Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

Négylábú segítőtársak Szagok — befőttesüvegben Hat évig használható Az ember mintha egy la­boratóriumba lépne. Rend. tisztaság mindenütt. Csak éppen a fehér köpenyes la­boránsok hiányoznak. A So­mogy megyei Rendőr-főka­pitányság nemrég elkészült új kutyabázisán vagyunk, a szagazonosítóban. Köztudo­mású, hogy a rendőrség mindig használt, és jelenleg is használ a közrendvóde- iemben. a nyomozások so­rán kutyákat. A fajták or­szágonként és időszakonként Változnak. Kaliforniában például a dalmatinert, má­sutt a dobermannt, nálunk es az országok többségében a könyen képezhető, sokol­dalú német juhászkutyák a rendőrség segítői. Legendák, történetek ke­ringenek az okos és bátor kutyákról. A történetek többsége igaz, hiszen ezek az állatok életet mentenek, bűnözőket keresnek meg és fognak el, eltűnt gyermekek nyomára vezetik a rendőr­séget. Nem hősiességből, nem szereplési vágyból, egy­szerűen azt teszik. amire megtanították őket. Hiszen a kutyákat nem ruházhatjuk fel emberi * tula jdonságokka!. Bár vannak köztük lusták, vannak rámenősek, játéko­sak és mogorvák, ám a ku­tyák nem ismerik ezeket a fogalmakat. A rendőrség háromfelé célra használja őket. Járőr­kutyáknak és nyomozóku­tyáknak szagazonosításra. Ez utóbbi két csoportba tarto­zók a legképzettebbek. A szagazonositóknak különö­sen sokat kell tudniuk. Elő­ször tanulnak, aztán követ­kezik a gyakorlat. A szagazonosítók zárt he­lyen dolgoznak, távol min­den zavaró tényezőtől. A ku­tya csak a munkájára fi­gyel. A teremben öt szag­fészek, betonból. Ide kerül­nek befőttesüvegekben a szagminiák. Most éppen egy komlósdi betörés ügyé­ben nyomoznak. Az üvegek­be négy, úgynevezett kö­zömbös szag kerül, az ötö­dik a feltételezett tettesé. Megérkezik a Vica, a rend­őrség fiatal szagazonosífcó kutyája. Játékos, virgonc kis állat, ám gazdája egyet­len szavára leül. és orrát az eléje tartott üvegbe mé­lyeszti. Az üvegben a betö­rés helyszínén rögzített szagminta van. — Szagolj! Szimat! — hangzik a parancs, majd kö­vetkezik a Keresd! vezény­szó, és a kutya indul. Vé­gigrohan az . üvegek mellett, valamennyibe gyorsan bele­szippant, aztán még egy kört tesz visszafelé, -majd le­fekszik a kiválasztott ‘ üveg- , hez. Így jelzi, hogy megta­lálta. ez a szag, és a hely­színen rögzített egyezik. Ez­után a kutyát kivezetik a Gyertyaöntő Egy. ma már ritka mesterséget, a gyertyaöntést űzi Gulyás Béla Egerben, Dobó István utcai műhelyében. Az 1846-ban épített mártó-, illetne öntőgépeken a középkor óta szinte változatlan technológiáváf készítik a gyertyá­kat. A kanócokat több tucatszor kell meleg viasz és pa­raffin keverékbe mártani, majd a félkész gyertyákra ön­tözni az alapanyagot, míg egyenletesen vastagodva el nem érik a meghatározott súlyt. *Giflyás Bél ti éttel á módszer­rel havonta mintegy nyolcvan kilogramm gyertyát szo­kott önteni. Kerekítik es méretre szabjak a gyertyát helyiségből, az üvegeket fel­cserélik, és kezdődik minden elölről. A szemlélők, a ha­tósági tanúk, az ügyész egy üvegfal mögül figyelik a kutya munkáját. Az ügyész­ségről gyakran kérik a szag- azonosítást, ami ugyan egy­magában még nem bizonyí­ték, de jelzi, hogy milyen irányban kell nyomozni. No, de hogyan kerülnek ide a szagok? A szagbank­ból. Ez egy raktárhoz ha­sonló helyiség, polcokkal, a polcokon sorakozó befőttes- üvegekkel. Az üvegekben Ágnes-pelenkák. Amikor a technikusok egy bűncselek­mény helyszínére indulnak, ilyen kellékeket is visznek magukkal. Aztán a helyszí­nen négy—öt szagmintat rögzítenek: azokhoz a he­lyekhez dörzsölik a pelenká­kat. melyeket a tettes felte­hetően érintett. A fölfeszí- tett ajtóhoz vagy a letört lakathoz, esetleg a padlóhoz, melyen a betörő járt. A minták azután az üvegbe, majd a szagbankba kerül­nék. Hat évig tarolják itt őket. addig használhatók. Ugyanilyen szagmintát vesznek a gyanúsította kiöl is. Ezeket összehasonlítani a kutya dolga. A szagbankban tárolják a veszélyes bűnö­zők szagmin iái t is. Legalább olyan jellemző ez. mint az ujjlenyomat. És a tettes hi­ába húz kesztyűt, hiába tesz bármit, szagmiinta minden helyszínen rögzíthető. A ku­tya pedig nem téved. Annál is inkább biztos a módszer, mert nem csak egy kutya dolgozik. A Vica után a he­lyiségbe lép az Edon. A nyolceves. tapasztalt szag- azomosiitó stílusa különbözik másikétól. Míg az lendü­letesen, fürgén dolgozik, szinte kajlának tűnik, addig az Edon kimért, megfontolt, és nyugodt. Csak egyszer jár végig a szag-minták mellett, de akkor alaposan beleszi- matof az üvegekbe. aztán dönt. Jól megtermett, ki­egyensúlyozott állat. A tech­nikusok hívnak: nyugodtan beléphetek hozzá, nem fog bántani. Esetleg játékosan a váltamra ugrik. Inkább az üvegfal mögött maradóik.- A .szagazonosító kutyák, a nyomkövetők egyébként sze­líd jószágok. Ilyen helyen az agresszív kutya nem hasz­nálható, hiszen esetleg el­veszett gyermeket kell meg­keresnie, vagy az utcán dol­gozik, ahol más-kutya ugat­ja, ingerli. Ám ez nem hoz­hatja ki a sodrából. Ezek a kutyák az orrukkal látják a világot, úgy igazodnak el a különböző szagok között, hogy az bámulatos. Mint ahogy bámulatos az is, hogy a ma rögzített szag alapján a kutya hat év múlva is tel­jes biztonsággal dolgozik. Azt jelenti számára, mint az em­bernek az írott betű. Nem csoda, hogy nagy becsben tartják őket. hiszen nélkü­lük sokkal nehezebb lenne a rendőrök dolga. Dán Tibor Bébiétel és társai A bejáratnál fertőtlenítő folyadékkal átitatott habfe- her köpeny és sa$ka dukál. A Kecskeméti Konzervgyár vadonatúj' bébiételüzemé­ben már két műszakban fo­lyik a termelés. — Amit lát — mondja kalauzom, dr. Kovács Kata­lin üzemvezető —, a nőpo­litikái határozatok szellemé­ben valósult meg, jelentős állami támogatással. — Az új magyar bébiétel nem szolgai utánzata a kül­földi termékeknek, .és csöp­pet sem hasonlít a hazai elődökhöz. Hogy születik egy-eg.v ilyen fontos cikk? — összeszedtünk minden fellelhető régi receptet, kül­földieket is, már amennyi­re' lehetett, mert a gyárak szigorúan őrzik titkukat. Azt azonban meg tudtuk állapí­tani, hogy mit mivel társí­tanak. Tanulmányoztuk az orvosi előíi'ásokat. kutatáso­kat folytattunk. Es el ne fe­lejtsem: nagy ’ segítséget kaptunk a megyei kórház csecsemő- és gyermekosztá­lyának orvoskollektívájától. Egyelőre 29 féle Termel az üzem. Forgó Erzsébet műszakvezető minden részfeladatot ismer­tet: 15 ezer üveget tölt és csomagol a gépsor óránként. Most éppen sütőtök érkezik ötkitós üvegekben. . tavalyi termék — ennek ernie kell, mielőtt bébiétellé alakíta­nák. Három szippantófej alá haladnak az üvegek, lát­ványos minden művelet, párhuzamosan halad az üzemben a „körítés", vala­mint a „feltét”, aztán a so­kat tudó gépsorok találkoz­nak, keverés, aprítás, főzés, légtelenítés, végleges hőke­zelés, — Szeretnénk mielőbb piacra lépni mind a 29 féle bébiételünkkel ’— mondja dr. Kovács Katalin. — Ki­vétel nélkül valamennyi dié­tás ételként is felfogható, így valószínűleg népszerű lesz az idősek, diétára fo­gottak körében is. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság hozzásegítette a gyá­rat egy olyan berendezés­hez, amely alkalmas arra. hogy kis űrtartalommal a technikai folyamat minden lépését végigcsináljuk. E berendezés módot ad rá, hogy a már elfogadott 2B terméken túl, újabbakat ál­lítsunk majd elő. Nagy változás Az Egészségügyi Miniszté­riumban dr. Öry Imre fő­osztályvezetőtől arról érdek­lődünk, miként fogadták az orvosok és az egészségügy vezetői a hazai gyártást. — A kósza híresztelések ellenére messzemenően tá­mogatták — mondja a fő­osztályvezető. — Hiszen ez egybeesik a népesedéspoliti­kai határozatban foglal tak­J kai, a korszerű csecsemőtáp­lálkozás elősegítésével, es tehermentesíti a nőket. Az viszont igaz, hogy az orvo­sok nem fogadták kitörő örömmel a külföldi bébiéte­leket, mert nem jók. Díszes a csomagolás, ez igaz. De sok bennük a szénhidrát, valamennyi édes, tehát a kisbaba szívesen eszi. Sok vita volt a. hazai gyártás előkészítése folyamán erről. Amikor a fejlesztési prog­ram megszületett, rossz volt a zöldségellátás azóta kormányprogram fejlesztet­te ezt. Akkor, túlzás nélkül mondhatom: életmentő volt az ötlet: legyen zöldség alapanyagú bébiétel. A gyü­mölcs jobb nyersen, a főze­lék nem. Van tehát létjogo­sultságuk az új ételeknek. Egyik sem tápszer. hanem ami a legfontosabb: kon- zervpüré. Dr. Vörösházy Endre, a Budapesti Fűszert kereske­delmi igazgatója elmondja, hogy eddig 11 féle terméket kaptak, jó néhány áruház és kisebb üzlet már kinti­ja a Kecskeméti Konzerv­gyár bébiételeit. A tapaszta­latok szerint fővárosiak, vi­dékiek egyaránt keresik, több is fógyna, ha volna. Gyorsan oldódó reggeli italporok Dr. Sánta Istvánná, a ké­miai tudományok kandidá­tusa jeles ismerője a hazai bébiételgyártás előzményei­nek, hiszen az OMFB-ben az élelmiszeripar műszaki fejlesztésével, foglalkozik. — A mostani tervidőszak társadalmi vitájában szóba került a hazai előállítás, mert ahogy több lett a gye­rek, ugrásszerűen emelke­dett a tőkés export. Drága volt és nem megfelelő. A Tervhivatal, a MÉM és minden érdekelt támogatta a fejlesztést. Az orvosok szerint a magyar készít­ményben sok olyan összete­vő van, amihez télen nem, lehel hozzájutni. És ami legalább ilyen fontos: a gyermekgondozási segély­nek nem az a célja, hogy az édesanyák a konyhában töltsék el minden idejüket. Ellenkezőleg, arra hivatott, hogy többet foglalkozhassa­. nak a kisgyermekükkel. — Tudjuk, hogy az ú.i ké­szítmény csak egy-másfel éves korig jó — Igen. Ezért foglalkoz­nak darabos ételek recept­jének a kikísérletezésével is. Változatlanul megoldatlan a pelyhesített gyermekételek hazai gyártása, holott nyers­anyag ehhez is volna. Ügy gondoljuk, hogy a tejipar — más iparágak bevonásával — eredményesen folytathat­ná sikeres gyártmányfejlesz­tési program j át. Célszerű lenne különféle,- gyorsan ol­dódó reggeli italporok hazai előállítására törekedni. Az OMFB támogat is egy ilyen kútatást a Magyar Édesipa­ri Vállalatnál. F. Gy. Egy évtized mérlege Tervszerű hálózatfejlesztés tudósítónktól A székhely- községen kí­vül tizenöt falu és öt puszta tarto­zik a tabi áf észhoz. amelynek így 16 ezer lakos ellátásáról kell gondoskodni. Nem könnyű feladat ez: negyven kiskereskedelmi és huszonkét vendéglátóüzlet­ben, tizennyolc felvásárlóhe­lyen tevékenykednek a szö­vetkezet alkalmazottai, és van két ipari üzemük is. Ta­valy az at ész összes bevé­tele elérte a 360 millió fo­rintot. Milliókat érő kerítés A történet rövid, m m a- vaddisznó malacának a far­ka: két nyugatnémet vadász nyolcmillió forintot ,.ha- gvottt' tavaly a Székesfehér­vár környéki vadaskertben. Ennyit fizettek az elejtett vaddisznókért — vagy mondhatnánk azt is: ennyit „termelt” egyetlen alkalom­mal a kerítés... Ez utóbbi kijelentés tálán furcsának hat. ám az alábbi „recept” némileg enyhíti bizarrságát. Tehát: végy egy négyszáz hektáros területet! Egy ré­szét hagyd meg „vadföld­nek” — a természetes táp­lálkozás céljából —, de ál­líts föl etetőket is. Készíts mesterséges víztározót a vad dagonyázásához, s vé­gül kerítsd be a területet erős oszlopokon nyugvó, ne­gyed méter mélyen a föld­be ágyazott, embernyi ma­ga« drótkerítéssel! áfa-wei nemesük * rassz példa lehet ragadós, ezt tet­ték a Sefag zselici erdésze­tének területén is. Három­milliós költséggel január vé­gén — február elején ké­szült el a vaddisznós-kert, s hamarosan nekilátnak a -„recept” második felének megvalósításához. Egy vadbefogó már van, a további harmat-négyet a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán készítik. Első lé­pésként a törzsállományt alakítják ki, majd a vad­disznók számát négyszázra „futtatják föl”. Talán emlí­tenünk sem kell, hogy a kert elsősorban a nyugati vadászok igényeit hivatott kielégíteni — azokét, akik a minél nagyobb „teríték­ben" találják meg számítá­sukat. Nekik szórakozás, sport — a gazdaságnak és az országnak jelentős bevé­tel. A „kerítés” feladata le­hat az, hogy „szinten Űrt-; sa” a vadállományt. Más­részt lehetőséget nyújt ar­ra, hogy megfigyeljék a re­mete vadkanokat, megvéd­jék a méretes egyedeket. (Legalább hat év kell, míg 18—20 centiméteres, azaz érmes agyart növeszt a vad­disznó!) Mielőtt végképp elborzad­nának az állatbarátok, utal­nunk kell a „kerítés” má­sik céljára is. A főiskolával kötött együttműködési szer­ződés értelmében vadbioló­giai kísérleti intézet lesz a ropolyi vadászházból. Az épület atadása után két-há- rom munkatárs végez kuta­tásokat. ét; az őzek, szarva­sok, muflonok mellett im- már a vaddisznók szapora- ! dását, növekedését. élet- i funkcióit is figyelemmel kí­sérheti. Ennek értéke vi­szont nem mérhető milliók­kal. B L. Gondosan fejleszti üzlet- hálózatát a szövetkezet: tíz év alatt löbb mint húszmil­lió forintot fordított e cél­ra. A falvakban több he­lyütt is új épületekben ren­dezett be boltot, másutt a régit korszerűsítette. így ma már megfelelő színvonalon látja el. a lakosságot még az olyan kis településeken is, mint Kapoly, Darány- és Okrádpuszta. Nagyberényben új bisztrót rendeztek be. Somogymegy- gyesen új üzietházat adtak át, Kapolyban boltot, italbol­tot. Torvajon is kész már az új bolt. A székhely köz­ségben, Tábort a gyárak és üzemek közelében szolgálja az ellátást a 10. számú ABC-kisáruház; Tengődön boltot, Kányán üzlethazat építettek. A szövetkezet tagsága ahol tudott, segített. Ezt bizo­nyítja, hogy az építkezések­re a tagok 250 ezer forint célrészjegyet fizettek be. s ugyanilyen értékben végez­tek társadalmi munkát az építés, átalakítás sorén. A kapolyi, somogymeggyesi és tengődi tagok tették a. leg­többet. Korszerűsítéskor a berendezést Fzinte vala­mennyi üzletben kicserélték, a hűtők teljesítőképeskégét megtízszerezték. Számottevő a fejlesztés a felvásárlóheiyeken is: hat községiben vásároltak vagy építettek felvásárlóhelyet. Tíz évvel ezelőtt mindössze két gépkocsi segítette csak az áruszállítást — ma 11 kü­lönböző gépjárműve van a szövetkezetnek. Az utóbbi tíz év alatt megkétszerezték az áruforgalmat. A VI. ötéves tervben a szövetkezet csak a saját ere­jére támaszkodhat a háló­zatfejlesztésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom