Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

r Sávolyi jegyzetek Régi gondjut a sávolyi tanács vezetőinek, hogy mi­ként lássák el a, községet egészséges, jó ivóvízzel. Per­sze — mint legtöbb helyen — a rendelkezésre álló ke­vés anyagi eszközt sokfelé kellene elosztani. — Ezért kötöttünk együtt­működési szerződést a so- mogysá,msoni tanáccsal. Ne­kik van már törpe vízmü­vük. s a lehető legolcsóbb módot választottuk, hogy e téren mi is előbbre léphes­sünk. A megyei tanácstól kapott pénzből Somogysám- sonban fúrattunk még egy kutat, s az ö vezetékhálóza­tukra kapcsoljuk majd rá a sávolyi, aztán a Sámsonhoz tartozó somogyzsitíai vízve­zetéket. Ez így lényegesen olcsóbb lesz, az építkezés, a fenntartás sokkal kevesebbe kerül. A lakosság a közmű- fejlesztési hozzájáruláson kívül azt is vállalta, hogy társadalmi munkával segíti az építkezést, elvégzi a szük­séges földmunkát. A tervek készülnek, várhatóan jövőre kezdjük a vízvezeték-háló­zat kiépítését, és 1983-ba,n készülünk el vele — tájé­koztat Bide Janos sávolyi tanácselnök. Valóban követendő példa ez a tanácsok közötti együtt­működésben. Ám nem csu- páry ebben merül ki a sám­soni és a sávolyi tanácsnak a kölcsönös előrelépést szol* gáló összefogása. Sok az idős ember, aki igényelné, hogy naponta meleg ebédet kapjon a két tanácshoz tar­tozó településeken. Ezt a két székhelyközségben meg is tudják oldani, ahol az ebédet elviszik maguknak az igénylők. — Sokkal többen kérték ezt a körzetükben levő ta­nácstagoktól, a falugyűlésen is. A napokban elhatároztuk, hogy közösen vásárolunk gépkocsit, a fenntartását ugyancsak közösen oldjuk meg. Ezzel a jármüvei hord­juk majd ki a zsitfai, a fő- nyedi, a szegerdői, a szőke- dencsi idős embereknek na­ponta a meleg ebédet. Így lehetőség nyílik arra, hogy a korábbinál jóval több, legalább száz ember része­sülhessen rendszeresen ét­keztetésben — sorolja az elnök. A sávolyi tanács kövcsutat épített Szegerdő és Főnyed között az idén. A mintegy 800 méteres úthoz csak a kőzúza leköt vásárolja meg a tanács, az út alapjanak ki­ásását és a kő terítését tár­sadalmi munkában végzik majd el. A saját erőt igénybe vevő útépítésnek szép hagyomá­nyai vannak. A sávolyi ta­nács településein a belterü­leti utakat társadalmi ösz- szefogással korszerűsítették az elmúlt tervidőszakban. Régebben ősszel, télen ezekbe az uttákba a men­tő- vagy a tűzoltó-gépkocsi nem tudott bemenni, most minden út járható, össze­sen mintegy 4,5 kilométer utat építettek meg eddig. Ezt a fejlődést a társadal­mi munka értékének növe­kedésében is le lehet mér­ni. A tervidőszak kezde­tén 615 ezer, tavaly pedig 900 ezer forint volt ez az összeg. Egy lakosra a múlt évben 500 forint jutott. Az előző öt esztendőben huszonegyen érdemelték ki a közösség érdekeben végzett tevékenységükkel az érde­mes társadalmi munkás el­ismerést, Szíjártó Dénes ács pedig a kiváló társadalmi munkás kitüntetést. Az idén a sávölyi falu- központ további csinosításá­ban szeretnének előbbre lépni, A 2000 négyzetméteres ifjúsági parkot újabb 2000 négyzetméterrel bővítik. Fá­st tanak, díszbokrokat ültet­nek, padokat, játékokat, sporteszközöket helyeznek el. Ez utóbbiakat már be is szerezte a tanács. A közsé­gi KISZ-szervezet tagjai védnökséget vállaltak a szép park gondozása felett. Sz. L. Segítik a háztájit Tavaly 5,1 millió forint volt a bevétel Csak úgy sereglenek a hí­zók a vályúnál a csokonya- visontai portákon. gzepek, izmosak. 11)—15 is akad egv- egy termelőnél. — Hízósertéssel csak a háztájiban foglalkozunk. 1977-ben még 365 darab volt a községben — ahány nap az évben —. s 1980 végén már 532. összesen 62,5 ton­na ; kis és nagy' súlyú hízó­sertések, a tenyésztésből ki­eső kocákkal együtt — mondja Kiss Ernő. a csoko- nyavisantai tsz háztáji ága­zatvezetője. — A vágómarha­értékesítés 28—35 darab kö­zött van: ebből 20 hízóbika, a többi kiselejtezett tehén. A malacértékesítés 1977-hez viszonyítva visszaesett, ko­rábbam 700 körül adtunk a Kaposvári Húskombinátnak, most 200—210 darabot kül­dünk: a környező közsé­gekben is eladtunk 100—200 malacot. Ezzel mintegy ará­nyosan emelkedett az érté­kesített hízósertések száma. A húskombinát és a Ka-hyb közvetítésével 8—10 koca­süldőt is ki szoktunk he­lyezni évente, ám ezekkel sok a gond; etetünk velük mindent, de nem használ. A tehénlétszám öt éve még 60 volt. most vissza­esett 45-re. Általában az idősebb korosztály foglalko­zik ezzel, a fiatalok nem szívesen fognak bele: nagy a lekötöttség, egész évben hétnapos a munkahét . . . Ta­valy 1.18 ezer liter tejet ér­tékesítettek a csökönyavison- taiak: ez tehenenként 2900— 3000 litert jelent, vagyis aki mégis foglalkozik tehenek­kel, az jól csinálja. — Aki vállalja ezt a mun­kát, azt segíti a tsz: fuvart kap. rétet... — folytatja Kiss Ernő. — Tizenöt hek­tár lét áll a tehén tartó gaz­dák rendelkezésére; a tsz kaszálja, és haza is szállít­ja a takarmányt. Alomszal­mát korlátlan mennyiségben adunk, 50 forintos egység­áron. Sajnos, hosszú a köz­ség — 6 km — így á 45 te­hén nem mehet egy hely­re legelni; két pásztort kell foglalkoztatnunk. Csokonyavisontán elég fejlett a háztáji növényter­mesztés. Tavaly -510 tonna burgonyát vett át tagjaitól a tsz. jelenleg 22 hektár a kimért terület. Nemrég szü­letett a vezetőségi határo­zat: a tsz-tagok az eddigi 300 helvett 500 négyszögöl föl­det vehetnek ki háztáji ter­melésre a közösből. Búzából 119 tonnát mértek ki a ter­melőknek. kukoricából 332 tonnát, részint a saját, ré­Verseny tárgyalást nyert a Kontakta alkatrészgyár Algériában. A nemrégiben kötött szerződés szerint más­fél millió dollár, értékben szállítanak vilaríiosszerelé- si cikkeket, kapcsolókat és dugaljakat. A szállítási ha­táridő igen szoros — köte­lezettségüknek fel év alatt kell eleget tenniük — így a megállapodás , után alig eey hónappal útnak indítják az első szállítmányt. A tavalyi ugyanezekre a cikkekre kiírt versenytár­gyalást is a Kontakta nyer­szint a szerződött állomány részére. — A termelőszövetkezet által szervezett háztáji ter­melésből 5.1 millió forint volt a bevétel, de ezentúl ...máíihövá" is értékesítenek a falubeliek — mondja az ágazat vezet ő. — Vannak fó­liás zöldség- és gyümölcs- termesztő szakcsoportok; ezeknél a barcsi áfész, bo­nyolítja le az értékesítést. A szigetvári Zrínyi Tsz pedig .nyulakat helyezett ki né­hány termelőnek, s ebből mintegy tíz tonna; adnak el. Mi is végeztünk fölmérése­ket „nyúlügyben”, szeret­nénk átvenni a faluban a szervezést. Ügy terveztük, mintatelepeket hozunk lét­re; ez talán meghozza az eredményt. M. K te meg. Akkor egv rendkí­vül gyors fejlesztéssel hódí­tották meg az algériai pia­cot. Hetek leforgása alatt igazították az eredeti ter­mékeket a speciális helyi műszaki követelményekhez, szabványokhoz. Most is eze­ket a vilamosszerelési cik­keket ajánlották fel, s hogy az egyre élesebbé váló ver­senyben újból megnyerjék ezt a piacot, olyah techno­lógiai intézkedéseket hajtot­tak végre, amelyek még ke­lendőbbé teszik termékeiket. Egyebek között tovább kor­szerűsítették a csomagolást. Versenytárgyalást nyert a Kontakta A pálya elején — Elismert versenyző volt díjugratásban és lovaglás­ban; területi bajnok, há­romszoros országos ifjúsági bajnok .. . Hogy csak néhá­nyat említsünk a legjelentő­sebbek közül; Sorra győze­delmeskedett. Pontosan hányszor? — Tizenegy évig lovagol­tam. tehát nem tudom ösz- szeszámlálni hirtelenében az eredményeket — válaszolt Sziklai/ Tamás. — Elszakadt a lovassport­tól? — Kaposváron az aktív versenyzés elvette időm nagy részét, most Enyingire vagy Siófokra mehetnék munka­idő után. Ha versenyszerű­en nem csinálhatom, inkább nem fájd it om a szívemet. ..Félgőzzel” nem lehet. . . — Hogyan tölti idejét, mi­óta a mozgalmasabb életből kikerült? — A szorosabb kötődés a főiskolához, a társakhoz és az otthoniakhoz nem mehet a távolsá* rovására; van még telefon, és levelet is visz a posta.Tavaly augusz­tusban kerültem gyakornok­ként a termelőszövetkezetbe, s rögtön törzstenyésztői fel­adatokkal bíztak meg. Sza­bad kezet kaptam ... Az első ijedtség és a kezdeti megilletődöttség után hamar belerázódtam: egy—másfél hónap alatt sikerült T.akkli- matizálódnom”. A gyakorno­kok közvetlen szakmai irá­nyításáért felelős Lencsés István üzemágvezetönek különösen sokat köszönhe­tek. Az alapoknak tulajdo­nítok nagy jelentőséget: a mezőgazdasági főiskolán jó a genetikai elméleti képzős. Nem ártott a közvetlen gyakorlati munka sem: más­fél hónapig beteg volt a te­lep egyik műszakvezetője, őt kellett helyettesítenem. — Miért épp a balatonsza- badi gazdaságot választotta? — A főiskolai évek alatt sokat hallottam az itteni tsz- ről: jó neve van. Megpró­báltam . . . — Beszéljünk a munkájá­ról. — ötven—ötvenöt ember­nek ad munkát a szarvas­marha-agazat. Az állomány: négyszáz tejelő tehén, há­romszáznyolcvan hízó- és növendék marha, mintegy száz borjú. Párosítási ter­veket készítek, nyilvántar­tást vezetek a szaporodási mutatóktól, a tej. és húster­melésről. méghozzá önálló­an. Ezt jelenti a szabad kéz; egyébként beszámolási köte­lezettségem van. — Mekkora a felelőssége? — Munkám eredménye legkorábban két—három év múlva mutatkozik meg a tej- és hústermelésben. A tavalyi fajtaváltással egy év alatt negyvennégy százalék­kal nőtt a tejtermelés. A jövőben is mondhatni köte­lező az évi harmincszázalé­kos növekedés. Ha nincs meg. három és fél—négy­millió forintot veszíthet a H’/daság, de lehet több is. Ebben a munkában nem le­het csak egyetlen embert felelőssé tenni. — Elégedett? — Kezdőként nem tartom kevésnek a háromezer forin­tos fizetést. A tsz egy idős há­zaspárnál szerzett albérletet. Használhatok mindent; hat- szaz forintért elem az „agg­legények” életét: mosok, fő­zök. takarító*. — Mihez kezd szabad ide­jében ? — Sok program javai jó időtöltést ad a községi mű­velődési ház. Közel van Siófok, jó a buszközlekedés: járhatok színházba, moziba. Nem érzem magam elszige­teltnek, egyáltalán nem „fa­lusias jellegű" az életem. — A főiskolán KISZ-tag volt. * — A helybeli fiatalokkal jó barátságba kerültem, s ..baráti alapon” segítettem a KISZ-munkát: amikor a tit­kárt decemberben elvitték katonának, a KISZ-bizottság szervező titkárává választot­tak. A siójuti, a balatonsza- badi és a termelőszövetke­zeti a I a pszervezet tartozik hozzánk. Az. eltelt két hóna­pot. a mozgalmi év zárásá­nak és az. új nyitásának gondjaival töltöttük. — A szakmájában milyen el képze 1 ései va nna k ? — Képzett gárda van itt, s bevált a technológia; ezen most nem érdemes és nem kell változtatni. B. £. Kilóra mérhető átok a kilós súlyok aktak halmazat jelzik. Papírokét? Ugyan már! Ez csak az okozat. Az ok az emberi jellemben, magatartásban, az egymás közötti viszonyban; látszó­lag a törvény ismeretében és védelmében, gyakran azonban kijátszásukban lelhető fel. Nem titkolom, hogy elkeseredtem kissé, amikor e téma kézzelfogható bizonyítékaival találkoz­tam. Unalmas már elmondani, hogy fölkészülés közben hiva­talos akták és papírok, panaszok, határozatok, fellebbezések halmazát lapoztam át. Türelmet igénylő, idegeket borzoló munka. Sohasem vitattam, hogy a bürokrácia nagyrészt „a hivatal'’ és tisztség viselőinek szükségességét bizonyítandó, örökös és feltartóztathatatlan „kitalációkból ", újabb és újabb előírásokból, jelentésekből, összegezésekből és elemzésekből duzzad mérgező és lehangoló béklyóvá. De azért nem árt be- -iólni arról sem. hogy milyen tortúrákat, nyolc-tíz évig hú­zódó ügyeket: az áskálodás, a rágalmazás, az önzés következ­ményeit idézik elő az állampolgárok — gyakran a törvényes­ség álarcába öltöztetve egyéni vágyaikat és kívánságaikat. Mert bizonyára tudják: nemcsak ,.a hivatal” packázik ve­lünk; gyakran a lakosság egy része packázik, és terheli, sok­szor agyonnyomorítja „a hivatalt" vélt igaza védelmében. Az emberek sokasága jelenti föl egymást. Beadványt szerkeszt, panaszol és vádaskodik. Tízezernyi példa sokasá­gából szakítsuk ki ezúttal az építésrendészeti ügyek egy csok­rát, amely különböző heiyi és országos szervek sorát foglal­koztatja. A kilóra mérhető átok egyre jobban gyötri az ügyekkel hivatásból foglalkozókat, s mi több: közéletünket. Kiváltképp a Bulaton-partról beszélek, de nem mentes az átok alól néhány belső település lakóinak magatartása sem. Amott az emberek sajnálják egymástól a napfényt, de emitt sem tisztelik a jogot, miszerint más is élni akar! Íme egy példa: 1977-ben a szomszédoktól bejelentés érkezett az illetékes hatósághoz arról, hogy egy pécsi lakos Fonyódliget, Árpád park 8. szám alatti ingatlanán szabálytalanságot ta­pasztaltak. Határozat született: a 18 négyzetméteres faépüle­tet le kell bontani. Fellebbezés, elutasítás. Felülvizsgálati ké­relem, elutasítás, újabb határidő, határozatok sora. 1978-ban újra elutasítottak a fellebbezést, jóllehet az érdekelt a me­gyei tanács akkori elnökéhez fordult panaszával. Az épület tíz éven túliságát azonban nem tudta bizonyítani! (Erre még visszatérek.) A panaszos persze mindent megpróbált. Az or­szággyűlési képviselőhöz fordult, ennek nyomán megszüntet­ték (!) a korábbi határozatokat. Üj eljárást írtak ki. A bon­tást 1979-ben ismét elrendelték, semmi sem indokolta az építmény fennmaradását. A szomszéd (és ebben van témánk lényege!) a bontási határidővel sem értett egyet; beadványát azonban elutasították. A melléképületet le kell bontani. A panasz azonban arra is fölhívta a figyelmet, hogy rendet kell teremteni az egész tömbben. Rendszerint az panaszkodik a szomszédra, akinek „vaj van a fején". Viszonzásként „visz- szalö” a szomszéd is: ha nekem nem lehet, hát neki miért legyen? Embertelen magatartás, önzés és áskálodás. Egymás ellen fordul a „puskacső’’, s „a hivatal” köteles eljárni a tör­vényesség szellemében. Kilóra mérhető az átok következmé­nye. És megbénítja, valódi feladatától eltéríti a hatóságot. Végtére is bürokráciáiérmelö tényező az egyén is (főképp, ha tulajdonos!) és nemcsak a hivatal. M agam is csaknem belevesztem ennek az egy ügynek a részleteibe, pedig nem is mondtam el róla mindent. Hát ha meg folytatnám a kilóra és méterre mérhető, az íróasztalomon halmozódó ügyek taglalását. A bódé. a ku­tyaól, a szerszámos kamra, a melléképület, az alacsonyra épí­tett ablak, a magasabb tető mindig annak szúr szemet, aki maga sem vétlen. Így azután zajlik az oda-vissza följelent- getés. Bizonyára meghökkenti az olvasót, ezért mondom el: tavaly Somogybán 21 ezer határozatot hoztak az építési ható­ságok, s ezek húsz százaléka, azaz 4200 ügy a „jószomszédi viszonyból ’, az egymás elleni be- és följelentésekből szárma­zott. Ez a magatartás is terebélyesiti azt az elégge el nem ítélhető és növekvő gyakorlatot, amelyet úgy hívunk, hogy bürokrácia. ' A szomszédok, az emberek — korántsem szocialista tar­talmú — egymás közti viszonya mérgezi a légkört. A „jó” szomszéd törvénytisztelő, tehát följelenti a másikat, mert en­gedély nélkül épített melléképületet a telkén. A sértett „visz- szajelenti”, mert a bejelentő is ludas. „Felvonulási épületek” emelkednek a parton, amelyekben később a családok üdül­nek. A nyaraló ugyanis bevételi forrás, kiadják idegeneknek. Garázsok épülnek (engedélyköteiezettek), s a szomszédnak feltűnik, hogy laknak bennük; melléképületek (bejelentéskö­telezettek), s a szomszéd kifogásolja, hogy engedély nélkü­liek. Néha, azt hiszem, túlságosan is ismerik az állampolgá­rok a jogszabályt, néha azt, hogy azért ismerik, hogy kijátsz- hassák és visszaélhessenek vele. Nem kétséges azonban, hogy mindezzel növelik a hivatalos eljárások sorát. Faházas utcasor. Az egyik szomszéd — engedéllyel — ikerházat épített. Szomszédai nem átallották, hogy még me­teorológiai vizsgálati adatokat, nyilatkozatokat is beszerezze­nek, „bizonyítván", hogy a ház elvette tőlük a napfényt. (A szelet is. de azt már nem vették észre.) Szocialista együttélés­ről beszélünk. A sok helyen szemétdombra, putrivilágra em­lékeztető környezetet föl kell szártiolni. Följelentések nélkül .könnyebb volna . . . A hatóság intézkedik. A hatóság intézkedne, ha nem fut­kosna mindenki fűhöz-fához kapcsolatokat, kivételes elbánást keresve; és intézkedne, ha nem kötnék a kezét elavult ren­deletek. Ami tíz évvel korábban épült, azt nem lehel bontás­ra ítélni. Es ki bizonyít tíz éven túliságot rendszerint hami­san? A tulajdonos két íröccsért aláírat egy papírt két ide­gennel. A hatóság máris tehetetlen. És eközben egymást „ölik” az emberek. Lehet, hogy több konkrét példára várna az olvasó, de ne kérjék, kötetre szóló akták ezek, képtelen vágyóik a feldolgozásukra. Ismeretükben az „átok” alól nem mentesítem a néhol elavult jogszabályainkat, és nem mente­sítem az embert, aki nem él, hanem gyakran visszaél velük, vagy kijátssza törvényeinket. Rendszerint ráfizet persze, mert ha szomszédját panaszolja, maga is a vizsgálódás alanya, tár­gya lesz. Nem is csodálom. Másoktól félti a napfényt, néha meg a hatóság kényszerül „félteni" tőle — mások javára. Kaotikus állapot. Nemcsak a Balaton partján. Somogy­bán Zákány. Berzence. Kaposvár térségében is. Dzsungel a jogszabályokban, értelmetlen, egymás elleni áskálodás. gyöt- rés, rágalom és piszkálódás az emberekben. Régen „tyukpe- reknek” hívták a hasonlókat, most kilóra mérhető átoknak. Nem kétséges: a jogszabályokat is módosítani kell; nem két­séges: az emberi magatartáson, az egymáshoz való viszo­nyunkon is — a szocialista együttélés, a megértés és ember­ség szellemében. E gy hatósági szakember azt mondta nekem: ,,A mai ma­gatartáshoz kétségkívül az igazgatási eljárás követke­zetlensége is hozzájárul. így hát nem a jogszabályok­ban. hanem a hatóság tekintélyének visszaállításában látom a végleges megoldást.” Ezzel ne vitatkozzunk. Nem kakastoll, hanem a hatóság szocialista tekintélye kell ahhoz, hogy rend legyen; hogy a törvényesség ne ..tyúkperekhev", hanem a közösségi érdekek képviseleteben öltsön testet. Jáv«ri Kei*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom