Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

NAGY IGERET vOLT Kondor György születésének 60. évi »rdulójára « Fájdalmasan rövid életút, mindössze 24 év adatott ne­ki teljes sorskent — jósze­rivel annyi sem, mint amennyi ma, a művészi út- nakinduláshoz szükséges. Különös dolog leírni: Kon­dor György, a rendkívül te­hetséges, mártír festőművész még csak most. lenne KI) éves. Tragikus sorsa össze­fonódik azzal a korral, amelyről Radnóti így irt Dé- si Huber Istvánt sirató ver­sében : »Ember vigyázz, fi­gyeld meg jól világod / ez volt a múlt, emez a vad je­len, — / hordozd szívedben. Éld e rossz világot / és .min­dig tudd, hogy mit kell ten­ned érte, / hogy más le­gyen.« Kondor György 1921. ja­nuár 5-én született, s élet­útja úgy alakult, hogy gye­rekfejjel már egy óbudai gyár textiltervező gyakor­nokaként tartotta fenn ma­gát. Közben szorgalommal és tudásvággyal tanult. Tizen­öt esztendősen Vaszary, Já­nos növendékeként részt vett a Nemzeti Szalon 1936- os tárlatán. Ekkor kapcso- ' lódott be a munkásmozga­lomba. Tagja lett a SzociáJ demokrata Pártnak es rés: vállalt az Országos Ifjúság Bizottság szervező munkájí ban. Az illegális komim nista pártba Goldma György hatására kapcsok dott.be. Politikai és agiU I tív tevékenysége mellett i< togatta a Szocialista Képzi művészek Csoportjána összejöveteleit, majd anna megszűnése után, 1940-be Nolipa István Pállal és Ki nia Istvánnal egyik kezdi i ményezője a csoport újj; j szervezésének. Az 1942-ben rendezett i hamarosan betiltott Szabai ság és Nép kiállítás úti letartóztatják. államellen izgatás vádjával háromé íegyházra ítélik, majd D ehauba hurcolják. A tehetséget, tudjuk, ne az osztályhelyzet határa za meg, de tartalmát irányát már igen. Kond • György művészetének ért » két sem a sorsa adja: a m - vészi érték teszi sorsát m k izgalmasabbá. Már első pr • bálkozásai között is tatálur olyan munkát, mint a Kid • tók című linómetszete, ame ■ az erőteljes grafikai megfo­galmazáson. túl pontos, vi­lágos tartalmi kifejezésre is törekszik. Huszonévesen már olyan festői leg is érett művek születnek keze alatt, mint a Vasút mentén, ame­lyen a nehéz, sötét, vasúti felüljáró mögött az egymás­hoz zsúfolódó külvárosi há­zak nem csupán egy adott tájat jellemeznek, hanem egy társadalmi osztály éle­tének, létezésének színteret. Még határozottabban fogal­mazódik rpeg ez a gondolat legismertebb képein, az 1940- es Gondolkodó ban. s az 1941- ben készült Hajnal a vonaton című munkáján. A monumentális hatású' szén­rajzon már osztálytartalmat hordoz a helyszín, és típus: a törődött, elgyötört mun­kásasszony meg a társa. Ezután a kinti világot már csak emlékezetből fes­ti. Megrendítő egy 1943-ból való képének címe: Tájkép emlékezetből vagy Cellaa ír­lak — perspektívából. Ami még marad, az a börtön világa, az udvaron dolgozó munkaszolgálatosok, a fog­lyok sétája, a barát, Gold­Tanuló elvtárs (Rajz — 194.3-hót) Munkásmüvelödés a szakszervezeti intézményekben Somogybán a szakszerve­zeti művelődési otthon jel­legű intézmények telepítésé­re a koncentráció jellemző: valamennyi a megyeszékhe­lyen működik. Közülük hosszú múltra tekint vissza a Latinca Sándor Művelődé­si Központ, az Édosz Műve­lődési Ház és a Fonómun- kás Klubkönyvtár. Két éve adták át a SÁÉV Építők Művelődési. Otthonát, az idén tervezik a VoLán-klub- könyvtár építésének befeje­zését, új helyiségbe köláözi k a Mezőgép vállalat szakszer­vezeti és műszaki könyvtá­ra ; várható, hogy megoldó­dik á húskombinát és a ru­hagyár könyvtárainak elhe­lyezési gondja is. A megye- székhely munkahelyein har­minckilenc szakszervezeti könyvtár működik, s ebből ha* ónálló. A szakszervezeti művelő­dési intézmények legfőbb feladata a munkásművelő­dés elősegítése, > a szocialis­ta brigádok életmódjának alakítása, munkasikereik fo­kozásának tudati megalapo­zása — a szakmai és az ál­talános műveltség gyarapí­tása. Közvetve és közvetle­nül valamennyi intézmény részt vállal a megyeszékhe­lyen élők és dolgozók műve­lődési igényének bői. Ezért is hogy nemreg a városi tanács bizottságának ülésén szervezett művelődési ott­hon jellegű intézmények „városellátó funkcióját”. A szakszervezeti intézmé­nyek kapcsolatban vannak a tanácsiakkal, az együttmű­ködés azonban még koránt­sem kielégítő, elsősorban a tervezésben, a szervezésben. Ez azt is jelenti, hogy a kapcsolatot rendszeresebbé kell tenni. Ugyanakkor — és erre most, a tervezés ide­jén külön fölhívjuk a fi­gyelmet — azon is el kell gondolkozni, hogy milyen „profiltisztításra” van szükség a szakszervezeti művelődési intézmények­nél. (Sok gond kiküszöböl­hető ezzel.) A szakszervezeti és a ta­nácsi intézmények csak kö­zösen oldhatják meg a dol­gozók általános és szakmai műveltségének gyarapítá­sát, s különösképpen — eb­ben az esetben az iskolákra is nagy feladat vár — a nyolc általánost nem vég­zettek fölzárkóztatását. Az 1977 78-as tanévben csupán az Édoszban indult dolgo­zók iskolája, harminc je­lentkezővel. Az érdek telei) - Ség illetve az előkészítés fo­gyatékosságai miatt a kö­vetkező tanévben Kaposvá­ron már nem indítottak tan­folyamokat. A fizikai dol­gozók tehetséges gyerekei számára a Laiinca Sándor lai és egyetemi előkészítő szakköröket. A résztvevő ta­nulók 85—90 százalékát föl is veszak középiskolába, il­letve az egyetemre, főiskolá­ra. A szakszervezeti könyvtá­rak olvasóinak az lösszé téte­le Kaposvárom: hatvanöt százalékuk szocialista bri­gádtag. A beiratkozott olva­sók száma elérte a nyolcez­ret'. Az utóbbi öt évben szá­mottevően átalakult az olva­sói érdeklődés, fokozódott a szakmai, politikai könyvek iránti igény. Viszont aránylag kevés fiatal olva­só jár rendszeresen a szak- szervezeti könyvtárakba, (Huszonöt százalékos csak 'a KISZ-korosztály aránya.) Az SZMT központi könyv­tára eredményesen műkö­dik együtt a megyei könyv­tárral, több rendezvényt kö­zösen szerveznek. Az utóbbi időben szép eredményeket értek el a szakszervezeti művelődési otthon jellegű intézmények a kisközösségek, klubok, ki­alakításában. A Latinca Sándor Művelődési Központ­ban a város lakossága gyak­ran megfordul; itt működik a legtöbb rétegklub. Jól működő ifjúsági klubok van­nak az Építők Művelődési Otthonában, a Fonómunkás Klubkönyvlárban és az Édosz Művelődési Házbap. A munkahelyi ifjúsági klu­bok azonban csupán sza­kielégítésé- volt fontos, áttekintettek végrehajtó a szak­Művelödési Központ szer­vez rendszeresen kozepisko­új évi műsor j Rádiós remeklések Önarckép man György börtönbeli alakja,, s a Hág Károly ké­péről is ismeri vaskályha. Kondor György öt nappal 24. születésnapja után 1 — 1945. január 10-én — Da- chauban halt mártírhalált. Nem a kegyelet, hanem a jószerivel 3-4 zaklatott, ezer­féle rettegést vállaló év alatt létrehozott művei fogalmaz­tatják meg, hogy Kondor György a magyar képzőmű­vészet egyik nagy ígérete volt. . Fantasztikus, hogy szinte autodidakta módon mennyire elsajátította a fes­tői látás és komponálás lé­nyégét, gondolatait milyen határozott és nyers erővel alakította képpé. Az a né­hány munka, ami az utó­korra maradt, fájdalm : s tor­zó. ám Ugyanakkor kétség- bevonhatatlanul a magyar képzőművészet r derkovitsi hagyományait folytató alko­tásai közé tartozik H. M. A tömegtájékoztatási esz­közök hatásával foglalkozó kutatók jobbára a tévé elő­nyeit hangsúlyozzák, jeles ünnepeink alkalmával azon­ban rendszerint rá kell döbbennünk: a rádiónak ojyan fölbecsülhetetlen a le­hetősége, amellyel a tévé nem Vetekedhet. Kezdjük a legérdekeseb­bel, Nemes Gabor -másodi­kén sugárzott azerbajdzsáni rádióriportjával! Az egzoti­kus, s egyszersmind modern Bakuról készített hangképek visszavarázsolták elgémbe­redett tagjainkba a világ­vándorlás ösztönét, s fejün­ket is fölkaptuk — a számi- ,tógépes vezetőkiválasztás­ról fölvett beszélgetés halla­tán. Borzongva élveztük a nők családi szerepéről kreált eszmefuttatást, é.s izgalmas politikai összefüggéseket is­merhettünk föl abból az in­terjúból, amelyet a rádió külpolitikai rovatának fiatal munkatársa készített az azerbajdzsáni síita egyház fejével. Lám, így is lehet — és manapság mar csak így volna szabad — riportot ké­szíteni a Szovjetunióról! Ár­nyaltan, tárgyilagosan, köz­helyek nélkül. S hogy ez ál­talában „rádiós” stílus, egy másik adás is bizonyította: Bernáth Györgynek a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából elsején közvetí­tett szép riportja. Harmadikként a Gondo­latjel — szintén „külpolo- Sok” áltál összeállított — anyagait említem, és ko­rántsem elfogultságból. A rendszeresen jelentkező kul­turális magazinműsor ezút­tal Párizs, Bonn, Ne tv York és Tokio színházaiba, mú­zeumaiba. ha n gversenyler­meibe kalauzolt bennünket, olyan fölkészült és szellemes idegenvezetők segítségével, mint .Szécsi Éva. Sándor István, Flesch István, s mindenekelőtt Kulcsár Ist­ván. A rádió amerikai tudó­sítójának interjúja Képes Györggyel, a világhírű fes­tővel olyan élmény volt, amelyet aligha felejt el, aki hallotta. A nagy művész szavai a magyarságtudat és az egyetemességigény össze­függéseiről, bizony, tan­könyvbe kívánkoznak. Leckével ért föl az 1980 című gazdasági műsorból Domány András beszélgeté­se is Garai Vilmossal. a Csepel Müvek vezérigazga­tójával. Az ünnepélyességet sugárzó irodalmi, zenei szó­rakoztató műsorok sorában erőteljes kontrasztként ha­tott a vezető őszinte bírála­ta és önbírálata. S nem kí­vánhatunk mást, mint azt: mindenki igyekezzék olyan nyíltan feltárni a hiányossá­gokat, leleplezni a vissza­éléseket, a munkafegyelem hiányosságait, a beruházási tevékenység fogyatékossá­gait és általában a haté­konyságot akadályozó té­nyezőket, mint ennek a szó legszebb értelmében ünnep­rontó riportnak az '„ala­nya". I,. A. Új egyetemi szakok Felsőoktatási intézmények tájékoztatója Új szakokat létesítenek, másokat viszont megszün­tetnek az ország egyeteme­in. Az 1981. évi felvételi' tá­jékoztató, amely ezekben a napokban jelenik meg ismerteti az egyetemi okta­tás újdonságait, az idei fel­vételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókat. Közli a tájékoztató a többi közi. hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán magyár és idegen nyelv műkben fejlődtek, s felsze­reltségük is javuit, adósak azonban még ' a tartalmi munkával. A munkahelyi szakkörök csupán a „belső” igényeket elégítik ki, ezeket, is néhány lelkes amatőr, barkácsoló céljára tartják fenn. A munkásszállásokon la­kók közül a legkedvezőbb feltételek között a SAÉV és a Pamutfonó-ipari’ Vállalat Kaposvári Gyára dolgozói vannak. De tartós közössé­gek kialakításét nehezíti, hogy gyakran változik az ott tartózkodók összetétele. A városi tanácsi művelő­dési intézményekkel együtt kell megoldani a bejáró dolgozók, az ingázók köz- művelődését. Csupán a szakszervezeti könyvtárak­ban fordulnak meg rendsze­resebben, nem vesznek rését a munkahelyi művelődési életben. Az amatőrmozgalomban is érvényesül a szakszervezeti és tanácsi együttműködés: a már nevessé vált kaposvári amatőr együtteseket, a So­mogy Táncegyüttest, a Fonó­munkás Kisszínpadot, a SAÉV Munkáskórusát, a VBKM Vasas Színpadát nemcsak támogatásban ré­szesítik: gyakran látja mű­soraikat a megyeszékhely, a megye közönsége is. Példaként említhetjük a Latinca Sándor Művelődési Központ és a Kisfaludy ut­cai Általános Iskola kapcso­latát — az oktatási intéz­mény lakótelepi feladatai­nak ellátásában jól együtt­működnek. Az Édosz Műve­lődési Ház pedig a kornyék általános iskoláival tart kapcsolatot. jj jj szakon is képeznek majd szakembereket. A szegedi József Attila Tudomány- egyetem bölcsészettudomá­nyi karán pedig lesz ma­gyar—történelem és történe­lem—idegen nyelv, a ter­mészettudományi karon ké­mia—fizika szakpár is. A debreceni Kossuth Lajus Tudományegyetem bölcsé­szettudományi kárán törté­nelem—idegen nyelv, vala­mint történelem—földrajz szakra is lehet jelentkezni, miközben a pedagógia—ma­gyar—történelem szakra nem lesz felvétel. Ügyszintén a természettudományi karon a kémia—fizika szakra, sem. A következő tanévtől Mis­kolcon is képeznek jogászo­kat. Átmenetileg, 'amíg a* itt létesített jogi intézet ott­hona felépül, a nehézipari műszaki egyetemen kapnak helyet a jogaszhallgatók. — Az idén is érvényesek az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgákra vonatko­zó korábbi rendelkezések, előírások. A felsőoktatási intézmények nappali tagoza­taira az 1981-ben érettségi- 'zők, és azok az érettségizett dolgozók kérhetik felvételü­ket, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. A felvételi nyomtatványt a jelentkező középiskolá­sok tanintézetükben kapják meg, az utóbbi években végzettek a fővárosi és me­gyei nyomtatványboltokban szerezhetik be. A felvételi kérelemhez mellékelni kell a szükséges előképzettséget bi­zonyító iskolai bizonyít­ványt, oklevelet, a középis­kolai tanulmányi értesítői, az önéletrajzot, az 1980-ban vagy azelőtt érettségizettek­nek a hatósági, erkölcsi bi­zonyítványt is. A felvételi kérelmet az érettségi bizo­nyítványt kiállító középisko­la igazgatójához kell be­nyújtani. A munkaviszony­ban levőknek kérelmükhöz a munkáltató írásbeli javas­latát is mellékelniük kell. Azok. akik 1980-ban, vagy azelőtt, illetve esti és leve­lező taigozaton végezték el a középiskolát, a felsőoktatási intézmény vezetőihez küldik kérelmüket. A jelentkezők csak egy ha­zai felsőoktatási intézmény­be adhatják be kérelmüket. Kivételek a művészeti főis­kolákra, a néphadsereg ka­tonai főiskoláira vagy a kül­földi egyetemekre jelentkező, fiatalok. Ezekben az intéz­ményekben ugyanis január— márciusban — tehát koráb­ban, mint másutt — lesz a felvételi. Akik itt nem érik el a szükséges eredményt, pályázhatnak más intézmé­nyekbe, ahol május—június időszakában tartják a felvé­telit. Az idén is lehetséges az átirányítás. A közgazda- sági egyetemre felvételizők például jelentkezési lapjukon megjelölhetik valamelyik azonos képzésű intézményt: pénzügyi főiskolát vagy ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri főiskolát. Is Változatlan az az előírás is, hogy a fiatalok, akik la­kóhelyükön is fölkészülhet­nek választott szakmájukra, más városban levő hasonló oktatási intézménybe akkor jelentkezzenek, ha nem igé­nyelnek kollégiumi elhelye­zést. A tanárképző- és taní­tóképző főiskolákra, illetve az óvónőképző intézetekbe meghatározott körzeteikben lakó fiatalok kérhetik felvé­telüket. A kérelmeket' a középis­koláikban február 10—25 kö­zött. a felsoktatási intézmé­nyekben. március 30-ig fo­gadják el. A felvételi vizs­gákat június 24-e és július 11-e között tartják. A felső- oktatási intézmények erről idejében értesítik a jelent­kezőket. A matematika, fi­zika és a biológia felvételi tantárgyakból idén is közös érettségi-felvételi dolgoza­tot írhatnak május 25-én és 2ö-án. A külföldi egyetemekre jelentkező fiatalok felvételi vizsgája január- 25-én és 28- án lesz. A felvételizők középiskolai eredményeik lévén maximum 10 pontot vihetnek maguk­kal és 10 pontot szerezhet­nek a felvételi vizsgán. A következő tanévben az or­szág 57 egyetemén és főis- kolájáh a múlt évhez ha­sonlóan 16 ezer elsőéves hallgató kezdheti meg ta­nulmányait ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom