Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-23 / 94. szám
Több fesz a hentesáru Új vágóhíd és húsüzem Láhodon A Dél-somogyi Állami Gazdaság vágóhidat és hús-' feldolgozó üzemet létesített Lábodon. — Elsősorban az ellátás javítása a célunk, főként Nagyatád élelmiszerüzleteinek hentesáru-választékát alkarjuk bővíteni. De szállítunk termékeinkből Barcsra, Kaposvárra, a Balatonra és igény szerint Somogy más területeire is — tájékoztatott Vojkovics Gyula, a gazdaság értékesítési főosztályának a vezetője. Az ötmilliós költséggel létesített üzemben minden megvan, amit a mai igények, előírások megkövetelnek. Mindenütt fehér csempe, a dolgozók fehér ruhát, gumicsizmát viselnék. Négy hatalmas hűtőkamra egyszerre 15 tonna hús és húskészítmény tárolására alkalmas. Van külön, sózó- és pácolóhelyiség is. A számítások szerint évi 13 ezer sertés és 700—800 marha vágására, feldolgozására alkalmas az üzem. Az idén 100 tonna töltelékáru készül. Termékeikből hús- vétra már több nagyatádi élelmiszerbolt kapott. Különleges készítményeik is vannak, többek között a falusi kolbász, a dél-somogyi csípős-paprikás kolbász és a juhbélbe töltött virsli, melyből az idén, 100 mázsát készítenek. Ebben az évben 100 tonna töltelékárut gyártanak. A fogyasztási szövetkezeteken kívül szállítási szerződést kötnek a megy ei élelmiszerkiskereskedelmi vállalattal is. A gazdaság saját telepein hizlalt állatokat vágják le, dolgozzák fel. Szellemi export Dél-somogyi technológiával termelik a burgonyát Csehszlovákiában Az régóta nyilvánvaló, hogy egy nyersanyagban és energiában behozatalra szoruló kis országban korántsem a gépóriások exportja a leggazdaságosabb, sokkal inkább a viszonylag kevés anyagot igénylő, ugyanakkor nagy szellemi energiával és élőmunka-ráfordítással előállított termékeké. Könnyű belátni, hogy például a „dollárkitermelés” gazdaságosságát tekintve még jobb lehetőség a szellemi export. Legnagyobb és némiképp megkésve fölfedezett lehetőségünk ez ma. Egy-egy jó ötlet, találmány vagy kutatási eredmény önmagában is milliókat hozhat és hoz. A szellemi exportlehetőségek kihasználásában eddig a mezőgazdaság kínálja a legtöbb jó példát. Az ágazatnak az utóbbi évtizedben elért — Európa —, több esetben világszerte figyelmet keltő — eredményei jó alapot teremtettek a termelési technológiák, sőt komplex mezőgazdasági rendszerek exportjához. Ezt a kedvező nemzetközi megítélést és az — elsősorban a szocialista és fejlődő országokból jelentkező — igényeket látva vállalkozott az Agrober 1979-ben a hazai élelmiszer-gazdasági termelési rendszerek kivitelére. Az első két év eredményei rendkívül biztatóak. 1979-ben 5,8, tavaly pedig 6,5 millió dollár volt szellemi expor tunk jövedelme. Az idén ez várhatóan meghaladja a 7 millió dollárt Mexikóban tavaly ezer hektáron alkalmazták a bajai kukoricatermesztési technológiát. öt tonnát meghaladó átlageredményt értek el, amely több mint kétszerese az ottani termésátlagnak. Az idén már három 500 hektáros farmon folyik a munika. A bajai mellett már * szekszárdi és nádudvari rendszerek is képviseltetik magukat. Irakban az 5200 hektáros A! Suwajb farm fejlesztését alapozták magyar technológiákra. A farm leendő vezetőit is nálunk képezték ki, Bagdad körzetében egy 200 millió darab hallárva előállítására alkalmas halkeltető állomás épül magyar tervek alapján. Dél-Jemenben 80 milliós kapacitású tojótelep épül, melyet tenyjészanyaggal, speciális takarmánykeverékkel és állategészségügyi felszerelésekkel is hazánkból látnak el. Algériában a baromfitenyésztés országos középtávú programját dolgozzák ki magyar szakemberek. Nigériában csaknem 8 millió dolláros baromfitelepi beruházás készül magyar irányítással. Az évente 1,3 millió broilert előállító telephez egy takarmánykeverő üzem, egy vágóhíd és egy hütőház tervei is elkészültek. A líbiai kormány rendkívül széles körben igényli a magyar eljárásokat. A szőlő- és gyümölcstelepítéstől a tudományos kutatóbázisok megszervezéséig a legkülönfélébb mezőgazdasági ágazatokban várnak kölcsönösen előnyös együttműködést. A szocialista országok elsősorban növénytermesztési rendszereink iránt érdeklődnek. Ezekbe az országokba az idén mintegy 7 millió rubel értékű „szellemi tőkét” exportálunk. , Bulgáriában bajai tapasztalatok alapján termelik a kukoricát. míg a bábolnai IKR rendszerét Csehszlovákiában alkalmazzák több mint 10 ezer hektáron. Ugyancsak itt hasznosítják a Dél-somogyi Állami * Gazdaság somogyi burgonyatermesztési rendszerét. E technológiai kivitelünk új kapukat nyit meg mezőgazdasági gépgyártásunk előtt is. Az itt csak vázolt eredményeink a tőkés országokban is figyelmet ébresztettek. Példa erre hogy Európa legnagyobb mezőgazdasági tervező-beruházó vállalkozásának, a francia Sodcteknek az igazgatója a minap irt alá együttműködési megállapodást az Agrober vezérigazgatójával egy harmadik piacon történő közös fellépésre. Szinte beláthatatlanok a lehetőségek, melyeket a hasonló egyezmények számunkra a jövőben jelentenek. B. F. Eltartjuk vagy megtűrjük a vadakat? Vita a károkról, a megelőzósröl Elgondoltam, mennyivel pezsgőbb lehetett volna az amúgy is élénk vita, ha ezen az összejövetelen a somogyi állami , gazdaságok, termelő- szövetkezetek illetékes vezetői, szakemberei is részt vesznek. A téma ugyanis méltán váltott volna ki ennél szélesebb körű érdeklődést, minthogy azonban a tanácskozást az Országos Erdészeti Egyesület Somogy megyei csoportja rendezte tegnap Kaposvárom a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tanácstermében, és a mezőgazdasági nagyüzemekben nem sok egyesületi tag dolgozik, a rendezvény ezért nem lehetett ennél népesebb. Az erdei és a mezőgazda- sági vadkárokról, illetve ezek csökkentésének lehetőségeiről volt szó, s Czebe Gyula, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyeleti főosztályának főelőadója mondott vitaindítót. Átfogó képet adott arról, miként alakult hazánkban a régi időktől napjainkig a vadtartó és a mezögazdáJko- dó »viszonya«; mire kellett ügyelniük és hogyan rendezték egymás között problémáikat. Már a XVIII. században rendelet intézkedett a termelőnek okozott kár megtérítéséről, jóllehet akkoriban nem annyira a vad Volt a ludas a kárban, inkább a vadászattal járó pusztítás voit tetemes. A felszabadulás után a vad állami tulajdonba került, és jogszabály mondta ki, hogy a vadkárért a vadászati terület mindenkori használója felek A korábbi egyezke- déses megoldás hélyett államigazgatási útra keitiIt a kárrendezés ügye: közös kárbecsléssel orvosolta a bajt a károkozó, a károsult, a tanács képviselője, illetve a szakértő. A vadkárok kapcsán többnyire a mezőgazdasági káVersenyre készülnek a somogyi tűzoltók Már a május 9-i megyei úttörő-t űzoltóversen yre készülődnek a somogyi általános iskolák járási nyertesei. A kaposvári járásban kilenc csapat mérte össze erejét április 11-én. A lányrajok közül a nagybajomiak, a fiúknál pedig a felsőmocsoládiak bizonyultak a legügyesebbeknek. Űj rajokat fs köszöntött a rendezőség: a taszári és a göllei csapatot. A kaposvári, a marcali, a nagyatádi és a siófoki járási, illetve a barcsi versenyekről a babócsai, a nagybajomi, a buzsáki és az ádándi leányrajok jutottak tovább; a fiúk versenyében a csokonyavi- sontai, a íelsőmocsoládi, a tapsonyi, a nagyatádi és az ádándi csapatok lettek az elsők, ök szerepelnek majd a megyei versenyeken, melyeket a megyei úttörőszövetség és a Somogy megyei Tűzoltó Parancsnokság közösen rendez. Május 8-tól 10-ig ugyanis a megyei úttörőgárda-szemle keretében polgári védelmi, közlekedési rendőri, munkásőr, tűzoltó és honvédelmi szakkörök szemléjének ad helyet Kaposvár. A felnőtt önkéntes és vállalati tűzoltók megyei versenyére is ebben a-z időben kerül sor. Az önkéntes és vállalati tűzoltók járási versenyei kö- -zül eddig kettő zajlott le megyénkben. A kaposvári járásban négy vensenykate- góriában összesen harminc- három raj nevezett, a fiatalok kategóriájában a lányok közül a íelsőmocsoládi, a fiúknál pedig a somogyjá- di egyesület osztopáni raja Jett az első. A lányok ki-, lene ven másodperces váltó- futása a megye legjobb eredményei közé tartozik. A vállalati női kategóriát a Pamutfonó-i paid Vállalat kaposvári Gyárának csapata nyerte, és a férfiak versenyében is a textilesek jeleskedtek. Az önkéntesek közül az igali férfiraj győzött. Az úgynevezett C kategóriás vállalati tűzoltóvereenyt a Volán 13. sz. Vállalat, az önkéntesekét pedig a somogy- aszáléi egyesület magyaregresi raja nyerte. A barcsi és környéki versenyeken a szu- lokiak, illetve a gabonaforgalmi vállalat barcsi tárházának csapata lett az első. A marcali, a nagyatádi és a ci ófoki járási versenyekre áprilisban kerül sor. Az országrész! versenyeken Somogy önkéntes és vállalati tűzoltói Baranya, Fejér, Tolna és Zala megye képviselőivel találkoznak. Az első helyezettek augusztusban Szolnokon országos versenyen vesznek részt. A. A. rokra gondolunk, jóllehet ennél tetemesebb az a veszteség melyet a vadak az erdőgazdaságokban — az új telepítésekben és a már »beállt«' erdőkben /— okoznak. A kelleténél nagyobb a vad- sűrűség? Nem megfelelő a védekezés, a riasztás? Ez is, az. is közrejátszik abban, hogy a mennyiségi és a minőségi kár jelentős: tavaly például 75 millió volt a mezőgazdasági és — becslések szerint — mintegy 120 millió forint az erdei kár az országban. Ezek az összegek együttvéve is messze elmaradnak azoktól a veszteségektől, amelyek a mező- és erdőgazdálkodást egyébként érik egy-egy évben _— hiszen például csupán a pocokkár ennek többszöröse—, mégis indokolt a mérséklés. Mégpedig oly módon, hogy ha pénzt akarunk kapni a vadért, áldozatot is hozzunk érte. De ezt az áldozatot ne azok hozzák, akik a vadtartásnak a kárvallottjai: a mezőgazdasági üzemek, az erdőművelők és -gazdálkodók. Mechanikai és vegyi eszközök állnak rendelkezésre ehhez. A múlt évben az országban 7 milliárd forintot fordítottak vegyszeres növényvédelemre; az erdő- és) vadtérül etek védelmére • 150 kilométer kerítés felújítása mellett további száz kilométer új kerítés építését, határozták el. A módszer előnyét jelzi, hogy alkalmazása nyomán rohamosan mérséklődött a kár az adott térségben. A Sefag-nál tavaly 4,8 hektár befejezetlen erdősítést tettek tönkre a vadak, ennél négyszerte-ötszörie nagyobb területet ért minőségi kár a befejezett erdőkben. Főként a tölgyeseket, a csert és a fenyveseket pusztították * vadak. Az »elsőrendű vádlott« megyénkben a vaddisznó — országosan viszont a szarvas. Vitatták a szakmai tanácskozás résztvevői a kultúrák védelmének módszereit, abban. viszont egyetértettek, hogy a kárcsökkentés alap- feltétele az erdőművelők és a vadászok közötti jobb együttműködés, s nélkülözhetetlen, hogy a kölcsönös segítőkészség jellemezze a kapcsolatukat. H. F. Gyakorlott, érettségizett gépírót azonnali belépéssel felveszünk Cím a kiadóban. (84561) A körfések veszélyes kártevője A nagyüzemi körteültetvényekben és a rendszeres növényvédelemben részesített házikerti költésekben az elmúlt években egyre nagyobb gondot okoz a körtelevélbol- hák elleni hatékony védelem. A kártevő rovarok csak a körtét támadják, a leveleket, hajtásokat szívogatva. Ezek görbülnek, deformálódnak, leáll a fejlődésük, sőt el is száradnak, s mivel a kocsányi, is károsítják, gyü- mölfcshullás következik be. A gyümölcsöt, leveleket, hallásokat borító lénylő mézharmaton megtelepedő másod- ‘ lagos kórokozó — a korom- penész — fekete színe már messziről szembetűnővé teszi a kártételt. Az ilyen gyümölcs a későbbiekben értéktelenné válik. A lárvák bőséges mézhar- mattermelése nehézkessé teszi az ellenük való hatékony védekezést, ugyanis a méz- harmaiton keresztül a rovarölő szer nehezen tudja elérni és elpusztítani őket. Ezért különös fontossága van a jól időzített védekezésnek, Ak^növény^ védelem kor célszerű elvegezni, amikor a fiatal lárvák már tömegesen megjelentek. A március közepeiül beköszöntött meleg, száraz időjárás kedvezett a kártevők élettevékenységének, és az elmúlt éveknél jóval korábban, már április 6—7-én megfigyelték a lárváik kelését. Ezért már május végén erős fertőzések kialakulására kell számítani. Igen fontos feladat a körte szirom- hullását követően a védekezések haladéktalan végrehajtása a Bi 58 EC 0,1, a Rogor L 40 0.1, a Sinoratox 40 EC 0,1 százalékos', illetve a kísérteti engedéllyel forgalomba kerülő Chinetrin 25 EC 0,05—0,1 százalékos oldatának valamelyikével. A permetezést nagy vízmennyiséggel, áztatásszerüen kell végezni, hogy a levélbolhák által termelt váladék alá jusson a növényvédő szer. A 18—19-én lehullott csapadék elősegítette, illetve megindította az alma-, körtefa varo- sodás fertőzési folyamatát. Ezért feltétlenül fontos, hogy a rovarölő szerhez hozzáadjuk a Zineb 0,2—0,3, a Ditha- ne M—45 0,2 vagy a Poly- ram Combi 0,2 százalékos töménységű' gombaölő szer valamelyikét is. A lehűlést követő felmelegedő időjárás gyorsítja a kórokozó fejlődését, ezért a még virágzó almafákon is haladéktalanul végezzük el a permetezést, de a hasznos rpvarok védelme érdekében csak az ajánlott gombnölő szerek valamelyikével (rovarirtó szert nem szabad hozzáadni) és az esti órákban kipermetezve. Rabló — fehérben ,Pénzt, mert injekciót adunk!1 Senki ne higgye, hogy a címben valami kétértelmű dolog van: valóságos rablásról lesz szó. Maga az eset meglehetősen egyszerű, tulajdonképpen egyetlen mondatba sűríthető: kiraboltak négyen egy idős asszonyt... Ahhoz azonban, hogy megfelelő képet alkothassunk a történtekről, ismernünk kell a körülményeket. Nézzük először a szereplőket! Az asszony, akinek elvitték a pénzét, Pogányszentpé- teren lakik, teljesen egyedül. A szomszédok, ismerősök segítenek neki, ám »hivatalosan« senki nem gondoskodik róla. Egyetlen rokona van: nála vagy tíz évvel idősebb, és ő is távol él a falutól. Az asszony 75 éves, mozgásképtelen. Élete tehát nem irigylésre méltó, de szociális otthonba nem akar menni. »Én már csak itt fogok meghalni« — hajtogatja, és semmi pénzért nem válna meg a háztól, a régi környezettől. Tudták ezt róla a faluban, s tudta a négy rabló is. A történet másik négy szereplője — közös vonásuk, hogy egyiküknek sincs munkahelye — a 38 éves Orsós József, a 20 éves Orsós Sándor, a 28 éves Orsós Anna és a 15 éves Orsós Katalin. Valamennyien ugyanabban a faluban laknak. Közülük Orsós Anna már volt büntetve. Károm gyermeke is van, akik rögtön eszébe jutottak — miután rendőrkézre került. Korábban valahogy megfeledkezett róluk. Még csak annyit, hogy Orsós Katalin Orsós Sándor élettársa, az eset után azonban a lányt ideiglenesen ál- lami gondozásba helyezték. December 16-án történt. A négytagú társaság iszogatott, aztán Orsós József javaslatára elhatározták, hogy kifosztják a magányos öregasszonyt. A dolgot igyekeztek »megszervezni«. Katalin fehér ruhát öltött, fehér táskát vett magához, gondolván, így orvosnőnek adhatja ,ki magát. A két férfi betörte az asszony lakásának ajtaját, aztán bementek a házba. Okos József rögtön leengedte a redőnyt, lekapcsolta a villanyt, majd egy váratlan fordulattal közölte az ágyon ülő idős asszonynyal: »Rendőrség! Kezeket fel! A pénzt vegye elő!« Az asszony fölemelt kézzel, sírva könyörgött, hogy ne bántsák, nincs pénze, de hiába. Következett Orsós Katalin »belépője«. Ű azzal fenyegetőzött: orvos, most rögtön ad egy injekciót, ráadásul be is viszik a nénit a szociális otthonba. Persze közben, módszeresen kutattak a lakásban, fölhasították a párnákat, dunnákat. Az asszony végül is rémületében átadta 40 forintját, a rablók pedig a sovány zsákmánnyal és néhány ruhaneművel, szerszámmal távoztak. Eddig a történet,, a gátlástalanság, embertelenség példája ... Az ügyben majd a bíróság hoz döntést. D. T.