Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

Az SZKP XXVI. kongresszusa A népjólét útja A* ipar és a mezőgazda­ság fejlesztése egyaraavt a jólét emelését szolgálja. Ám a* új ötéves tervjavaslat, melyet a XXVI. kongresz- szus önt majd végleges for­mába, ennél többet tartal­maz: külön szociális progra­mot fogalmaz meg. A jólét egyik útja a jö­vedelmek emelésé. Bizonyos kategóriákban emelik a be­rekét, növelik a nyugdíjak egy részét és emelik — töb- be* között — az anyasági segélyt. Egyes iparágakban módosítják a bértarifát: az eddiginél ösztönzőbb bér­rendszert vehetnek be. (Je­lenleg a bérből és fizetésből élők átlagos bére 1(>8 rubel. Ehhez járul még a társadal­mi alapokból egy-egy kere­sőre havonta mintegy ötven rubel. Egy kétgyermekes családban. ahol mindkét szülő dolgozik, ma évente körülbelül 1200 rubelt kap­nak a társadalmi alapokból hisz ingyen van a bölcsőde, az óvoda, az iskolában nincs tandíj, ingyenes az orvos es a kórház is.) Az alapok csaknem har­madrészét a gyermekekre, a fiatalokra fordítják: ebből tartják fenn a szélesedő böl­csődei. óvodai hálózatot. Nem egy varosban már min­den gyermeknek jut hely a bölcsödében és az óvodában. De még akkora város is, mind Leningrad, azzal szá­nról, hogy a következei öt­éves tervben eljut idáig. Az általános iskolában az új tervidőszakban már minden gyermek ingyen kapja tan­könyveit — jelenleg ez csak az első osztályban van így. Növelik az egész napos isko­lák szárnál, fejlesztik az is­kolai élelmezést. A Szovjetunióban jól .szer­vezett es színvonalas az egészségügy. Az új terv a minőség további javításai tűzi ki célul, de növelik a kórhazak, a rendelőintézetek számát, s kiterjesztik a gon­dozást is. A szociális program fon­tos fejezete a lakásépítés tervé. Az elmúlt ót évben mintegy tízmillió otthon épül fel, s ez nagyjából öt­venmillió ember lakáskörül- menyein javított. Az új la­kások tervezésében lépest tartanak a korral. Megkezd­ték az első kísérleti házak építését, ahol a .magashá­zakban »emeletes«; azaz kétszintes lakásokat alakíta­nak ki. Különválasztják a pihenésre és a tartózkodás­ra szolgáló neíyisegeket. A szolgál tatások fejleszté­sei sem hanyagolják el. Fej­lesztik az üzlethálózatot, korszerűsítik az árusítást, a falvakban éppúgy, mint a városokban. Az új ötéves terv szociális programja te­hát messze túlmegy az alap­vető szociális .szükségletek kjeiegtteeén. (Folytatjuk) Kis Csaba A* i+rmV'it öf évben körül belül tízmillió új otthon épült fel Ha kitörik agy abiak A tsz-maßor&k rónája \ Szegény portán is tehet rend, tisztasás, mint ahogy a «•puccos palota« is keltheti az elhanyagoltság látszatát. A környezet árulkodik az ott élő. dolgozó emberekről, es jól kimutatható az js, hogy hat rájuk. Végigmenve egy falu utcáján, bekukkant­va a kenítések- möge, erre is, arra is találunk példát mint ahogy igencsak változó a kép a mezogazdasa-ei nagy­üzemek majorjait járva. A megyei tanács mező­gazdasági és elehnezesügyi osztálya a társszervekkel együtt — állattenyésztési felügyelőség, állategészség­ügyi állomás, növényvédő állomás, földhivatal — há­rom év óta vizsgálja, ellen­őrzi a majorok rendjét. Buzdít, ösztönöz az elha­nyagoltság megszüntetésé­ire. a major — a munka­hely — rendjének, tisztasá­gának megteremtéséi« — •ha szükséges, büntet is. A múlt év tapasztalatainak összegezéséből kiderül, hogy báír a következetes ellenőr­zés hatására a korábbdahná.1 jobban törődnek ez-,-el a csak látszólag »mellékes« követelménnyel, összességé­ben szembetűnő, kiránt mértékű javulás nem követ­kezett be. jói eredményekkel dicsekedő kapolyi tsz is. A járások kozott változatlanul a bar­csi városkönnyéit nagyüze­mei érték el a -legjobb ered­ményt, az előző évhez ké­pest bizonyos javulás ‘ ta­pasztalható a marcali járás­ban. a siófoki járás szinten maradt, míg a nagyatádiban romlott a helyzet. Nem kétséges. hogy a szétszórt telephelyeken, az egy-eg.v elavult, »dugadött« épületből álió majorban ne­hezebb rendet teremteni és tartani, mint. a korszerűen fölszerelt, körülkerített szak- telepen. De — induljunk ki csak saját példánkból — szegényes portan is lehet rend, tisztaság. Az is vitat­hatatlan, hogy a rendezett környezet nemcsak- jó szán­dékot, hanem forintokat is igenyel. és a legtöbb helyen — kivált a -rossz minősítést szerzell tssz-ektoen — ser. esz közszegénység a légnyo­más/, több teher. Mindezzel együtt és mindezt elismer­ve a gondosság, az önma­gunkkal szembeni igényes­ség sok- forintot helyettesít­het, Ha leesik a tetőről egy cserép, ha kitörik egy ab­lak vagy megsérül egy ajtó — beruházás nélkül is Id lehet javítani. De amikor a cseréphiány miatt beaztk, megrokkan' az épület, akitor már valóban csak tetemes költséggel állítható helyre. ' A gondosság, a törődés nem kerül pénzbe. Csak jó szándék kell hozzá, eseten­ként egy kis buzdítás. Ha nagyobb tere lenne az idén az ilyen kezdeményezésnek, bizonyos, hogy az ellenőrzé­sek kedvezőbb tapasztalatot hoznának! Lehet azon vitatkozni, hogy teljesen objektív-e az értékelés, lehet és kell is tapasztalatok alapján fino­mítani a vizsgálati módsze­reken, de egy dolgon fölös- leges vitatkozni: nagyobb rendre lenne szükség a ma- ionok tekintélyes részében! Az évközi minősítések lápján elkészített múlt évi »«szegletes szerint nyolcvan­két termelőszövetkezetünk cözüJ o kéthelyi Aranyka­lász nyerte el az első he­lyet. nem sokkal marad el mögötte a barcsi, a belátón- szabadi, a rinyaújteki gaz­daság. A környezetük rend­iére ügyelő szövetkezetek körött tartják számon a he­te«!. a somogyiszili, a fomyó- di, a komiósdi, a meszteg- nyőt, a babocsai gazdasá­got, és lehetne sorolni meg jó néhány példáit. Ugyanak­kor ellenpéldák is akad­nak: évek óta igen gyenge rrúmősitésű a simoníai, a so- nyáSysziobi. a pusztakovácsi, * sót az' egyébként Tislér Mária, a Finom- mechanikai Vadaiul kapos­vári 3-as számú gyárának esztergájyofca nem -titkolja, hogy nagyon örül. — Tegnap volt üzemré­szünkben a KlSZ-alapszer vezet -taggyűlése, s engem választottak meg társaim titkárnak. Jólesett a bizal­muk. noha tudom, rengető» g«t k©U *»iajd dolg-ozaioni. hogy ennek megfeleljek. \/<»n leszek. hogy ne csa­lódjanak bennem. Ma ri Ica nagyon tudatosan es határozottan választotta meg életútját. Miért lett •w.tei'gá.yos ? — Mar gyerek korom bar­von/ödta-tn a fiús játékok lilán, Nem ha húztam, ha­nem inkább kalapáccsal; fű­résszel barkácsoltam, ked­I Ezernyolcszáz kapcsolt Ti» és hús* kilovoltos villamos energia szétosrtá.vára «/oltrilló szakaszoló kapesoJókat ftyáe- tanuk a \BKM Kaposvári Villamossági Gyárában. Ebben az évben 1300 kapcsolót kénrf- tenek es száüttaavak a havai megrendelőknek Vállaljuk a vitát Nagy visszhangja volt az egyik fizikai dolgozó felszó­lalásának a somogyszobi ter­melőszövetkezeti pártszer­vezet taggyűlésen. Társai he­lyeslése közben árra hívta fel a figyelmet, hogy a mos­tani időszakban nem lehet csendben meghúzódni, egyre jobban vállalni kell a vitá­kat a partonkivüliek köré­ben. Ez a kommunista nem fo­galmazott meg új elvet, mé­gis gondolkodásra késztette a párttagságot, hiszen a kongresszusi határozat apró­pénz!« váltását szorgalmaz­ta. Hozzáteheíem, hogy nem ez volt az egyetlen pártalap- szervezet, ahol mélyen ele­mezték a dolgozó társaik kö­rében végzett felvilágosító munka helyzetét, meghatá­rozva egyben a tennivalókat is. A televízió, a rádió, a saj­tó frissen és gybrsan hírt ad a világeseményekről, tudósit a belpolitikai életről. Egyre több szó esik a munkahelye­ken is az emberek tömegeit érdeklő témákról, s amit elsősorban igényelnek: a köztük alő, dolgozó kommu­nista szintén mondja el a véleményét, esetleg magya­rázza meg, amit pem érte­nek. Több példát 'hallottam ilyen esetekre mostanában, * Például Böhönyén azt mond­ták el, hogy a gépműhelyben rögtönzött vita alakult ki a párttitkár jelenlétében a lengyel helyzetről. Ez a té­ma élénken foglalkoztatja az embereket, s ilyen beszélge­téseken nagy szükség van a kommunisták érett véle­ményalkotására. Egy megyei összefoglaló­ban olvastam a múltkor, hogy javult a pártszerveze­tek politikai érzékenységé, jobban figyelnek az emberek véleményére. S tegyük hoz­zá, hogy egyre hatarozoltab- ban agitálnak. Egy-egy árren­dezés után nemcsak arról neszéigetnek a környezetük- oen, hogy mi indokolta, ha­nem arról is, mit lehet ten­ni munkahelyükön a gazda­sági helyzet javításáért. A gazdasági eredmé­nyek, a községié j les» tes helyzete a helyi poli­tikai légkört Is meghatá­rozzák. Az emberek az or­szágos tájékoztatássai általá­ban mar elégedettek, a he­lyi információkat azonban a legtöb esetben kevésnek tartják. Sokszor nem arról van szó, hogy valahol már nem ismertették az elképze­léseket, terveket, inkább ar­ról, hogy a szakszervezeti bizairpiak, a KISZ tisztség­viselői nem «dtdfc tovább a fontos értesüléseket. Most, egy ötéves terv készi lésé­nek idején különösen érzéke­nyek erre a dolgozok. El­várják, hogy az esetleges „bizonytalansági tényezők­ről” is tájékoztassak őket. Éneikül ugyanis nagyobb a me, jspetés, amikor arról ér­tesülnek, hogy mégsem való­sul meg ez vagy az « régen várt beruházás, gépbeszer­zés. S itt természetesen nem­csak a tájékoztatás a párt­tagok feladata, hanem a vi­ta; meg kell ugyanis min­denkit győzni a lehetőségek reális számbavételén alapúk) döntés helyességéről. Sok mindenen lemérhető a vitát is vállaló magatartás eredménye. Somogyvároa mondták pl a falugyűlések­kel kapcsolatban az egyig ilyen kitapintható fejlődést. Az emberek megszokták, hogy mindig őszintén be­számoltak arról, mit lehet építeni, átalakítani, mit nem. A felszólaló komm un is Iák példamutatásának nyomán most már nem fordul elő indokolatlan kérés, követe- lödzés. Az is természetes a településen es a társközsé­gekben, hogy a javaslatokat sorban megvalósítják. A somogyszobi lelszólaló jó irányban kereste a kom­munista közösség tennivaló­it, hiszen a XII. pártkong­resszus határozata is arra serkent, hogy a parttagok fokozzak politikai aktivitá­sukat. Lajos Géza Boldogság véltem a gépeket is. Hat ezért. Szüleim nem ellenez­ték. így került Nemesdédről — ott élnek szülei — Kapos­várra. az FMV-hez, illetve az 503-ás Ipari Szakmun­kásképző Intézetbe tanuló­nak. 'Hat esztendeje szaba­dult, s nyomban folytatta « tanulást: a gépipari szakkö­zépiskolában leerettsegizatt. Amikor nem vettek fel a főiskolára, technikusi minő­sítő tanfolyamira jelentke­zett Az ősszel sikerrel elvé­gezte. Aliig kapta késihez ezt a dokumentumot, újabb tanu­lás következeit. Velencén hathetes KISZ-vezetőképző tanfolyamon veti részt. Ki­tűnő nűnöriitessol ‘fejezte be. — Éppen most ünnepeltük ifjúsági brigádunk rttejjata- k ti iá sin 4 k második évfordu­lóját. Rövid múltra tekint­hetünk vissza, mégis úgy érzem szép az eredmény. A héttagú brigád a vállalt Un százalék helyett 120 száza­lékra teljes (tette tavalyt ter­vei . Az idén szintén a 110 százalékot. határortuk el. Szeretnénk .io munkával ko­szon lenj a KISZ X. konc- resosuoab Az év ,iol indok; januári tervünket 130 szá­zalékra teljesítettük. A kongresszus tiszteletere megpályáztuk a vállalat ki­váló ifjúsági brigádja Ki­men. Egyedül ő képviselt a gyengébb nemet a brigád­ban. Társai becsülik mun- kájaart, szorgalmáért, s a brigád alakuiasatvor öl vá­lasztottuk meg á kis közös­ség etói«. — Koré look vagyok köp­tük a huszonhárom évem­mel, még Kula . Jancsi eny- nyi idős. a többiek fiatalab­bak, az átlagéletkor 21—22 év. Mindenben közösen ha­tározunk, segítjük ‘ egymást. Ha valamit nem értek, ak­kor Kula Jancsi vagy Me­rőéi Lajos szívesen segít. Mindketten nagyon jo ' ész­té*'«äiy<.>sok. Bármi lyen satt k - mai kérdéssé! fordulok hoz­zájuk. megmagyarázzak. Nemcsak a munkában for­rott Osaze az a lás közösség. A névnap, a születésnap vagy Mórocz Lajos nősülé­se ,szintén brig'áriüsy volt. tét tartották a KlSZ-esküvőt a gyárban. T srsai m-örfwrwl know* i lőttek Marikat uo taube» ­ben. nukor n forgácsolőü sem párlalapszervezeteitek lág­gyá lesen a kommunisták so­raiba fogadták. A KIBE meg Kocsis Gyula vállait» érte a párt előtt a felelősséget. A januári taggyűlésen már át­vette a tagkönyvét. — Nagyon szorgalmas, be­csületesen dolgozó fiatal. Társainak példát mutat, szereti a szakmáját. 1 íven munkásnővél erősödött, pártszervezetünk. Sok ilyen fiatéira lenne szükség — mondja Zemankó Gyula, a part vezetőség titkára. Pártanegbizatásul a K1SZ­t.itkári feladat ellátását kap­ta. — Egyelőre lemondtam a továbbtanulásról, most min* den erővel, társaimmal üsz- szefogva az ifjúsági élet fäl­lend i, teáért- törekszünk, .Sze­retnénk a fiatalokat meg- nverni előbb Játékos, színtan programokkal, maid k<vrvo- lyatob. tartalmasabb rendez­vények 'sorozatával. Az év vefti beszámoló párttafizvű- ltse.n azt akarom elmonda­ni. hogy becsülettel teljesí­tettem partmegbizatásomat.- Szalai Iáezlé SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom