Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-05 / 3. szám
\ Bi >nulók kőxőft Szolgáljatok becsülettel! A katonaéletről beszél Galambos Ferenc őrvez.ető AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Kedvezményeinkkel alkalmazkodunk a változó igényekhez Az év első munkanapja sok fiatal számára egyúttal egy új élet kezdetét is jelentette: sorköteles katonai szolgálatukét. Kaposváron a Vörös Csillag filmszínházban gyülekeztek, majd lezajlott az adategyeztetés, az orvosi vizsgálat. — Hová megyünk, prilyen alakulathoz kerülünk? Milyen feladatok várnak ránk? — ezt kérdezték legtöbben a jelen levő hivatásos katonáktól és a megyei kiegészítő parancsnokság tisztjeitől. Az »átvételre« érkező Szedmák József őrnagyot az első pillanattól sokan körülvették, s ő higgadtan, negyedszázad tapasztalatainak birtokában válaszolt minden, kérdésre. Többen arra voltak kíváncsiak: az új rendelkezés, amely a katonai szolgálati időt tizennyolc hónapra módosította, rájuk már .malkozík-e. S amikor hallaták a megnyugtató választ. ‘már azok is derűsebben várták a beosztást, akik abban reménykedtek, hogy létszámfelettiként talán ha- zaküldik őket. A zseiickislaki Tóth István es a simöníai Kiss Zsoltén együtt tanulta a szakmát a húskombinátban, s együtt is dolgozott: ístván hentesként, Zoltán húsipari szakoktatóként. — Azt hallottuk, van rá lehetőség, hogy kitanuljuk a szakácsmesterséget... vesen mennénk tanfolyamra, aztán pedig főznénk majd társainknak — mondták mindketten. Németh Zoltán kőfaragó — ő kaposvári — meg a leltei Sier Károly szobafestő az iránt érdeklődött, hogy szakmájukban vagy hasonlód építőipart munkában lesz-e alkalmuk dolgozni. Az inkei Kovács László viszont a hegesztő szakmát szeretné a' hadseregben is gyakorolni. Többen érdeklőknek Galambos Ferenc őrvezetőtől, főként amikor kiderült: Siófokról, a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezettől vonult be. ahol épületasztalosként dolgozott, hogy mikor és miért kapta meg a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája kitüntetést. a- Parancsnokaim úgy értékelték, hogy eléget, tettem katonai feladataimnak, erőd- menyesen szerepeltem a hadseregben folyó versenyben is, mindezért tavaly októberben kaptam meg. Érdemes-e jó katonának lenni? Csak annak érdemes, hiszen amióta bevonultam, százot napot tölthettem már otthon ... \ Kiderül az is a Torvajon lakó Kalányos Tibor panaszából. hogy a tanácsoknál nem ismerik kellően a tényleges katonai szolgálatot teljesítők családi segélyére vonatkozó rendeleteket. Nem fogadták el tőle — pedig kötelező! — a behívóparancsot Tabon a tanácsnál, . mondván: hozzon vagy küldjön a hadseregből igazolást, hogy valóban tényleges katonai szolgálatot teljesít-e. S most idegeskedik, hogy a felesége, aki egyhónapos gyermekével van otthon, nem dolgozik, mikor kap majd segélyt. Később ünnepélyes pillanatok következtek. Föl hangzott a Himnusz, ismertették a honvédelmi miniszter bevonulási parancsát, majd Varga András,1 a kaposvári járási KISZ-bizOttság titkára köszöntötte fiatal társait. — Szolgáljatok becsülettel! — kérte az ifjúsági szövetség nevében. Erre buzdította őket a kiegészítő parancsnokság ^tevében Papp Ferenc alhadnagy is, majd átadta az újoncokat a hadsereg képviselőjének, Szedmak József őrnagynak. Elhangzott az Intemacio- nálé. a fiatalok kisebb-na- gyobb, csoportokban az állomásra, onnan pedig alakulataikhoz indultak. A lépés még nem ment egyszerre,1 de sem ezert, sem azért nem szóltak, hogy az őket kísérő rokonok, hozzátartozók szintén csatlakoztak hozzájuk — még egy utolsó ölelésre... Mire legközelebb találkoznak, a fiú mar igazi katona lesz. Szalai László Várkonyi Endre Télen lehetne olcsóbban ? Rugalmas árpolitikát az idegenforgalomban ! című, a lap múlt év december 15-i számában megjelent cikkéhez — mint az érintett szerv vezetője — az alábbiakat szeretném hozzáfűzni. A cikkíró véleménye szerint az idegenforgalmi vállalatok és vendéglátóhelyek túlnyomó többsége egyetlen kalkulációt alkalmaz téien- nyáron. és az árat inkább csak pénzesebb. külföldi vendégek tudják megfizetni. A továbbiakban kifejti az árkalku’iációk belföldi idegenforgalomra gyakorolt hatását. Előrebocsátjuk, hogy teljesen egyetértünk a cikk írójának végső következtetésével, miszerint árpolitikánknak oá .■;u razkodnia kell az évsza.scfl.'.ioz és a turisták anyagi lehetőségeihez. Véleír Ínyünk szerint azonban túlzás azt állítani, hogy az idegenforgalmi irodák és vállalatolt árpolitikája semmi rugalmasságot nem mutat. Hivatalunk például évtizedek óta alkalmaz különböző mértékű, s a szezonális kedvezményeket. Ugyancsak különböző kedvezmények'‘szolgálják az ifjúsági turizmus iejlódését is. Ezenkívül 1981-re — érzékelve a jelenlegi ' piaci helyzet okozta , feszültségeket — további jelentős elő- és u tószezon i engedményeket nyújtunk, kedvezményes akciókat szervezünk. így a kempingekben az eddigi elö- és utószezonban nyújtót! 20 százalékos engedményünket 25 százalékosra növeltük. A fizetövendég-szo'»álatban évek óta szokásos 20 százalékos kedvezmény helyett most 20 és 40 százalékos a kedvezmény. Ezenkívül néhány üdülőhelyen főszezonban .is 30—40 százalék ' közötti, kedvezményt adunk azoknak, akik a fizetőyen- dég-szoigálati szobát március végéig nálunk előre megrendelik. Magas színvonalú szálláshelyeinken a fürdőszobával és felszerelt konyhával rendelkező üdülöhá z-lakoszlá - lyainkban eddig is 55—62 százalék között volt az előszezoni kedvezmény. Az 1981-re szervezett akciónkban azok számára, akik egy hétig i>tt üdülnek, további. 33 százalékos kedvezményt adunk a már egyébként is kedvezményes árakból. Így egy ágy ára alig kerül többe. mint egy 10—20 ágyas- turistaszállói szobában. Meghirdetett akcióink során félpanzióval már 890 forintért is lehet .egy hétig üdülni, üdülőhelyi díjjal együtt. Diák- és ’ felnöttcsoportok- nak májusban a balatonszentesi Lidó kétágyas szobáiban 50 százalékos kedvez-, ményt nyújtunk. Ügy gondoljuk, csak e! nohány kezdeményezésünk is bizonyítéka rugalmas árpolitikánknak és azon igyekezetünknek, hogy a mi .kalkulációnk nemcsak »a legvastagabb pénztáiicájú külföldi lehetőségeihez méretezett« — mint azt a cikk fővárosi szerzője állítja. l>r Fodor János a Somogy megyei Tanai1* Idegenforgalmi Hivatalénak igazgatója SzíKevesebb a szarvasmarna, a vágósertés Megyénkben az előző tervidőszakban fejeződött be az élelmiszeripari rekonstrukció: elkészült többek között a sonka üzem. a kaposvári új tejüzem. Ezek a •létesítmények naigy teljesítménynyel *fdolgoznak, azaz sok alapanyagra van szükségük, és az sem mindegy, ' hogy milyen a feldolgozásra átadott sertés, illetve tej. A megyei népi ellenőrzési bi- zottság — a járási NEB-ek bevonásával — a múlt év végén azt vizsgálta, milyen , a szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlesztését szolgáló anyagi, technikai és* férőhely-ellátottság Somogy mezőgazdasági üzemeiben, rillami gazdaságokat, tsz-eket. mezőgazdasági jellegű vállalatokat kerestek föl az ellenőrök. A fejlesztési előirányzat szerint 1980-ra megyénk üzemeiben a tehénlétszámnak el kellett volna érnie a 47 ezer 700-ait. Ez átlag évi 2—2,5 százalékos növekedést jelentett volna. Pontosabban: figyelembe véve, hogy a háztáji üzemekben csökken a tehénállomány, így a nagyüzemeknél évi 5—6 szá- •zalékos növekedésire lett volna szükség, némi csökkenés következett. Ennek egyik oka az, hogy több gazdaságban megszűnt a tehéntartás. Az üzemek egy részében az alacsony termelési szint és az ezzel járó alacsony jövedelem miatt nem terveztek létszámnövelést. Az új közgazdasági szabályozók, az új beruházások korlátozása mellett az üzemek nem rendelkeznek olyan saját erővel, . ami szükséges lett volna a fejlesztéshez, anyagi eszközeiket pedig inkább a gyorsabban megtérülő ágazatokra fordították. Ugyanakkor az egyesülések után a koncentrálására törekedtek, így a gazdaságosság érdekében a kisebb, elavult épületeket fölszámolták. A vizsgáLt termelőszövetkezetnél — 18 tsz-ről van szó — a tervidőszak induió evében meglevő csaknem 19 ezer szarvasmarha férőhelyből öt év alatt mintegy 3500- at számoltak föl, illetve hasznosítottak más célra, például juhtartásra. Ezen belül 1260 Volt a megszüntetett tehénférőhely. A vizsgált két állami gazdaságban a férőhelyeknek több mint 37 , százalékát szüntették meg öt év alatt. A vizsgálat idején még nem voltak teljes adatok az új férőhelyek létesítéséről és a rekonstrukcióról' sem. Az Agrober szerint azonban itt jelentős a lemaradás. Ahol új férőhelyeket létesítettek, ott úgy valósíthatták meg a beruházásokat, hogy a gazdaságok jelentős külön támogatást toptak, például a csurgói telephez kilencmillió forint fejlesztési, a csoko- nyavisontaihoz kétrfüllió forint kamatmentes kölcsönt adtak. A sertéstenyésztésben mérsékeltebb fejlesztést irányoztak elő a tervidőszak kezdetén. Ennek ellenére a lemaradás mintegy ötszázalékos. Az állami gazdaságokban ugyan — az összsertés- állományt tekintve — 26, százalékos a létszámnövekedés, a tsz-eknél viszont — és ők vannak többen — 20 százalékos a csökkenés. Az okok között említhetjük, hogy az elmúlt tervidőszak alatt 2 _tsz számolta föl a kocaállományát. Hogy miért? Kézenfekvő választ kapunk a megyei tsz-sZövetség adataiból: 1978-ban 20, 1979-ben pedig 21 tsz-ben volt vesz-, teséges a sertéságazat. A hízóférphelyek nagy része a kedvezőtlen adottságú tsz- ekben van, s itt az értékesítés után kapott ötszázalékos ártámogatás nem ösztönöz eléggé. A férőhelykihas-zná- lás is elfogadhatatlanul alacsony — 70 százalék alatt van — 19 tsz-ben. Ilyen körülmények között aligha beszélhetünk gazdaságosságról. A tapasztalatokból az ellenőrök arra a következtetésre jutottak, hogy gazdaságainkban az alacsonyabb szintű jövedelmezőség, a korszerűtlen férőhelyek fölszámolása a vágósertést er- melés visszaesését hozza magával. Elmaradtak az új telepítések, a nagyobb rekonstrukciók, következés- keppea » kővetkező KkmaaJt-, Reklámetika Sok szó esik napjainkban ban kevesebb vágósertést értékesítenek majd a ts-z-ek. A hiányt az állami gazdaságok megnövekedett termelése nem tudja pótolni. Pedig a NEB vizsgálata azt is föltárta, hogy a megfelelő szakosodás és a koncentráció következtében ,a két állami gazdaság tavaly több sertést értékesített, mint a vizsgált tsz-ek együttvéve. A húskombinát vágóser- lesellátásának biztosítása érdekében kiemelten kell kezelni az új telepek építését, illetve a rekonstrukcióját. Törekedni kell az üzemek közötti, illetve az üzemen belüli koncentráció javítására, a hagyományos telepek fölszámolása előtt pedig célszerű lenne — megfelelő szakmai irányítással — gazdaságossági számításokat végezni, hiszen számtalanszor kiderült már — utólag —, hogy nem mindig az a rossz, ami régi. D. T. Erkölcsi jellegű norma- t gyűjtemény — így határozza meg a „Magyar reklámetikai kódi^:" mibenlétét a tervezet" első cikkelye. Mit jeleni ez a fogyasztóknak, a kereskedelemnek, a társadalmunknak? A reklám- szakma társadalmi es érdek- képviseleti szervezete, a Magyar Reklámszövetség azért határozta el a kódex kiadását — az abban foglaltaknak magára és tagjaira nézve kötelező érvényű elismerését —, mert elő kívánja segíteni, hogy a reklámozás mindenben megfeleljen a szocialista rendben kialakult szakmai és etikai követelményeknek. a fogyasztók érdekvédelméről. Magyarán: arról, hogy ne csapja be a vásárlót se az ipar. se a kereskedelem. Sőt a vevő ne érezhesse úgy — még tévedésből sem —, mintha becsapták Volna! A kódex-tervezet mindezt figyelembe veszi. Meghatározza egyebek kozott: milyen tevékenység minősül reklámozásnak, illetve hirdetésnek. És úgy fogalmaz, hogy minden olyan gazdasága tájékoztatás, amely a fogyasztót áruk megvásárlására vagy szolgáltatások igénybe vételére felhívja, e célból befolyásolni kívánja, az áru tulajdonságait és használati módját ismerteti. „.. A reklámozást kellő politikai és társadalmi felelősségérzettel kell folytatni” — olvashatjuk jegy helyütt. S ennek szellemében határozzák meg a szerkesztők, hogy semmiféle reklámnak nem szabad a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat megrendítenie: minden reklámnak becsületesnek, szavahihetőnek kell lennie. Gondolnak az esztétikai és művészeti közízlésre, sőt az írást» és szóbeli reklámban a stílusbeli és nyelvhelyességi követelményekre is. Igen érdekesek a tervezet egyes — a tárgyi és motivációs jellegre vonatkozó — kitételei: ..A reklám nem sugalmazhat babonás vagy misztikus nézeteket ...” „A dohányzás és az alkoholfogyasztás reklámozását — az eladás helyén alkalmazott tájékoztatást kivéve — jogszabály tiltja. Ennek megfelelően ... még motívumként sem alkalmazható”. Régi óhaj beteljesülését ígéri továbbá, hogy „a reklámnak mind tartalmában, mind a fogyasztó megközelítésének módjában tiszteletben kell tartania az emberi személyiség méltóságát..„TérBetonfeszítő házalok A miskolci December 4. Drótmüvek termelésének mintegy húsz százaléka, betonfeszítő huzal. Az eddig gy.i iáit csavar- bordás megoldás továbbfejlesztéseként hatszög-profilú feszítőhuzalt állítanak elő. A gyártmányfejlesztés eredménye: gazdaságosabb gyártás, jobb minőség tMTl-íoto — Kozma István íeiv. — KSj mészetüknél fogva mérgező, gyúlékony vagy más tekintetben veszélyes termekek * nél kifejezetten utalni kell azok veszélyességére.” Kár. mondja a kódex térvezet: ..A . gyermekek és fiatalok bet'oÍH lyásolására alkalmas reklám* nem élhet- vissza természetes jóhiszeműségükkel és tapasztalatlanságukkal, nem tartalmazhat semmi olyat, ami szellemi, erkölcsi vagy fizikai ártalmat okozhat ne- ’kik, .vagy éfzelemvilágukat túlfeszítené, illetve megzavarhatná.” Mindenki elismeri: nem könnyű feladat minden vonatkozásban összeegyeztetni a kereskedelmi és a fogyasztói érdekeket. A reklámetika nem tűr se kétértelműséget, se félrevezető túlzásokat. Foglalkozik a tervezet árengedményekre. részlet- fizetésekre, áruhitelekre történő utalásokkal is, valamint a pályázatokkal, a jutalomdíjakkal és a garanciákkal. Nem szabad olyan reklámtevékenységet folytatni, amely termékeknek megrendelés nélküli, kéretlen szállításával kapcsolatos. A reklám tehát nem lehet tolakodó. „A félrevezető reklám azon az alapon sem igazolható — mondja ki a tervezet —, hogy a reklámozó vagy az, a'ki megbízásából eljár, utólag helyesen tájékoztatja a fogyasztót.” A „Magyar reklámetikai kódex” tervezetét most széles körben megvitatásra bocsátják, s csak a tapasztalatok figyelembe vételével léptetik életbe. Gy. K. Gy. A Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban 1981. január 6-án 17 órakor Tolna megye élő népművészete című kiállítás megnyitója. A megnyitó után filmvetítés a megye életéről. A kiállítás megtekinthető, január 6-tól 30-lg naponta MM.Ö1 1*8 óráig. ■ _______(4397*0 » ♦
