Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

A XL szovjet ötéves terv Gazdasági fejlődés, munkaerőhiány A következő tíz évben (1981—1990) az előrejelzé­sek szerint a munkaképes lakosság számának növeke­dési üteme a Szovjetunióban a jelenleginek negyedére csökken, ezért a XI. és XII. ötéves terv egyik legfonto­sabb problémája a munka­erőhiány leküzdése. A gond megoldására egy sor meg­előző intézkedést vetlek tervbe. A beruházások gyors fej­lődése szükségessé teszi mindenekelőtt a kézi erővel végzett munkafolyamatok csökkentését. A Szovjetunió­ban több mint 160 ezer gé­pesített és automatizált sza- íagrendszer. több mint hat­ezer komplex üzem, vala­mint 83 ezer hasonló fölsze- reltségű műhely működik. Jogosan merül föl hát a kérdés, miért gond a kézi erővel végzett munkafolya­matok csökkentése. Nézzünk például egy olyan iparágat, mint. az építés, ahol 11 millió ember dolgo­zik és a gépesítettségi szint 97.2 százalékos! Gyakorlati­lag hatmillió ember mégis kézi erővel dolgozik. Ok el­sősorban az epületek külső munkálatait végzik > A szovjet közgazdászok releménye szerint egyes vál­lalatoknak a munkaerőhi­ányra vonatkozó statisztikái távolról sem helytállóak. Nagyon sok üzemnél talál­ható „fölösleges” munkaerő: ezeknek számát országosan másfél-kétmillió főre becsü­lik, Nemrég olyan új gazda­sági mutatókat dolgoztak ki, amelyeknek célja a dolgozói létszám tervszerű meghatá­rozása. Az ország 890 válla­latánál végzett vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a javasolt intézkedések hatékonyak, ezek az intéz­kedések ken vszén tik az adott vállalat veretesét, hogy inkább támaszkodjék a korszerű technikai eszkö­zök bevezetésével elérhető hatekonysagnovekedes re. mint fölösleges munkáskéz alkalmazására. A Szovjetunióban ez ide­ig nem volt gyakorlatban a nem teljes munkanap. Az utóbbi időben azonban ez a munkaidőforma egyre szé­lesebb körben terjed. A nem teljes munkanap első­sorban a női dolgozók érde­ke. A kisgyermekek miatt • kényszerűen otthonülök ér­dekeltek abban, hogy meg­őrizzék mindazon előnyöket, amelyeket a szakszervezet a folyamatos munkaviszony esetén biztosítana számukra (pl: száz százalékos fizetés be­tegség esetén). Ugyanakkor rendkívül nehéz feladat egy üzem munkaritmusát ilyen „nem teljes értékű” sze­mélyzetre beállítani. Az ál­lam azonban kész vállalni minden költséget, mivel a munkaszervezés ilyen rugal­mas formája csökkenti a munkaerötartalékok egyen­súlyi feszültségét. Azokon a területeken pedig, ahol le­hetőség van rá — mint pél­dául a varrodákban — szé­les körben alkalmazzák a bedolgozói módszert. Egyre nagyobb szerepet kapnak a termelésben, a „harmadik korosztály” tag­jai — a nyugdíjasok. Ré­szükre a vállalatok sok ked­vezményt biztosítanak. Pél­daként említhetjük, hogy a nyugdíjkorhatár elérése utáni további munkaviszony esetén a jövőbeli nyugdíj automatikusan tíz százalék­kal emelkedik. Az utóbbi időben jelentősen bővült azon szakmák száma, ahol egyidejűleg lehetőség van fi­zetés és nyugdíj kifizetésére. A Szovjetunió különböző körzeteiben a demográfiai helyzet távolról sem azonos. Ezért ott, ahol különösen égető a munkaerőhiány, korlátozzák az ipari beru­házásokat. Különösen az Orosz Föderáció központi te­rületeire. az Ural vidékére és a Balti-tenger melletti köztársaságokra érvényes az Utak, járdák, óvoda Társadalmi munka Boglárlellén A muH ear Uasrsactelrra munkairól beszélgettünk Boglár letten a nagyközségi köaÖ6 tanács vb-titkárával, Szántó Jánossal. Van miről szamot adniuk: Bogláron, Lellén és Szőlős kis lakon csaknem nyolcmillió forint értékű munkát. végeztek 1980-ban. — Mi kesaüfl ekkora öaeae- íogással? — A legfontosabbá I kez­dem. Bogláron sokáig gond volt az óvoda; kevés hellyel rendelkeztünk, nem tudtunk mindenkit fölvenni. Most száz hellyel bővítettük a ré­gi óvodát, így gondjaink megoldódnak. Csupán üt 1,2 millió forint értékű munkát végeztek az üzemek és a vállalatok szocialista brigád­jai, a szülők és az iskolá­sok, sőt még a takarítást is elvégezték a szülők, így húszezer forintos kiadástól mentesült a tanács. Ugyan­csak Bogláron tizenkét ut­cában készítettük el összefo­gással a szilárd útburkolatot. Ez hat kilométer új, utat je­lent.-a Lellén mi készült? — Csupán az előkészüle­teket tettük meg több épít­kezéshez és egyéb rmunk,á- hoz. 1981-ben azonban fő­ként Lellén várjuk a társa­dalmi munkásokat. Ötven hellyel bővítjük az ottani óvodát, í, elkészítjük az Üsző. a Vásfőhid es a Sallai utca burkolatát.' — A Balaton-part egyik legszebb települése nyáron ■ Boglárlelle. A virágok ül­tetéséhez, a parkosításhoz milyen segítséget kapnak a lakosságtól ? — A parkosítás a költség- vetési üzemünk feladata, azonban a diákok sokat tud­nak segíteni. Az idénykez­dés előtt például ők hozzak rendbe a strandot és a kör­nyékét. de az üdülést sze­zonban is közremükodmk a tiMHtasag megőrzésében. 1980-ban a strandoknál es a művelődési házaknál 119 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. — A parti települések sa­játos helyzetben vannak. Nyáron megnő az itt élők száma, hisz számtalan üdíülő- vendég, nyaralóddá jdonos ei-kezik a tóhoz. Ez utóbbi­ak miként vonhatók be a társadalmi munkába? — Néhány kivételtől ^te­kintve sehogy. Sőt! A nya­ralótulajdonosok elvárják, hogy az évi körülbelül ezer forintos befizetésükért még a házuk előtti járdát, csator­nát, füves területet is mi te­gyük rendibe. Eddig nemigen tolongtak még, hogy társa­dalmi munkát is akarnak végezni. Bár el kell ismer­nünk: ha egy kicsit jobban foglalkoznánk a nyarakáu- lajdonosokkal. megnyerhet­nénk őket- céljainknak. A nyár elejen mega lakul majd üdülőhelyi ideiglenes bizott­ságunk, amelynek .soraiba az ország különböző részein élő szakembereket hívjuk meg. Reméljük, segítségük­kel elérhetünk eredménye­ket. — Kimutatásaik szerint erre az évre hatmillió-hat- százkétezer forint társadalmi munkát terveztek. Lehet-e tervezni a társadalmi mun­kát? — Minden tanácsnál ter­vezik a társadalmi munkát, s erre szükség is van. mivel a tanácsoknak nem kifogy­hatatlan a pénztárcájuk. Újabb es újabb gondok vár­nak orvoslásra. Várhatnánk velük, míg lesz pénzünk, de ez éveket is jelenthet Si­került megértetnünk a la­kossággal. hogy csak akkor oldhatunk meg egyes felada­tokat, ha vállaljak a segít­séget, a társadalmi munkál N. J. á gazdasági követelmény, hogy változatlan mennyiségű terméket állítsanak elő csök­kentett létszámmal. Különösen Szibériában — ahol tudvalévőén kedvezőt­lenek a természeti viszo­nyok és jelenleg hatalmas gazdasági beruházásokra) ke­rül sor — érezhető a mun­kaerőhiány. Ezért nagy je­lentőségű, högy az ország más területéről szerezzenek munkaerőt. Az emberek ér­dekeltté tétele céljából az állam növeli az infrastruk­túra fejlesztésébe, a lakás­építésbe, kulturális és ki­szolgáló létesítmények épí­tésébe íektetett beruházáso­kat. Az Ural on túl dolgozók fizetésükhöz 290 százalékig terjedő plusz fizetést kap­hatnak, s ezenkívül is sok­féle kedvezményben része­sülnek. A munkaerő-növekedés alapvető forrását a követ­kező tíz év során Közép- Ázsia, Kazahsztán és a Kau­kázuson túli területek bizto­sítják. Jelenleg ugyanis ezekben a körzetekben van munkaerőfölösleg. Borisz Alekszcjev (APN-KS) A hírnév kötelez: KISZ-kongresszus előtt a konzervgyárban A szokásosnál pezsgőbb az élet ezekben a hetekben a Nagyatádi Konzervgyár öt KISZ-alapszervezeíében. Az ország valamennyi ifjúkom­munistájához hasonlóan ők is készülnek a KISZ május­ra összehívott X. kongresz- szusára. Az aktivisták föl­készítése már a múlt év de­cemberében elkezdődött; most rajtuk a sor, hogy az alapszervezet minden tagjá­val beszélgetve összegyűjtsék a véleményeket, javaslato­kat, észrevételeket. Ezeket előbb az alapszervezeti, majd a vállalati küldöttértekezle­ten összegezik. — A konzervgyár öl alap­szervezetében 150 tagunk van — mondja Horváth Imre, a? üzemi KISZ-bizottság titká­ra. — Ennél azonban jóval több — mintegy háromszáz — if júkommunista dolgozik nálunk. A többiek a- községi alapszervezetekben végzik munkájukat. A konzervgyár­ba ugyanis a fiatalok több mint harminc környező tele­pülésről járnak be dolgozni. —r Milyen tennivaló! deal jár a kongresszusra való föl­készülés? — Üzemünkben hagyomá­nyai vannak a tevékeny KISZ-életnek. Ezt több ki­tüntetés, elismerő oklevél is' .bizonyítja — mutat körbe a dicsérő oklevelekkel, zász­lókkal »zsúfolt“ falakra. — 1974 óta nem múlt el év anélkül, hogy egy vagy több alapszervezetünk, vagy az egész üzemi KISZ-es közös­ség ne kapott volna országos elismerést. "Tavaly és tavalyelőtt el­nyerték a KISZ KB kiváló KISZ-szervezet zászlaját: er­re a legbüszkébbek. — Ügy érezzük — folytat­ja —. hogy ez a sok elis­merés, a jó hírnév kötelez bennünket a további jó mun­kára. Hagyományainkat ápolva és új utakat keresve készülünk a kongresszusra. Meghirdettük például a ki­váló ifjú szakmunkás ver­senyt ; ennek döntőjét a ta­vaszi forradalmi Ifjúsági na­pok keretében rendezzük meg. Folytatjuk a fiatalok politikai képzését: legjobban bevált formája nálunk a po­litikai vitakör. Ezek az ösz- szejövetelek nagyon népsze­rűek, főleg azért, mert az előadások többségének té­máját a tagok maguk java­Szerszámgépek — exportra. A Csepel Müvek Szerszámgépgyárának eél­gépüzemében korszerű számjegy vezérléses se zámgépeket — megmunkálóközpontckat, fú­ró—maró-műveket, eszlcrgagópeket, radiál-fú rógépeket — gyártanak. E gépek nagy részét exportálják, a KGST országai mellett az Egyesült Államokba, Mexikóba, az NSZK-ba, Franciaországba, Ausztriába. Olaszországba is szállítanak. Képünkön: programellenőrzés a megmunkálóközpont kapcsolóegységénél. (MTI-fotó: Fehér József felv, — KS) Még több húst, tejet, tojást Legalább ötmillió sértés, csaknem félmillió szarvas- marha, ugyanannyi juh, 35 millió baromfi, százezer- számra nyúlj prémet adó nutria és sok egyéb haszon­állat népesíti be országszer­te a kistenyésztők ■ portáit. Állatok millióit etetik, itat­ják — naponta többször. Gondozzák, nevelik őket — ha esik, ha fúj; hétköznap és ünnepnap egyaránt. Meg­éri-e ezt a rengeteg faradsá­got? Ay. állattartó kistermelők portáin termelik meg a me­zőgazdaság teljes termelési értékének húsz százalékát, s ez nemcsak a hazai élel­miszerfogyasztás színvona­lának jelentős tényezője, ha­nem az exportban is fontos szerepet játszik. A kiste­nyésztők hízott bikáit, serté­seit. -bárányait, vágónyulait, libáit. pecsenyegalambjait keresik külföldön, és jól meg is fizetik. Január elsejétől — tekin­tettel a takarmány- és az egyéb árak emelkedésére — a fölvásárlási érák legtöbb­je megváltozott. Két .forint­tal emelték a hízott sertés kilónkénti, ugyanennyivel a . nyúl téli arat. Nőtt a. hízott bt káé a vágócsirkéé, a bá- tánye, a baromfié, a tojá­sé. Eddig mennyiségi fel­árat csak akkor kapott a kistenyésztő, ha húsznál több sertést értékesített évente; most kevesebbért is kap, ha a felvásárló nagy­üzem összegyűjtve, egy fu­varral húsznál többet szál­lít a feldolgozóba. ' A szarvasmarha-tenyész­tés jövedelmezőségének no­velese érdekeben emelkedik a második és a további te­henek után járó állami tá­mogatás összege: évente hat­ezer forintot kap a tehén­tartó gazda. Előnyös szerző­dést köthet a kistenyésztő üszőnevelésre, borjúértéke­sítésre. hitelt is kaphat ál- latvásáriásra, takarmánybe­szerzésre, ólépítésre, korsze­rűsítésre. Mindez azonban nem ele­gendő. ■ Azzal együtt sem, hogy a nagyüzemeknek a kistermelést szervező tevé­kenysége sokkal jobb, mint bármikor korábban, s hogy az állattartás gépeiből, esz­közeiből bővült a választék. Talán furcsán hat, de leg­inkább a jó szó, o felvilágo­sítás hiányzik. Mióta 1 az áfész-ek a járási székhelyek­re költöztek és összevonták a kisebb termelőszövetkeze­teket, amióta sok községben megszűnt a tanács es az is­kola, nincs kitől, kérdészen a termelő. Távol vannak, akik elmondhatnák, netán saját példájukkal bizonyít­hatnák: szükséges és érde­mes is a jól értékesíthető vá­góállatok nevelésével, élel­miszerek termelésével fog­lalkozni . Aki télvíz idején a kisebb- nagyobb községekben meg­fordul. huszadrangú táncdal- énekesek föllépéséről érte­sülhet: a plakátokról, de ter­melési akciókról — arról, hogy ki a megbízott és hol mi után lehet érdeklődni —, annak híréről nem hallhat. Gyakori, hogy termelési ta­nácskozásra, szakcsoport- összejövetelre invitáló meg­hívót hord szét a postás — de csak azoknak, akik már ■termelők, szakcsoporttagok. Akikből ezután lehetne ter­melő, azok nem értesül­nek a lehetőségekről, hoz­zájuk ritkán jut el a bizta­tó szó. Fontos lenne pedig, hogy eljusson. Mert bőven van meg állattartásra alkalmas kihasználatlan porta és szunnyadó buzgalom. A hús­ipar több vágósertést, hízott bikát, a baromfiipar több broilercsirkét, pecsenyega­lambot, a külkereskedelem több nyutat vár, a gyapjú­felvásárlók több textilnyers­anyagot én bárányt szeret­nének vasaramr. solják. Gyakran annyira be­lemerülnek a beszélgetésbe, hogy időhiány miatt félbe kell szakítani a vitát. Legutóbb egyik témájuk Nagyatád művelődési és szórakozási helyzete volt. Érthető okokból rendkívül hevesen reagáltak a fiatalok; szóvá tették, hogy városuk­ban a művelődési ház szé­les választékának ellenére sem találnak gyakran szá­mukra érdekfeszítő progra­mot, Szeretnék, ha többször látogatna el hozzájuk a Gsi- ky Gergely Színház, gyak­rabban hallgat halnának ne­ves fővárosi együtteseket, és jó lenne egy állandó szesz­mentes diszkó. Ezek a vélemények nem maradtak pusztába kiáltott szavak: észrevételeiket, ja­vaslataikat minden esetben továbbítják a KISZ városi­járási bizottságához. A kongresszusra készülve természetesen szóba kerül- ■ nek azok a feladatok, ahol van még tennivaló. Noha az arány nem rossz, szeretné­nek még több munkásfiatalt bevonni a KISZ-életbe. A titkár így beszélt erről: — Nagyatád két üzemé­ben működik Kilián kör, az egyik nálunk van. A gyárba belépő fiatalnak már a munkaügyi osztályon felhív­juk a figyelmét az ifjúsági szervezetekre, s mondanom sem kell: a közvetlen kör­nyezetében dolgozó KISZ- esek is beszélgetnek vele. Három-négy hónapos itt-tar- tózkodás után, ha arra érde­mesnek találjuk, fölkérjük, álljon be közénk. A törődés jólesik az idegen környe­zetbe pottyant fiataloknak és többnyire igent mondanak. A régebben itt levőkre is van gondunk, hiszen a ti­zenegy ifjúsági szocialista brigádban és az Ifjú Gárda tagjai között szép számmal vannak olyan fiatalok, akik érdemesek a KISZ-tagságra. Igyekszünk minél több von­zó és érdekes megbízatást adni nekik, hogy megkedvel- tessük velük a mozgalmi munkát. Jó úton járnak az atá- diak, s ezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy nemrég öt új taggal gyara­podtak az alapszervezetek. A kongresszus tiszteletére sze­retnék elérni, hogy az üzem KISZ-tagjainak száma meg­haladja a százhatvanat. L. J. Országszerte több mint öt­ezer boltban árulják a ta­karmányt. Várják az állat­tartókat — és azokat, akik csak ezután lesznek azzá, S ugyan melyik nyugdíjas em­bernek vagy családnak ne jönne jól az állattartásból s zármazó jövedelem ? A pártkongresszuson hang­súlyt kapott, az ötéves és az 1981-es tervben nyomaté­kosan szerepel, hogy nagy szükség van a kister­melők munkájára; szükség van mindarra az élel­miszerre. amelyet belföl­di fogyasztásra es exportra előállítanak. Lehetőség van a termelésre , és szaktudás­ban, szorgalomban sincs hi­ány. óriási, hát a feladatuk és a felelősségük azoknak, akik a kistermelés jelenlegi színvonalát megtartani, sőt fokozni hivatottak. Azoknak, akik a felvásárlási árat megállapítják, a termelési szerződéseket megfogalmaz­zák, szaktanácsot adnak, a termelési akciót közhírré te­szik, fölvásárolják az álla­tokat , valamilyen módon kapcsolatban állnak e tevé­kenységgel. Valamennyiük lelkiismeretes munkájára van szükség. G. I. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom