Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

TANÁCSKOZIK A HAZAFIAS NÉPFRONT VII. KONGRESSZUSA (f olytatás az L aidaíröt) párt, a társadalom köréje csoportosuló intézményrend­szere, s maga a szocialista állam. Meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializmus az em­berek mind teljesebb .sza­badságát, egyéni fejlődésük széles távlatait, a népek kö­zötti egyenlőséget, a háború kiküszöbölésének lehetősé­gét teremti meg. Ez a cél minden hazáját őszintén sze­rető embernek elfogadható. Már kezdjük elfelejteni azt a múltat, amelyben az osztalyellantétek, a társadal­mi és a vagyoni helyzet, a felekezeti különbségek, a szakmai képzettség és a po­litikai érdeklődés megosztot­ta a lakosságot és azt az ér­zést keltették, mi magyarok csak a széthúzásban vagyunk egységesek. Az egység igazi érvényesüléséhez olyan kor­szaknak kellett elkövetkez­nie. melyben a szocializmust építjük. A nemzeti egység erősödé­sének alapfeltétele, hogy —• az egyetértés mellett — mind szélesebb körben együtt gondolkodjunk, dönt­sünk é$ cselekedjünk a napi és a távlati, a helyi és az országos kérdésekben. Mi hazánk hű fiaiként a népi-nemzeti egységet, nem­zeti függetlenségünk, demok­ratikus, majd szocialista tár­sadalmi rendünk megterem­tése érdekében hoztuk létre. Büszkén vallják, hogy mi egy valóban hazafias nép­front képviselői, munkásai vagyunk. A hazához való ragaszkodás általános és jel­lemző vonása az öntudato­san gondolkodó állampolgá­roknak. Korunk nagyszerű­sége az, hogy egy időben le­hetünk. a szocializmus kör vetkezetes harcosai és ma­gyar hazánk hű állampolgá­rai. Az egység erősítése ér­dekében éppen ezért vesz- szük figyelembe minden te­en donknél hazánk és né­pünk sajátosságait Is. Céljainkat elfogadja minden hazáját szerető ember Ha Magyarországon akar­juk a nemzeti egységet erő­síteni, akkor a fejlődés min­den szakaszában a vállalt feladat kidolgozásakor — az általános politikai cél kije­lölésén és a nemzetközi munkásosztály tapasztala­ta inak átvételén túl — érvé­nyesülnie kell mindannak, ami a magyarokat magyarrá teszi. Jelen kell lennie min­den történelmi tapasztala­tunknak, a magyar nép múltja minden megpróbál­tatásának és sikerének. Sze­repet kell, hogy játsszanak azok a mélyen gyökerező hagyományok és szokások, amelyeket a múltban, és a jelenben, a társadalmi együttélésen kialakítot­tunk. Meghatározó szerepe kell lennie annak, amit a magyar ember alkatának szoktunk nevezni. Gyakran vitaitjákc lehet-e egységet teremteni a külön­böző világnézetű emberek között. A válaszunk termé­szetesen az igen, mert vi­lágnézettől függetlenül van­nak olyan célok, amelyeket minden dolgos, tisztességes és a hazáját szerető ember elfogadhat. Ilyen a haza ön­állósága, függetlensége és felvirágzása. Ugyancsak ide tartozik a béke, a szabadság, a létbiztonság, az emberi jo­gok érvényes ülése, a kizsák­mányolás megszűnése Poli­tikai célok ezek. s csak egynek az elfogadása is az egység aktív részesévé te­het valakit. A helyesen alkalmazott el­veink, a jó politikai munka és az emberek együttműkö­dési készsége tette lehetővé, hogy — az állam és az egy­házak közötti megállapodás szellemében — vallásos em­berek és egyházi vezetők, lel késiek, főpapok is részt vegyenek a Hazafias Nép­front munkájában. Ez a részvétel azt is jelenti, hogy —a képviseleten túl — az egyházak is támogatják a művelődési, az életszínvo­nalunkat és az életkörülmé­nyeinket tervszerűen javító, vagy a környezetvédelmet biztosító tevékenységünket. Örömmel nyugtázzuk, hogy itthon is és külföldön is kép­viselik a kormány békepoli­tikáját és azt a törekvését, hogy erősítse barátságunkat más népekkel. A hazánkban élő nemzeti­ségiek — németek, szlová­kok, délszlávok és románok — velünk magyarokkal egyenlő jogú és ezért azonos lehetőségekkel rendelkező állampolgárok. Öfc gyakran hivatkoznak erre, mert meg­győződtek arról, hogy hűsé­gük nemzetiségi kultúrájuk­hoz, ragaszkodásuk törté­nelmi hagyományaikhoz és az a tény, hogy művelik anyanyelvűket, nem lazítja. hanem erősíti a közös ha­zánkhoz való kapcsolatukat. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy határain­kon. kívül is sok millió ma­gyaréi. Azt kérjük, hogy le­gyenek új hazájuk dolgos és a haladást szolgáló állam­polgárai. Reméljük, hogy is­merik hazánk mai életét és bízunk abban, hogy egyetér­tenek célkitűzéseinkkel és törekvéseinkkel. Mi azt vall­juk, hogy a szocialista orszá­gokban élő nemzetiségiek az összekötő híd szerepét töl­tik be, ezért kölcsönös ér­dekünk a nemzetiségi lét és kultúra fej lődésének serken­tése és támogatása. Érdeklődéssel figyeljük a határainkon túl élő magyar­ság sorsának alakulását füg­getlenül attól, hogy hazájuk milyen társadalmi rendszerű ország, örülünk minden si­kerüknek és művészeik al­kotásait az egyetemes ma­gyar kultúra fontos alkotó elemének tartjuk. Tudjuk, hogy olyan egy­ség, amelyben minden em­ber mindennel és minden időben egyetért, szinte elkép­zelhetetlen. De az ellentéte­ket és a vitákat, a meglévő érdekellentéteket a jól ki­dolgozott és alkalmazott po­litika jegyében fel lehet ol­dani. Az érdekek esetleges és olykor átmeneti ütközése gondokat okoz mindenkinek még akkor is, ha ismerik a feloldásukat elősegítő prog­ramokat. A tudatosság és a szervezettség, az okos célok érvényesülése teszi lehetővé, hogy ami ma még csak az egyik csoport érdeke az ép­pen az ő munkájuk, embe­ri magatartásuk révén, előbb vagy utóbb, közvetve vagy közvetlenül a közösség, a társadalom javára váljék. A dolog természetéből követke­zik, hogy a Hazafias Népfront munkájában erre minden te­rületen lehetőség nyílik, ha nyitott szemmel járunk a világban, s látjuk hol került vagy kerül sor az érdekek ütköztetésére. A szocializmus az ember­re irányítja a figyelmet. Az emberre, aki érez, dolgozik, jövőt formál és felkarolja mindazt, ami szép és jó. Ez­zel a törekvéssel fejleszti az ösztönös hazaszeretetei tuda­tossá. olyan magatartássá, amely a saját népével együtt, de sohasem más népek ro­vására, akarja boldoggá, gazdaggá tenni a hazáját. E törekvésben keres és talál szövetségest más országok népeiben s válik a szó leg­nemesebb értelmében a ha­za hű képviselőjeként nem­zetközivé. A magyar nép a szocializ­must építő országok népei­vel ebben a szellemben erő­síti baráti kapcsolatait, örü­lünk annak, hogy a kialakult baráti kapcsolatrendszer köl­csönösen biztosítja a jó mód­szerek és eredmények meg­ismerését és felhasználását. Hazánk tekintélye világszer­te figyelemre méltó. Ebben a sikerben nemcsak a mi jó munkánknak van szerepe, hanem annak is, hogy ré­szei vagyunk a szocialista vi­lágnak és szövetségesei va­gyunk a Szovjetuniónak és a többi baráti országnak. Ba­rátaink életét ismerjük és tudjuk, hogy ők is hozzánk hasonlóan tesznek erőfeszí­téseket a saját országuk fel­virágoztatásáért. A folyamatos és általános fejlődés, valamint a társa­dalmi szabadság előfeltéte­lének az emberiség haladó szellemi nagyjai — mindig a néphatalom teljes körű meg­valósulását tekintették. A különböző társadalmak — jellegüktől függően — eh­hez a népuralomhoz vagy közel kerültek, vagy tőle rendkívül messze távolodtak. A mi történelmi múltunkban az 1848—49-es és az 1918— 19-es forradalmakat lever­ték mielőtt demokratikus vívmányaik kibontakozhat­tak volna. A felszabadulás előtti fasiszta kormányzat kegyetlenül üldözött minden demokratikus törekvést. Olyan tényezőként beszélt a demokráciáról, amely er­kölcstelen és idegen a ma­gyar nép arculatától. A de­mokratikus gyakorlat ná­lunk lényegében a munká­sok, a parasztok és a fiata­lok forradalmi mozgalmai­ban érvényesült. Történel­münk így nem hozott létre elégséges demokratikus ha­gyományokat — ezért ezen az úton a kezdő lépéseket 1945-ben kellett megtennünk. A mi társadalmunk a teljes népuralom megvalósítására törekszik. Következésképpen napi és távlati programja egyaránt a nép érdekeit fe­jezi ki és szolgálja. Elvben mindenki egyetért ezzel. De az alkalmazásáért nem mindenki buzgólkodik a kötelességének megfele­lően. Pedig aki a szocializ­must akarja, az szükségsze­rűen demokrata is, mert szo­cializmus és a demokrácia elválaszthatatlanul összetar­tozik -és feltételezi egymást. Vannak és a jövőben is lesz­nek viták a szocialista de­mokrácia jellegéről, érvé­nyesülésének módozatairól. Szükség van ezekre a viták­ra, mert érlelik a jó gyakor­latot. De arra is, hogy ezek során az egyes részkérdése­ket illetően döntések szüles­senek. hogy a helyes elvek általánosan elfogadottá vál­janak. fi hatalom a népé, képviselője szolgálatot tesz Vannak kiskirályi maga­tartást tanúsító emberek, akik lekezelik társaikat, akik paracsolgatnak, nem veszik figyelembe mások vélemé­nyét, megsértik önérzetüket. Ez ellen minden esetben fel kell lépni. Mi nem tűrjük a pozícióval, a hatalommal va­ló visszaélést A hatalom a népé és ha a gyakorlására megbízást ad valakinek, ak- 1 kor ez nem az uralkodásra, hanem az ügy szolgálatára kötelez. Mindenki akkor válik tel­jes értékű emberré, ha érzi, hogy a többiekkel egyenjo­gú, függetlenül attól, mi a képzettsége és a beosztása, milyenek az anyagi viszo­nyai, milyenek a családi kö­rülményei. Akkor lesz jó minden tekintetben az együttélésünk, ha az egyes ember értékét az dönti el, hogy tudásából és tehetségé­ből mennyit ad át a közös­ségnek. SOMOGYI NÉPLAP Évek óta bevált gyakorla­tunk, hogy a legfontosabb törvényeket és intézkedése­ket határozattá emelésük előtt helyileg, vagy országo­san széles körben megvitat­ják az állampolgárok. Ezek­ben a vitákban az a döntő, hogy az érintettek és a hoz­záértők egyaránt részt ve­gyenek a megbeszéléseken. A Hazafias Népfront dolga, hogy a rendszeres tájékozta­tással, a társadalmilag fon­tos .ügyek nyilvános megbe­szélése útján növelje a hoz­záértők táborát. A részvétel és a hozzászólás még nem a demokrácia teljessége — ezt egy nagyon fontos lépés kell, hogy kövesse. Ennek megté­tele a vezetők kötelessége: nyilatkozniok kell az el­hangzott véleményről, vagy javaslatról. A válasz nem mindig elfogadást jelent. Je­lentheti az elhangzott javas­lat vagy észrevétel elutasítá­sát is. de- csak megfelelő ér­vekkel és körültekintéssel. Természetesen azt is igé­nyeljük, hogy a szóban jel­zett egyetértést tettek kö­vessék. Az utóbbi években kiala­kult fórumrendszer alkalmas arra, hogy az állampolgárok ott kifejtsék véleményüket és ugyanakkor megkönnyítse a testületek munkáját a döntések meghozatalában. Azonban olykor előfordul az is, hogy az elképzelést vi­tára bocsátó szerv eleve ki­alakította a maga megdönt­hetetlen állásfoglalását, és a vitát úgy és olyan körül­mények között szervezi, hogy az az ő álláspontja he­lyességét igazolja. Ez játék a demokráciával, amit elfo­gadni nem szabad, amit fel kell cserélni a tényleges vi­tával. Ahhoz, hogy ez így legyen az szükséges, hogy a különböző szinteken dolgozó vezetők ne csak hirdessék a demokrácia szükségességét, hanem éljenek — méghozzá jó szívvel, — az ezáltal adott lehetőségekkel. Sokszor felteszik a kér­dést: segíti-e a vita, a má­sok véleményének a meg­hallgatása a fejlődést, illet­ve a célok megközelítését. Mi természetesen azt vála­szóljuk, hogy igen. Mert ha ezt tagadnék,. eleve olyan légkört teremtenénk, amely ellentmond a szocializmus és a demokrácia követelmé­nyének. Nincs csalhatatlan és tévedhetetlen ember, vagy testület, nincs és nem lehet olyan időszak, amikor egy ember akaratától függhet csupán bármilyen terület sorsa vagy jövője. Alkotmányunk biztosítja á demokrácia érvényesülésé­nek lehetőségét, de csak a lehetőségét. A törvények szerepe jelentős, de ugyan­ilyen fontosnak tekinthető, hogy az intézményeink kü- lön-külön és együttesen is demokratikusak legyenek. A demokráciához az is szükséges, hogy a munkafo­lyamatokban a fegyelmezett­ség, a szervezettség és ha kell, az utasítás érvényesülé­se legyen a jellemző. A de­mokráciát nem szabad úgy értelmezni, hogy az nem ró­hat kötelességet az egyes emberre. Hazánkban min­den állampolgárnak vannak jogai és kötelességei. Ezek nem elkülönítve és nem egymástól függetlenül, ha­nem egymást feltételezve ér­vényesülnek. Minél jobban és eredményesebben teljesí­tik az emberek kötelességei­ket, annál tágabb tere nyí­lik a jogok bővítésének és gyakorlásának. fi más véleményen levők érvekkel győzhetők meg A Hazafias Népfront fóru­mait alkalmasnak tartjuk arra, hogy azokon' a társa­dalmunk minden égető gond­ja napirendre kerüljön. Ezek •megtárgyalásakor sor kerül­het a mienkétől eltérő, vagy azzal éppen szembenálló né­zetek kifejtésére is. Vállal­nunk kell és vállaljuk is az ■így kialakuló vitát, mert tud­juk, hogy a más véleményen lévők érvekkel és nem visz- szautasítással győzhetők meg céljaink helyességéről. A de­mokrácia közös gondolko­dást. a cselekvésre való kö­zös felkészülést jelenti és a »több szem többiét lát« ala­pon is azt kell mondanunk, hogy minden időben csakis demokratikus módszerekkel lehet előrehaladni. Arra szólítunk mindenkit, hogy demokratikus módon éljen, művelődjön, alkosson és viselkedjen. Ez azt is je­lenti, -hogy olyan légkört teremtünk, amelyben az ál­lampolgár a véleményét nyugodtan elmondhatja, nem, kell félnie az elhangzó vé­lemény esetleges visszaható következményeitől semmi­féle háttérbe szorítástól. A Hazafias Népfront mint- . esy a letéteményese a de­mokrácia széles körű érvé­nyesülésének. Bizottságaink helyesen járnak el akkor, ha ebben a vonatkozásban is fejlesztik a meglévő kap­csolataikat a tanácsokkal és a tanácstagokkal, hiszen a helyi gondok és fejlesztési programok sorsa az ő jő munkájuk eredményességé­től függ. A tanácsi munka a demokrácia olyan iskolája, melynek sikere az egész tár­sadalmi élet demokratizáló­dását segíti. Sarlós István ezt ^követően a családi élet kiegyensúlyo­zottságának, belső demokra­tizmusának, a kölcsönös megbecsülésnek és tisztelet­nek társadalmi jelentőségét hangsúlyozta. Majd így foly­tatta: Az életre neveléshez tar­tozik, hogy a felnövekvő nemzedékek a legkisebb kor­tól kezdve tapasztalják minden ami az élethez szük­séges nagyon sok ember munkájának eredményeként jön létre. Ezért azt kell meg- tanulniok, hogy becsüljék minden emberi munka érté­két, hogy így alakuljon ki a gyermekekben az a törekvés, hogv dolgozó emberként, ők is más emberek ügyét, szük­ségletét is szolgáló javak közvetett vagv közvetlen elő állítói legyenek. Az életben tett első lépéseknél a csa lapnak jelentős — csaknem kizárólagos — szerepe var, A bölcsődébe, óvodába, is­kolába kerülő gvermek ese­téljen a társadalom intéz­ményei a tudatos nevelő és oktató tevékenységükkel lép­nek be minden gyermek éle­tébe. Ettől kezdve a neveles felelőssége megoszlik a csa­lád és az oktatási intéajiény között. Ezért tartjuk fontos- ■ nak, hogy a szülői munka- közösségek teremtsék meg a szülői íiáz és az iskola, a szülők és a pedagógusok kö­zött az őszinte és az egyen­rangúságon alapuló kapcso­latot. Az együttélő nemzedékek véleményében, magatartá­sában mindig mutatkoztak és mutatkoznak eltérések. Ez természetes, hiszen a felnö­vekvő nemzedéknek nem az a dolga, hogy tudomásul ve­gye azt ami van, s hogy an­nak a megszokott módon va­ló folytatására vállalkozzék. Az az ifjúság dolga, hogy megértse miként jött létre az előző nemzedékek fáradsá­gos, sok áldozattal járó munkájával az ami van, adózzon ezért elismeréssel — ugyanakkor gazdagítsa az életet a saját űj, gyorsuló fejlődést igénylő elképzelé­seivel. Az idősebbek dolga pedig. hogy jóindulattal, megértéssel fogadják a Ke­letkező újat s abban ne a saját tevékenységük elma­rasztalását, hanem annak a kor követelményeihez igazo­dó folytatását lássák. Amikor a jelenlegi hely­zetet vizsgáljuk, akkor azt mondjuk, hogy a kétségtele­nül meglévő gondok ellené­re is kiegyensúlyozott, jó a helyzet Magyarországon. Ar­ra kell törekednünk; hogy ennek az igazságnak a meg­állapítása ne megnyugvást eredményezzen, hanem az előrehaladás új eszközeinek és útjainak kimunkálására ösztönözzön. Jó nálunk a helyzet, töb­bek között azért is, mert jó a gazdaságpolitikánk. A to­vábbi előrehaladást biztosí­tó gazdasági programnak te­kintjük hazánk VI. ötéves tervét, valamint a munka minőségének javítására, az ágazatok összhangjának erő­sítésére, a hatékonyságra és a takarékosságra vonatkozó ■ elképzeléseket. Kongresszu­sunkon is arra kérjük ál­lampolgárainkat, jobb mun­kával, kezdeményezőkész­séggel járuljanak hozzá a terv megvalósításához. Lakosságunk ismeri a VI. ötéves tervet és megértette, hogy most az elért eredmé­nyek megszilárdítása a fő feladatunk. A meglévő meg­oldása is komoly, körülte- * 1'ntő munkát Lcí-pyel — de ez a munka meghozza a yümölcs ' ábbi előre­haladás lehetőségét. Az ál­lampolgárok tenni akarását igazolják azok az erőfeszíté­(FolytjUaz a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom