Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

Orsóval Emil Élet — jelenlét .4 jelenlét fáradt üveg hangjai. Élei metszetek sejt-szenvedése, A fölfelé fordított tenyér lebegése — Önmagában úszol parttalan. Megérkezetten idő távotasa. Ahová készülnek nem-jött útjaid.-4 jelenlét fáradt sejt-szenvedése, Élemetszetek üveghangjai. Ha mindent fölvázoltál mid marad? Vagy-e kit zár az atomrács-pillanat? Élet-jelentet part-szenvedése. Fölfelé-fordított nem-jött útjaid. Megindulnak éh-szomj mondatok rád. Zalán Tibor Torzó ... a hóesést megírni lyolna jó a hófehér szerelmesek hatalmát az éjszakába rúgott csillagot s a szívesen felejtett balta álmát. Békegalamb. Kiez Adalbert festménye (Képeiből a Szépművészeti Múzeumban rendeztek kiállítást.) ' r Uj könyvről Gondviselő ostromzár Heinrich Boll kétségtelenül a TH0ii német nyelvű iroda­lom legkiimaigaslóbb alakja. Regényeit, elbeszéléseit jól ismeri a magyar közönség. Az Ádám hol voltál? című regényének magyarországi vonatkozásai különös figyel­met érdemelnek, de bármely művét is említjük, akár a Biliárd fél tízkor vagy az. Egy szolgálati út vege. vagy Kattienna Bimm elveszett tisztessége című regényeit, akár dr. Munke összegyűjtött hallgatásai cumi kisregénye­ket, novellákat, vallomásokat, esszéket tartalmazó kötetet — mindig egy hatalmas, hu­mánus értekeket hordozó al­kotó jelentik meg előttünk. 1979 nyarán jelent meg az NSÉK-ban a Gond viselő ost­romzár című legénye, s 198t»-as iíTVpret-i^z.umírnál Bu­dapesten a Magvetőnél. Pél­dás gyorsaság, ismerve nyom­dai viszonyainkat. papír gondjainkat. Az új Bőit re gényt is Bor Ambrus fordí­totta. mint az. utóbbiakat ál­talában A Nobel-díjas Boll wj művét nagy vihar fogad­ta szülőhazájában. szenti­mentális' giccsnek, riasztó po­litikai kriminek nevesnek, azzal támadták, hogy' „Prae- ceptor Germaniar” - nak (a németség kioktatójának) vé­li maigát. s a kíméletlen kri­tikusok még a „kiölni bohóc” jelzőt is ráakasztoitlák. Gondviselő ostronvzár kell Fritz Tóim. aiz öreg saj'lófe- jedelem kőié. Titkosrend- orök, géppisztolyok, helikop­terek, páncélautók: védik őt és családi kötet. Szükséges ez, hiszen többszörösen se­bezhető ez a iélproletár sor­ból felkapaszkodott sajtóíe- jedelem. Fiai baloldaliak, az. egyik kommunista asszony- nyal él együtt, a másik egy környezetvédő balos „zöld­del”, egy istápoltja terroris- ta valahol, aki volt menyé­vel bu jkál. Titkos rendőrök futkosnak, nagyságok hul­lanak szét. és egy napon lán­gokban áll a sajótfejedelem kastélya. Nem véletlen a nagy kritikusi hév. Ball erő­sen üt , s odavág azok szeme közé, akik anyagi és hatalmi íellegvárak s az. úgynevezett .szabadság nevében követnek el erőszakot Benedek Miklós Megvan a gyümölcse M ár késő este volt, amikor a kihalt ut­cán találkoztam örök barátommal. Mindig Alajossal. Mint valami mál- hás ősz vél', úgy meg volt rakodva kosarakkal, zsákok­kal. egyebekkel. Kicsit za­vart volt. s el akart surran­ni mellettem, de az üres ut­cán lehetetlen volt elkerül­nie a találkozást. Kényte­len. kelletlen beszélnie kel­lett : — Nagyon kertek, erről a találkozásról senkinek egv szót se! Roppant kényes és kényelmetlen helyzetbe ke­rülnék . Egy píHanafra meghök­kentem : vajon miféle össze­esküvésbe. miféle titok tu­dójává akar engem Mindig Alajos avatná? Talán való­ban jobb lett volna, ha nem találkozom most vele. vagy neun, veszem észre Meekest hogy segítsem le a cstwnog- jadt, ma jd leaökikerrt egy sae- rartgyűj tőnek hasznait >■ vi­rágtartó vályúna, s győsmn kezdeti: — Bizosiyártr csodeäfcoeoiL, nut keresek ér. ilyen kései órán az utcán, honnan és hová cipelem ezeket az is­tenverte csomagokat. Nos, a csomagokban friss zöldség' meg gyümölcs van. Kisker­tek gazdáitól szedem össze, igaz, nagyon drágán, de megéri. Szép. mutatós, friss áru. ilyen nem terem akár­hol. Ez az egyik kosár szil­vával van tele. Mézédes. Egy másikban őszibarack van. Abban meg pár kiló gyenge kukorica. Abból né­hányat. megfőzünk. holnap az lesz az ebéd utáni cse­mege. Hiába, más az. íze a saját termésnek . .. Kérdőn nézhettem rá, egy pillanatra zavarba jött., de rendületlenül folytatta: — Persze, nem saját ter­mésem. de már annyira be­leéltem magam, hogy úgy eszem ezeket a gyümölcsö­ket és zöldségeket, mintha sajátom volna. Ugyanis ne­kem is van egy kis hétvégi telkem, amelyen megterem­hetne ez, meg az, minden­féle gezemice, miegymás. De én pihenésre vettem a hét­végi telket, immár a máso­dikat, nem kifáradni akarok ott szombaton meg vasár­nap. Viszont a munkahelye­men nem merem bevadani, hogy én a hétvégét, nem ak­tív pihenéssel, hanem a pi­henőtelkemen való légi ér­telmű pihenéssel töltöm, tgv hát én szombaton és vasár­nap bizony napozok, olvas­gatok, rádiózok kis telkecs- kémen. este meg megveszem ezeket a kellékeket néhány ismerős termelőtől. Arra gondoltam. hogy Mindig Alajos most éppen azon a hajszálnyi határon egyensúlyoz, mely a lángészit az őrülttől elválasztja, ami­kor kis hatásszünet után folytatta: — A korábbi pihenötetke- met a munkahelyi kollektí­vává,1 közösen kaptam. Ami­kor hajdan parcelláztok a Frászkarika dűlőben, ott ju­tott néhány hely a Ködfé- n.vesítő Vállalatnak, azaz a munkahelyemnek. A sorsolás szeszélye az osztályvezetőm telke mellé jelölt ki en­gem így hát nem elég a kepét, néznem, meg a társa­ságát élveznem egész héten, még a hétvégi pihenőn is őt lássam. Ráadásul az ö túlsó szomszédja meg a főnök, az uazgató volt, aki állítólag kertészkedő természetű em­ber. Minden hétvégén rövid nadrágot hűz. és kapirgá! .a kertjében. Igaz, betyárul rendben is van az a kis porta. Hét közben a válla­lati sofőr másodállásban dolgozik rajta a családjával, a főnök meg hétvégeken úgy iesz-vesz. mintha ő dolgoz­na. Olyan nagy reklámmal szed le öt körtét, mintha a tokaji hegyet mozgatná meg. ha meg kapával gvom- lálgátva éppen a kapor szá­rát. vágja el valami dudva helyett, hát olyan büszke rá. mintha rá lehetne bízni az egész magyar mezőgazdaság felelős gyomirtását. Minden­esetre ő aktív pihenő. Az osztályvezetőm az igazgatót látva ugyancsak serénykedő lett. Mindig korábban kint van. mint a főnök. ás. ka­pái. sarlóval szöszmötöl, fá­ra mászik egy marék szil­váért meg egészében -nyü­zsög, hogy a főnök lássa csak. micsoda korszerű em­ber ám ő. De ez .nem elég. Engem is arra biztatott, t hogy ne napozzak a nyug­ágyban meg a füvön. ha­nem ültessek gyümölcsfát, meg termesszek epret rheg hagymát meg mit tudom én. miket. En meg úgy szere­tek pihenni, hogy pihenek. Néhány hónapig nyúzott, többnyire már ki sem men­tem a telekire, az elmúlt őszön meg bejelentettem, hogy jutányosán átadom a telkem. mert a sógorom­nak. aki a Felhőfényesítő Vállalatnál ügyködik. van egv telke a .Jómesszi dűlő­ben, s annak a szomszédsá­gában van egy már fásított parcella, amelyen közösen gazdálkodnának. Sógorom ugyan nincs, de megvettem ezt a messzi telket, ami •szép füves, napsütötte, van rajta két akácfa is. ami ár­nyékot ad. ha kell.-— No és a gyümölcs meg a zöldség mire való? — böktem a csomagokra a szememmel. — A munkahelyemen úgy tudják. hogy nagyszerűen gazdálkodom. Hétfő reggele­ken mindig viszek kóstolót a legfrissebb termésből. meg mutogatom az átvételi cédu­lákat, mennyit kaptam a boltokban a beadott termé­sért. Mert a javát kora reg­gel oda viszem. Á lig fizetek rá vala­mit, s a vállalatom­nál is megvan a re­nomém. szorgalmas, az ak­tív pihenéssel hasznosan gazdálkodó embernek tarta­nak. Bizonyára a minősíté­sembe is beírják . . . Fölszedte a csomagokat és nehézkesen elindult. Én meg arra gondoltaim, hogy ez a Mindig Alajos nem el­veszett ember. Csak egv ki­csit gerinctelen. Viszont, nem ő az egvetlen. akinél a gerinctelenségnek megvan a gyümölcse. Ezer magyar néptáncfilm Somogy megyével kezdték A néptáncot intézménye­sén 1948-ban vettek gondo­zásba Magyarországon, a Néptudományi Intézet kere­tein belül. — Persze azt megelőzően, ig.v a húszas évek derekán is tollak. akik javasolták, hogy vegyük filmre a ma­gyar táncokat. Seprődi Janos erdélyi tanár pedig mai- a tudományos kutatás igényé­vel lepett föl — pergeti visz- sza ötven év történetét Mar­ton György, a Tudományos Akadémia néptáncosztályá­nak vezetője. — Bizonyára sokan voltak, akik munkájukkal, lelkese­désükkel előkészítették a hazai tánckutatast. — Valóban. Görnyei Sán­dor készített elsőkent filmet a magyar néptáncról, egy amerikai néprajzkutatótól leste el a módszert. Györffy István etnográfus, néprajz- kutató gondolata volt, hogy be kellene mutatni táncain­kat a nagyközönségnek. Je­lentős név a tánctörténelem lapjaiból Molnár István tánc­művészé, aki feladta hivatá­sát. a modern táncművésze­tek iránt érzett vonzalmát, amikor iáébredt arra. hogy semmit sem tud a magyar néptáncokról. Végigjárta az országot, s nagy szakérte­lemmel. filmfelvevőgéppel, fonográffal dolgozva össze­szedte könyvének, az 1947- ben megjelent első magyar tánckönyvnek az anyagát. — Mikor kezdődött meg az intézményes gyűjtés? — A Néptudomanyi Inté­zeten belül Györffy György és Tálas István már 1947- ben megpróbálták brigádok­ba tömöríteni a sza kém,bele­ket. hogy megkezdhessék a monopolisztikus gyüjtötevé- kenvseget. A közben megala­kult Magvar Táncszövetség támcszakembereit is bevon­ták ebbe a munkába. Két év után azonban a,z intézet megszűnt, s helyébe lépett a Népművészeti Intézet, amely már á demokratikus intéz­mények friss' szellemében kezdett működni. — Mi segítette elő akkori­ban a gyűjtést ? — Óriási társadalmi se­gítséget kaptunk. Akkoriban zajlottak le a nagy kulturá­lis seregszemlék, lellepeseik közben filmeztük a paraszt-' táncosokat . . . Szaporodott az archívumunk, közben azon­ban a mozgalmat is szolgál­tuk. forgalmaztuk a nálunk levő. összegyűjtött anyago­kat. — Ez már tudományos munka volt? — Inkább csak ösztönös mozgalomról beszélhet tuti k mindaddig. Az intézet igaz­gatója, Muharay Elemet ré­vén azonban 1954-től meg­kezdődhetett a tervszerű, tu­dományos munka. Somogy megyével kezdtük, monogra­fikusán igyekeztünk feldol­t ir»* Marosi Hona rvjm Kurt Weller A főnök jobb keze Nem vagyunk testvérek, nem állunk sógorságban egymással, sem másféle ro­koni kapcsolatban, csak kol­légák vagyunk, akik ugyan­azon az osztályon dolgoz­nak. A főnököm meg én. Ragyogóan megértjük egy­mást. Köztünk nincs nézet- eltérés. Mindig egységesek vagyunk. Mindig helyes ál­láspontot képvisel, és én ké­tes helyzetekben is kitartok a főnököm mellett. Én va­gyok a jobb keze. Az osz­tály oszlopa. A mondataim úgy kezdődnek, hogy „a fő­nök véleménye szerint", „mint azt a főnök már igen helyesen kifejtette", és már mindnyáján egységben is vagyunk. Ugyanolyan öltönyt, nyak­kendőt és zoknit viselünk a legszí íresebben. Ugyan olyan ízlésünk és érdeklődési kö­rünk van. Ha u főnök nevet, en is vele nevetek. Ha borús, én is ttz vagyok. Ha a főnök énvmomos megjegyzést tesz, szívből elkezdek nevetni, még akkor is, ha sem a kol­légák. sem en nem egészen értjük. Ha a munkaértekezleteken és a brigádgyűléseken a kol­légáknak meg van kérdése kimerítően kezdjük idézni a klasszikusokat. részletesen tárgyaljuk az aktuális hatá­rozatokat és kongresszusokat, végül szóról szóra idézzük a felső vezető véleményét. Kö­vetkezésképpen minden kérdést átfogóan és min­denki számára érthetően megválaszolunk, és ezzel tartjuk a helyes vonalat. Ha a főnök szabadságon van. nemsokára utana uta­zom. és részletesen tájékoz­tatom a vállalat eseményei­ről, Így a főnök mindig azsúrban van. Munkaidő után is minden tekintetben a fonok véle­ményét képviselem. Csalá­domat teljesen a főnök ta­pasztalatainak megfelelően nevelem. A családi asztal­nál — majd később az ágy­ban — részletesen tolmá­csolom a főnök nézeteit. A főnök nagy élettapasztala­tokra tett szert a jó kollek­tíva kialakításában es neve- leseben. Ezeket én felhasz­nálom gyermekeim pedagó­giai formálásában és iskolá­zásában, végül is a főnö­kömnek vannak mindig a legjobb ötletei, és sose té­ved. A főnök számára a nap minden szakában elérhető vagyok. Amit ö mond. az végre lesz hajtva. Nincs olyan, ami a számunkra megoldhatatlan és amit munkaidő alatt meg ne le­hetne oldani. Amióta a főnökkel dolgo­zom — ennek mar három éve —, háromszor lettem ki­váló dolgozó. A prémium- oszláskor mindig figyelembe vesznek. Holnap a főnökömet egy más városba helyezik at. de engem nem visz magúval. Mi lesz ezután? gozni ezt az archaikus terü­letet. Majd megkerestük az el len pól usát: Sza bolcs-Sza t­már megyét, ahol bár nem volt népviselet, megdöbben­ve fedeztük fel. hogy az or­szág legtáncosabb, főleg csár­dást táncoló, megyéje. — Hogyan, miként kerül­tek az Akadémia védőszár­nyai ala a tánckutatók? — A Népművészeti Intézet munkája időközben megvál­tozott. abbahagytuk a gyüj- tötevékenyseget. és miután Szóródott a munkatársgarda, egyedül maradtam. Egyetlen feladatom volt hivatalosan: az archívum kezelése. De azért továbbra is gyűjtöttem barátaim, ismerőseim es csa­ládtagok segítségével. Hama­rosan « Népművelési Inté­zet keretein belül vegetál­tunk tovább, de munkánk itt is csak a kiszolgáló tevé­kenységre korlátozódott. Vé­gül 1965-ben megszüntették a táncosztál,vt. Akkoriban kap­csolatban álltam Kodály Zoltánnal, aki meghallván a velünk történteket, magá­hoz hívatott. E beszélget e* eredményeként közölte ve­lem rövid idő után, hogy az összegyűjtött filmeket átvi­szik az Akadémia népzene­kutató csoportjához. Igv ke­rültem Kodály Zoltán mellé, s ettől kezdve saját elképze­lésem szerint dolgozhattam. Üjra összeverbuváltam a ré­gi munkatársakat. — Mekkora archívummal rendelkezik ma a néptánc­osztály? — Több mint ezer filmfel­véleit tartunk nyilván a film tárban, amelyen hozzá­vetőlegesen ezer községiben készült tízezer magyar és nemzetiségi tánc szerepel. Ilyen nagyságrendű lánc­gyűjtemény egyetlen ország­ban sincs. Miért ilyen sok? Mert a magyar táncok ímp- rovizatív jellegűek, csekély számú tánctípus található meg rengeteg változatban. A filmfelvételeken kivitt még mi található ebben az archívumban? — A filmek forgatásakor, bár nem szinkronban, de hangfelvételeket is készítet­tünk. Feldolgozásukhoz ezért kellenek a zenei vizsgálatok is. S ott van még a hatal­mas fotótár! Legalább 85 000 táncfotó! Gyűjtöttünk ezen­kívül kéziratanyagoKat is. melyek lényege: a parasztok elképzelése a táncokról. Ha­talmas anyag, rengeteg szo­ciális vonatkozással. S ami a legfontosabb, hogy archí­vumunkban ott vannak az úgynevezett néptánc írások is, a táncok szakmailag lejegy­zett változatai, az összegyűj­tött anyagok feldolgozása. Váiogalüitan legszebb tán­cainkat őrizzük ma1 — Kik használják ezt m gyűjteményt? — Nagyon is sokan! Ko­reográfusok. tánccsopor t ve­zetők és mások. — Hogyan értékelhető a néptáncosztály eddig megtett, meglehetősen mozgalmas múltja, útja? — Rendkívül nagy ered­ménynek tartom, hogy világ­viszonylatban is jelentős nép­táncául túrával foglalkozó archívumot hoztunk létre! Ötven esztendő összehordott dokumentációját! — A jövőben milyen fel­adatok várnak az osztályra? — A gyűjtés időszaka le­zárult. Az archív anyagnak a továbbiakban már tudomá­nyos jelentősége «van. Föl kell dolgozni valamennyit a tudomány és a gyakorlati te­vékenység hasznára. Vannak persze már kéziratban levő, kinyomtatásra váró mun­káink. sőt mór megjeleni könyveink is. Csakhogy igen hosszú egy-egy publikáló megjelenéshez vezető, átfu­tási idő. (Az én könyvem is tíz év után jelent meg!) Mindenesetre szeretnénk el­kezdeni a magyar táncok publikálását, feldolgozni es kiadni tánctípusok és tájegy­ségek szerint. Ehhez azonban bizonyára sok-sok időre lesz szükség.-Vz. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom