Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-23 / 94. szám
Tizenháromezer ember vallja szűkebb pátriájának Nagyatádot. A somogyi kisvárosban tíz év alatt 2500-zal nőtt a lakók száma. A fiatal város egyre többet nyújt fiatal polgárainak. Egy 1939-ben készült ismertető szerint Nagyatád »gyári üzeme: egy áramelosztó telep, egy téglagyár, egy motoros malom«. Ma világszerte ismert az itt készülő cérna, sok országba jutnak el a konzervgyár termékei, s egyre többet hallat magáról a legfiatalabb gyár, a Danuvia is. Alkotótelepének híre bejárta Európát: szoborparkja sok ezer látogatót vonz évente. Aki eljön ide, magával visz egy darabot a városból is: parkjainak hangulatát, formálódó — sok tekintetben új — arcát. Mindazt megőrzi a látogató, amit a nagyatádiak szeretettel, ragaszkodással alkottak a városban. Erről a ragaszkodásról, a kis és nagy közösségek terveiről szól mai összeállításunk. Város lett valóban Házassági évforduló Köteles Erzsébet házassága a nevezetesebbek közé tartozik 'Nagyatádon. Az ainya- könyv tanúsága szerint 1971- ben ő és Varga László a tizenhetedikként mondta ki a boldogító igent. Attól híres Köteles Erzsébet házassága, hogy az anyakönyv tizenhetei száma egyben azt is jelenti, hogy ők kötöttek házasságot először a várossá avatás után. A Honvéd utcában nem. kell sokáig keresni Vargáék házát; a takaros, de még vakolatlan épület verandáján a fiatalasszony takarít. Nemcsak húsvét előtt, az ünnep után is akadt munkája. Var- gáné három műszakban dolgozik a konzervgyárban. SzeKapcsolatok A Pamutfonó-ipari Vállalat Nagyatádi . Cérnagyárának jreg falai között új gépeken iolgoznak az emberek. A rsaknam ezer munkás hagyományt folytató közösséget alkot: a gyors pergésű orsók cözött mindig vállalkozó izellemű emberek dolgoztak. \z elmúlt években a rekonstrukció különösen próbára tette a munkásokat: így kellett a gépcseréket, az ípületátalakításokat végrehajtani, hogy a termékeken, i határidőkön ne vegye ész- •e a vevő, milyen munka fo- yik a gyárban. A feladatot sikerrel oldották meg, s a január 1-én gyárrá fejlődött izem soha még ennyi cér- 3 át nem küldött a piacra, mint tavaly és az idén. Az orsókat őrző gyárkeríKérdezzük: mire büszkék leginkább? S a feleletekből ilyen sorrend alakul ki: a nagyatádi gyárakra, a város sok zöldjére, az alkotótelepre. Mindarra, ami munkájuk gyümölcse. S mi az, amit szeretnének jobbá tenni, amin változtatni kívánnák? Elsőként a megyével, az országgal, a világgal való távközlési kapcsolatot javítanák. Aztán a közműhálózat bővítése következik a sorban, majd az ivóvíz, hogy ne legyen fennakadás. Ezt a városi utcák burkolata követi. Nagy feladatok, de megoldásukhoz egy egész város kínál magától értetődő segítséget. rencs-és véletlen, hogy otthon van ő is, a férje is. Varga László ugyanis a cémagyár- ba jár két műszakban. Ritkán történik meg, hogy mindketten együtt lehetnek. Tíz évvel ezelőtti képeslapot szorongatok a kezemben. Idézzünk csak belőle. Mit is mondtak akkor Vargáék? »... szeretnénk, ha házasságunk tartós, tartalmas és kellemes maradna. Ehhez viszont a lakáson, a munkalehetőségen és a jó áruellátáson túl az is kellene, hogy legyen hol szórakozni. Hiszen még fiatalok vagyunk. Az új bár árait azonban nem a mi zsebünkhöz mérték ...« Vargáék mosolyognak az akkor mondottakon. Szórakozás? Fiatalok voltak, ma gondokkal teli felnőttek. Felépült végre a házuk, azt szeretnék berendezni. No meg ott van Lacika. Most jár az elsőbe. Aztán a kertben is akad tennivaló, főképpen ilyenkor tavasszal. Varga László meséli: próbálkozott a nyúltenyésztéssel, de abbahagyta. Most csinálják az új kerítést az udvar végében, ha meglesz, akkor baromfit akarnak tartani. Mit adott az elmúlt tíz év Vargáéknak? Látszólag keveset, de mégis sokat. Mert egyikük munkahelye sem változott a tíz év alatta pém költöztek el a városból, hisz hozzájuk nőtt az. Még a Honvéd utcát sem- hagyták cserben. A szülőknél laktak három házzal odébb. Ennyi az, ami változatlan. S amivel több lett az életük, az a ház meg Lacika. És még valami. A várossal együtt felnőtté értek. A gondok? A tíz év előttiek nagyrészt megmaradtak. Igaz, hogy van a szomszédjukban egy új ABC- áruház, de mindent nem kapni meg. A Honvéd utcától messze 'a város szíve. De hiá: bal is ülnek kerékpárra, ott . sem mindig találják meg, amit keresnek. Hogyan is mondták tíz év előtt ? »... a jó áruellátás ...« Hát igen. Erre bizony szükség,lenne. Vargáné azt mondja, egy áruház kellene Nagyatádnak. »Szép és tágas legyen, hogy ne kelljen tülekedni, hogy ne lökjék föl egymást az emberek, hogy valóban vásárolni lehessen...« Varga László egyetértőén hallgatja feleségét. Szerinte is egy áruház kellene a városnak. És még mi? »Más minden megvan.« Vargáék háznézőbe hívnak. Büszkék birodalmukra, a tíz óv egyik legnagyobb eredményére. A fiatalasszony közben elpanaszolja, hogy még nem. jutott idő a padlás szigetelésére, az olajkályha helyett központi fűtés is kellene, aztán a házat is be kellene vakolni... Szóval akad még munka, de idővel minden megoldódik, hisz még fiatalok. Akárcsak a szívükhöz nőtt város. Serkentő türelmetlenség A tanács fejlesztésre fordítható minden tizedik forintjához egy forint .értékű társadalmi munkát adtak a nagyatádiak, mégpedig úgy, hogy szóvá tették, mire lenne a szűkebb környezetnek — az utcának vagy a városrésznek — szüksége, és szám. ba vették, hogy ehhez mivel járulnak hozzá az ott élő emberek. így készült el a henészi városrész általános iskolájához a járda. Az Ady utcában egy hét végén maguk a lakók készítették el az utat: a tanács csak az anyagot adta hozzá, a költségvetési üzém pedig egy betonkeverőt vitt a helyszínre. Még „művezető” is akadt: az utcában lakó szakemberek irányították a munkát. A Danuvia dolgozói maguk . javasolták: készítsenek játszóteret a gyerekeknek, s munkaidő után mindent megcsináltak, amire a gyerekeknek ott szükségük volt. Azt mondják, ha valaki javaslatot tesz, a legrégibb nagyatádi vagy a legöregeuo utca nevében beszél. A minden tizedik forinthoz adott újabb egy forint azt bizonyítja: sok a legrégibb nagyatádi, s a fiatal városban egyre több a legöregebb utca. A társadalmi munkának rangja van a városban. így készült el a sporttelep. Az önkéntes segítők nélkül a s zob rás z-alkot ótf lep sem tartana ott, ahol most van. Juhász Sándor tanácselnök-helyettes azt mondja: — Tapasztaljuk, hogy a maguk teremtette értékekre jobban vigyáznak az emberek. Erre a mondatra megcsör- ren az íróasztalon a telefon. A vonal másik végén Tor- ják Vincéné, a cérnagyár pártvezetőségének a titkára. Hallani, ahogy füstölög: az Aradi utcában van egy csőtörés. A viz hetek óta folyik. Igaz, hogy a bolt — amelynek udvarán folyik a víz — fizeti a számlát, de így is kár: Nagyatádnak kevés az ivóvize. A gyár dolgozói, az utca lakói nem tudják szó nélkül elviselni ezt. Nagyatádon mindent ész- revesznek és szóvá tesznek az emberek: tettekre serkentő türelmetlenségük a város arcán is meglátszik. test körülölelte a város: családi házak között dolgoznak a gépek. A gyárkapu nem választja el, hanem összeköti Nagyatáddal az üzemet. Boltot nyitottak itt, hogy a teljes termékválasztékot kínálni tudják. Amikor óvodára volt szüksége a városnak, megint csak segített a cérnagyár. Épületet alakították át, s egy gondot megoldottak vele: jó környezetbe kerültek az apróságok. A város más üzemeiben és a cérnagyárban nyugodtabban dolgoznak azóta az édesanyák. Az itt tevékenykedő emberekre mindig számítani lehet: a város szépítését sok ötlettel szorgalmazó társadalmi szervezet tagjainak jelentős részét a cémagyári munkások adják. A korszerű gépek között korszerűen gondolkodó emberek dolgoznak. fi tér változásai Szeretjük árnyas fáit, megcsodáljuk szobrait és nap nap után szebbnek látjuk. Aki egyszer itt járt, az nem feledi él. A könyvtárban régi újságok őrzik a Széchenyi tér történetét. Háromnegyed százada kapott villanyt a környék, s a tiszti orvos javaslatára tetőt húztak az árnyas fák védte gyógyforrás fölé. Tegnapelőtt még rózsaszínű volt a sarokház a könyvtárral szemben, ma pedig tengerkék. A múlt héten a könyvtár csúnya sárga volt, ma a legszebb.zöld színében pompázik. A kisegítő iskola melletti alacsony, de formájával hivalkodó épület sem volt mindig püspöklila. Most vakolták újra és festették, mint a tér többi házát Volt aki dühödten magyarázott, amikor meglátta a presszó tarka épületét. Nem .nagyatádi volt. Itt a városban mindenki szereti a színeket, szereti a Széchenyi teret. Viták sora előzte meg a Széchenyi tér felújításáról szóló döntést. Munkások, értelmiségiek mondtak véleményt. Ahogy ők akarták, úgy történt: a Széchenyi tér megmarad. Öreg házai közül csak azt bontják le, amelyik menthetetlen. Helyükre a tér hangulatához illőt építenek. A Széchenyi tér nem tűnhet el,, nem lehet más, mint amilyen, mert a város lakói szeretik házait, árnyat adó fáit, gyógyvizét és most már színei-t is. Ezekkel a színekkel a város is gazdagabb lesz. Á holnap tervei Mikor lesz igazán város egy település? — Formailag akkor, amikor azzá nyilvánítják — mondja Hamvas János, a városi pártbizottság első titkára. — Valójában pedig akkor, amikor funkciójának megfelelő szintű ellátást képes biztosítani a lakossága és a vonzáskörzetében élő emberek számára, vagyis munkahelyet kinál, megszervezi a kulturális, egészség- ügyi ellátást. tottak kellemesebbé tenni. Célcsoportos laikás nem készül annyi, mint az elmúlt tervidőszakban, a lakásépítés üteme azonban — a magánerő felhasználásával — gyorsul: a következő öt évben több család költözhet új otthonba, mint az elmúlt tervidőszakban. Minden eddiginél nagyobb lehetőség kínálkozik a meglevő állomány korszerűsítésére, véglegesen és megnyugtatóan kívánjuk megoldani a víz— így szemlélve mindenképpen város már Nagyatád? — Várossá avatásakor egyes területeken alkalmas volt már a funkciók ellátására. Más területeken pedig megkezdődött a fejlesztés. Tíz évvel ezelőtt már munkahelyet biztosított az itt élő és a vonzáskörzetbe tartozó települések lakóinak. Az emberek döntő része akkor az iparban dolgozott. Azóta is volt új munkahelyeket jelentő fejlesztés: ide települt például a Danuvia gyára és rekonstrukciót hajtottak végre a cérnagyárban. Közben azonban olyan létesítmények készültek el, mint a kórház, fejlődött a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat. Ennek hatására módosult a foglalkoztatás szerkezete: az ipari település ipari jellegű vegyes településsé vált. Ez a változás az emberek életkörülményeit jelentősen befolyásoló tényező. Mára az 1970-ben még hiányzó városi funkciók is kialakultak. — Mit ígér a következő középtávú terv? — Célkitűzései az emberek életkörülményeit hiya« ellátást: tovább korszerűsítjük a hálózatot, kutakat £ú- ratunk, tárolót építtetünk. A kereskedelemben a megyei forgalomnövekedést meghaladó ütem korszerűsítéseket, átrendezéseket sürget. — Sok jelzőt kapott Nagyatád. Az egyik: a parkok városa. — Tíz év alatt négyszeresére nőtt a zöldterület, s ez a várost szerető emberek munkájának a gyümölcse: parkosításra, csemeteülte- té&re mindig van vállalkozó. A Rinya-parton a készülő víztároló környékét ugyancsak társadalmi munkában rendezzük. — A i városban sok a nőket foglalkoztató munkahely. — Éppen ezért szerepel a tervek között, hogy a Da- nuviában — fejlesztésekkel — a szakképzett férfiak részére biztosítunk új munkahelyeket.