Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

Az SZKP XXVI. kongresszusa Ä fogyasztók asztala ! Szaktárgyak és ipari igények Szám szerűit ugyan nem tudjuk, de a szovjet sajtó rendszeres olvasójának úgy tűnik, hogy a párlkongi-esz- szus előtt a mezőgazdaság kérdéseiről szóllak 'a leg­többen. A mezőgazdaság fej­lesztése „benne van a leve- gőben". Olyan kérdés ez, amely a felszólalások sze­rint megérett a megoldásra. Es a megoldáshoz szükséges feltételek már rendelkezésre állnak. A szőttjét . mezőgazdaság fejlesztése ném egyszerű kérdés. A termelés feltételei eleve .kedvezőtlenebbek, gépéit mint sok más országban. A termőterület a hatalmas or­szágban viszonylag korláto­zott. Az éghajlat szigorúbb, a kontinentális klíma inga­dozásai nagyok. A növé­nyeknek sole helyütt rövid idő alatt kell beérniük. Már­pedig a szovjet mezögazda- ságmate az' eddiginél lénye­gesen több terméket kell a fogyasztók asztalára tennie. Az elmúlt években gyor­san' fejlődött például a me­zőgazdasági gépgyártás. Megnőtt a géppark, ha még nem js mindenben felel meg a követ ekoényefcnek. Több az egy hektárra jutó műtrágya és növényvédő szer. A központi bizottság mégis úgy véti, hogy az eredmények elmaradnak a lehetőségek mögött, s ezert nem egyedül az utóbbi evek­ben különösen rossz időjárás a felelős. Az új terv a hangsúlyt az erők és az eszközök ki­használására. a tartalékok feltárására helyezd. Tehát napirenden van a termelés .szervezése, irányítása, ösz­tönzése. Nemreg látott nap­világot az a rendelkezés, amely átalakítja a mező­gazdasági bei-rezes eddigi rendszerét. Növelik a mező- gazdasági üzemek önállósá­gát. Felszámolnak sok olyan adminisztratív rendelkezést amely eddig útjában állott az ésszerű gazdálkodásnak. Növelik az ösztönzést, még­pedig nemcsak általában, hanem az adottságoknak megfelelően. Intézkedtek a mezőgazdasági termelési egyesülések munkájának ösztönzéséről, a megfelelő adottságú földeken az ipar­szeré termelési rendszer be- veaetéséröl. . A napokban látott napvi­lágot az a part- és kor­mányhatározat, mely a ház­táji gazdaságok fejlesztésé­nek ad lendületet. Külön kimondja, hogy az országban „olyan társadalmi légkört kell teremteni, amelyben el­ismerik, hogy a háztáji gaz­daságban hasznos, állami fontosságú munkát végez­nek". A mezőgazdaság előrelé­pését mintegy rendszerűé foglalja a .komplex éieimi- szerprogram. Ebben benne van, hogy ki kell, fejleszte­ni a korszeré gépeket, szál­lítóeszközöket. meg kell oldani a tárolás és a szállí­tás problémáit, korszerűsíte­ni kell az élelmiszeripart. A program egészen a fogyasz­tóig elvezet: biztosítani akarják, hogy az élelmisze­rek megfelelő mennyiségben, minőségben. választékban álljanak a vásárlók rendel­kezésére, hogy a vásárlás ne okozzon gondot.- Az élelmiszer-program alapja a növénytermesztés es á ta kanná n yterm es zíés. Ma nem az élelmiszer-ga­bona okoz gondot, hanem a takarmánytermesztés. Ez átszervezés kérdése, s ez az alapja az állattenyésztés fej­lesztésének. az állati terme­ltek bősége elérésének. Je­lenleg ugyanis csupán a ba­romfitermelés fejlődik a tervnek megfelelően. A hús- és a tejtermelés valamivel elmarad a tervek mögött. A mezőgazdaság fejlesz­téseinek programja azonban természetesen túlmegy a szorosan vett gabona- es húsprogramon, a takarmány - termesztés bővítésén. A tő •cél ■— s erről a pártkong­resszusom nyilván szó esik majd —, hogy a fogy aszúik asztalára az eddiginél bő­vebben kerüljön minden •szükséges élelmiszer, és az ipar is kellő mennyiségben kapja meg a mezőgazdaság­tól az alapanyagokat. A terv ehhez adja meg a teendők sorrend jét. (Folytatjuk.) Kis Csaba í gyre nagyobb szerepet játszanak a korszerű mezőgazdasági ÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA .Töd éraScéThetőe* bosz­szábbodnak a napok, átlép­tünk a februárba. Megeny­hült az idő, engedett a ja­nuári fagy — ez azonban kétségeket is támaszt. A népáwt szénáit a hét első napján saját árnyékától megrémülve visszanvene- kütt barlangjába a medve. Ez pedig jelzi: az öröm ko­rai, jönnek még zord téli napok. Így lesz-e vagy sem? Majd meglátjuk: Annyi bi­zony«, hogy a mráíuszból plusz fotókra ferduíst idő a mezőgazdasági»® új munkaeszközök bevetését ígényeíte, A fö9— engedett, latyak« talaj nem bírja tovább a földi gépeket, ezen. a héten mun­ka boa: kezdett a megye me­zőgazdasági „légiflottája”, A két repülő és a 'két helikop­ter közül elsőként a kapos­vári társulás gépe szatK fel, es a magyarafádi határban látott hozzá az őszi vetések műtrágyázásához. Ezekben a hetekben mintegy hatvan­ezer hektárnyi kalászost fej- t rogy áznak. Akik vetették a gabonát, azokat most legin­kább’ a múlt évi munka összegzésé foglalkoztatja. Február első hetében me­gyénk újabb nyolc ten net ő- s/őVetikeaebében tartottak zárszámadást, részben a közgyűlés nagy nyilvánossá­ga előtt, részben küldöttér­tekezletem. A számvetések nagyobb hányada még ez­után következik, ám az ed­digiek is arra engednek kö­ve! ke/.telni, hogy a/, érteke­les, az eredmények méltatá­sa meflett. nagy felelősséggel foglalkoznak a holnap fel­adataival, keresik azokat a módszereket, melyek alkal­mazásával jobban meg lehet . teletni a növekvő követel - —menyeknek. Mert tennivaló, feladat bőven van. Hogy a sok közül csak egyre utal­junk; megyénkben nagyobb mértekben csökkent a ter­mőföld, mint ország« átlag­ban, méghozzá a jó minő­ségű szántóterületek zsugo­rodtak az átlagosnál jobban. Intő tény ez: a legalapve­tőbb termelési eszköz, a föld védelmének mércéjét magasabb szintre kell emelni — így foglalt ál lést a héten a megyei ta­nács vég rehajtó bl zottsaga, amikor megvitatta a földhi­vatal előterjesztése alapján megyénk földügyi igazgatá­sának helyzetét. A föld vé­delme, az erre vonatkozó határozatok betartatása még következetesebb munkát kí­ván. akár termel őszöv et ke­zeiről. akár állami gazda­ságról vagy magánszemély­ről van szó. A földhivatal dolgozói rendkívül nehéz elhelyezési körülményeik el­lenére eredményes munkát . végeztek az elmúlt öt év­ben; a földcserékkel, a föl el­rendezésekkel es a mezőgaz­daság fejlesztését szolgáló egyéb földügyi tevékenysé­gükkel jól szolgálták az agazat előtt álló feladatok végrehajtását. A hatáskörük­be tartozó feladatok mellett az idén kezdenek hozzá egy új; 1985-ig tartó nagy mun­ka végrehajtásaitok, oí aj talajosztályozási rendszer elkészítéséhez, bevezetésé­hez. Ezzel együtt korszerű­sítik és az új szempontok szerint átdolgozzák a megye egész területére készített tér­képanyagot. Tanulója válogatja, kinek jeles, kinek „gyászfekete” napot hozott ez a hét. A fon­tos évközi mérce, a félévi bizonyítvány kiosztásaira az idén a szokásosnál egy ki­csit később került sor. A nagyobb diákok, a főiskolai hallgatók is tűi vannak a vizsgaidőszakon — a mező­gazdasági főiskolán ezen a heten kezdődött meg a má­sodik félév tananyagának oktatása. A társintézet, a ta­nítóképző főiskola életében is újdonságot hozott febru­ár : ezen a héten kezdte meg működését a budapesti Gyógypedagógiai Főiskola kihelyezett tagozata itt. Száz gyakorló pedagógus levelező hallgatóként tanul ezen a tagozaton, es két év múlva tesz majd ál­lamvizsgát. S ha már az is­meretek szerzéséről esik szó. egy gondolattal ide kí- -vámkozik. hogy a héten nyílt meg megyénkben a mező- gazdasági könyvhónap, to­vább folytatódtak a külön­böző szakmai továbbképzé­sek. szakmunkás-tanfolya­mok az iparban es a mező­gazdaságban egyaránt, S hogy ne feledkezzünk meg a vígságrol sem: a hét szinte minden napjára jutott valami színes rendezvény. Kaposvár az elmúlt hal napban élte hagyományos farsangi hetet. Vörös MárU A Somogyi Néplap 1980. november 13-i számában, „A főiskola tananyaga és a való­ság’ című írásban a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán végzett üzemmérnökök beil- leszkedesének tapasztalatairól írtunk. A Kaposvári Hús­kombinát vezetőinek állás­pontját és a néhány éve itt dolgozó üzemmérnökök ta­pasztalatait gyűjtöttük össze. A kép nem lehetett teljes: hiányzott belőle a főiskola vezető tanárainak és a hús­ipari szakma országos képvi­selőinek a véleménye. A húsipari berkekben a képzés jelenlegi helyzetéről vita folyik. követelmé­nyekhez igazodó oktatás szín­vonalának felülvizsgálatát sürgető vélemények közül az egyik Szilagyi Sándoré, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatójáé. Cik­keiben alapvető érvkent sze­repel, hogy az élelmiszeripari termelés az elmúlt huszonöt év alatt két és félszeresére emelkedett, a sertésvágás tel­jesítménye pedig tíz év alatt megduplázódott. 1970-ben há­rom-, 1979-ben pedig már hatmillió sertést vágtak le hazánkban az állami vágóhi- dakon. Megemlíti továbbá, hogy a Kaposvári Húskombi­nát sonkaüzeme és sertésva- góhidja jelenleg a legkorsze­rűbb Európában. De hozzáte­szi : „Technikát, technológiát lehet importálni, azt a szak­embergardát viszont, amely ezt a technikát mozgásba hoz­za, és képes magas fokon ki­használni, a nvi feladatunk ki­nevelni. Ez most számunkra a Legfontosabb... Nemcsak húsipari szakmunkásokra, ha­nem energetikusokra, gépé­szekre, vegyészekre és szak­technológusokra van szük­ség ... Az új beruházásokhoz a szakembereket a helyszínen keli kiképezni. Az üzemelte­tés ta,pasztalatai azonban azt jelzik, hogy néhány feldolgo­zó üzemünkben magasabb színvonalra került a technika, mint amilyen az azt mozgás­ba hozó vezetők, munkások felkészültsége.’’ Tehál a húsipar egyik szakavatott vezetője hívja fel a figyelmet a képzés és a gyakorlati követelmények kö­zötti eltérésre. Az idézétben a képzés és a vállalati ma­gatartás kritikája egyaránt megtalálható. A lapunkban megjelent cikk mégis a sze­gedi főiskolát érintette érzé­kenyen, talán azért is, mert a húsipar egészét érdeklő problémakörből csak az okta- tás-beilleszkedes gondjait emeltük ki. > A vita Szembesítsük egymással az oktatási szakember, az AHT képviselője és a vállalati ve­zetők véleményét. Dr. Huszka 7'ibor, a szegedi főiskola tanára szerint a tan­anyag és a valóság között nem lehet olyan nagy a sza­kadék, ha az elmúlt tizenöt év i alatt négyszáznál több húsipari üzemmérnök végzett Szegeden. A volt diákok pe­dig a Somogyi Néplapban kö­zölt nyilatkozatukban rosszul emlékeznek, hiszen a húsipari képzés két féléves. . A máso­dik félévben a hallgatók csak aláírást kapnak a szaktárgy­ból, tálán ezért esett ki az emlékezetükből. Elképzelhe­tő, hogy a munkába állást kö­vetően nehanyuknak újra el kellett sajátítaniuk a szakma alapjait. Dr. Huszka Tibor szerint Kaposvárod tűi nagy volt a húsipari üzemmérnö­kök cserélődése. Takarékos balatoni kompok Az üzemanyag-fogyasztástól függ a kereset Kevés ma meg az olyan munkahely, ahol időt és ener­giát áldoznak a gépek taka­rékosabb üzemanyag-íogyasz- tasa és a dolgozók bére kö­zötti összefüggések kutatásá­ra. A MAHART Balatoni Ha­józási Üzemigazgatóságán ta­valy olyan bérezési rendszert vezettek be a Szántód és Ti- hany-rév között ' közlekedő kompokon, amely százezer fo­rintnál is több megtakarítást hozott. A kompok legénysége az idegenforgalmi idényben tizennégy és fél ezer liter gázolajat spórolt meg. A má­sodik-harmad i k negyedévben a szemelyhajók motorjaiban mintegy ötszáz, a kompokon pedig százötven tonna olaj fogy el. Az üzemigazgatósá­gon évi egyszázalékos hajtó­anyag-megtakarítás is több mint százezer forinttal csök­kenti a költségeket, ezért ke­restek kapcsolatot a bérek és a gázolaj-felhasználás között. Szabó Sándor, a hajózási üzemigazgatóság vezetője el­mondta: — Tavaly júliusban és augusztusban bevezettük a kompokon az új módszert. Azért a főidényben, mert a kompok akkor az igényekhez alkalmazkodva közlekednek. Növelni akartuk az egységnyi üzemanyag-fogyasztásra jutó bevételt. Ez az előző három év. adatai alapján egy liter gázolajra számítva 91 forint volt. Az új bérezési forma eredményeként .ez a mutató tavaly 104 forintra nőtt. Az előző évek adatai alapján megkerestük ugyanis a hajók sebessége és az üzemanyag- fogyasztás közötti összefüggé­seket. Az ezeket ábrázoló diagramokat a dolgozók ke­zébe adtuk. A vizsgálat alap­ján kiderült, hogy a gázadás­sal — vagy ahogyan mi hív­juk, töltésfokozattal — szinte egyenes arányban emelkedik «u olaj fogyasztás, míg a hajó sebessege az utolsó fokoza­tokban már alig-alig nő. Tíz töltésfokozat van a kompo­kon, és az utolsó kettő, a leg­magasabb sebességtartomá­nyok kihasználása már nem gazdaságos az aránytalanul nagy üzemanyag-fogyasztás miatt. A kompokon dolgozó négyvenkét hajós szakkép­zettségében mutatkozó kü­lönbséget az alapbérben is­merjük el. Az ezen felül ki­fizetett összegnek van egy mennyiségi es egy minőségi összetevője. A mennyiségi feltétel szerint túl kellett tel­jesíteni az előző év júliusá­nak—augusztusának bevéte­lét. A minőségi összetevő az egységnyi olaj fogyasztásra ju­tó bevétel növelése volt. A konstrukcióban a mennyiségi feltétel mintegy harmincszá­zalékos súllyal szerepel. A módszer bevezetésénél először a két legrégibb és a két leg­fiatalabb dolgozónkkal vitat­tuk meg az új, csoportos tel­jesítménybért. A főszezonra így minden részletkérdést ki­dolgoztunk. A teljesítmény­hez kötött bértömegből az emberek a ledolgozott mun­kaidő alapján részesültek. — Alkalmazható ez a mód­szer a személyhajózásnál es a teherszállításnál is? — A kompoknál sikerült megoldani a közvetlen kap­csolatot a bevétel, a takaré­kosságra ösztönző üzem­anyag-fogyasztás és a bérezés között. Az idei szezonban ott változatlanul megmarad ez a rendszer;. A személyszállítás­ban azonban már nem alkal­mazható ugyanez. Ott más megoldás után kell néznünk. A teherszállító egységeknél a cél az árutonna-kilométerre vetített üzemanyagköltség csökkentése. Az ott alkalmaz­ható, ésszerű olajfelhaszná­lásra ösztönző bér kialakítá­sának ez az alapgondolata. Ur. Eged József, az AHT személyzeti Osztályvezetőjé­nek- véleménye szerint a Sze­gedről kikerült szakemberek rendelkeznek a legspeciaiizal- tabb képzettséggel. A szak­mában azonban nagy a tech­nikai fejlődés, azt a felsőok­tatásnak is követnie kell. En­nek érdekében kölcsönös tá­jékoztatásra van szükség a főiskola és a vállalatok kö­zött. A Szegedről kikerült hallgatók többsége eddig megállta a helyét. Jezeri Zoltán, a Kaposvári Húskombinát személyzeti osz­tályvezetője elmondta, hogy gondot okoz a kezdő üzem­mérnökök vállalati fogadása, foglalkoztatása; a tudáshal­mazhoz képest kevés a gya­korlatuk. A vállalatoknak le kell mondaniuk arról az el­képzelésről, hogy a főiskolá­ról kész szakembereket kap­hatnak. Lukacs György, a ka­posvári vállalat főosztályve­zetője a szegedi intézmény­nek egykori hallgatója volt, tanulmányainak beíejezese óta is a legkülönfélébb szak­tanfolyamokon vett • részt. Szerinte a pályakezdők a kor­szerű ismeretanyagot kellő gyakorlat híján nem tudjak mihez kötni. A képzés és a tananyag A főiskola tantervi irányel­veiben, az élelmiszer-techno­lógiai szak képzési célkitűzé­seiben többek között ez sze­repel: jártasság a technoló­giai folyamatok irányításá­ban, a nyersanyagok es a késztermékek minőségvizsgá­latában, az üzemszervezési es a gazdaságiam kérdésekben. Az élelmiszer-technológiai es a gépész szakon az elkülö­nült ágazati képzés a negye­dik félévben kezdődik. A ta­nulmányi idő a nappali tago­zaton három, a levelezőn négy év. A heti óraszám ma­ximálisan 35 lehet. Az üzemi gyakorlat az első és a máso­dik év után is ■ négy hét, vagyis a diákok igen mini­mális szakismerettel mennek a vattaiatokhoz. A húsipari képzés második félévében, közvetlenül az ál­lamvizsga előtt, csupán egy aláírás elnyeréséért kell ta­nulniuk a leendő üzemmérnö­köknek. A korszerű főiskolai laboratóriumok, a gyakorlati oktatótermek, a külföldi fo­lyóiratok és a szakmai könyv­tár nem pótolhatják teljesen a húsipari nagyüzemek tö­megtermelésből fakadó, ötsz- szetett feladatait. A húsipari szak technológia elnevezésű tantárgy kötelező irodalmát végigböngészve is tapasztal­ható némi lemaradás. A legújabb keltezésű .jegy­zet 1975-ből származik. (A húsipar jelentős nagyberuhá­zásai 1975 után kezdődtek) Az újabb jegyzet most készü 1. 1973- as kiadású . a Húsipari kézikönyv, 1958-ból származik a Hús és húskészítmények technológiája című könyv. A Szárítási kézikönyvet pedig 1974- ben adták ki. A nyom­dai átfutási időket tekintve e könyvek a hatvanas évek is­mereteit tükrözik. Lépéstartás Az ötödik öteves terv évei alatt az élelmiszeripar meg­próbált a világpiaci követel­mények élé vágni. A gazdasá­gi eredményeket tekintve ez sikerült is: a húsipar közre­működésével keletkezik a népgazdaság konvertibilis va­lutabevételeinek évente mint­egy a hatoda. Az AHT vezér- igazgatójának szavai szerint a lépéstartás miatt kell felül­vizsgálni a húsipari szaktár­gyak tematikáját, követel­ményrendszerét. A vállala­toknak pedig a gyakorlati ok­tatásban kell a főiskola segít­ségére sietniük. Gseke László »SOMOGYI f NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom