Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

■N \ Hitelt érdemlő szavakat! Olvasom a* egySc géptp* *4 vállalat idei tervét * hir­telen azon kapom magam, hogy nem értem, mit olva­dok. Pedig magyar szavakat látok a papíron, többnyire helyükön vágnák a ragok, pontosak az igeidők, minden mondatnak van alanya és állítmánya ... Mégsem értem a szöveget! Mikor végigol­vastam, csak annyit kapis- gáltam az , egészből, hogy az idén még jobban kell dol­gozni, mint tavaly. Történetesen gyerekkorom óta ismerem ennek a gyár­nak a főmérnökét; vallat óra fogom hát. , — Te azt mondtad — így én —, hogy tavaly majdnem leült a vállalat, itt meg azt olvasom, hogy még jobban kell dolgozni az idén. Hát ha tavaly jól dolgoztatok, akikor miért mentetek majd­nem tönkre? A főmérnök nevetve vála- •zolt: — Hol élsz te? Vagy azt hiszed, hogy ezt a szöveget bárki is szó szerint értelme­zi? A tavalyi év . gyenge volt. az idei év talán vala­mivel jobban sikerül, de hát ezt így nem lehet leírni. Akik ezt a tervet olvassák, pontosan tudják, hogy rhi rejtezik a mondatok mögött. — Tényleg: mi rejtezik? — kíváncsiskodtam. Főmér­nök barátom pedig szép sor­jában mindent elmagyará- zott. Pontosan úgy, mint egy nagyobb vásott kölyök szok­ta elmagyarázni a kisebbik­nek, hogy nem a gólya hoz­za a gyéreket — Azt íi’ja például a terv, hogy „az idén az eddigiek­nél gazdaságosabban, ex­portképesebb, jobb minőségű femmékeket hefl gyártani ha­zai és külföldi relációra.’' Ez nem azt jelenti — magya­rázza a főmérnök —, hogy eddig csupa eladhatatlan bóvlit gyártottunk, hanem azt, hogy a termékeknek csak 80 százaléka felelt meg a szabványban előírt minő­ségi követelményeknek; a csapnivaló szervezés miatt a szükséges nél több anyagot, munkaerőt használtunk föl, azaz nem volt gazdaságos a termelés. Továbbá: az aka­dozó alkatrészellátás és a kooperációs partnerek link- sége miatt több esetben csúsztunk a szállítási határ­idővel, emiatt több nyugati és keleti importőr lemon­dott néhány rendelést. — Mindezt így, érthetően, a valóságnak megfelelően nem lehetett volna lermr? — Dehogynem — mondta a főmérnök —, csak ez vala­hogy nálunk nem szokás. Nem illik. Évek múltán megtanultam érteni ezt a nyelvet, most már tolmács nélkül is tu­dom, ha egy vállalat évről évre jobb minőségű termé­ket gyárt, az ma ugyanolyan vacak portékát készít, mint tavaly. Akik .dollárelszá­molású exportjukat kívánják jelentősen fokozni”, azok ed­dig alig tudtak valamit el­adni Nyugaton, holott a vál­lalattól még csak a takarí­tónők nem voltak külföldön piacot kutatni. Ahol a „kész­letgazdálkodás szintjének to­vábbi emelésén” fáradoznak, ott már régen ki kellett vol­na találni valamit a sok el­adhatatlan portéka értékesí-, tésére, s legalább két veze­tőt a munkapad mellé kel­lene állítani... Nem aat akarom eraeI mondani, hogy valamennyi vállalat hamis képet fest munkájáról, önmagáról. Biz­tosan akadnak olyanok, ame­lyek — ha egy kicsivel is, de évről évre — jobb termé­ket állítanak elő, s törik magúkét, hogy jobban men­jenek a dolgok az üzemben. De melyek ezek? Hogyan lehet eldönteni a semmit­mondó nyilatkozatok, a sab­lonos szövegű írásos doku­mentumok alapján ? Azt hiszem, szavaink el­vesztették hitelüket. En leg­alábbis nem hiszem, hogy egy munkástól évről évre (hány éve is már?) többet lehetne követelni nyólc órai munkaidőben, s változatlan m un kafel tételek között. In­kább arra gyanakszom, hogy még mindig nem szervezték meg a munkáját (nincs al­katrész, áll a gép, munkaidő alatt szemináriumra kell járni, fogorvoshoz, kukoricát törni). Holott „egyre jobb, hatékonyabb munkaszerve­zés a célkitűzésünk”. Ugye, milyen ismerős szöveg? Végre valóban meg kelle­ne szervezni a‘ munkás mű­szakját! Nem jobban, haté­konyabban, Inég ésszerűb­ben stb., hanem meg kel­lene szervezni. Hogy becsületesen dolgozhasson es kereshessen. Most, hogy egy nehéz fel­adatokat ígérő év elején va­gyunk, sok mindenen változ­tatni kell. Ne legyünk még őszintébbek, ne tárjuk föl még jobban a hiányosságo­kat! Ezt csináltuk eddig. Most végre legyünk „csak” őszinték, és dolgozzunk be­csületesen. így, egyszerű alapfokon. K. A. Jurta és összkomfort Bogdogegen legendája Fölkelt végre* a nap. Sze­met egetö vörös fénnyel ker­getve el a sötétséget. A hir­telen ragyogás ellen még a kék sötétítő redőny sem véd. Hunyorognak, pislákolnak a fáradtságtól _ elcsigázott uta­sok; hirtelen' senki nem tud­ja hány órája dolgoznak egyvégtében a repülőgép motorjai. Kopár, barna hegyek fö­lött bukik át a TU—154-es; még néhány pillanat es két- három szökkenés után meg­áll a betonon. Egy másik földrész ex. Számunkra alig fölfoghatóan távoli, világvégi váró«. Mint a föld bármely más pontján, itt is kíváncsi sze­mek tapadnak a messziről jött utasra. Rokonok, hozzá­tartozók integetnek a lép-/ csőn fölbukkanóknak. A múlt és a jelen ötvö­ződik lép ten-nyomon ennek, a hazánkénál tizem hatszor nagyobb, ám alig másfél- milliós országnak az életé­ben. Eitéphetetlen szálak fűzik a városi összkomfortos lakásokban élőket az ősök hagyományaihoz. Mindez érthetőbbé válik az Ulán­bátort vallási múzeumba® Bogdogegen a buddhista egy­házfő szobrának láttán. Nem árt persze kissé fel­frissíteni történelmi ismere­teinket. Bogdogegenről Uid- niüliük: 1941-ben segítségért fordult az orosz cárhoz, hogy a bel viilon gások nyomán meggyengült Kínával szem­ben biztosítsa Mongólia füg­getlenségét. A végnapjait élő mandzsu ura lom hamarosan veget ért Mongólia földjén, s a függetlenné vált országban világi uralommal ruházták fői Bogdogegen t. Ez azonban gyakorlatilag mit sem vál­toztatott az államon, amely önmaga megsemmisítése fe­lé tartott. Tudni kell ugyan­is az akkori Mongóliáról, hogy területén több mint hét- száz lámakolostor működött, s minden család kötetes volt egy fiúgyermeket _ papnak adná , ez odavezetett, hogy az egyébként is alacsony népes­ségű országban minden táz A lámák urálin a megszűnt, de a műemlékek fennmarad­nak. Képünkön (felül): az öl templomból álló Gandau-den- rariUen kolostor részlete, és alul: a kolostor lámái férfiból öt szerzetes voit, s nem léphetett házasságra. Mongóliát a nemzeti pusztu­lás fenyegette. A történelem azonban to­vább lapozott.: Onosaarszág- ban győzött a forrada­lom. Hatására Mongóliá­ban megszületett a népi forradalmi erő, s a szovjet Vörös Hadsereggel együtt ki­űzte az időközben betolako­dó kínai csapatokat. Bár a népi kormány átvette a ha­talmat, az erőviszonyok alap­ján és a mélyen gyökerező vallási hagyományokra való tekintettel meghagyták Bog­dogegen, t névleges uralkodó­nak. Az utolsó »élő Buddha« volt ő, s 1924-ben halt meg. A mongol főpapság az utód fölszentelésére készült. A buddhista világkép szerint Tibetibe® kellett keresni az utódot iá I" rt j »élő Buddha« a díszes sár­kányoktól őrzött palotába. Alighanem a főpapság so­raiban dúló viszálykodás kö­zepette született meg az az érv, hogy a buddhista vallá­si dogmák szerint csak nyolcszor költözhet új em­beri porhüvelybe a lélek, ki­lencedik alkalommal már fűben-fában vagy állatban talál szállást. Az elhunyt Bogdogegen épp a nyolcadik volt, ezért fölösleges Tibet- ben újat keresni. Mindebből mi volt igaz, mi nem — kár ma már kutatni. Kanyarodjunk vissza inkább a múltból a jelenbe, sőt a jövőbe! A fővárosban ugyan­is mindez egymás mellettél. Lakói szerint ez a város a mai, de még inkább a hol­napi Mongólia tükre. Budd­ha már inkább csak a mú­zeumban él, a fővárosban vi- siswit egy újjászülető nép. S. A. Emelik a térítési dijat A Munkaügyi Minisztéri­umtól kapott tájékoztatás szerint 1981. február 1-től megváltozik a saját gépjár­mű belföldi hivatalos kikül­detés, illetve külszolgálat al­kalmával történő használata esetén elszámolható ’térítési díj. A jelzett időponttól kez­dődően személygépkocsi használata esetén 3,50 Ft-ra. saját motorkerékpár eseté­ben — 125 köbcentiméteres henigerűrtartalomig. — 0,80 Ft-ra, ennél nagyobb hen­gerűrtartalmú motorkerék­pároknál pedig 1 Ft-ra emel­kedik kilométerenként a té­rítési díj. Az új szabályozás arról is rendelkezik, hogy a saját gépjárművet használók ré­szére az 1981. február 1-ét megelőző időszakban megál­lapított átalányokat a kere­tek újonnan történő megha­tározása után felül kell vizs­gálni, és újra meg kell álla­pítani. Pisztrángnevelés folyékony oxigénnel Évente 300 tonna A pisztráng mesterséges te­nyésztésének Magyarorszá­gon először alkalmazott új módszerét, a folyékony oxi­génnel történő nevelést ve­zették be a Balatoni Halgaz­daság ódörögdpusztai piszt- rángtelepén. Hat fémtartályt szereltek föl, s azokba az egyenként 33 köbméteres tartályokba a bauxitbányák karsztvizét vezetik, majd li­terenként tízmilligramm ol­dott oxigént adagolnak. Ez­után betelepítik a vizet há­rom és fél dekás ivadékkal. A takarmányozás automa­tikus. Az új eljárás előnye, hogy jelentősen rövidül az áruhal előállításának ideje: a1 kis pisztrángok 1-5 hónap alatt elérik a húsz—harminc de­kás súlyt, ily módon a hat tartályt évente kéj, és félszer használhatják, míg a szabad­ban levő medencékben nyolc —kilenc hónapra van szük­ség a pisztrángok fölnevelé­séhez. Ugyanakkor a tartá­lyokban nevelt halak keve­sebb takarmányt fogyaszta­nak : másfél kilogrammból lehet egy kiló halhúst elő­állítani. Zakuszkát készítenek Bbtoen sa évbe® SM wagor. zakuszkát saállít szovjet megrendelésre a Nagyatádi Konzervgyár. A számunkra kissé szokatlan ízesítésű sa­vanyúságnak — . amelyben zöldség is van — csomagolá­sa adja a legtöbb munkát. Üvegekben és konzervesdo- bozotoban utazik majd e ter­mék Nagyatádról. Az alap­anyag egy réfrspt « gyflrt—| tárolják, a zöldséget pedig — tisztított állapotban —' a konzervgyárral együttmű­ködő tsz-ekből szállítják, fo­lyamatosan. Február végéig 250 vagon áru kerül literes dobozokba és üvegekbe a nagyatádi üzemben. A csemege nem zár be LELTÁRSZEZON Év végén, év elején több­ször lehet látni az üzletek ajtajára kifüggesztett táblát: »Elnézést kérünk, leltáro­zunk . . .« A készületlen vá­sárlónak némi bosszúságot okoznak ezek a föl iratok, ám be kell látnunk, hogy szükség van a leltárra. A Somogy megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Válla­latnál most elsősorban a Ba- laton-parton levő üzletekben el lenőrizték a készleteket. Az üdülőövezet boltjainak 90 százalékában már befejeztek a leltározást, s ezzel is föl­készültek az idegenforgalmi idényre. Kaposváron négy bolt leltározott: a Budalakk, a két cipőbolt és a fő utcai vasbolt. Általában rövid idő alatt végeztek ezzel a wn- kával a kereskedők; kará­csony után kicsi a készlet. A nagykereskedelmi vállala­tok nagy része is hasonló ci­pőben jár, így az utánpótlás is lassú, tehát ez a legal­kalmasabb »pillanat« a va­gyon fölmérésére. Néhány üzlet még bezár pér napra januárban, de a ruházati boltokban majd csak a sze­zonvégi vásár után, a tavasz elején következik a leltáro­zás. A Somogy megyei Élelmi­szer-. Háztartási- és Vegyi- áru-kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban már decemberben elkészítették a vagyonmegál­lapító leltárakat. Örömteli dolog, hogy egyetlen fölmé­rés sem csúszott át 1981-re. Kovács Lajos, a vállalat igaz­gatója azonban azt is el­mondta, hogy tapasztalataik néha nej«» woltak túlzottam örömtelíek, a gyorsabb ár­mozgások miatt többször hi­báztak a kereskedők, a tor­lódás miatt késve árazták át a termékeket avagy a pénz­táros ütötte be a gépbe a ré­gi árat, rutinszerűen . .. Ezek a hibák érthetőek, ám a jövőben fokozott figyelemre lesz szükség. Ugyanígy rosz- szak a tapasztalatok a bolti szarkák »működéséről« is. A leltárak róluk is árulkodnak. Több tolvajt kaptak el ta­valy, mint régebben. Végül egy követésre mél­tó példáról is szólni kell: a Csemege Kereskedelmi Vál­lalat kaposvári ABC-áruhá- zában — a Somogy Áruház tömbjében — még soha sem zártak be leltár miatt. Fodor István üzletvezető mondta el „műhelytitkukat”: — Az évi ellenőrző leltár­ra január első munkanapján kezdünk készülni. Takarí­tunk, minden zugban rendet teszünk, aztán a lettár nap­ján délelőtt a göngyölegeket és a raktári készleteket el­lenőrizzük. s ettől még a bolt zavartalanul árusít. Zá­rás után pedig éjfélig »haj­tunk«, pontosan kidolgozott forgatókönyv szerint. Más­nap reggel pedig nyitunk, mintha mi sem történt vol­na. Idei ilyen »akciónk« a múlt héten volt. A kívülál­lók észre sem vették .. Van még néhány hasonló rend szerint leltározó bolt. Persze mindenütt nem lehet alkalmazni ezt a módszert; van olyan üzlet ahol objek­tív akadályai lennének az ilyen leltározásnak. Am bi­zonyára jó néhány helyen át lehetne venni e »talál­mányt«. Hogy mást ne em­lítsünk: a budapesti Skála Aruház — pedig az elég nagy — még egyetlen napra sem zárt be leltár miatt. L. r. Nyolcadik osztályos fiúk! Jelentkezzetek molnáripari tanulónak! Szakmunkásképzés 3 év. Az iskola neve és címe: Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Székesfehérvár, Ady E. u. 17. Irányítószam: 8000. Juttatások: kollégiumi elhelyezés, étkezés, tanulmányi ösztöndíj + 500 Ft társadalmi ösztöndíj. Bővebb felvilágosítást ad: GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT SZEMÉLYZETI OSZTÁLYA KAPOSVÁR, MALOM U. 19. <34011* A

Next

/
Oldalképek
Tartalom