Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
HOLLANDIA - TULIPÁN NÉLKÜL Közös és eltérő vonások Ünnepi bemutató : Somogy ország Film emlékeinkről a lövőnek Ünnepi bemutatót tartottak tegnap délelőtt 11 órakor a kaposvári Vörös Csillag Filmszínházban, ahol az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Somogy megyei Tanács és az Építésügyi Tájékoztatási Központ támogatásával készült Somogyország című műemléki dokumentumfilmet vetítették. Hollandiáit általában tulipánjairól és szélmalmairól, hazánkat az idegenforgalmi érdek táplálta „csikós—gulyás—puszta—paprikás” komplexusról ismerik az idegenek. Nem vitatom: mindegyikben van valóságelem. És van álromantika. Mindegyik a külföldinek, az idegennek szól — hol exportcikk, hol idegenforgalmi nevezetesség vagy inkább vonzerő formájában. Szeretném elkerülni országaink említett „jellemző vonásait”, amikor hollandiai élménytáramat rendezgetem magamban. El is mondanék róla egyet és mást, néha magabiztosan: benyomásaim, élményeim és tapasztalataim birtokában, máskor kissé bizonytalanul, hiszen nyoic nap aligha elegendő ahhoz, hogy bárki átfogó képet alkothasson egy ország életéről. Tetszett Hollandia. Szép és vonzó ország, megragadó és népének élete gondolkodásra késztet. Nem egyszerűen az ismeretlenre csodálkozás öröme rögződött bennem, és főképp nem az ilyenkor oly gyakran, tapasztalható elfogultság. Örömöket, sikereket, gondokat és kudarcokat kutató szenvedélyem mondatja velem: érdemes figyelni erre az országra, amely — gyökerében más társadalmi berendezkedése, lakóinak a mieinktől idegem világnézeti felfogása ellenére — azt hiszem, sok mindenben közel áll hozzánk. Köztudomású, hogy Hollandia területe Magyarországénak egyharmada, lakóinak száma viszont tizen- négymillió, tehát meghaladja hazánk lélekszámút. Mindketten kis ország vagyunk Európában — nem jelentős és meghatározó, de mindenképpen befolyásoló tényező e földrész — és a világ — békéjének, biztonságának megőrzésében. A mezőgazdaság mindkét országban jelentős* * 1, jegyzik a .világranglistán, s hogy folytassam a sort: mindkét ország sokat szenvedett a történelem folyamán — betetőzte ezt a második világháború borzalmas vér zivatara. FeKilrőJ nézve minden napfényes, csodálatos, meseszerű és utolérhetetlen. Magam Is tizenegyezer méter magasságból közelítve, a felhőtenger „hullámait” tobzódva szelő repülőgép ablakából pillantottam meg először Hollandia földjét. Es leereszkedtem, hogy tisztábban lássak, s tapasztalataim reális talajról juthassanak tovább, talán okulás- és tanulságként. Gondolom, némiképp furcsa, hogy egy szocialista országból érkező embert a munka becsülete ragadja meg. először itt, ahol a lakosság nyolc százaléka munkanélküli és ahol a gazdasági élet meghatározója a profit. Mégis így van. Egy igazán gazdag kapitalista országba érkeztem, ahol eredendően becsülete és tisztessége van a munkának. Szorgalmas nép a holland, tehetséges és fegyelmezett. Azt mondják: semmiféle munka nem szégyen, az utcaseprőé sem. hiszen jól megfizetik. Hallottam egy milliomosró!, aki a nyári szünetben takarítónőnek küldte a lányát: igenis tudja meg, hogy mi a munka. Pedig neki aztán igazán nem volt szüksége rá. S ez nem kivétel! Aki teheti, dolgozik. így, ahogy mondom: aki teheti. A nők többsége otthon van, s amikor különböző pártállású parlamenti képviselőkkel volt alkalmam találkozni, elmondták: 1978-ban 220 ezer munkanélküli volt az országban. Az elmúlt öt évben 150 ezerrel akarta csökkenteni a kormány a munkanélküliek számát, ezzel szemben 120 ezerrel nőtt. A gondok sokasodnak, feszültséget teremtenek az. országban. Azt bizonygatták különböző ködőkben, hogy a dolgozó emberek készséggel vállalnak részt (túlfokozott adók — 30—70 százalék — lerovása árán is) a munka- nélküliek eltartásából. Nem is kételkedtem. így legalább van munkahelyük. Végtére is a munkanélküliség Hollandiában nem elsősorban megélhetési kérdés (az első évben fizetésüknek 80, a második és harmadikban 70 százalékát kapják segélyként). hanem társadalmi, pszichikai állapot. A „senkinek sincs rám szüksége” lé- lefcölő és életmódot, kifacsaró közérzet gyakran zülléshez, kábítószerfogyasztáshoz, kilátástaiansághoz, a társadalom perifériájára jutáshoz vezet. Hollandia politikai értelemben is sokszínű ország. Lakói élvezik és élik, egyúttal „szenvedik” a polgári demokrácia több mint három évszázados módszerét — gyakorlatát. Elég, ha ,any- nyit mondok, hogy csaknem százhúsz párt tevékenykedik az országban s barátaim szerint ily módon kegyetlenül megosztódik az erő. De a pártok közül csak három a számottevő: a keresztény- demokrata, a liberális és a Munkapárt (a szociáldemokrata párt). Ez utóbbi igen nagy erőfeszítéseket tesz, reménye is van rá, hogy a májusi választásokon szerephez jut a parlamentben. Politikai harcok színtere az ország. A legkülönbözőbb kérdésekben kemény bírálat, elmarasztalás kíséri a kormány tevékenységét. Pedig a máris megkezdődött választási harcok közepette igyekszik reformokat, újításokat hozni. És lám, Beatrix, a leköszönt Julianna királynő utódja is arra gondol: ideje volna Hágába, a politikai harcok városába, Hollandia hivatalos és hivatalnok-fővárosába költözni, hogy legalább az események közelében éljen. Ámbár ki tudja. Ügy tűnik: a királyi háznak nem túl sok szerepe van a politikai harcokban. Sok helyen ügyet sem vetnek rá. Mondják: kell hogy legyen; színfolt, látszólagos tekintély az országban. „Rangot ad, elvégre királyság van Hollandiában.” És közben fokozódik a társadalmi feszültség, sokasodnak a gondok. De erről majd legközelebb. Az idén április 10—12-e között rendezi meg a Magyar Rádió hagyományos nemzetiségi népzenei fesztiválját. A rendezvénysorozatnak ezúttal is Békéscsaba ad otthont. A fesztivál nyitóhangversenye a Bartók-centen ár i u - mot köszönti. Kifejezve, hogy Bartók Béla tudományos es zeneszerzői munkássága jelentősen hozzájárult a nemzetiségi népdalhagyomány megőrzéséhez. Naponta két-két nemzetiségi csoport tart bemutatót az A megjelenteket dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy jelentős esemény megyénk életében a film elkészülte, mert Somogy szellemi közvagyona gyarapodik általa: a múlt megóvott emlékeit mutatja be a jelennek, jövőnek. Megyénkben viszonylag kevés a műemlék, számuk mindössze 302. Ám az ezekről való gondoskodás szép eredményeket könyvelhet el országos viszonylatban is; ebben a munkában igen nagy szerepet játszik a Múzeumi és Műemlékvédelmi Albizottság lelkes munkaközössége, Szigetvári György vezetésével. Dr. Balassa Tibor utalt beszédében az olyan létesítményekre mint a szennai falumúzeum, a táj- házegyüttesek, az olyan megőrzőit és felújított múzeumokra, mint a Rippl-Rónai- emlékiház, a zalai Zichy-kú- riamázeum, az olyan helyreállított értékes emlékekre, mint a kőröshegyi, teleki, szenyéri, balatonszemesi. ba- íaton.berényi, törökkoppányi, andocsi stb. A megyei tanács nevében köszönte meg az alkotók munkáját. A kisegítő iskolában végző I huszonhét nyolcadik osztályos tanuló ezekben a napokban — mondhatni könyvi yűs zerre! — választ pályát, hiszen tanulmányaik egész tartama alatt fokozott figyelem övezte egyéni képességeiket, s ezek kibontakoztatására már az ötödik osztálytól fogva alkalmuk nyílt a techni kai-gyakorlati órákon, illetve a termelőmunka megismerése során. A pályaválasztási munkáról beszélgettünk Kamper Antallal, a kaposvári kisegítő iskola igazgatójával. — A huszonhét nyolcadik osztályos tanulóból tizenegy szakmunkásképzőbe készül, a többiek segédmunkára jelentkeznek. Ezek közül Sokan a Delta Ipari Szövetkezetét választották. mivel már ismerik az ott folyó munkát és a követelményeket. Tanulóink ezenkívül közvetlen tapasztalatokat szereznek a lakberendező ktszmél, a városgazdálkodási vállalat kertészetében, ahol heti három—négy órát dolgoznak. A Delta Ipari Szövetkezet — épp a szoros kapcsolat miatt — a végzett tanulókat betanított munkásoknak veszi föl. A munkára nevelés nagyon fontos ebben az iskolatípusban. Tanulóink a VBKM-nek bérmunkát is végeznek, ezért fizetséget kapnak. A kisegítő iskolát végzett tanulók továbbtanulási szándéka épp olyan elbírálás alá esik. mint a normál általáifjúsági és úttörőházban. Április ll-én a délszláv és a német nemzetiségi népi énekesek és- zenekarok lépnek fel. akik Baranya, Bacs-Kis- kun, Fejér, Győr-Sopron. Pest, Vas, Veszprém és Zala megyéből érkeznek az alföldi városba. Másnap a román és a szlovák nemzetiségiek Békés, Borsod, Hajdú-Binar Pest és Szabolcs-Szatmái megyei képviselői mutatkoz nak be. A műsorokat a rádió hangszalagra rögzíti, és április 29. és május 3. között sugározza. Ezután Takáts Gyula felkorbácsoló, szép verse hangzott el a Balaton-felvidéki hegyközségek pusztulásáról Rajhona Ádám J aszni-díj a - színművész előadásában. Ha a takátsi vers a pusztulás képét vizionálta; a Somogy- ország-film a megőrzés reményét festette szivárvány- színekkel ! Nagyon szép film ez a Herczenik Miklós rendezte és fényképezte színes So- mogyország. Megkockáztatom: ilyen jó és sallangok nélküli alkotás még nem készült megyénkről. Felfedezés ez mindnyájunknak, akik abban a — nincs mit tagadni: tévhitben — éltünk, hogy ismerjük Somogy műemlékeit, az évszázadok néma tanúit. Abban, hogy igazi élménnyé nemesedhetett ez a színes technikával készült dokumentum film, alapvetően fontos, szerepe van az OMF két szakértőjén — Kriszt Gvörnvön és Dercsé- nyi Balázson — kívül a két somogyi alkotótársnak. Szabó Tündének és Szigetvári Györgynek, akik — a nézőnek úgy tetszik — szakértelmükön felül a lelkűket is adták a filmükhöz. nos iskolát végzetteké. Többnyire hiányszakmákra jelentkeznek tőlünk. A továbbtanulás a mi gyerekeinknél azt is jelenti, hogy a szakmunkásképzés mellett el kell végezniük a normál hetedik, nyolcadik osztályt a dolgozók esti iskolájában. Az iskola igazgatója kimutatást tett elém, fölsorolás áll ben.rie arról, ki hol szeretne dolgozni. A Tián családban kilenc gyereket nevelnek — -náluk hagyomány, hogy mindenki a városgazdálkodási vállalathoz szerződik. A most végző Józsi is ott szeretne dolgozni. Ketten szobafestő. hárman sütőipari szakmát választottak, növénytermesztő gépésznek készül két fiatal. — Lesz-e olyan tanuló, áld otthon marad ? — Tavaly mindössze egy jelezte ezt a szándékát, mivel ajánlatos volt neki fizikailag egy kicsit megerősödnie. s fölkészülnie a munkára. Azok a tanulóink, akik súlyosabban fogyatékosak, a szociális foglalkoztatóban kapnak munkát. így ők is önálló keresethez juthatnak. Az idei tanévben végzők összetétele nagyon szerencsés.. Tizenmégy-tizenöt évesek. azaz nincs közöttük túlkoros. Ritkán. fordul elő ilyen osztály. — Az előző évvel összehasonlítva mit mutat az idei pályaválasztási ciklus ? — Akkor nem volt ennyi továbbtanulónk; kilenc gyerek jelentkezett mindössze. fesztivál A rendezvény ideié i a megyeszékhelyről jelentkezik a Ki nyer ma? zenei vetélkedő. Az első nemzetiségi népzenei fesztivált 1972-ben rendezte meg a rádió. Az elmúlt időszakban mintegy hatvan énekes és hangszeres szólista, duó és trió, s ugyanennyi együttes, kórus és zenekar. összesen csaknem kétezer szereplő vett részt a rendezvényeken az ország szinte valamennyi megyéjéből. Mert ennek a filmnek lelki van. Belefeledkezünk a gyönyörű somogyi tájba, mely legszebb — nyáreleji — arcát mutatja. A tájban Árpád-kori mcnostorrpm vagy barokk templom. Föl kell fedeznünk »őket«; erre bíztat a film. Ütikalauz a kis hazához, az országon belüli országhoz. Somogyvár, Kaposszent- jakab, Somogyvámos, Rád- puszta, Teleki — mind, mind úticél. Lábod, Szenyér, An- docs, Szenna, Buzsák várnak. Talán majd gregorián dallamok zúgnak fel a testetlen, rendíthetetlen falak között Kőröshegyen nekünk is, talán majd halkan zsolozsma znak a falusi öregasszonyok barokk-gazdag freskók alatt nekünk is, talán majd távoli üzenetként meg «ólai a verbunkos a klasszicista megyeház lépcsőjén nekünk is, talán majd meghalljuk a szennai öreg szüle reszketeg hangján azt a népdalt mi is... Látvány és szöveg, kép és dallam harmóniában. Vetíteni kell a filmet sűrűn. Iskolásoknak, s azoknak is, akik a padokból rég kinőttek. Kerekedni személyes megtapasztalásra: várnak a somogyi emlékek! És várnak a folytatásra. A lelkes, hozzáértő szakemberek »mentőexpedicióira«... Hadd gyönyörködjenek bennük a jövő évezredben születők is! Leskó László Ketten a kereskedelmi szakmunkásképzőben tanulnak. Nemrég 'kaptunk az iskolától véleményt tanulmányi munkái ukról. Elégedettek lehetünk velük, hiszen közben ők is végzik, a dolgozók általános iskolájában a hetedik és a nyolcadik osztályt. A kaposvári kisegítő iskolából átlagosan a tanulók egyharmada, egynegyede tanul tovább szakmunkásképzőkben. Két-három morzsolódik le közülük. — Nincs tudomásunk arról — folytatta a beszélgetést az iskola igazgatója *—, hogy a képességek hiánya miatt történt volna a lemorzsolódás. Inkább a környezeti hatásokra vezethetők visz- sza az okok. Részben a szülők túlzott követelményének nem feleltek meg a gyerekek, de előfordul, hogy a társaság van rossz ha tással a tanulóra. — Egy kicsit „munkaisiko- lának” is nevezhetnénk a kisegítő iskolát, — Igen. Több a lehetőségünk arra, hogy a gyerekek megismerjék a munkát. Ötödik osztálytól már üzemi gyakorlatra járnak, és Kaposváron erre kedvezőek a lehetőségek. Nyáron, a vakációban is érződik ennek a hatása. A múlt évben a vakációban hatvan tanulónak adtam engedélyt, hogy munkát vállalhasson. És az üzemi gyakorlatokon elégedettek a gyerekei nkkel. — Uj kisegítő iskola építését tervezik 1984—85-ben. Lesz-e ennek kihatása a tanulók pályaválasztására? — Továbbképző tagozat nem működük a megyében. Az új iskola beindulásával erre is alkalom nyílik így metróid juk a betanftottmun- 'kás-képzést. Ezután tanulóink részt vehetnek közvetlenül az. üzemekben folyó — úgynevezett — belső szakmunkásképzésben. Ennek az átmenetnek a biztosítása pedig hozzájárulhat, ahhoz is, hogy tanulóinkat az eddigieknél iobban befogadják a munkaH „i veken Horánvi Barna SOMOGYI NÉPLAP Jávori Béla (Folytatjuk.) Nemzetiségi népzenei Pályaválasztás a kisegítő iskolában A hiányszakmában helyezkednek el
