Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-05 / 54. szám
TUDOMÁNY ÉS GYAKORLAT r Uj kapcsolatrendszerben Közvetlenebb érdekeltséget — Nem véletlenül Ke: dezleiru meg a tsz-elnokök tanfolyamán Váncsa Jenő minisztertől, hogy változik-e a tudomány«» tevékenység osettönzése, közelebb kerül-e a gyakorlathoz. Meggyőződésem ugyanis. hogy nincs a megyében ' olyan mezőgazdasági üzem. ahol ne heverne szekrényekben legalább egy tanulmány vagy terv, amiből — enyhem szólva — nem sok valósult meg. Most nem beszélek arról, hogy ezek elkészítése tekintélyes szellemi erőt kötött le és nem kevés- pénzbe keltűt ! Porosodnak. Mert vagy íróasztalszagú értekezések lettek va-gy már elkészültükkor. elavulttá váltak. Egy bizonyos: senki sem volt erdekeit abban, hogy . a terv megvalósul ion. Öi-üttem a válasznak, amelynek a lényege: várható olyan intézkedés, olyan érdekeltségi rendszer kialakítása. amely föltételezi a gyakorlattal való közvetlenebb kapcsolatot. — Nem arról va-n s*zó, hogy nincs információ. Az imé/etek kétszer annyi szakmai tájékoztatót adnak, mint valaha. A mostani üzemi keretek között azonban ex nem több. gondolatébresztőnél, Véleményem szerint ha a tudománytól igényeljük a szorosabb kapcsolatot a gyakorlattal, legalább ily mértékben igényeljük önmagunkkal szemben >s a fogadókészség megtereavteset. Mert eszel nagy baj van a gazdaságokban. Többek között ezért akadozik a rendszerek közvetítő szerepe. — A gyártmányfejlesztés az iparba n általános, a me - tógazdaság alig ék tárna'/ fejlesztéssel foglalkozó mérnököt. Bzt. »/. üzemszervezeti láncszemet igyekeztünk pótolni, mikor egy éve fejlesztési csoportot hoztunk I ötre; ennék * a feladata, hogy kidolgozzak az üzem fejlődési irányait, arányait, és meghatározzák a sorrendiséget. — Jó lenne etéimí, hogy az. üzemek fejlesztési alapjában legyen olyan összeg, amely av, új eljárások, a tudományos eredmények megvalósítását szolgálja. Mert a hatékonyság nemcsak »agyonhasznált-1 szó. hanem húsba vágó követelmény. (Elmondta a tabi Béke Tsz elnöke, Kovács Ferenc.) Növénytáplálás Előrejelző, .szaktanácsadó tevékenységevei eredményesen segíti a mezögazdasag i üzemek termeleset a megyei növényvédő és agrokémiai állomás. A talajvizsgálatok bevezetése és általánossá tétele fontos lépést jelentett hogy ne altalaban mű trágyázzunk, hanem valósítsuk meg a növények ésszerű és szükségszerű táplálását. Az intézet csaknem wáztrzezer hektár termőföld tápanyag- vizsgálatát végezte el labo- ratöriumában es útmutatást adott a rációnál is műtrágya folhasz/nalashoz. méesttvá- gy agaihoz, A h usga lam b len vesztési rendszer tag ja és tv tlományos bázisa a főiskola A gyakorlat szemszögéből Üzemi vezetők nyilatkozóiak. Űk hogyan érzékelik a tudomány segítő »jobbját«, hol illeszkednek és hol akadoznak a fogaskerekek ? Borbély István, a kányái szövetkezet elnöke maga is kísérletező újító, az ésszerűt, a jobbat szenvedélyesen kereső ember. Álláspont,javéi nemigen lehet vitatkozni: hogy egy tudományos eredmény menny ke és milyen gyorsan válik termelőerővé, az nagy reszt a befogadókészségtől függ. Az az üzemi irányúé. akit hajt a kezdeményezőkészség. tudja és meri vállalni az új minden kockázatát. több szellemi értéket tud gyümoLcsöztetni, mint az. aki görcsösen ragaszkodik a megszokotthoz. Kritikai éle ■ is volt egyik megjegyzésének: »Itt van a megyében az országosan ■ is elismert szellemi bázis, a mezőgazdasági főiskola. ■ Vajon hairy somogyi üzemnek van közvetlen kapcsolata az intézettel? Nem túl soknak... A sajat tapasztalat bizonyítja : a gyakorlatban alkalmazott tudományos eredmények értéket teremtő termelőerőt jelentenek. Csakhogy e-ar/A az áflás- ponttal szemben gyakran elhangzik egy másik is: a tudomány egy kissé elszakadt a gyakorlattól. Az érvek elgondolkodtatóak, s ezeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. »A kutatási eredmények jelentés része túlságosan »steril« körülmények között születik. Az élet más. Az elviekben kifogástalan megállapítás csődöt mondhat a gyakorlatban, ha teszem azt ieeg egy villanymotor es nincs víz. ha rosszabb minőségű a takarmány vagy ittasan jelenik meg (meg sem jelenik) a gondozo". Körmendi Ottó, a baléi szövetkezet elnöke azzal együtt tette szóvá eset, hogy vallja: döntő részé volt a tudománynak. hogy mezőgazdaságunk elismerésre méltó eredményeket ért el az V. ötéves terv során. Csakhogy a jelenleginél többet vár a gyakorlat Mi e-z a több? Sokak véleményét fogalmazta meg Szigeti Imre főagronomus: »Hiányolom a rendszerek aktivitását.« Mivelhogy a rendszerek jelentik a döntő fontosságú láncszemet a tudomány és a gyakorlat között! A növénytermelésben bekövetkezett rendkívüli fejlődés jórészt a rendszerek áltál alkalmazott saeUemi értékeknek köszönhető. De most mintha megtorpanás lenne. A jövőben a külső körülmények miatt is többet var tőlük a gyakorlat. . mai, somogyi példákkal tudom boxicjnyitani. Arról a jelenségről nem is beszélve, ha mi mondunk itthon valamit, annak soha nincs olyan hitele, mintha valaki külföldön mondja ugyanazt... — Ilyen körülmények között. hogyan próbált a tudománypolitikái elveknek megfelelően, a gyakorlathoz közelebb kerülni a főiskola? — Kezdettől kerestük atat a módszert, amely a gyakorlatban dolgozó szakember et> a kutató között levő űrt be- t öltri. Meggyőződésem. hogy erre elsősorban a termelési rendszerek alkalmasak. Ezért hoztuk létre több mint egy évtizede a Ka-hybot, majd a KSZKV-t. a galambte- nyeszgiesi rendszert es hamarosan megalakul egy hasonló szervezet a juhién .vesztesre is. tgv a tudományos eredmény a rendszerszervező válfajait jól fölkészült szakmai apparátuséinak közreműködésével gyorsan és egyszerre sok üzembe kerülhet el. — .4 rendszerek közvetítő, kapcsolattartó szerepén kirül miben látja a továbblépés lehetőséget? — A kutatói tevékenység ja vitásához, a tudományos <--ed,menyek hatékony elterjesztéséhez elengedhetetlen az új munkamegosztás és a közös érdekeltség megteremtése. Már jó ideje dolgozunk egy — húrom kutatói ml esetei, rendszereket, országos es I külkereskedelmi .vállalaté- | kát összefogó — tudományos termelői egyesülés megszel'- rezesen; megalakításának feltételei, várhatóan, az év közepére érnek meg, s jövőre megkezdődhet a konkret munka. Vallom, hogy ez a kezdeményezésünk jelentőségében minden eddigit felülmúl. Az egyesülés működésének — dióhéjban — a« a lényege, 'hogy megfelelő pénzügyi alapokkal, a gyakorlat igényeinek ismeretében megrendeli a kutatási témákat, s ő adja el az. üzemeknek. illetve a tagjainak, így a kutató valóban olyan feladatokon dolgozik, amelyekre szüksége van a gyakorlatnak. Somogy országosán is kiemelkedő tudományos es oktatási központja a mezőgazdasági főiskola. Az állafte- nyésmést szolgáló kutatómunkáról dr. Guba Sandor- ral, na. Intézet főigazgatójával besaéigettümk. — A kutató-fejlesztő munka jelentős szerepet játszik a mezögazdasag eredményeiben. Mégis egyre több a sürgető jelzés: nem elég hatékony a kapcsolat az üzemeikkel. — Sajnos, ez tény. A tou«koményszerveziesben állunk a legrosszabb) i, — mondta dr. Guba Sándor. — A legutóbbi időkig nem alakultak íkt a megfelelő eljárások, módszerek, A tudományos tevékenységei bíráló, többségében jogi« megnyilvámu- losók elsősorban nem a kutatok hibáira vezethetők vissza, hanem a korszerűtlen ludonutnyszervezésre. Külön vágányon fut a kutatómunka tervezése, finanszírozása es a beszámoltatás, s külön vágányon a gyakorlati műszaki fejlesztési igény. A kettő kivi itt. nincs szervezett kapcsolat. Ez az alapprobléma. s ebből sok más következik: például hiányzik a tudományos eredmény gyakorlati alkalmazásában való érdekeltség. — Hogya n tűzik ki így a fejlesztési célokat, s hogyan bírálják el a tudományos eredményeket? — A gyakorlat és a tudomány emberei találkoznak a különböző fórumokon, szót váltanak: mit kellene. mit lehetne lenni. de végsősoron a kutatási profilt ki-ki saját; maga alakítja ki, .és nem bizonyos, hogy ez egybeesik az igényekkel. A tudomány- szerveaés másik súlyos hibája a* elbírálás. A kutatómunka eredményéről a mi alapvető elszámolásunk a zárójelen les. mely az illetékes fórumok elé kerül. De nem az értékeli, aki majd hasznosítja ! — A kapcsolatrendszer hibáinak. úgy vélem, ez csak az egyik oldala. — A gyakorlat sem hibái- lan. Ahhoz, hegy befogadhassák az újat. sok fettételnek kell megfelelni. A legdöntőbb: egy korszerűbb eljárás csak alapvető technológiai fegyelemre épülhet. Ha éz hiányaik, ha nincsenek megfelelő középvezetők, akkor a szó szoros értelmében megbukunk. Ezt, több évtizedes ku tatói tapaseta lakom •A főiskola la bora tóriuma bau évente mintegy tizenkétezer takarmán.imintát vizsgálnak meg s tájék«»látják a gazdaságokat a tartalmi értékről. Somogybán létrehozták a ta- karnaányszolgálatot. amely szervezett -szolgáltatásé nyújt a megye nagyüzemeinek Vállalat — szellemi tőkebefektetésből A kutatás jelentősége a mezögazdosagban tolan sohasem roll még oltran nagy. mint amilyen a következő években lest. A hu. szonmázsás búzatermések idején megvolt a tizmázsas „ugrások" lehetősége; ma a negyvenes termésátlagok korában a további legkisebb eredményhez is új eljárások, eszközök és anyagok somra van szükség. A magyar mezögazdasag mennyiségi szempontból a legtöbb területen megközelítette a világszínvonalat, a to. vábblépést elsősorban a minőségi jellemzők javításában kell meg találni. Nincs a termelésben olyan terület, ahol ne volna szükség a tudomány segítségére. A MEM a VI. ötéves terv főbb kutotosi leiadatait 24 kiemelt program keretében határozta meg A no vénytermesztési ágazat somogyi szemszögből is igeretes kutatási programja a burgonya nemesítéséhez, termesztéséhez, tárolásához és feldolgozásához kapcsolódik. A kertészeti kutatások közül a zöldségtermesztés fejlesztése a legsürgetőbb __ A z erdő és fagazdálkodással két kiemelt kutatási program foglalkozik. Somogybán mint az ország fagazdagságban második megyéjében mindkettő figyelmet érdemel. Nyolc kutatási program több ágazatot is étint. Közülük talán a legjelentősebb: n grwdoso gossogoi es a verseny képesseget fo. ton> hwtatékok íeháta*».^.. eredmenyessegeert any agi - tag is garanciát vattai. Jo lehetőségnek latszik az úgynevezett folyamatos szervezési szolgáltatás, amelynek keretében pél dául even - te háromszor a helyszínen tesznek javaslatot — neves szervezési es gyakorlata szakemberek bevonásával —eey- egy, az üzem vezetői áttal legégetőbbnek tartott termelési, szervezesd nehézség orvoslására. A gazdasaga kis - körzetek együftműködése- ben sok még a kihasználatlan lehetőség: ezek feltárása is az AKI kirendeltség feladatai közé tartozik. Uj szolgai tatásuk az energttrfel- haszmálás ésszerűsít eset*; ad ur. üzem „testere szabott” programod.... Az Agrár gazdaságii Kutató- intézet agráripari szervezesd szolgálatának kaposvári ki - rendeltsége JU hústól orvaik) váMalaittá alakul, magáiba olvasztva aa. élelmiszergazda- sági kutatóintézet szervezési kirendeltségét. Léte függ majd attól, mennyét tudnak leendő partnereik hasznosítani are. aittaluk közvetített vej módszerekből, kutatás« eredmény ékből. A z üzemi szakemberek köziül is kevesen tudják, hogy az Agrárgazdasági Kutatóintézetnek szervezési szolgáltatásokat ny újító kirendeltsége működik Kaposváron. Igaz, a hamarosan már négy megye — Tolna, Somogy. Baranya és Zala — gazdaságainak szolgálta last nyújtó kirendeltség nem is próbálta magára föl hívni a figyelmet; néhány, a gazdaságok íetügyeletó szervéttől kapott megbízás elég volt abhoz, hogy újszerű munkamódszereiket a legapróbb részietekig kidolgozzák. Az előkészítő időszak után a munka lényegében most kezdődik. Hogy fogadják a gazdasagok a szolga itatást Nem kétséges, hogy a kirendeltség szakembereinek meg kell majd dolgozniuk a bizalomért. Az üzemi szakemberek körében általános a vélemény — és nem is alaptalanná —, hogy tett sokat! adnak tanácsot, de csak kevesen vámnak, akik saját tanácsaik alapján cselekedni is tudnának, például egy sertéstelepen. A kaposvári szervezési szakértőkben eltökélt a szándék, hogy ne az íroasztalfio- koknak dolgozzanak. Látják a* elmelet es gyakorlat között helyenként meglevő .szakadékokat., s minden lehetséges módon igyekeznek áthidalni. Legfőképpen úgy, hogy szolga Hatásaik magukba foglalják önmaguk kontrollját is. Egy-egy üae*n veszteség- fonásait vagy a kihasszna- la-rtan lehetőségeket föltáró programok eddig is készül - tek. A bökkenő rendszera.»', akkor volt. mikor ezeket az általános és több évre sssó- ló ,,jó tanácsokat” az egyes dolgozó napi feladatáig kellett volna 1 ebon tani. A kapós ván seerveaeei kirendeltség — « üzemek igényétől függően — nemcsak a részfeladatok kidolgozását vai- lailja. hanem awt is, hogy például a munkaszervezési megoldás bevezetését követően finomít ja, sőt módosítja sajat utawutatasat, Mimi ezt úgy, hogy tanácsainak
