Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

„Bütykölni” belőle... Fizikus a gyárban Mostanában vett egy rossz autót, s azt mondja, ha »ösz- szebütykölte«, majd azzal közlekedik. Nemrég még olyan biciklin láttam, amely­nek vészesen kacsázott mind­két kereke .. . Pusztai Jó­zsef, a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárának műszaki osztályán dolgozik. Hivatalosan az a • feladata, hogy az új paraméterű al­katrészeket beépítse a gyár­tott berendezésekbe, s ennek alapján kijavítsa, átrajzolja a tervdokumentációt. Ám a gyárban mindenki tudja ró­la: jobbára új berendezések tervezésével, építésével fog­lalkozik. — Gyerekkoromtól foglal­koztat az elektronika, a fi­zika, és általában a műszaki tudomány. Ha hozzájutottam egy-egy régi, kiszuperált rá­dióhoz vagy készülékhez, azonnal elkezdtem »helyre- alti tani-, vagy más készülé­ket bütykölni belőle. A középiskolások országos fizikaversenyén az első há­rom között végzett, így ke­rült felvételi nélkül egye­temre. Szegedi évei alatt egy budapesti kutatóintézetbe járt gyakorlaitra, s mikor az egyik nyáron megoldott egy olyan problémát, amely má­soknak túl kemény dió volt, átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakára. — Már egyetemista korá­ban jelentős eredményeket ért el tudományos téren. Hogyan került vissza Kapos­várra? — Megnősültem, gyerme­künk született. Akkor in­dult a gyár Kaposváron, s gondoltam, itt is megtalálom a számításomat. Nem csalód­tam. Alig telt el pár hónap, s kiderült: több van benne, mint amennyit az első idő­ben rá mertek bízni. Bemér­te az elkészült termékeket, s munkaidő után egy-egy probléma megoldásával fog­lalkozott. Ma is számítanak rá a bemérőben. ha akad olyan feladat, amellyé! ne- heaeb ben boldog u 1 nak. — A kollégái mesélik: re­mek előadásokat tart. Nem gondolt még arra, hogy ta­nítania kellene? — Gondoltam, de a taní­táshoz több türelem kell, mint amennyivel én rendel­kezem. És nem mindenkit erdekel a hallgatóságból az, amiről magyarázok. Hogy tőlünk, a mi ipari tanulóink köréből vegyek példát: gyak­ran készítenek nekünk va­Jó érzékkel, nyitottsápi Napjainkban. különösein megnő az emberi tevékeny­ség tervezésének a jelentősé­ge. És mert a világon álta­lában nyugtalanítóbb a poli­tikai légkör, több veszély fe­nyegeti a békés egymás mel­lett élés lenini politikájának érvényesülését, az enyhülést, az emberi életre, sőt az em­beriség életére több és na­gyobb veszély leselkedik, mint a második világhábo­rút követő hidegháborús idő­szak óta bármikor; nos, ilyen időszakban még nyilvánva­lóbb, hogy az élet minden területén előtérbe kerül a politikai hatása, jelentősége. Akár a gazdaság, akár a kultúra, akár a nemzetközi politika vagy a belpolitika kérdéseiről van szó — a döntések és határozatok, si­lamilyen munkadarabot, s olykor tíz-tizenöt közül alig tudok kettőt kiválasztani, amelyiket használni lehet... Persze elképzelhető, hogy bennem van a hiba: azt hi­szem, más is tud annyira lelkesedni, mint én. — Mivel foglalkozik mos­tanában ? — Fiatal kollégámmal szá­mítógépes mérőautomatát készítünk, mely a bemérőben egyszerűsíti majd a munkát. A tervezéssel és az elektro­nikus rész építésével vé­geztünk, most a »küllem« kialakítása következik. Ezt mással kell megcsináltatni. Reméljük, szeptemberre azért megvalósul. — Ügy tudom, több fiatal újító, tovább tanuló útját egyengeti. — Igen. van jó pár olyan újítás a gyárban, amelyet ta­lán én is hozzásegítettem a megvalósuláshoz. Nem saj­nálom az időt, ha arról van szó. hogy valamit megold­junk. Azután van egv viet­nami fiatalember, aki ná­lunk tölti a gyakorlati ide­jét; ón vagyok a konzulense. — Ha felajánlanák, hogy ismét kutatóintézethez ke­rülhet, s az ittenieknél még nagyobb jelentőségű mun­kákkal bíznék még, elvál­lalná? — A körülményektől ten­ném függővé. Ha az ember dolgozni akar, elsősorban rajta áll, hogy megteremtse hozzá a körülményeket. Én például most azt szeretném, ha nem kellene olyan soka foglalkoznom bürokratikus ügyintézéssel, mert az na­gyon sok időt elrabol a hasz­nos munkától. Körtési Zsolt kerek és kudarcok úgyneve­zett politikai vonzata sokkal inkább szem előtt van, erre az emberek érthetően érzé­kenyebbek is. Észleljük ezt idehaza 's. Ennek megfelelő sok ittho­ni gazdasági, szervezési in­tézkedés. és ennek nagyon is átgondolt ismerete alap­ján születtek meg p irtunk XII. kongresszusának azok a dokumentumai, amelyek megszabják hazánk poétiká­ját. A párt vezető szervei­nek politikai stílusa és a feladatmeghatározás módja csak akkor válhat általános­sá, ha hasonló átgondo tság és felelősség munkálkodik a legkisebb közösségekben is, ott tehát, ahol politikailag az első számú felelős irányító a helyi pártalapszervezet. Mi tette szükségessé? Megtakarítás nyelvtudással — Leírna nekünk egy mondatot? — Tessék. Ich habe ein Doppelzimmer im Kapos Hotel... Az asztal túloldalán Vö­rös Sándorné, a gyár műsiza- ki titkárságának vezetője. Miiért jelentkezett a nyel v - tanfolyamra ? — Jó néhány kültöJcB meg­fordul a titkárságon; most például egy amerikai és egy nyugatnémet szakember lá­togat bennünket reds zene­sen. Kellemetlen volt csak mutogatással megértetni ma­gunkat . .. Legalább az ala­pokat szeretném megszerez­ni. — Hogyan ítéli meg az ed­digi munkát? — Mintegy négyszáz szót ismerünk már. Az olvasás és a fordítási gyakorlatok után most térünk rá a társalgás­ra. Mint látta, „szobaügyben” is tudok tájékoztatást adni. .. — Mennyi időt szán a ta­nulásra? — A nyelvórákon kívül leg­alább napi egy órát kellene tanulnunk. Ha nem megy, akkor a hét végén pótolom. A férjem megértő, a kilenc­éves fiam meg, aki két éve tanul németül örülit, ha se­gíthetett ... Neiczer Jenöné értékesítési előadó: — A munkámhoz közvet­lenül nem szükséges a nyelvtudás, de ha vámáru jön és a bizonylatokat „ót kell tenni” magyarra, nem árt konyitani hozzá vala­micskét ... Mostanában le­maradtam az anyaggal: har­madik éve tanulok mérleg­képes könyvelői minősítésért, jönnek a vizsgák, s inkább azokra kell az idő. Tavaly októberben Gábor Róbertnénak. a Munkácsy gimnázium tanárának veze­tésével hároméves intenzív német nyelvtanfolyam indult a Pamut fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. Mi tet­te szükségessé az oktatást? — kéideztük dr. Szabó Sán­dor személyzeti vezetőtől. — A német, szovjet, cseh­szlovák gépekkel szovjet, amerikai, iráni és iraki alap­anyagot dolgozunk föl. Egy­részt a vezetőknek szükséges a nyelvtudás a külföldi vá­sárlások alkalmával, más- részt az új gépek üzembe he­lyezésekor vagy a rekons­trukciók során külföldi szak­emberek ismertetik meg dol­gozóinkat a technikával. a technológiával és a szerelés fortélyaival. Ez ideig csupán egv dolgozónk — egyébként Javítják az ellátást a gyékényesiek Egymillió broilercsirke Éktelen hangzavarba kerü­lünk az épületbe lépve; csi­pogó dobozok egymás he- gyénr hátán, a szellőzésre szolgáló lyukakon át parányi naposcsibék kémlelnek ré­mülten a nagyvilágba a gyé­kényes! termelőszövetkezet csirkekeltető telepén. Pon­tos számot nem tadnak mondani, de nagy ralószínű- séggsel itt csipog a százhús z- ezredik naposcsibe, amelyik SOMOGYI NÉPLAP kikerül az idén a keltetőből. Most 2(M) ezerre szer­ződtek. Jércene- veléssel is foglal­koznak. A csirkék legnagyobb részét a Baromfifeldol­gozó Országos Vállalatnak kül­dik, 40 ezer na­poscsibét pedig a háztáji gazdasá­gokba helyez ki a termelőszövetke­zet. — Tojásból 26 millió darabra szerződtünk — mondja Simon Imre, a tsz elnö­ke —, az éves to- jóaliomáayunfc 75 ezer. Értékesítési gondoktól nem keil tartani: az 1978— 79-ben a termelés vissza­esett, s most, 1980—81-ben, kiváltképp a kampányidő­szakokban. nem lesz elegen­dő tojás az országban. Külö­nösebb áringadozás nem várható. Saját termelésünkön túl meg a háztáji felvásár­lást is fokozzuk. A hozzánk tartozó hét községen kívül a segesdi tsz községeitől is át­veszünk és értékesítünk mintegy egymillió tojást. — Távolabbi tervek? — Fokozni fogjuk a na­poscsibe-keltetést — szeret­nénk kiterjeszteni Somogy más területeire is. Az ellátás ugyanis nincs biztosítva ná­lunk, nagyobb mennyiséget kell behozni más megyékből. A Mészöv jelöli majd ki azokat az áfész-eket, ame­lyekkel kooperálunk, s 1982- ben már ezeken keresztül ja­vítjuk az ellátást. Van egy másik tervük is: az IKR kez­deményezésére húscsirkete- lep építésére készülünk, ahol eveivte egymillió broilercsir- két nevelnénk. Somogybán csak az Öreglaki ÁG és mi kaptuk meg ezt a lehetősé­get. Az idén az előkészületek folynak, jövőre már megkez­dődik az építkezés, közösen az IKR-rel és a Terimpex- szel. , • — Feltételezem, hogy a bábolnai rendszer mintájára készül a telep. — Nem egészen, ugyanis ezek a tojóházak alumínium szerkezetesek, az alumínium azonban meglehetősen meg­drágult — mondja Simon Imre. — Mi a csurgói Sefag fából készült könnyűszerke­zetes épületeire gondoltunk, jóllehet ezt baromfira még ők sem alkalmazták. Mind­erről természetesen csak ak­kor lehet szó. ha hozzájá­rulnak a bábolnaiak. — A háztáji baromfite­nyésztéssel hogy állnak? — Szeretnénk fejleszteni, de elég nehézkesen megy. A környékbeliek ugyanis szí­vesebben foglalkoznak szarvasmarhával. sertéssel; baromfival jobbára csak az idősebbek. Pedig van egy-két mintatelep, minden község­ben felvásárlóhelyeket léte­sítettünk, megoldottuk a tápellátást is. — Hol készítik a tápot? — A keverőüzem már el­készült, saját erőből építet­tük, 3 millió forintba került. Ez képes lesz biztosítani a leendő egymillió broilercsir­ke abraktakarmányát, to­vábbá a hét község tápellá­tását. Sőt, a költségek csök­kentése érdekeben kooperál­tunk a termény forgalmi vál­lalattal. s az idén mar bér­ben fogjuk keverni a takar­mányunkat. amelyet eladunk neki. Ez feltétlenül gazdasá­gosabb. hiszen a tárolást és a keverést is fizetik, össze­sen mintegy 900 vagon tápot keverünk. Megkezdjük a nyúlfelvásárlást is. Zöldta- karmanyhoz. lucernához elég nagy területet tudunk bizto­sítani, a Környei ÁG-ből pe­dig anyát kaphatnak a nyúl- tenyésztők. Az áfész szintén foglalkozik nyúlf el vásár lás- sal — mi egyrészt egészsé­ges konkurrenciát kívánunk teremteni, másrészt egy kü­lönben teljesen passzív réte­get szeretnénk bevonni a háztáji termelésbe. V M. E. fizikai munkás — tolmács- kodott. s' ő is tavaly tette le a felsőfokú német nyelvvizs­gát, Érthető, hogy nehézkes volt a tapasztalatok átvétele. — Mit lyamlól? varnak a tanfo­— Három éve már indí- föttuink volna hasonló kép­zést, de akkor — ilyen in­tenzív formában — senki nem vállalta a vezetését. A TIT pedig, véleményünk sze­rint, nem adja meg a kö­zép- vagy felsőfokú nyelv­vizsgához szükséges alapo­kat; a képesítést csak „rá­építéssel” szerezhetik meg a résztvevők. Húszán indultak, tizenhe­ten maradtak. Tanul az igazgató, 'a főmérnök, a fő­könyvelő. az elekbrikai és a főmechanikai osztályvezető; beiskolázták a technológuso­kat és az üzemvezetőket, s rajtuk kívül is jelentkeztek néhányan. A három év eltel­tével nem kötelező a nyelv­vizsga, de ha magánúton si­kerrel próbálkoznak, akkor a vállalat felerészben állja az anyagiakat. Ha a munká­jukhoz szükséges a nyelvis­meret, fizetik a nyelvpótlé­kot. Az idén heti egy alkalom­mal háromórás foglalkozá­sokat tartanak, a következő években négyre vagy hatra emelik az óraszámot. — Munkaidőben tanulnak? — Részben igen, jelenleg háromnegyed négytől este hét óráig. Ha bővül az óra­szám. előbbre hozzuk a kez­dés időpontját. Az így kieső munkaórákat nem számítjuk föl. a résztvevőknek csak a tanulmányi költségek felét — most havonta mintegy ötven forintot — kell állniuk. — A tapasztalatok? — A tanár szerint eddig jól helytállt a „csapat”. Bí­zunk benne, hogy mind a tizenheten sikeresen elvégzik a tanfolyamot. Reméljük, hogy ahol szük­séges. követőre talál a „tex­tilesek” példája. Elég hozzá annyi: az idegen nyelv is­merete önmagában pénzzel még nem mérhető, ám hasz­na annál , inkább jelentkezik a későbbiekben. Nemcsak fo­rintban. Nem éri meg a vi­szonylag csekély befektetést? B. Z. Éppen ezért rendkívüli fontossága van napjainkban annak, hogy a pártalapszer- vezetek megfelelő politikai nyitottsággal, érzékenységgel felismerjék a területen adó­dó politikai és más, elsősor­ban a közösség munkájával kapcsolatos feladatokat. Ezt a fontos politikai munkát nagymértékben segítheti, ha a pártszervezet maga is gon­doskodik önmaga kellő in­formáltságáról. Ha rendsze­resen él a vezetőkkel szem­beni beszámol,tatás i jogával, ha szüntelenül érdeklődést tanúsít a párttagok es álta­lában a dolgozók napr gond­jai iránt éppen úgy, mint az iránt, hogy milyen hazai vagy nemzetközi politikai probléma érdekli-iagiatja az embereket. Ha figyelmessé­get tanúsít a kommunisták emberi, családi és m is. ter­mészetű ügyes-bajos dolgai iránt, tehát ha arra törek­szik, hogy a kommunisták közösségének politikai-cse­lekvési egységét az ötét ösz- szekötő emberi kapcsolatok a megértés és az elvtársias- ság szelleme is segítse. Az alapvető és szüntelen tájékozottság mellett az úgy­nevezett nagypolitika isme­rete. megértése, egységes ér­telmezése a másik döntő té­nyező. Hiszen a nagypoliti­ka helyi adaptálása, egvben a helyi gondoknak a nagy- politika szellemén és irány­elvein alapuló megméretése adja azt az eleven, mozgé­kony, alkotó politikai lég­kört, amelyben egyáltalán szóba jöhet a helyi tenniva­lók helyes felismerése. Ehhez természetesen nem­csak a fentiekre, hanem egy nagyon lényeges szubjektív tényezőié is szükség van: a tehetségre. Ügy is szokták mondani: szemre, amely lát, fülre, amely hall,, kézre, mely cselekedni kész és ké­pes. Ezért a part,alapszerve­zet kommunistái azzal is alkalmasabbá tehetik a párt helyi osztagát a szóban for­gó tennivalóra, ha ügyelnek rá, hogy soraikba vagy so­raik közé tömörítsék környe­zetük legműveltebb, legte­hetségesebb embereit. Nem­csak szabad pártnapokra, hanem egyik-másik fontos napirendjük tárgyalására (taggyűlésen vagy vezetőségi ülésen) is meghívhatják őket, hiszen minél több em­bert tudnak mozgósítani a közös gondolkodásra, annál több ember fog felelősséget élezni a közös cselekvésért. És itt el is érkeztünk mon­dandónk második részéhez, nevezetesen, hogy a felis­mert feladatok azután azt a felelősséget hárítják ránk, hogy megszervezzük a fel­adatok végrehajtását. Ez még akkor is politikai kér­dés — amint azt bevezetőnk­ben is említettük —. ha nem a hagyományosan értelme­zett politikai munkáról van szó. hanem gazdasági, kul­turális, szociális vagy más természetű feladatról. A párt- szervezet számára, amely felelősséget érez azért a te­rületért, amelyen működik, mindez — politikai kérdés. Ez a fajta érzékenység — bár tehetség dofga is — mégiscsak fejleszthető min­denkiben. Fejlesztésének két módját említjük itt a sok közül. Az egyik: igényelni ezt a fajta magatartást; a másik: nem fukarkodni az elismeréssel ott, ahol ennek jelei, sőt eredményei mutat­koznak. Cs. I. MEGYEI KERESKEDELMI VÁLLALAT érettségivel gyors- és gépírói végzettséggel rendelkező dolgozót titkárnői munkakörbe fölvesz Ajánlatokat írásban kérjük küldeni a Magyar Hirdetőbe, Kossuth E. u. 15. 158687. számra. (158687)

Next

/
Oldalképek
Tartalom