Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
„Bütykölni” belőle... Fizikus a gyárban Mostanában vett egy rossz autót, s azt mondja, ha »ösz- szebütykölte«, majd azzal közlekedik. Nemrég még olyan biciklin láttam, amelynek vészesen kacsázott mindkét kereke .. . Pusztai József, a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárának műszaki osztályán dolgozik. Hivatalosan az a • feladata, hogy az új paraméterű alkatrészeket beépítse a gyártott berendezésekbe, s ennek alapján kijavítsa, átrajzolja a tervdokumentációt. Ám a gyárban mindenki tudja róla: jobbára új berendezések tervezésével, építésével foglalkozik. — Gyerekkoromtól foglalkoztat az elektronika, a fizika, és általában a műszaki tudomány. Ha hozzájutottam egy-egy régi, kiszuperált rádióhoz vagy készülékhez, azonnal elkezdtem »helyre- alti tani-, vagy más készüléket bütykölni belőle. A középiskolások országos fizikaversenyén az első három között végzett, így került felvételi nélkül egyetemre. Szegedi évei alatt egy budapesti kutatóintézetbe járt gyakorlaitra, s mikor az egyik nyáron megoldott egy olyan problémát, amely másoknak túl kemény dió volt, átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakára. — Már egyetemista korában jelentős eredményeket ért el tudományos téren. Hogyan került vissza Kaposvárra? — Megnősültem, gyermekünk született. Akkor indult a gyár Kaposváron, s gondoltam, itt is megtalálom a számításomat. Nem csalódtam. Alig telt el pár hónap, s kiderült: több van benne, mint amennyit az első időben rá mertek bízni. Bemérte az elkészült termékeket, s munkaidő után egy-egy probléma megoldásával foglalkozott. Ma is számítanak rá a bemérőben. ha akad olyan feladat, amellyé! ne- heaeb ben boldog u 1 nak. — A kollégái mesélik: remek előadásokat tart. Nem gondolt még arra, hogy tanítania kellene? — Gondoltam, de a tanításhoz több türelem kell, mint amennyivel én rendelkezem. És nem mindenkit erdekel a hallgatóságból az, amiről magyarázok. Hogy tőlünk, a mi ipari tanulóink köréből vegyek példát: gyakran készítenek nekünk vaJó érzékkel, nyitottsápi Napjainkban. különösein megnő az emberi tevékenység tervezésének a jelentősége. És mert a világon általában nyugtalanítóbb a politikai légkör, több veszély fenyegeti a békés egymás mellett élés lenini politikájának érvényesülését, az enyhülést, az emberi életre, sőt az emberiség életére több és nagyobb veszély leselkedik, mint a második világháborút követő hidegháborús időszak óta bármikor; nos, ilyen időszakban még nyilvánvalóbb, hogy az élet minden területén előtérbe kerül a politikai hatása, jelentősége. Akár a gazdaság, akár a kultúra, akár a nemzetközi politika vagy a belpolitika kérdéseiről van szó — a döntések és határozatok, silamilyen munkadarabot, s olykor tíz-tizenöt közül alig tudok kettőt kiválasztani, amelyiket használni lehet... Persze elképzelhető, hogy bennem van a hiba: azt hiszem, más is tud annyira lelkesedni, mint én. — Mivel foglalkozik mostanában ? — Fiatal kollégámmal számítógépes mérőautomatát készítünk, mely a bemérőben egyszerűsíti majd a munkát. A tervezéssel és az elektronikus rész építésével végeztünk, most a »küllem« kialakítása következik. Ezt mással kell megcsináltatni. Reméljük, szeptemberre azért megvalósul. — Ügy tudom, több fiatal újító, tovább tanuló útját egyengeti. — Igen. van jó pár olyan újítás a gyárban, amelyet talán én is hozzásegítettem a megvalósuláshoz. Nem sajnálom az időt, ha arról van szó. hogy valamit megoldjunk. Azután van egv vietnami fiatalember, aki nálunk tölti a gyakorlati idejét; ón vagyok a konzulense. — Ha felajánlanák, hogy ismét kutatóintézethez kerülhet, s az ittenieknél még nagyobb jelentőségű munkákkal bíznék még, elvállalná? — A körülményektől tenném függővé. Ha az ember dolgozni akar, elsősorban rajta áll, hogy megteremtse hozzá a körülményeket. Én például most azt szeretném, ha nem kellene olyan soka foglalkoznom bürokratikus ügyintézéssel, mert az nagyon sok időt elrabol a hasznos munkától. Körtési Zsolt kerek és kudarcok úgynevezett politikai vonzata sokkal inkább szem előtt van, erre az emberek érthetően érzékenyebbek is. Észleljük ezt idehaza 's. Ennek megfelelő sok itthoni gazdasági, szervezési intézkedés. és ennek nagyon is átgondolt ismerete alapján születtek meg p irtunk XII. kongresszusának azok a dokumentumai, amelyek megszabják hazánk poétikáját. A párt vezető szerveinek politikai stílusa és a feladatmeghatározás módja csak akkor válhat általánossá, ha hasonló átgondo tság és felelősség munkálkodik a legkisebb közösségekben is, ott tehát, ahol politikailag az első számú felelős irányító a helyi pártalapszervezet. Mi tette szükségessé? Megtakarítás nyelvtudással — Leírna nekünk egy mondatot? — Tessék. Ich habe ein Doppelzimmer im Kapos Hotel... Az asztal túloldalán Vörös Sándorné, a gyár műsiza- ki titkárságának vezetője. Miiért jelentkezett a nyel v - tanfolyamra ? — Jó néhány kültöJcB megfordul a titkárságon; most például egy amerikai és egy nyugatnémet szakember látogat bennünket reds zenesen. Kellemetlen volt csak mutogatással megértetni magunkat . .. Legalább az alapokat szeretném megszerezni. — Hogyan ítéli meg az eddigi munkát? — Mintegy négyszáz szót ismerünk már. Az olvasás és a fordítási gyakorlatok után most térünk rá a társalgásra. Mint látta, „szobaügyben” is tudok tájékoztatást adni. .. — Mennyi időt szán a tanulásra? — A nyelvórákon kívül legalább napi egy órát kellene tanulnunk. Ha nem megy, akkor a hét végén pótolom. A férjem megértő, a kilencéves fiam meg, aki két éve tanul németül örülit, ha segíthetett ... Neiczer Jenöné értékesítési előadó: — A munkámhoz közvetlenül nem szükséges a nyelvtudás, de ha vámáru jön és a bizonylatokat „ót kell tenni” magyarra, nem árt konyitani hozzá valamicskét ... Mostanában lemaradtam az anyaggal: harmadik éve tanulok mérlegképes könyvelői minősítésért, jönnek a vizsgák, s inkább azokra kell az idő. Tavaly októberben Gábor Róbertnénak. a Munkácsy gimnázium tanárának vezetésével hároméves intenzív német nyelvtanfolyam indult a Pamut fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. Mi tette szükségessé az oktatást? — kéideztük dr. Szabó Sándor személyzeti vezetőtől. — A német, szovjet, csehszlovák gépekkel szovjet, amerikai, iráni és iraki alapanyagot dolgozunk föl. Egyrészt a vezetőknek szükséges a nyelvtudás a külföldi vásárlások alkalmával, más- részt az új gépek üzembe helyezésekor vagy a rekonstrukciók során külföldi szakemberek ismertetik meg dolgozóinkat a technikával. a technológiával és a szerelés fortélyaival. Ez ideig csupán egv dolgozónk — egyébként Javítják az ellátást a gyékényesiek Egymillió broilercsirke Éktelen hangzavarba kerülünk az épületbe lépve; csipogó dobozok egymás he- gyénr hátán, a szellőzésre szolgáló lyukakon át parányi naposcsibék kémlelnek rémülten a nagyvilágba a gyékényes! termelőszövetkezet csirkekeltető telepén. Pontos számot nem tadnak mondani, de nagy ralószínű- séggsel itt csipog a százhús z- ezredik naposcsibe, amelyik SOMOGYI NÉPLAP kikerül az idén a keltetőből. Most 2(M) ezerre szerződtek. Jércene- veléssel is foglalkoznak. A csirkék legnagyobb részét a Baromfifeldolgozó Országos Vállalatnak küldik, 40 ezer naposcsibét pedig a háztáji gazdaságokba helyez ki a termelőszövetkezet. — Tojásból 26 millió darabra szerződtünk — mondja Simon Imre, a tsz elnöke —, az éves to- jóaliomáayunfc 75 ezer. Értékesítési gondoktól nem keil tartani: az 1978— 79-ben a termelés visszaesett, s most, 1980—81-ben, kiváltképp a kampányidőszakokban. nem lesz elegendő tojás az országban. Különösebb áringadozás nem várható. Saját termelésünkön túl meg a háztáji felvásárlást is fokozzuk. A hozzánk tartozó hét községen kívül a segesdi tsz községeitől is átveszünk és értékesítünk mintegy egymillió tojást. — Távolabbi tervek? — Fokozni fogjuk a naposcsibe-keltetést — szeretnénk kiterjeszteni Somogy más területeire is. Az ellátás ugyanis nincs biztosítva nálunk, nagyobb mennyiséget kell behozni más megyékből. A Mészöv jelöli majd ki azokat az áfész-eket, amelyekkel kooperálunk, s 1982- ben már ezeken keresztül javítjuk az ellátást. Van egy másik tervük is: az IKR kezdeményezésére húscsirkete- lep építésére készülünk, ahol eveivte egymillió broilercsir- két nevelnénk. Somogybán csak az Öreglaki ÁG és mi kaptuk meg ezt a lehetőséget. Az idén az előkészületek folynak, jövőre már megkezdődik az építkezés, közösen az IKR-rel és a Terimpex- szel. , • — Feltételezem, hogy a bábolnai rendszer mintájára készül a telep. — Nem egészen, ugyanis ezek a tojóházak alumínium szerkezetesek, az alumínium azonban meglehetősen megdrágult — mondja Simon Imre. — Mi a csurgói Sefag fából készült könnyűszerkezetes épületeire gondoltunk, jóllehet ezt baromfira még ők sem alkalmazták. Minderről természetesen csak akkor lehet szó. ha hozzájárulnak a bábolnaiak. — A háztáji baromfitenyésztéssel hogy állnak? — Szeretnénk fejleszteni, de elég nehézkesen megy. A környékbeliek ugyanis szívesebben foglalkoznak szarvasmarhával. sertéssel; baromfival jobbára csak az idősebbek. Pedig van egy-két mintatelep, minden községben felvásárlóhelyeket létesítettünk, megoldottuk a tápellátást is. — Hol készítik a tápot? — A keverőüzem már elkészült, saját erőből építettük, 3 millió forintba került. Ez képes lesz biztosítani a leendő egymillió broilercsirke abraktakarmányát, továbbá a hét község tápellátását. Sőt, a költségek csökkentése érdekeben kooperáltunk a termény forgalmi vállalattal. s az idén mar bérben fogjuk keverni a takarmányunkat. amelyet eladunk neki. Ez feltétlenül gazdaságosabb. hiszen a tárolást és a keverést is fizetik, összesen mintegy 900 vagon tápot keverünk. Megkezdjük a nyúlfelvásárlást is. Zöldta- karmanyhoz. lucernához elég nagy területet tudunk biztosítani, a Környei ÁG-ből pedig anyát kaphatnak a nyúl- tenyésztők. Az áfész szintén foglalkozik nyúlf el vásár lás- sal — mi egyrészt egészséges konkurrenciát kívánunk teremteni, másrészt egy különben teljesen passzív réteget szeretnénk bevonni a háztáji termelésbe. V M. E. fizikai munkás — tolmács- kodott. s' ő is tavaly tette le a felsőfokú német nyelvvizsgát, Érthető, hogy nehézkes volt a tapasztalatok átvétele. — Mit lyamlól? varnak a tanfo— Három éve már indí- föttuink volna hasonló képzést, de akkor — ilyen intenzív formában — senki nem vállalta a vezetését. A TIT pedig, véleményünk szerint, nem adja meg a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgához szükséges alapokat; a képesítést csak „ráépítéssel” szerezhetik meg a résztvevők. Húszán indultak, tizenheten maradtak. Tanul az igazgató, 'a főmérnök, a főkönyvelő. az elekbrikai és a főmechanikai osztályvezető; beiskolázták a technológusokat és az üzemvezetőket, s rajtuk kívül is jelentkeztek néhányan. A három év elteltével nem kötelező a nyelvvizsga, de ha magánúton sikerrel próbálkoznak, akkor a vállalat felerészben állja az anyagiakat. Ha a munkájukhoz szükséges a nyelvismeret, fizetik a nyelvpótlékot. Az idén heti egy alkalommal háromórás foglalkozásokat tartanak, a következő években négyre vagy hatra emelik az óraszámot. — Munkaidőben tanulnak? — Részben igen, jelenleg háromnegyed négytől este hét óráig. Ha bővül az óraszám. előbbre hozzuk a kezdés időpontját. Az így kieső munkaórákat nem számítjuk föl. a résztvevőknek csak a tanulmányi költségek felét — most havonta mintegy ötven forintot — kell állniuk. — A tapasztalatok? — A tanár szerint eddig jól helytállt a „csapat”. Bízunk benne, hogy mind a tizenheten sikeresen elvégzik a tanfolyamot. Reméljük, hogy ahol szükséges. követőre talál a „textilesek” példája. Elég hozzá annyi: az idegen nyelv ismerete önmagában pénzzel még nem mérhető, ám haszna annál , inkább jelentkezik a későbbiekben. Nemcsak forintban. Nem éri meg a viszonylag csekély befektetést? B. Z. Éppen ezért rendkívüli fontossága van napjainkban annak, hogy a pártalapszer- vezetek megfelelő politikai nyitottsággal, érzékenységgel felismerjék a területen adódó politikai és más, elsősorban a közösség munkájával kapcsolatos feladatokat. Ezt a fontos politikai munkát nagymértékben segítheti, ha a pártszervezet maga is gondoskodik önmaga kellő informáltságáról. Ha rendszeresen él a vezetőkkel szembeni beszámol,tatás i jogával, ha szüntelenül érdeklődést tanúsít a párttagok es általában a dolgozók napr gondjai iránt éppen úgy, mint az iránt, hogy milyen hazai vagy nemzetközi politikai probléma érdekli-iagiatja az embereket. Ha figyelmességet tanúsít a kommunisták emberi, családi és m is. természetű ügyes-bajos dolgai iránt, tehát ha arra törekszik, hogy a kommunisták közösségének politikai-cselekvési egységét az ötét ösz- szekötő emberi kapcsolatok a megértés és az elvtársias- ság szelleme is segítse. Az alapvető és szüntelen tájékozottság mellett az úgynevezett nagypolitika ismerete. megértése, egységes értelmezése a másik döntő tényező. Hiszen a nagypolitika helyi adaptálása, egvben a helyi gondoknak a nagy- politika szellemén és irányelvein alapuló megméretése adja azt az eleven, mozgékony, alkotó politikai légkört, amelyben egyáltalán szóba jöhet a helyi tennivalók helyes felismerése. Ehhez természetesen nemcsak a fentiekre, hanem egy nagyon lényeges szubjektív tényezőié is szükség van: a tehetségre. Ügy is szokták mondani: szemre, amely lát, fülre, amely hall,, kézre, mely cselekedni kész és képes. Ezért a part,alapszervezet kommunistái azzal is alkalmasabbá tehetik a párt helyi osztagát a szóban forgó tennivalóra, ha ügyelnek rá, hogy soraikba vagy soraik közé tömörítsék környezetük legműveltebb, legtehetségesebb embereit. Nemcsak szabad pártnapokra, hanem egyik-másik fontos napirendjük tárgyalására (taggyűlésen vagy vezetőségi ülésen) is meghívhatják őket, hiszen minél több embert tudnak mozgósítani a közös gondolkodásra, annál több ember fog felelősséget élezni a közös cselekvésért. És itt el is érkeztünk mondandónk második részéhez, nevezetesen, hogy a felismert feladatok azután azt a felelősséget hárítják ránk, hogy megszervezzük a feladatok végrehajtását. Ez még akkor is politikai kérdés — amint azt bevezetőnkben is említettük —. ha nem a hagyományosan értelmezett politikai munkáról van szó. hanem gazdasági, kulturális, szociális vagy más természetű feladatról. A párt- szervezet számára, amely felelősséget érez azért a területért, amelyen működik, mindez — politikai kérdés. Ez a fajta érzékenység — bár tehetség dofga is — mégiscsak fejleszthető mindenkiben. Fejlesztésének két módját említjük itt a sok közül. Az egyik: igényelni ezt a fajta magatartást; a másik: nem fukarkodni az elismeréssel ott, ahol ennek jelei, sőt eredményei mutatkoznak. Cs. I. MEGYEI KERESKEDELMI VÁLLALAT érettségivel gyors- és gépírói végzettséggel rendelkező dolgozót titkárnői munkakörbe fölvesz Ajánlatokat írásban kérjük küldeni a Magyar Hirdetőbe, Kossuth E. u. 15. 158687. számra. (158687)
