Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
TANÜCSKOZIH I HAZAFIAS NÉPFRONT VII. KONGRESSZOSR (Folytatás a 2. oldalról) sek, amelyek révén 1979-ben és 1980-ban jelentős lépéseket tettünk az egyensúlyi helyzet megteremtésére, a termelés hatékonyabbá tétele és az ésszerű termelési szerkezet kialakítása irányában. A választásokon nemzeti programként fogadtuk el a XII. pártkongreszuson kitűzött célokat és ezen belül is a gazdasági helyzetünk megjavítására előirányzott programot. Ezen a fórumon is megerősítjük, hogy e programok és a VI. ötéves terv végrehajtásában részt veszünk. A szocialista társadalom a munka társadalma, amelyre az jellemző, hogy megbecsül minden jól végzett munkát és tisztelettel kezd. minden dolgos embert. Nagyon fontos a sorrend. Első helyen áll az elvégzett munka és ezt ismeri el a munkabér. És mivel az emberek képességeiben, készségében és szorgalmában eltérések vannak, ennek érződnie kell. a béreken is. Túl kell lenni azon az állapoton, amikor a béreket egyenlőségi alapon és nem a végzett munka minősége szerint osztják el. De az emberi munka értékét nemcsak anyagi eszközökkel, hanem erkölcsi elismeréssel is lehet nyugtázni. Gyakran tapasztaljuk, hogy az elismerő jó szót, a dicséretet nehezebben adják, mint az anyagi jutalmat. A társadalom fejlődése átalakította a tulajdonviszonyokat, magasabb erkölcsi, értelmi és politikai színvonalra emelte az embereket. Megváltoztak és állandóan változnak az ember életkörülményei is. Észrevétlenül keletkeznek új igények, s létrehozzák azt a feszültséget, amely a lehetőségek lemaradása miatt keletkezett. Ez a lemaradás csaknem természetes — de csökkenthető a mértéke, ha egyre több ember előtt válik világossá: előbb elő kell állítani a jár vakat,' s csak azután kerülhet sor az elosztásukra. Az igények és a kielégítésük lehetősége közötti összhang valamennyiünk közös jó munkája révén javulhat. A tulajdonviszonyok fejlődése előtérbe emelte a köztulajdon fogalmát. Éz azonban kevés: el kell érni, hogy ezt a köztulajdont megbecsüljék és óvják is. Olyan közszellemre van szükség, amely elítéli a közvagyon rongálását és amely fellép az ilyen cselekmények elkövetői ellen. A magyar nép mindig dolgos, a munkát, az alkotást szerető nép volt. Ma is az. De ez önmagában már nem elég. Ma ahhoz, hogy valaki, aki munkaszerető, jól is dolgozzék, az is szükséges, hogy szakmájában jól .képzett, a világ dolgaiban tájékozott és művelt is legyen. Ezért tartjuk fontosnak azokat a programokat, amelyek valameny- nyi társadalmi réteg, minden korosztály számára megteremtik a művelődés lehetőségét. Tisztában vagyunk azzal, hogy az emberek ízlése rendkívüli módon eltérő. Nem is tudunk elképzelni olyasmit, hogy az emberek azonos ízlésűek legyenek. Nem is szabad meggátolni senkit abban, hogy egyéni ízlésének megfelelően alakítsa az életét. De legyein társadalmi egyetértés abban, hogy az egyéni ízlés ne sértsen másokat, ne lazítsa az erkölcsöket, ne kezelje le az igazi értéket és ne nevezzen ki értékké valamit, aminek nincs értéke. Ez olyan program. amelyben az államnak, az állam intézményeinek, a társadalom szerveinek egyaránt részt kell venniök. Már az iskolában ki kell alakítani a folyamatos továbbképzésre és a művelődésre való igényt. Most különösen indokolt az a törekvés, hogy a kiművelt emberfők sokasága segítse jövőt formáló munkánkat. Az egyetértés hozott el bennünket erre. a kongresz- szusra. Az egyetértés tette lehetővé, hogy eredményes munkáról számoljunk be e tanácskozáson. Az egyetértés jellemző a jelenünkre és reméljük, hogy méginkább ismérve lesz a jövőnknek. Bízunk abban, hogy az Országos Tanács beszámolója találkozik az önök véleményével. Kérem, »hogy a beszámolót, az állásfoglalás-tervezetet, az írásban kiadott jelentéseinket vitassák meg és fogadják el. Az országos tanács beszámolóját követően László Andor, az országos pénzügyi és ellenőrző bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután megkezdődött a beszámoló és az előterjesztés feletti vita, amelyben Pápai Zsolt, a budapesti műszaki egyetem adjunktusa, Juhász Ferenc, Kossuth-díjas költő, az Új Írás főszerkesztője, Bóján Ferencné, Szolnok megyei gyári munkás, Rácz Sándor békéssámsoni téesz- tag kapott szót. Ezt követően a kongresz- szus résztvevőinek nagy tapsa közepette Kádár János emelkedett szólásra. A kongresszus szünetében Kádár János dr. Lékai László bíborossá] beszélget problémáját, a Távol-Kelet biztonságát és békéjét, Afganisztán nemzetközi vonatkozásait, a hadászati támadófegyverek s a középhatósugarú rakéták ügyét is. A kongresszus a fegyverkezési verseny megfékezését, a fegyverzet csökkentését javasolta a világnak, azon az elvi alapon, hogy az egyenlő biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén valósuljon meg. E javaslatok, amelyekkel a Szovjetunió a nemzetközi élet felelős tényezőihez fordult, mély benyomást keltettek az egész világon. Sőt. azt is mondhatjuk, s nem alaptalanul, hogy az SZKP XXVI. kongresszusának külpolitikai állásfoglalásai bizonyos mértékig máris enyhítették a nemzetközi feszültséget. Mi szívből üdvözöljük, támogatjuk ezeket a javaslatokat. amelyek teljesen egybeesnek a Magyar Nép- köztársaság törekvéseivel, a magyar nép érdekeivel. Az ottani közvélemény, s a szocialista világ népei is joggal várják el, hogy érdemi válaszok szülessenek. A népfrontmozgalom kifejezője a szocialista nemzeti összefogásnak Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Barátaim! A Hazafias Népfront VII. kongresszusának munkáját meghatározóan befolyásolják azok a viszonyok, amelyek jelenleg hazánkban és a nemzetközi életben uralkodnak. Belpolitikai helyzetünk pontos felméréséhez elég gondolatban felidézni az elmúlt év legfontosabb politikai eseményeit. Néhány nap híján egy esztendeje tartotta XII. kongresszusát a magyar társadalom vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A kongresszus gondosan elemezte az ország helyzetét, és kijelölte a fejlődés további útját. Megállapításait, határozatait helyesléssel fogadta az ország lakossága és magáévá tette a népfrontmozgalom, amiért itt külön is szeretnék köszönetét mondani. Az egyetértést tükrözte a Hazafias Népfront programja is, amellyel a tavalyi képviselő- és tánácstagválasztásokon az állampolgárok elé állt. Ezt követően az újjáválasztott országgyűlés előtt a kormány felvázolta programját. Az őszi hónapokban lezajlottak a szakmai szak- szervezeti tanácskozások, majd decemberben összeült a (magyar szakszervezetek kongresszusa. Mind a választásokon, mind a szak- szervezeti kongresszuson kifejeződött a párt XII. kongresszusán elfogadott fő irányvonallal való általános egyetértés. Ez milliók támogatását jelenti, mégpedig nemcsak szavakban, hanem tettekben. Bizonyítja ezt az elmúlt esztendőben végzett eredményes építőmunka. Az év végén elkészült a VI. ötéves terv, illetőleg az 1981. évi népgazdasági terv, amelyek a párt XII. kongresszusának határozataival szont az utóbbi években is erősödtek, gyarapodtak. A haladás erői előretörtek, a népek nemzeti szabadságküzdelme sorra számolta fel a gyarmati rendszer maradványait. Az imperializmus vezető tényezői maguk is elismerik, hogy rossz a mérlegük, nehéz, s romlik helyzetük. Ebből a maguk módján keresik a kiutat, amit — úgy tűnik — a fegyverkezési verseny fokozásában, a nemzetközi helyzet élezésében vélnek megtalálni. Ez szűkösszhangban konkrétan kijelölik a legközelebbi évek gazdasági és egyéb feladatait. Mindezt átgondolva teljes bizonyossággal állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság politikai helyzete szilárd, társadalmi rendünk szocialista intézményei jól működnek, megkezdődött és folyik a pártkongresszus határozatainak végrehajtása. A belpolitikai, feltételei megvannak tehát annak, hogy eredményes, jó munkát végezzen a Hazafias Népfront VII. kongresszusa, amely nagy eseménye társadalmunknak. A népfrontmozgalom kifejezője a szocialista nemzeti összefogásnak, annak a tömörülésnek, amely előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele. A kongresszusi dokumentumokkal, az országos tanács jelentésével, Sarlós elvtárs beszámolójával egyetértek, azok jó alapot adnak az eredményes tanácskozáshoz. A kongresszus valamennyi küldöttjét és résztvevőjét szívből köszöntőm, megköszönöm a baráti fogadtatást, s átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szívből jövő üdvözletét. A vita keretében először a nemzetközi helyzetről szeretnék szólni. Mivel szocialista rendszerünknek manapság nagyon sok éber figyelője, kritikusa van, talán nem árt, ha szó esik arról is, hogy a gazdaságilag fejlett tőkés országoknak is megvannak a maguk, a mienknél bizony nagyobb gondjai. A kapitalizmus mély politikai, gazdasági, pénzügyi és szociális válságban van. A tőkés rend saját ellentmondásaival küszködik, a kapitalista országokban élő dolgozókat satuként szorítja az infláció és a munkanélküliség. ségszerűen a világ népeinek, sőt saját országuk lakosságának. rovására megy. Alig leplezett céljuk, hogy a fegyverkezési verseny révén katonai erőfölénybe kerüljenek. E törekvéseik következtében az enyhülés megtorpant, a helyzet éleződött. Mély meggyőződésünk, hogy az imperializmus tervei irreálisak és kudarcra vannak ítélve. A népek nem mondanak le elért vívmányaikról, erre őket senki sem kényszeríthetik A meg elnyomott, rabságban sínylődő nemzetek sem adják fel azt a törvényes, elemi jogukat, hogy küzdjenek szabadságukért. Amikor valamelyik nép megrázza bilincseit, hogy megszabaduljon az imperializmustól, a kapitalizmus védőügyvédéi azt állítják, hogy valamiféle ügynökök uszítják őket. Ez nem igaz. Ha ezeknek a népeknek bárki azt tanácsolná, hogy törődjenek bele a rabságba és úgy éljenek tovább, nem hallgatnának rá. És természetesen nekik van igazuk! A népek azért harcolnak, mert emberi módon, szabadon akarnak élni. A társadalmi fejlődés folyamata megállíthatatlan, alapvető törvény és nem függ senkinek a szubjektív elhatározásától ! Az előttem szóló költő engem is megihletett, és arra gondolok, hogy az emberi géniusz csodálatos dolgokat 'alkotott a tudományban, a technikában, a társadalom életében, s még nem fejezte be teremtő munkáját, még nagyszerű távlatok elé néz. De sajnos az emberiség már megteremtette azokat a fegyvereket is, amelyekkel képes megsemmisíteni saját civilizációját, sőt létét is. Ez is hozzátartozik a mai világ képéhez, erről sem feledkezhetünk meg, és nem is feledkezünk . meg. Ha ugyanezeket a tudományos és technikai vívmányokat teljes mértékben a békés élet szolgálatába állítanák, csodálatos életet lehetne biztosítani az emberiségnek a földön. Mi így látjuk a jelenlegi helyzetet és a perspektívát. Ami pedig a népeket illeti, az emberiség nem akar kollektív öngyilkosságot elkövetni a fegyverkezés mögött álló monopoltőke profitja miatt. Mi politikánkat erre a meggyőződésre alapozzuk, és biztosak vagyunk abban, hogy az emberiség fejlődése nem a végefelé jár, hanem éppen ellenkezőleg, most olyan sorsforduló van, amikor — ahogy a marxizmus halhatatlan megalapítói mondották — átléphet a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába. A közelmúltban a nemzetközi élet kiemelkedő eseménye volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. A szovjet nép életében történelmi jelentőségű, s külpolitikailag is óriási hatású kongresszus meghallgatta Brezsnyev elvtárs beszámolóját, és széles körű vita után meghozta határozatait. A Szovjetunió belső helyzetével reálisan számot vetve kidolgozta és elfogadta a békés kommunista építés hatalmas programját. Miként kongresszusi felszólalásunkban is kife- fejeztük, őszintén, szívből kívánjuk, hogy a szovjet nép sikerrel valósítsa meg a XXVI. kongresszus határozatait és békében élvezhesse munkájának gyümölcsét. A kongresszus ismét mesz- szehatóan hirdette a Szovjetunió békepolitikáját. Óriási horderejű javaslatokat tett a szovjet—amerikai viszony rendezésére, az összes vitás nemzetközi kérdés megoldására, beleértve a Perzsa-öböl Tisztelt kongresszus! A népfront céljainak eléréséhez a hazai feltételek kedvezőek. Népünk — s ezt is világosan látjuk — olyan évek előtt áll, amelyék nem lesznek könnyűek. De dolgozni fogunk, és biztonságban élve előre fogunk haladni a legközelebbi esztendőkben is. A belpolitikai feladatokról- szólva — részletezés nélkül — szeretnék néhány szót szólni a pártról, mert úgy gondolom, hogy a Hazafias Népfront munkája elválaszthatatlan az MSZMP tevékenységétől. Nemcsak azért, mert a párt is részese a Hazafias Népfront-mozgalomnak, hanem más tekintetben is. Szeretném ismét hangsúlyozni pártunk XII. kongresszusának azt a megállapítását, hogy a párt, amely az alkotmányban rögzítetten is a társadalom vezető ereje, mindig azon dolgozott, és a jövőben is arra fog törekedni, hogy méltóképpen töltse be nem könnyű, de felelősségteljes és megtisztelő funkcióját. Ebben az összefüggésben is szeretném hangsúlyozni, hogy a párt politikájának és munkájának vannak eredményei. Ezekről nem szabad megfeledkeznünk, hiszen a nép a szocialista építés eredményeiben látja munkája értelmét. Ugyanakkor azt is hangsúlyozom: sikereink nem jelentik azt, hogy most már megpihenhetünk. A párt a maga feladatát úgy fogja fel, hogy mindig megfelelő, elvi, reális és gyakorlatilag helyes választ adjon a ma és a holnap kérdéseire. Ez így lesz a jövőben is. Az MSZMP gyakorlatából mindenki előtt világos, de azért nem árt ismételten ás A Magyar Népköztársaság külpolitikája — úgy is mondhatom, hogy a szocialista országok egyeztetett nemzetközi irányvonala — háborúellenes és síkraszail az enyhülésért, a béke megszilárdításáért, a fegyverkezés megfékezéséért, az egyenlő biztonságért. Kiállunk a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élésért, a sokoldalú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséért. E politika megfelel elveinknek, érdekeinknek, élvezi népünk egységes támogatását. Mi ezekért a célokért dolgoztunk eddig is, és ezt tesszük a jövőben is. Megingathatatlan hitünk, hogy a béke erői hatalmasak, külpolitikai kérdésekben mindenütt diadalra jut a józan ész, győzni fognák azok a tényezők, amelyek eddig is a népek javára alakították a nemzetközi helyzetet, s' békésebb világot, nyugodtabb nemzetközi légkört teremtenék. ezen a helyen is hangsúlyozni, hogy eddig a párt minden politikai kérdést politikai eszközökkel oldott meg, és a jövőben is erre törekszik. A párt á tömegekkel összeforrva él és dolgozik, és ezt a gyakorlatot fogja követni ezután is. Az MSZMP, mint azt a XII. kongresszus' is hangsúlyozta, folytatja szövetségi politikáját. Ezt haladásunk nagyon fontos tényezőjének és politikánk lényeges elemének tartjuk.' Ezt a politikát kell folytatnunk, mégpedig jól. Szövetségi politikánk osztályszövetség, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szövetsége. Emellett a párttagok és a pártonkívüliek, a különböző hivatá&ú és foglalkozású. életkorú és világnézetű emberek politikai szövetsége is. Mi mindig arra törekedtünk, és törekszünk, hogy a párt nevében szólva egyértelmű fogalmakkal dolgozzunk, álláspontunk világos és tiszta legyen minden kérdésben. A felszabadulás óta eltelt több mint három és fél évtizedben Magyarországon nagy társadalmi változások zajlottak le. A szocialista forradalom eredményeként korszakos történelmi vívmányok születtek, amelyek sok tekintetben százados elmaradottságot szüntettek meg. Ezt népünk jól tudja, és még az ellenségeink sem tagadhatják le. (Folytatás a 4. oldalon) SOMOGYI NÉPLAP fl népek nem mondanak le elért vívmányaikrél A szocialista országok vi Céljaink eléréséhez a hazai feltételek kedvezőek
