellettem kazettás magnetofon szól, s egy négy évvel ezelőtti találkozás emléke elevenedik föl. Szék sincs annyi a szobában, mint ahá- nyan összejöttünk ezen a péntek estén. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 23. számú felügyelőségének, azaz a nagyatádi Határőr szocialista brigádnak minden tagja eljött a brigád vezető berzencei otthonába. Itt van Balogh Antal, Kollár István, Magyar Vendel, Maronics József, Sánta József, Kisgép czi József, ifjabb Magyar János és Horváth Ferenc alapító brigádtag, meg Pap Sándor építésvezető, sőt eljött a kaposvári szakaszmérnökségről a másik „főnök”, Horváth István is. Idézzük hát együtt a brigádkrónikát! A legutolsó napló tanúsága szerint a kis közösséget tizenkilenc. éve nyolc ember alakította. Ma is ennyien vannak. A régiek közül né- hányan elmentek, s helyükbe újak jöttek. Olvasom az évszámot: 1962, s jegyezném is, de a brigádvezető, Rácz György menten kiigazít: nem akkor kezdődött... — Már 1959-ben megalakult a brigád. Hogy miért szerepel akkor a naplónkban 1962? Nos, abban az évben hirdették meg a vízügynél a szocialista versenyt. Akkor még Petőfi brigádnak hívtak bennünket, tíz éve vettük föl a Határőr nevet. Egyik társunk Somogyudvar- helyen lakik, mi, a többiek berzenceiek vagyunk, szóval határ menti emberek. Aztán sokat dolgoztunk a határ vonalán, hát ezért lettünk Határőr brigád... Rácz Györgyök hajnalban ébredő emberek. Korán jön a busz, hogy valamelyik nagyobb „vizes” építkezéshez vigye a komplex brigádot. Néh anyuknak csak a hat elemije van meg, de mindany- nyian végeztek különböző tanfolyamokat, így valamennyien értenek a zsaluzáshoz, a betonvasszerelés- hez, a különböző Lakatos munkákhoz és a gépek kezeléséhez. Pap Sándor így fogalmazta meg: a „határőrökre” mindent rá lehet bízni. Rácz György még a művezetői feladatokat is ellátja; nem véletlen, hogy április 4-én a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át. Egy kis statisztika. A Határőr brigád 1962 óta kétszer zöldkoszorús, egyszer ezüst-, ötször pedig aranykoszorús címet kapott. Négyszer lettek az igazgatóság, háromszor pedig a szakma. kiváló brigádja. S most itt a legnagyobb elismerés.: tavalyi munkájuk alapján kiérdemelték a Központi Bizottság kongresszusi oklevelét. Ma utaznak Pécsre valamennyien,! s az igazgatóság ünnepségén veszik át a magas kitüntetést. Mit is csináltak tavaly? A nagy baráti víztározónál műtárgyat építettek. Barcson, a Rimya fölött, gyalogoshidat készítettek, majd a meder- biztosítási munkákon szorgoskodtak, Csurgón a vasútnál ők csinálták a csatornázást és a saennyvíztisztító- műtárgyakat. Kezük munkáját dicséri a berzencei. 40 tonna teherbírású közúti híd is... Tavaly a Körösök menti árvíz krónikájába nagy betűkkel került Hosszútok neve. Átszakadt a gát, s már- már úgy tetszett, elkerülhetetlen á tragédia. Augusztus 1-én, éjjel 11 órákor riadóztatták a Határőr brigádot: két hétig voltak az árvíznél, ^Hosszútoknál. Az első nap váltás nélkül, huszonnégy órán át töltöttél! a homokzsákokat. Mondják: ez volt az ötödik árvizük... — Mire a legbüszkébbek a nagyatádi „határőrök”? — A mi munkánk után még senkinek sem kellett dolgoznia. Az úgy jó, ahogy megcsináljuk. Ha ott a nevünk a betonban, azért felelősséget vállalunk... A brigádtagiok közül hatan alapítók, több mint húsz éve törzsigárdatagok. Bizony, megesett, hogy csábították őket ide is, oda is. Amikor megalakult a Délviép, három forinttal több órabért kínáltak nekik — de nem mentek el. „Itt megbecsülnek bennünket, szeretjük a vezetőinket; hát kell-e ennél több?” Rácz Györgyök hajnalban ébredő emberek. Busz jön értük, hogy úttalan utakra vigye őket. Hóban, sárban, esőben, fagyban dolgoznak — becsülettel, mert így kívánja becsületük is, N. J. Küldöttértekezlet Kaposváron Számítunk a fiatalok helytállására Megválasztották a megyei KISZ-bizottságot Az egész országban nagy várakozás előzi meg a fiatalok körében a KISZ közelgő X. kongresszusát. Ezt mutatja az év elején megjelent kongresszusi levél vitája is, az őszinte hangú, önkritikus írás a fiatalok nagy tömegét ösztönözte a véleményalkotásra, a gondok felvetésére, új ötletek, javaslatok elmondására. Bár az utóbbi években — mint a kongresszusi határozattervezet is megállapítja — nőtt a KISZ-tagok cselekvőképessége, mégis sok az idejét múlt forma, az ifjúsági szövetség sem mentes a bürokratikus vonásoktól. Ennek megváltoztatása, a mozgalom megújhodása volt az egyik alapgondolata a vasárnap tartott megyei KlSZ-küldöttgyűlésnek is, amelynek a kaposvári Killian György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központ adott otthont. Somogy fiatalságát 173 küldött képviselte, közülük tizenhatan kaptak szót, A megyei KlSZ-bizott- ság beszámolójához Sárái Árpád, a Somogy megyei KISZ-bizottság első titkára szóbeli kiegészítést is fűzött. Beszélt az 1976 óta éltéit időszak eredményeiről, a fiatalok gazdasági munkájáról, a társadalmunkban elfoglalt helyükről, helytállásukról, gondjaikról, s az előttük álló feladatokról is. — Négy fontos teendőnk van: a mozgalom belső élete, népszerűbb kifejezéssel a mozgalom megújhodása, továbbá a munkásiíj úsággal való törődés, a szabad idő, az ötnapos munkahét, illetve a tizenévesek nevelése. Nem sikerült a társadalmi folyamatoknak, változásoknak megfelelően alakítani munkánkat. Figyelmen kívül hagytuk azt az alapvető tényt, hogy az életszínvonal mérsékeltebb ütemű fejlődésére ifjúságunk egyre érzékenyebben reagál. A pályakezdés és a családalapítás ismert gondjai, a • fiatalok gondolkodásmódjában központi helyre kerültek. Érthető igyekezettel törekednek arra, hogy jövőjüket anyagiakkal is megalapozzák. Eközben óhatatlanul lanyhul körükben a mozgalmi élet, a közösségi lét és aktivitás iránti szükséglet. A munkásfiatalok körében a vártnál jóval lassabban nőtt a KISZ politikai, szervezeti befolyása. Ennek okait már ismerjük, a megyei első titkár a továbblépésről beszélt. — Mivel kell szembenézni, mire kell felkészülni a jövő munkásosztályának? Minőségi munkavégzésre, nagyobb hatékonyságú munkára. A közéletiségre nevelésben, a közéletben való részvétel igényének fölkeltésében a. KISZ-neu nagyon komoly szerepe van. A gazdasági vezetők szinte valamennyi fórumon arról számolnak be, hogy elégedettek a fiatalok munkájával, a kezdeményezőkészségről több példát is olvashat tunk a megyei KISZ-bi- zottság beszámoló jábam. A népgazdaság minden területén számítani lehet erre a korosztályra, a paksi atomerőmű építésén 34 somogyi fiatal dolgozik eredményesen, s 11 -en vállalkoztak arra, hogy kiveszik részüket az uszíy-ilimszki papír- és cellulózkombinát munkálataiból. A GOV fiataljai az Adria kőolajvezeték, a KW és az Áfor ifjú dolgozói pedig a keleti termékvezeték fölött vállaltak védnökséget. A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának tevékenysége elősegítette a termékszerkezet-változást és a műszaki kultúra növelését. Az elkészített pályamunkák kétharmadrészét alkalmazták is a vállalatok. Megyénk az országban első volt a fiatal agrárszakemberek tanácsának megszervezésében, eredményes tevékenységük példája a siófoki Sió Termelőszövetkezet, ahol a vállalati információszervezés javítására, a Balatonboglári légkörben ülhet össze a kongresszus, úgy látjuk, fokozott várakozás előzi meg. Olyan lépéseket szeretnénk tenni, az eddigi eredményeket figyelembe véve, melyek közelebb viszik a mozgalmat a fiatalokhoz. Ezért fogalmaztuk meg a levelet, ezért kérjük a véleményeket, javaslatokat, ezért akarjuk feltárni a legnagyobb gondokat. A megyei küldöttértekezleten a KISZ megyei bizottságának első titkárává ismét Sárái Árpádot, titkárrá Banka Margitot és Kwsz Józsefet választották meg. Állást foglaltak a X. kongresszus határozattervezetéről, valamint elfogadták, a megyei KISZ-bizottság beszámolóját. A küldöttgyűlés résztvevői megválasztották azokat a küldötteket, akik a kongresszuson majd megyénk ifjúságát képviselik. Kitüntetett brigádok SOMOGYI NÉPLAP