Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-05 / 54. szám

Ä napfényes Grúzia küldöttel Kedvébresztő vidám dalok Baráti találkozók Kaposváron Hanoii x-négy tagú turista - i'-/iport érkezett Grúziából hetrf ön dél után Kaposvárra az MSZBT országos elnöksé­gének és az 1 busznak a vendégeként. Grúz barátain-, kát elkísérte vidéki útjukra Lakács Lázár, az MSZBT titkárságának munkatársa ű>. A grúz csoport kedden megnézte a várost, a Ripj»l- Ronai Emlékmúzeumot, járt Szeraiában. Az ott látottak a tbiliszi falumúzeumra em­lékeztették a vendégeket. Közben a tanítóképző főisko­la látta vendégül Vahusti Kotetisrnli kandidátust, a Tbiliszi Állami Egyetem professzorát. Nagy érdeklő- dest keltett előadása Grúzia kultúrájáról es művészetéről. A Pál nruro Togliatti Me­gyei Könyvtár adott otthont kedden este a műsoros ba­rátsági estnek. Az MSZBT- taccsoportok képviselői fog­laltak helyet a nagyterem­ben. . ahol rögtönzött kiállítás fogadta, grúz barátainkat.. Az elnökségben ott volt Pikar M amatarvisvi ti, a lagodehi városi tanács elnökhelyette­se. a csoport vezetője, Leite Petrov na Tetradze. az S/.MBT grúz szervezetének képviselője, Csapó Sándor, a városi pártbizottság tfefká- ra. Ihász Adrien, a tanítókép­ző hallgatója elmondta Abasidze Grúzia című versét, majd Rózner Katalin,, az MSZBT országos elnökségé­nek tagja. a tanítóképző MSZBT-tagcsoportjanak el­nöke nyitotta meg a rendez­vényt. — Ha a mai esténket rö­viden jellemezni kellene, két szóval tehetnénk meg: ba­rátság és kultúra. A sebes folyók, vulkanikus hegyek, gleccserek, hatalmas erdőse­gek vidékének. Grúziának szülötteit köszönthetjük ma városunkban. S abból az al­kalomból, is, hogy SO évvel ezelőtt alakult meg a Grúz Szovjet Szocialista Köztársa­ság. Kívánjuk, hogy további eredményeket érjenek el a kommunizmus építésében. Or. Kovács Ferenc, Ka­posvár tanácselnöke besnede- ben kiemelte: — A magyar nép, Így vá­rosunk lakossága is mindig szeretettel fogadja a szovjet nép küldötteit. Most külön ölöm számunkra, hogy olyan időpontban üdvözölhetjük városunkban a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság dele­gációját, amikor a Szovjet­unió Kommunista Pártjának küldöttei a XXVI. kongresz-, szuson az építőm unka ered­ményeit összegezték. V áro­sunk lakossága nevében szívből gratulálunk szovjet barátainknak a nagyszerű eredményekhez, teljes sikert kívánunk kommunista jövőt formáló terveik valóra vál­tásához. Kérjük, vigyék el a Szovjetunióba, Grúziába vá­rosunk üdvözletét. Pi kar Ma matar vi s vili az SZMBT grúz szervezete, a csoport nevében üdvözölte a vendéglátókat. — A napos Magyarország­ra a napfényes Grúziából ér­keztünk, Ügy érezzük, hogy látogatásunk vendégszerető hazájukban felejthetetlen él­mény marad szamunkra, ki­váltképp mert fontos ese­ményekkel — így az SZKP XXVI. kongresszusával, Szovjef-Grúzia fennállásá­nak 60. évfordulójával — esett egybe. Sota Rusztaveti, a grúz nép zseniális fia azt nak barátot, az önmaga el­lensége." Mi sem ter-mészetesebb, hogy a két nép kulturális kapcsolatai közül elsősorban Zichy Mihály és Vikár Béla nevét emelte ki. Mi különö­sen büszkék lehetünk arra, hogy két somogyi szolgai ta illusztrációival, fordításával Rusztaveli A tigrisbőrös lo­vag című eposzának népsze; rűsítésel, megismertetését. A tanítóképző főiskola női kara dallal köszöntötte a grúz férfikórust, Klausz Ró­bert vezényletével. A ven­dégek hangos brávóval nyug­tázták egy-égy Kodály-. Bartók-, Karai-műből álló műsorukat. Ezután a vendégek Követ­keztek. A grúz férfiak már ruhájukkal is sikert arattak. A hagyományos fekete csiz­mában. buggyos nadrágban, aranysújtásos piros felsőka- bátban. tőrrel az oldalukon álltak a színpadon. A fejü­kön hetykén fél becsapott fe­hér kecskeszőr kucsma volt. Teymuraz Kevhisvilinek, a Grúz SZSZK érdemes művé­szének vezetésével dzsigit-, pásztor-, szabadságharcos dal és őskeresztény ének csendült föl, sőt a híres Szu- likót is előadták. Szólisták is fölléptek műsorukban: Madeja Pamjasvili Liszt Mefisztó-keringöjet adta elő zongorán. Nagy sikere volt a két virtuóz népi hangszeres­nek is. Megható volt a grúz járási kórus figyelmessége: magyarul énekeltek el Kis kece lányom . . . kezdetű népdalunkat. Vas taps dör­dült, a tanítóképző női kará­nak egyik énekese vörös szegfűt adott át Tejmuraz Kevhisvilinek. S az est be­fejezéseként a kórus megis­mételte a magyar népdalt. A grúz csoport teg­nap délelőtt Keszthely ne­vezetességeivel ismerkedett meg, este a város MSZBT- tagesopor-t ja i nak képviselői - vei találkozott a SÁÉV mun­kásszállásán. Grúz vendé­geink ma utaznak vissza a főváros-ba. Ha az, jdőjárásj nem kedvezett is, mégiií érezhették a napfényt — a szivekbe®. Lajos Géza mondta meg a XII. szazad­ban.: »Aki nem keres maga­A gtrnr, férfikórus nagy sikert aratott a barátsági esten A PIKICE MÉLYÉN Beszélgetés évekről, borokról Radpnszta, 19(11. február. 1 ly énkor csöndes ez a más­kor emberektől, gépektől han­gos környék. A Balatontól be­vezető at mentén kialak.rttt üdnáőtelep elhagyatott, a vé- gelafbatat lan szőlőültetvény a a tavaszra vár. Rutoiiwörös bor csordul a hébérből a pohárba a Bala- tontooglári Al lám: Gazdaság itteni pince .jében. Szakértő szemmel figyelik a színét. Az­után illatát, zamatét vizsgál­ják. — Nagyon keWemes italt!, szeretik is vevőink ezt a ter­mésünket. Sajnos, ebből a fájtából Kevés van. Persze, van miből válogatná, s lesz még jó ideig a palackozónak munkája, amíg a teli hordók kiürülnek. Megfontolt beszédű ember Cziraki József, a gazdaság Radpusztan levő borainak kezelője. Amikor pincemes­tert mondok, nyomban Kiiga­zít: — Nem pincemester, ez csak valamikor volt. Most művezetői beosztásban dol­gozom, noha a feladatom tel­jesen ugyanaz. Az Itt levő bor minőségéért, a hordókban meghatározott mennyiségért felelek. Ezenkívül még sok minden feladatom: a kénezés, a derítés, a fejtés. Józsi bácsi hátrányból jár Rádpusztára. A gazdaság egyik alapítója, néhány hete vette át a gazdaságban vég­zett 30 évi munka után járó törzsgárdajelvényt és jutal­mat. Hegynyi hordok magasod­nak körülöttünk. Ez az ő bi­rodalma. Itt idézzük föl a gazdaságban, és e pincében eltöltött hosszú éveket. — A péntekhelyi gyümöl­csösben kezdtem a munká­mat több mint harminc eve. Téten bejártaim Balaton bog­lárra a pincészetbe, elsajátí­tottam es megszerettem ezt a mesterséget. Amikor csak­nem húsz esztendeje kialakult ez a pince, azóta látom el ezt a feladatot. Kezdetben jóval kevesebb volt a szőlőtermés, a hoc, hoasdofik ib ateg volt, úgy Kértünk kölcsön néhány tucat pár száz literest. Miközben emlékeit idézi, járjuk a pincét, s ö — anél­kül, hogy a pontosan vezetett nyilvántartását nézné —, fej-' bői sorolja, hogy melyik hor­dóban milyen bor vár palac­kozásra: Csabagyöngye, Irsari Olivér, rajnai rizling, vörös es fehér borok, azután a kü­lönlegességeket Kedvelőknek naranccsal ízesített, főleg nőknek való bor. — Most már van elegendő tároló edényünk. 12(1 hatal­mas hordónk között található 4(1, 100, sőt 108 heklós is. Je­lenleg 150 ezer hektoliter bo­runk van. Mire kell a hely az új termésnek, addigra ki­ürülnek a hordók. Jönnek a tartálykocsik, viszik a palac­kozóba. Van egy állandó osztrák vevőnk, az kamion­nal szállítja el tőlünk,a kü­lönböző fajtájú borokat min­den évben. Otthon saját pa­lackozójából adja el az üzle­teknek, vendéglőknek. Több vállalati kiváló jel­vénnyel, a Mezőgazdaság ki­váló dolgozója kitüntetéssel jutalmazták az elmúlt több mint három évtized során Cziráki József munkáját. Fia szinten a gazdaság munkása, itt tanulta ki a festőszakmát, s ma is itt dolgozik. — Meddig végzi még ezt a munkát7? — Ötvenhét. esztendős va­gyok. még három év. s elkö­szönök a pincétől. Átadom a munkát társaimnak. Fejes La­josnak, Szappanos Jenonenek. akik több mint másfél évti­zede dolgoznak velem együtt a pincében. Értik a mestersé­güket. jó utódaim lesznek. Mindketten szakmunkásvizs­gát lettek, borászok, így nem lesz. baj a minőséggel akkor sem. ha én elmegyek. Mii csi­nálok nyugdíjasként?. Van egy kis lugasom a látrányi otthonomban, megterem par száz liter bor. Kicsiben vég­zem majd a pincemestersé- get... Azért őszönként, ami­kor megkezdődik a szüret — s ha szükség lesz a munkám­ra — jövök és segítek, mert nem lehet végleg elszakad­S/.alai László A papír a fontos? Fura históriát hallót'au: nemrég: lefokoztak egy mű­vezetőt. No nem azért, mert kiderült róla, hogy alkal­matlan a műszak vezetése­ié. az ok sokkal egyszerűbb: nincs meg a nyolc . osztálya. Helyere pelyhedző állú tech­nikust állítottak, akit bizo­nyítványai a legszebb re­ményeikre jogosítottak. Tett, múlt az. idő. aztán egyszer csak újra elővették a régi embert, s bujtatva bar. de őt helyezték megint a műszak élére. A technikus sajnos, csődöt mondott; keze alatt meg vadultak az embe­reik, s mái'-már veszélybe került az éves terv teljesí­tesd. A rehabilitált műveze­tő zokszó nélkül állt régi helyére. És a következő hé­ten a műszak teljesítményei Viissaakúsztaik az éveken át megszokott maigasságba­A művezető — bár nem keres rosszul — általa bam kevesebbet visz haza a borí­tékban. mint legöbb mun­kás. Mindent elkövet ugyan­is, hogy. emberei megtalálják a számításukait. Titka, ha van egyáltalán, legföljebb az, hogy „vertikumban” gondolkodik; tudja, hogy a. technológiában elég egyetlen, meggyengült láncszem, s kész a baj. Ezért arra tö­rekszik, hogy műszakjában, alkatom ad tan mindenki tud­jon helyettesítem mindenükét, s ha erre mégsincs -szükség, akkor műszakról műszakra a legjobb összeállításban „futhassanak ké”. Vagyis mindenki a» csinálja, ami­hez a legjobban ért. Mondhatnánk: nincs ebbem semmi rendkívüli. Csakhogy manapság nem terem min­den. bokorban ilyen raűve­sető És mega*. egy rommá alkalmazott rendeíkeaé* eieg volt ahhoK. bogv két évtized után n lege orv kJ»«. - Iámul elmozdítsák a óéi*»» ről. Hasonló példa kinalkoMpk nem is egy. Panaszolta pél­dául egy vezető, hogy két darust „földre”' kellett pa­rancsolnia, mert kiderült, hogy csak hat osztályuk vám Pedig jo ideje daruz­nak már, s kiválóan ellátták feladatukat. Most téblábol- nak lent, a műhelyben, nem találják a helyüket s a föl­kínált munka se ínyükre va­ló. Már az is megfordult a fejükben. hogy odébb áll­nak, hátha máshol nem be­tűről betűre értelmezik a rendelkezéseket. Tanulni nincs kedvük, de még ha volna bennük hajlandóság, akkor is csak két esztendő múlva gyakorolhatnák vá­lasztott mesterségüket. Nem akarom azt monda­ni, hogy félre minden pa­pírral, éljenek az autodidak­ták, akik maguktól jönnek ra mindeme. Ellenkezőleg: nagyon is üdvözítő lenne, ha képzett, művelt fők so­kasága doigozn«. minden iáit az iparban. Am ez nem .megy egyik napról — sőt egyik évről sem — a másik­ra, ha még oly szigorú ren­delkezések lépnek is életbe. A régebbi dolgozókban — nyugodtan, nevezhetjük őket derékhadnak —, szóval, ezek­ben a tapasztalt, meglehet kevésbé pallérozott em berek­ben jelentős szakmai todas halmozódott föl, s erről a tudásról végzetes és tisztes­ségtelen lenne lemondani. K. I*. Teendők a gyümölcsösben Azokban a házikerti gyü­mölcsösökben, ahol a télvé­gi faápoiást, faitisztogatást még nem végezték el, fel­tétlenül meg kell kezelem az ez évi növényvédelem sike­rei megalapozó mechanikai védekezést. Semmisítsük meg a kórokozók jól látha­tó attelelő alakjait Wiszlhar- matos hajtásvégekel, fertő­zött leveleket) az összeszá­radt levelekből álló kis es -nagy heimyófészkeket, meg­keményedett gyürnölcsmu- míákat és a moníliával fer­tőzött száraz ágirészeket. A munka soiásn ügyeljünk rá, hogy minél kisebb felületen ejteünk sebet a fán. Tiaztit- suk ki a törzsön, a vasta­gabb agakon található odvas részeket, majd kenjük be a sebeket a Santar' SM sebke­ze lö anyaggal vagy femmen- -tes oíaijfestékkel. Az elávo- lítoitt fertőzött növényi ré­szeket, kéregkaparékot ok­vetlenül gyűjtsük össze, s lehetőleg azonnal égessük el — hogy a fertőzés tovább­terjedését megakadályozzuk. A fatisztogatás után a fa­gyok elmúltával — de még a rügy pattanás előtti — fon­tos a lemosó permetezés. Ki­egészíti a mechanikai nö­vényvédelmi munkát és a kedvező körülmények között áttételt károsítok egyedsza- mát tovább mérsékli. E le­mosó permet ezest az almás termésetekkel — alma. kör­te, bits —, valamint a ri­biszke- es köszmétébe krok­ivá I kezdjük, A múlt év augusztusa, szeptemberi ídó­védelem járasa kedvező feltéteteket teremtett a level-tetvek, tg» kacsa lkak telelő tojásrakásá­hoz, kedvezett a sodrómo- lyok és araszololjernyók te­lelő alakjainak, az október- novemberd csapadékosa bb­3-a váltó idő pedig az alma­körtefa varasodás késői fer­tőzésének. A meg késett érés es szüreti munkák miatt többnyire az őszi védekezés is elmaradt, s így, a károsító szervezetek a szokásosnál többen vonultak telelőre: Az idén épp ezert elsősorban a Novenda 1,5—2,0 százalékos oldatát (15—20 dkg 10 liter vízhez) javasoljuk az almá­sok védelmére. Erősebb ■pajzsteiű-, esetleg v értető- lertözé» esetén hároméven­ként szabad aáimástermésű- efc es ribiazke védelmére fölhasználni a gytimolcsfa- olajait 4—5 dä 5—10 liter vízben) töménységben. Az ajánlott készítmények alkal­mazásakor figyeljünk rá, hogy a védekezés időpontjá­ban a kezelt gyümölcs rü­gyei zárt állapotban legye­nek! Megkésett permetezés­sel rügykarosodast okoahsr- tunk. ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! 1981. március 2-től 30 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT CEMENTET a Del-dunántúli TÜZÉP Vállak-i telepein. amíg a készlet. Uu . ^.puMyvjv, PÉCS 184253) Vahusti Köteti«vili professzor élményéiről számol be

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom