Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

\ Bi >nulók kőxőft Szolgáljatok becsülettel! A katonaéletről beszél Galambos Ferenc őrvez.ető AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Kedvezményeinkkel alkalmazkodunk a változó igényekhez Az év első munkanapja sok fiatal számára egyúttal egy új élet kezdetét is jelen­tette: sorköteles katonai szol­gálatukét. Kaposváron a Vö­rös Csillag filmszínházban gyülekeztek, majd lezajlott az adategyeztetés, az orvosi vizsgálat. — Hová megyünk, prilyen alakulathoz kerülünk? Mi­lyen feladatok várnak ránk? — ezt kérdezték legtöbben a jelen levő hivatásos kato­náktól és a megyei kiegészí­tő parancsnokság tisztjeitől. Az »átvételre« érkező Szedmák József őrnagyot az első pillanattól sokan körül­vették, s ő higgadtan, ne­gyedszázad tapasztalatainak birtokában válaszolt minden, kérdésre. Többen arra vol­tak kíváncsiak: az új ren­delkezés, amely a katonai szolgálati időt tizennyolc hó­napra módosította, rájuk már .malkozík-e. S amikor hal­laták a megnyugtató vá­laszt. ‘már azok is derűseb­ben várták a beosztást, akik abban reménykedtek, hogy létszámfelettiként talán ha- zaküldik őket. A zseiickislaki Tóth István es a simöníai Kiss Zsoltén együtt tanulta a szakmát a húskombinátban, s együtt is dolgozott: ístván hentesként, Zoltán húsipari szakoktató­ként. — Azt hallottuk, van rá lehetőség, hogy kitanuljuk a szakácsmesterséget... vesen mennénk tanfolyamra, aztán pedig főznénk majd társainknak — mondták mindketten. Németh Zoltán kőfaragó — ő kaposvári — meg a leltei Sier Károly szobafestő az iránt érdeklődött, hogy szak­májukban vagy hasonlód épí­tőipart munkában lesz-e al­kalmuk dolgozni. Az inkei Kovács László viszont a hegesztő szakmát szeretné a' hadseregben is gyakorolni. Többen érdeklőknek Ga­lambos Ferenc őrvezetőtől, főként amikor kiderült: Sió­fokról, a Dél-balatoni Házi­ipari Szövetkezettől vonult be. ahol épületasztalosként dolgozott, hogy mikor és miért kapta meg a Magyar Néphadsereg Kiváló Katoná­ja kitüntetést. a- Parancsnokaim úgy ér­tékelték, hogy eléget, tettem katonai feladataimnak, erőd- menyesen szerepeltem a hadseregben folyó verseny­ben is, mindezért tavaly ok­tóberben kaptam meg. Érde­mes-e jó katonának lenni? Csak annak érdemes, hiszen amióta bevonultam, százot napot tölthettem már ott­hon ... \ Kiderül az is a Torvajon lakó Kalányos Tibor pana­szából. hogy a tanácsoknál nem ismerik kellően a tény­leges katonai szolgálatot tel­jesítők családi segélyére vo­natkozó rendeleteket. Nem fogadták el tőle — pedig kö­telező! — a behívóparancsot Tabon a tanácsnál, . mond­ván: hozzon vagy küldjön a hadseregből igazolást, hogy valóban tényleges katonai szolgálatot teljesít-e. S most idegeskedik, hogy a felesége, aki egyhónapos gyermekével van otthon, nem dolgozik, mikor kap majd segélyt. Később ünnepélyes pilla­natok következtek. Föl hang­zott a Himnusz, ismertették a honvédelmi miniszter be­vonulási parancsát, majd Varga András,1 a kaposvári járási KISZ-bizOttság titkára köszöntötte fiatal társait. — Szolgáljatok becsülettel! — kérte az ifjúsági szövet­ség nevében. Erre buzdította őket a kiegészítő parancs­nokság ^tevében Papp Fe­renc alhadnagy is, majd át­adta az újoncokat a hadse­reg képviselőjének, Szedmak József őrnagynak. Elhangzott az Intemacio- nálé. a fiatalok kisebb-na- gyobb, csoportokban az ál­lomásra, onnan pedig ala­kulataikhoz indultak. A lé­pés még nem ment egyszer­re,1 de sem ezert, sem azért nem szóltak, hogy az őket kísérő rokonok, hozzátarto­zók szintén csatlakoztak hoz­zájuk — még egy utolsó ölelésre... Mire legközelebb találkoz­nak, a fiú mar igazi katona lesz. Szalai László Várkonyi Endre Télen le­hetne olcsóbban ? Rugalmas árpolitikát az idegenforga­lomban ! című, a lap múlt év december 15-i számában megjelent cikkéhez — mint az érintett szerv vezetője — az alábbiakat szeretném hozzáfűzni. A cikkíró véleménye sze­rint az idegenforgalmi vál­lalatok és vendéglátóhelyek túlnyomó többsége egyetlen kalkulációt alkalmaz téien- nyáron. és az árat inkább csak pénzesebb. külföldi vendégek tudják megfizetni. A továbbiakban kifejti az árkalku’iációk belföldi ide­genforgalomra gyakorolt ha­tását. Előrebocsátjuk, hogy tel­jesen egyetértünk a cikk írójának végső következteté­sével, miszerint árpoliti­kánknak oá .■;u razkodnia kell az évsza.scfl.'.ioz és a turisták anyagi lehetőségei­hez. Véleír Ínyünk szerint azonban túlzás azt állítani, hogy az idegenforgalmi iro­dák és vállalatolt árpoliti­kája semmi rugalmasságot nem mutat. Hivatalunk pél­dául évtizedek óta alkalmaz különböző mértékű, s a sze­zonális kedvezményeket. Ugyancsak különböző ked­vezmények'‘szolgálják az if­júsági turizmus iejlódését is. Ezenkívül 1981-re — ér­zékelve a jelenlegi ' piaci helyzet okozta , feszültsége­ket — további jelentős elő- és u tószezon i engedménye­ket nyújtunk, kedvezményes akciókat szervezünk. így a kempingekben az eddigi elö- és utószezonban nyújtót! 20 százalékos engedményün­ket 25 százalékosra növeltük. A fizetövendég-szo'»álatban évek óta szokásos 20 száza­lékos kedvezmény helyett most 20 és 40 százalékos a kedvezmény. Ezenkívül néhány üdülőhelyen fősze­zonban .is 30—40 százalék ' közötti, kedvezményt adunk azoknak, akik a fizetőyen- dég-szoigálati szobát már­cius végéig nálunk előre megrendelik. Magas színvonalú szállás­helyeinken a fürdőszobával és felszerelt konyhával ren­delkező üdülöhá z-lakoszlá - lyainkban eddig is 55—62 százalék között volt az elő­szezoni kedvezmény. Az 1981-re szervezett akciónk­ban azok számára, akik egy hétig i>tt üdülnek, további. 33 százalékos kedvezményt adunk a már egyébként is kedvezményes árakból. Így egy ágy ára alig kerül töb­be. mint egy 10—20 ágyas- turistaszállói szobában. Meghirdetett akcióink során félpanzióval már 890 forintért is lehet .egy hétig üdülni, üdülőhelyi díjjal együtt. Diák- és ’ felnöttcsoportok- nak májusban a balatonsze­ntesi Lidó kétágyas szobái­ban 50 százalékos kedvez-, ményt nyújtunk. Ügy gondoljuk, csak e! no­hány kezdeményezésünk is bizonyítéka rugalmas árpo­litikánknak és azon igyeke­zetünknek, hogy a mi .kal­kulációnk nemcsak »a leg­vastagabb pénztáiicájú kül­földi lehetőségeihez mére­tezett« — mint azt a cikk fővárosi szerzője állítja. l>r Fodor János a Somogy megyei Tanai1* Idegenforgalmi Hivatalénak igazgatója Szí­Kevesebb a szarvasmarna, a vágósertés Megyénkben az előző terv­időszakban fejeződött be az élelmiszeripari rekonstruk­ció: elkészült többek között a sonka üzem. a kaposvári új tejüzem. Ezek a •létesít­mények naigy teljesítmény­nyel *fdolgoznak, azaz sok alapanyagra van szükségük, és az sem mindegy, ' hogy milyen a feldolgozásra át­adott sertés, illetve tej. A megyei népi ellenőrzési bi- zottság — a járási NEB-ek bevonásával — a múlt év végén azt vizsgálta, milyen , a szarvasmarha- és sertés­tenyésztés fejlesztését szol­gáló anyagi, technikai és* fé­rőhely-ellátottság Somogy mezőgazdasági üzemeiben, rillami gazdaságokat, tsz-eket. mezőgazdasági jellegű vál­lalatokat kerestek föl az el­lenőrök. A fejlesztési előirányzat szerint 1980-ra megyénk üze­meiben a tehénlétszámnak el kellett volna érnie a 47 ezer 700-ait. Ez átlag évi 2—2,5 százalékos növekedést jelentett volna. Pontosab­ban: figyelembe véve, hogy a háztáji üzemekben csök­ken a tehénállomány, így a nagyüzemeknél évi 5—6 szá- •zalékos növekedésire lett volna szükség, némi csökke­nés következett. Ennek egyik oka az, hogy több gazdaságban megszűnt a te­héntartás. Az üzemek egy részében az alacsony termelési szint és az ezzel járó alacsony jö­vedelem miatt nem tervez­tek létszámnövelést. Az új közgazdasági szabályozók, az új beruházások korlátozása mellett az üzemek nem ren­delkeznek olyan saját erő­vel, . ami szükséges lett vol­na a fejlesztéshez, anyagi eszközeiket pedig inkább a gyorsabban megtérülő ága­zatokra fordították. Ugyan­akkor az egyesülések után a koncentrálására töreked­tek, így a gazdaságosság ér­dekében a kisebb, elavult épületeket fölszámolták. A vizsgáLt termelőszövet­kezetnél — 18 tsz-ről van szó — a tervidőszak induió evében meglevő csaknem 19 ezer szarvasmarha férőhely­ből öt év alatt mintegy 3500- at számoltak föl, illetve hasznosítottak más célra, például juhtartásra. Ezen belül 1260 Volt a megszün­tetett tehénférőhely. A vizs­gált két állami gazdaságban a férőhelyeknek több mint 37 , százalékát szüntették meg öt év alatt. A vizsgálat idején még nem voltak teljes adatok az új férőhelyek létesítéséről és a rekonstrukcióról' sem. Az Agrober szerint azonban itt jelentős a lemaradás. Ahol új férőhelyeket létesítettek, ott úgy valósíthatták meg a beruházásokat, hogy a gaz­daságok jelentős külön tá­mogatást toptak, például a csurgói telephez kilencmillió forint fejlesztési, a csoko- nyavisontaihoz kétrfüllió fo­rint kamatmentes kölcsönt adtak. A sertéstenyésztésben mérsékeltebb fejlesztést irá­nyoztak elő a tervidőszak kezdetén. Ennek ellenére a lemaradás mintegy ötszáza­lékos. Az állami gazdaságok­ban ugyan — az összsertés- állományt tekintve — 26, százalékos a létszámnöveke­dés, a tsz-eknél viszont — és ők vannak többen — 20 százalékos a csökkenés. Az okok között említhetjük, hogy az elmúlt tervidőszak alatt 2 _tsz számolta föl a kocaállományát. Hogy miért? Kézenfekvő választ kapunk a megyei tsz-sZövetség ada­taiból: 1978-ban 20, 1979-ben pedig 21 tsz-ben volt vesz-, teséges a sertéságazat. A hízóférphelyek nagy része a kedvezőtlen adottságú tsz- ekben van, s itt az értékesí­tés után kapott ötszázalékos ártámogatás nem ösztönöz eléggé. A férőhelykihas-zná- lás is elfogadhatatlanul ala­csony — 70 százalék alatt van — 19 tsz-ben. Ilyen kö­rülmények között aligha be­szélhetünk gazdaságosság­ról. A tapasztalatokból az el­lenőrök arra a következte­tésre jutottak, hogy gazda­ságainkban az alacsonyabb szintű jövedelmezőség, a korszerűtlen férőhelyek föl­számolása a vágósertést er- melés visszaesését hozza ma­gával. Elmaradtak az új te­lepítések, a nagyobb re­konstrukciók, következés- keppea » kővetkező KkmaaJt-, Reklámetika Sok szó esik napjainkban ban kevesebb vágósertést értékesítenek majd a ts-z-ek. A hiányt az állami gazdasá­gok megnövekedett termelé­se nem tudja pótolni. Pedig a NEB vizsgálata azt is föl­tárta, hogy a megfelelő sza­kosodás és a koncentráció következtében ,a két állami gazdaság tavaly több sertést értékesített, mint a vizsgált tsz-ek együttvéve. A húskombinát vágóser- lesellátásának biztosítása érdekében kiemelten kell kezelni az új telepek építé­sét, illetve a rekonstrukció­ját. Törekedni kell az üzemek közötti, illetve az üzemen be­lüli koncentráció javítására, a hagyományos telepek fölszá­molása előtt pedig célszerű lenne — megfelelő szakmai irányítással — gazdaságossá­gi számításokat végezni, hi­szen számtalanszor kiderült már — utólag —, hogy nem mindig az a rossz, ami régi. D. T. Erkölcsi jellegű norma- t gyűjtemény — így határozza meg a „Magyar reklámeti­kai kódi^:" mibenlétét a tervezet" első cikkelye. Mit jeleni ez a fogyasztóknak, a kereskedelemnek, a tár­sadalmunknak? A reklám- szakma társadalmi es érdek- képviseleti szervezete, a Magyar Reklámszövetség azért határozta el a kódex kiadását — az abban foglal­taknak magára és tagjaira nézve kötelező érvényű elis­merését —, mert elő kíván­ja segíteni, hogy a reklámo­zás mindenben megfeleljen a szocialista rendben kiala­kult szakmai és etikai kö­vetelményeknek. a fogyasztók érdekvédelmé­ről. Magyarán: arról, hogy ne csapja be a vásárlót se az ipar. se a kereskedelem. Sőt a vevő ne érezhesse úgy — még tévedésből sem —, mintha becsapták Volna! A kódex-tervezet mindezt figyelembe veszi. Meghatá­rozza egyebek kozott: mi­lyen tevékenység minősül reklámozásnak, illetve hirde­tésnek. És úgy fogalmaz, hogy minden olyan gazdasá­ga tájékoztatás, amely a fogyasztót áruk megvásárlá­sára vagy szolgáltatások igénybe vételére felhívja, e célból befolyásolni kívánja, az áru tulajdonságait és használati módját ismerteti. „.. A reklámozást kellő po­litikai és társadalmi fele­lősségérzettel kell folytatni” — olvashatjuk jegy helyütt. S ennek szellemében hatá­rozzák meg a szerkesztők, hogy semmiféle reklámnak nem szabad a reklámtevé­kenységbe vetett közbizal­mat megrendítenie: minden reklámnak becsületesnek, szavahihetőnek kell lennie. Gondolnak az esztétikai és művészeti közízlésre, sőt az írást» és szóbeli reklámban a stílusbeli és nyelvhelyessé­gi követelményekre is. Igen érdekesek a tervezet egyes — a tárgyi és motivációs jellegre vonatkozó — kité­telei: ..A reklám nem su­galmazhat babonás vagy misztikus nézeteket ...” „A dohányzás és az alkoholfo­gyasztás reklámozását — az eladás helyén alkalmazott tájékoztatást kivéve — jog­szabály tiltja. Ennek megfe­lelően ... még motívumként sem alkalmazható”. Régi óhaj beteljesülését ígéri to­vábbá, hogy „a reklámnak mind tartalmában, mind a fogyasztó megközelítésének módjában tiszteletben kell tartania az emberi szemé­lyiség méltóságát..„Tér­Betonfeszítő házalok A miskolci December 4. Drótmüvek termelésének mintegy húsz százaléka, betonfeszítő huzal. Az eddig gy.i iáit csavar- bordás megoldás továbbfejlesztéseként hatszög-profilú fe­szítőhuzalt állítanak elő. A gyártmányfejlesztés eredménye: gazdaságosabb gyártás, jobb minőség tMTl-íoto — Kozma István íeiv. — KSj mészetüknél fogva mérgező, gyúlékony vagy más tekin­tetben veszélyes termekek ­* nél kifejezetten utalni kell azok veszélyességére.” Kár. mondja a kódex térvezet: ..A . gyermekek és fiatalok bet'oÍH lyásolására alkalmas reklám* nem élhet- vissza természetes jóhiszeműségükkel és ta­pasztalatlanságukkal, nem tartalmazhat semmi olyat, ami szellemi, erkölcsi vagy fizikai ártalmat okozhat ne- ’kik, .vagy éfzelemvilágukat túlfeszítené, illetve megza­varhatná.” Mindenki elismeri: nem könnyű feladat minden vo­natkozásban összeegyeztetni a kereskedelmi és a fogyasz­tói érdekeket. A reklámeti­ka nem tűr se kétértelmű­séget, se félrevezető túlzáso­kat. Foglalkozik a tervezet árengedményekre. részlet- fizetésekre, áruhitelekre tör­ténő utalásokkal is, valamint a pályázatokkal, a jutalom­díjakkal és a garanciákkal. Nem szabad olyan reklámte­vékenységet folytatni, amely termékeknek megrendelés nélküli, kéretlen szállításá­val kapcsolatos. A reklám tehát nem lehet tolakodó. „A félrevezető reklám azon az alapon sem igazolható — mondja ki a tervezet —, hogy a reklámozó vagy az, a'ki megbízásából eljár, utó­lag helyesen tájékoztatja a fogyasztót.” A „Magyar reklámetikai kódex” tervezetét most szé­les körben megvitatásra bo­csátják, s csak a tapasztala­tok figyelembe vételével léptetik életbe. Gy. K. Gy. A Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban 1981. január 6-án 17 órakor Tolna megye élő népművészete című kiállítás megnyitója. A megnyitó után filmvetítés a megye életéről. A kiállítás megtekinthető, január 6-tól 30-lg naponta MM.Ö1 1*8 óráig. ■ _______(4397*0 » ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom