Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

Géeíi János MAGYAR GYŐZELEM ARR1ZÖBAN Dalok mandolinra Koporsók a színpadon megmeredsz a pillanatban azlaii kitörni néni lehet arcodon csillagok tenyereden patakok márványon japán fest menyek a: alvónak szivéig gyökereznek a fiivek mellén a virágok szirmokat nyitnak * összetört csönd kapaszkodnak ujjaim egymásba edényt formáznák zuhog a vér s párolog iát itt ülök itt homlokomra tapad a kéz a lét inegmásUhatatlansága csipkézi virágát c&ratlansagtól termeket lensegig rrmtelenul ritmust a Iámul a ssó is elfogy kitörőik e le tien mozdít la t o tenger arcomon árkot mos a gyűlölet vize < időmet élik a magány halai forrásig úsznak hol összeérnek csillagok tükörképükkel esőt fonnak hajukból a füzek Új könyvekről Valláslöriénet Az utóbbi évtizedben meg­nőtt az érdeklődés a vallás- történet, iránt. Kirobbanó si­kere volt 1 ülő-ben Gíasenapp ázz cp,. világvallás című köny­vének, hasonlóképpen Rap­es« nyi rádióinterjú-sorozatá- nak, amely A biblia világa címen kötet alakban is meg­jelent. A vallástörténeti mun­káiról jól ismert Gecse Gusz­táv. a kiváló marxista tudós összefoglaló munkáját .nem­rég adta ki a Kossuth Kiadó a népszerű Univerzum Könyvtár sorozatban Vallás­történet címmel.. Módszere nem az, hogy kiragad egy-egy vallástörténeti korszakot vagy politikai események kapcsán hirtelen érdekessé vált keleti vallást, hanem a vallás kiala­kulásától kedzve egész fejlő­déstörténetét adja új könyvé­ben Gecse Gusztáv. Nemcsak az úgynevezett kinyilatkozta­tott vallásokkal, hanem való­ságos egyháztörténettel is foglalkozik... Az ókori euró­pai vallásról több-kevesebbet meg a téma iránt kevéssé ér­deklődő is hallott, de Kína vallásairól (taoizmus, koníu- cianizmus) már csak ködös „emlékei'’ vannak Gecse e könyvben egészen » legutóbbi időkig összefog­lalja a vallás történetét. Könyvének utolsó fejezetében az 1962-ben megrendezett II. vatikáni zsinattal foglalkozik. Stílusa könnyen érthető, vilá­gos — különösebb előképzett­séget nem kíván. Az egyik dtszletmunkás keresztet vetett. amikor meglátta a koporsót. Az arezzói nemzetközi egyfel- vonásos drámafesztiválon volt alkalma erre bőven, hi­szen a kötelező darab alap­vető kelléke a szarkofág . . ■. Ám ezúttal a szabadabb pantomim játékban és a »minden idők színháza" ka­tegóriában is előfordult olyan előadás, amely elré- miszthette a babonása bb olaszokat. A magyar társulat a du­naújvárosi Bemutatószín­pad — s ilyen még nem volt az arezói fesztiválok hét­éves történelmében — az idén másodszor is elnyerte a kötelező kategória első dí­ját. A arezzói fesztivál szer­kezete olyan, hogy minden este három előadásra kerül sor: egynek a témáját elő­le meghatározták, egy pan- tomímjáték. s csupán a har­madiknál lehetnek .nyelvi gondok — tetszés szerinti egyfetvonásos lehet. Egy társulat csak egy kategóriá­ban indulhat, így minden együttesnek csupán három ellenféllel kell megküzdenie az első díjért. Érdekes, hogy a legna­gyobb szabadságfokú kate­góriában volt a legszeré­nyebb a színvonal, a ljub­ljanai Színművészeti Aka­démia társulata egv közepes produkcióval könnyedén az élre tört. A némajátékok között is egyértelmű volt a mainzi Schwarze Theater sikere, de itt a második helyért már nagyobb küzdelem alakult ki. Az amszterdani Carrou­sel kedves — ámde sok he­lyütt tartalmatlan — jelene­tei talán méltánytalanul szorultak honfitársaik, a -Waste of Time« nem egé­szen színházi truvájai mögé. A legtisztább összemérhe­tőséget a kötelező kategória biztosította. itt. minden együttesnek Caius Petro nuts egyik -darabját", illetve va­lamelyik feldolgozását kel­lett előadnia. A mantovani. római és párizsi meghívott társulatok egyaránt Jean Cocteau »L'Ecole des veu- ves—ét választották, a ma­gyar együttes pedig egy Christopher Fry-át dolgo­zást kombinált össze egy Hubay Miklós -Néroniáná"- jából vett keretjátékkal. Az alaptéma mindenütt az, hogy a férjét gyászoló öz­vegy a kriptában is elcsá­bítható. ebből azonban az átdolgozó szerzők és társula­tok is rendkívül sokféle mondanivalót bontottak ki. A mantovani -Teatro Mini- mo* rendezőjének például az az ötlete támadt, hogy .az özvegy lehet férfi is. és nő a csábitó, ám ezen új alaphelyzet föl vázolása után már semmi ötlete nem ma­radt arra, hogy izgalmassá tegye az előadást. A legjobban — es ezt a Giole-díj is bizonyítja — a Valló Péter rendezte ma­gyar változat sikerült. Fry darabja nem az erkölcste­lenségről szól. hanem gyö­nyörű szép nyelven, költői dialógusokkal bontakozik ki a szerelem, az élet győzelme az értelmetlen halál és a gyász fölött. A Hubay-féle keretjátékban egy római társulat játssza el a dara­bot, s ebben a szerző, Pet- ronius is szerepet kap: ő Torokszár.tóan mély meg­döbbenéssel olvastam, hogy néhány tudós összefogott, és nem átallotta kitalálni az al­kohol nélküli bort . . . Életem delén járva sok mindent megértem már, s ez a sok minden, amit megértem és megéltem, nem szűkölködött a meghökkentő dolgokban. Annak idején — ki emlékszik már rá a fiatalabb korosztá- lyokbelielP közül? — megér­tem, hogy megigyam a szé- rüskertek királynőjét meg a morzsolt rizlinget, amiket a fanyar torkú népi nyelv re­zignált humorral nevezett el így — lévén hogy isten tudja, miből erjesztett borutánzó va­lamik voltak csak azok. De azért még bennük ’ is volt alkohol. Annak előtte ‘megéltem azt a kenőmájast, amit kenni sem lehetett, nemhogy máj lett volna benne. Szója volt az istenadta, amiről megintcsak a tudósok derítették ki ne­kem — sokkal később —, hogy rendkívül tápláló, jobb mint a hús. Jobb is volt, mert mar a hús ízét is elfelejtet­tük, ez meg legalább null.‘Ha fekszik bea szarkofágba, az elhunyt férj szerepében. Á komikus ésxa tragikum játékos keveredésévé alakul így az előadás, az esztéti­kum fölött őrködő szerző belebeszél -az előadásba, sőt — nem bírván az izgalma­kat — föl vágja az ereit, s a koporsó az eladás végére mar igazi halottat, rejt. Bács Ferenc Petronius szerepében nyílit színi tapsot érdemelt ki a meglehetősen szigorú olasz közönségtől, s ugyancsak 'kiváló alakítást nyújtottak a darab többi szereplői: Szegedi Erika, Tóth Éva és Tahi Tóth László. Ez a felsorolás égy vígszínházi stábra enged kö­vetkeztetni, ám mégsem a Vígszínház, hanem a duna­újvárosi Bemutatószínpad büszkélkedhet. a sikerrel. Ennek a társulat nélkül im­már több, mint egy évtize­de működő színháznak az a sajátossága, hogy darabra szerződtetett stábbal dolgo­zik. s a dunaújvárosi Bartók Béla Művelődési Központ munkatársai töltik be azt a szerepet, amit. mondjuk a Játékszín állandó gárdája. A Hubay-féle darab Ma­gyarországon egy másik egy felvonás ossal összekötve kerül majd műsorra, előre­láthatólag ez év elején. A dunaújvárosi Bemutató­színpad — ahogyan ezt kd- rábbi darabjaival is tette — ezzel a produkcióval is bejárja majd az országot, az arezzói győzteseket . így sok helyütt megismerheti a közönség. V. J. A. totó. Mármint a kenőmájas máj nélkül... ^ Teltek az évek. de a tudo­mány nem hagyta magát, és új meg új valami nélküli va­lamit talált ki. A lényeget száműzte abból a Valamiből, amit épp a lényeges része miatt tartottunk — és tar­tunk — oly nagy becsben. Fölfedezték például a niko­tin nélküli cigarettát, a kof­feinmentes kávét — hogy csak néhányat említsek gaz­dag példatáramból.,. Borzongva figyeltem a na­pilapok tudományos és nem kevésbé a hírek rovatait: honnan és mikor ér újabb, mindennél megrázkódtató bb meglepetés, akár a biológia területéről is. Teszem azt, föl­találják nekem a matuzsálem korú tudósok a nöiség nélküli nőt . . ■ Mindenre el voltam készül­ve. Sót: mindenre föl voltam készülve. És mégis, mint derült égből a villámcsapás, úgy ért ez a minden elképzelést felülmúló, emberellenes tudományos si­ker: feltalállak az alkohol nélküli bort. Szirmay Endre Vigasztaló tárgyak Egy kocka, egy kis pohár mindig itt marad ha a kisunokám hazalátogat í. , •, rt" 6 Aztán ha ő nincs itt, ezek a tárgyak motoznak helyette — nem csupán arnyak eleven mosolyok fényét göngvölgetik megfuttatjá"k botló, tegnapi lépteit huncut kérdésein ámulnak a falak s a szálló emlekek gondtalan játszanak kockák, poharak, autók, kislapát vigasztaljatok minden nagypapát A Morgó völgy# A haitsa*?. negyzetkdome tér teriüebű, nagyreszt vul­kanikus eredetű Börzsöny men alakja már nem mulat­ja az eredeti vittkánd formá­kat, mert a tengert üledék, a kavics, a homok, a ho­mokkő és az agyagra kiömlő vulkáni anyag az évmilliók során jórészt síksággá pusz­tultak :: előbb tenger tarolta és töltögette, majd trópusi időjárás málasztofcla a kőze­teket, azután az óriási »ci­pó" a tektonikus erők ha­tására megemelkedett, s minden irányban mély. me­redek falú völgyek szabdal­ták fel; így alakult ki las­san mai alakja. Ezt a -ci­pót" — amelynek legmaga­sabb -csücskei" a Magas- Börzsöny központi részén sorakozó csúcsok; a Csóvá­nyos (939 m), a Nagy-Hideg- hegy («65 m) és a Nagy- Inóc («13 m) -—. a szélein a völgyek nyílásában vagy a rajtuk megközelíthető kis medencékben veszik körül a falvak. MEGÚJUL A KISVASÚT Ilyen völgyben halad a Morgó patak, a Királyréten és Szokolyán át Verőcema­rosra, s ott a Dunába sza­lad. E völgyben régen kis­vasút járt, s reméljük, mi- vitán felújítják, kiszélesítik, újra jár majd (addig bu­szok helyettesítik.) Mint Sza- lay Endre erdőmérnök ösz- szegezte történetét: 1893-ban építették, hogy a Szokolya környéki .— akkor egy po­rosz gróf birtokában levő — erdőbirtokról elszállít­hassak a kitermelt fát. Csaknem két évtizedig egyetlen fafűtésű mozdony vontatta 600 milliméteres nyomtávú pályán a fával megrakott kocskat, majd 1912-ben az erdőgazdaság új, tevékeny igazgatója gya­rapította a vasút jármű- paiHcját. Ettől kezdve hét mozdony sürgölődött a völgyben — fiát, követ. a Paphegyen épült hengermű­ből kőzúzalékot fuvarozva — a második világháború küszöbéig. Akkor leállítot­ták a bányákat, a aúzót, négy mozdonyt eladtak, és a vasút ismét csak az erdők termeké t hordta. A személyszállítást csak jóval a felszabadulást kö­vetően indstöttók meg; 1954- ben. Azóta már a régi időkr re emlékeztető Trigiav ne­vű gőzmozdony védett mű­emlékként a nagycenki vas- útoúzeumnak egyik érde­kessége. A Morgó völgyében pedig dízel-mozdonyok ka­paszkodnak a hegyre Verő­cemaros és a Királyrét kö­zött. A hol összeszűkülő, hol szélesedő völgyben egymás mellett a kisvasút és a für­Nesze neked, te borivó nemzet! Nesze nektek, fröcs- csözők, hosszúlépéses tántor­gók; nesztek, kvaterkázók! Jön az egri bikavér vér nél­kül, az egri leányka tűz nél­kül, iszunk helyette egri ök­röt és egri szipirtyót. Hová és mivé lettél, világ; hová fajultál te, tudo­mány? !;.. A hír vétele óta izgatottan figyelem a napisajtót, mert mégis bízóm benne, hogy a borivó embertelenségen felül emelkedik a humánum mus- kötályillata és aromája, pom­pás ereje — tisztes, de nél­külözhetetlen alkoholtartal­ma. Várom, hogy olvashas­sam: a tudósok föltalálták végre az alkoholos szódavi­zet, amelyet az alkoholmen­tes borral keverve ugyan­olyan zamatú és hatású kis- fröccsöt nyújt a szom jazó nak, mint hajdani őse . .. Csak azt nem tudom, hogy akkor minek ez a nagy ke­rülő. Ez a sok tudományos erőfeszítés és anyagi ráfordí­tás. amikor a fröccs mégis­csak fröccs marad: győz az igazság — buborék alakjá­ban. sen csebogo esfflo^Si iwíte»*, míg harmadik tár-suk, az or­szágút ide-oda váltva kerül­geti a síneket, majd a pata­kot. S már ott van Szoko- lya, ez az Árpád-kort ere­detű település. SOLYMÁSZFALU Neve a szláv szokol, ttzaz. sólyom szót őrizve arra mu­tat, hogy királyi solymá- szok .települése lehetett haj­danán, talán még akkor is, amikor Mátyás király pom­pás udvara a visegrádi fé­nyes palotából átkelt a Du­nán — a Börzsöny erdeibe vadászni. A falu múltjának nem sok tárgyi emléke ma­radt. A pálos kolostor, ame­lyet a mohácsi vészt köve­tő évtizedben emeltetett Szapóíyai János, elpusztult. A református templom tor­nyának bizonyos rémdetat — támpillérek, alsóbb ablakéit i— őriznek valamit a török idők előtti templombói. A három évszázados pap­iak falán emléktábla adja tudtul, hogy itt született 1673-ban. Má.nyoki Adóm, II­Rákóczi Ferenc festője, a szoikolyai és egyúttal peiő- csényi református papnak a fia. Mert egy papja volt ak­kor- a Börzsöny két protes­táns falujának! S bizony sokat szekerezhetett Mányo- ki ttszteleíes uram a rejtett? cséndes völgyekben kanyar­gó, úgynevezett Váci úto»u amely Szokolyától a Morgó patak partján indult észak­nyugat felé... Arra megyünk mii is az országúton; a Szokolyai-vne- dencét elhagyva megint ösa­szeszűkül a völgy. Az út kö­zepén el is ágazik: balra le­térve egy másik medencébe, Kóspallagra. illetőleg a kis- inóci turistaházhoz jutha­tunk. De egyenesen elvezet a hajdani Hutára, azaz a Királyrétre, a hegység .köz­ponti részébe legmélyebben beágyazódó, legmagasabb és legkisebb medencébe. AZ UTOLSÓ VASBANYA Onnan már gyalog foly­tatjuk az utat a Nagy-Vas- fazók-pataknak szemben. Nem messze a patakon át- szókdécselve bal kéz felöl a Lukács Szállása nevű hely­hez érünk; ott a Darabos­hegy oldalán még nem is olyan régen működött az utolsó vasércbánya, a bör­zsönyi vasércbányászatnak, illetve -kutatásnak az emlé­keként. Ma már csak egy nagyobb horpadás emlékez­tet rá. Az árnyas bükkösök, a völgyek nem kevésbe szé­pek, mint a közeli kisebb es a távolabbi magasabb csú­csok. Aki nem sajnálja az időt és a fáradságot, a Ki­rályréttől a szinte, nyílegye­nesen északnyugatra ka­paszkodó hajdani »grófi úton« följuthat néhány óra alatt a Magas-Taxra (737 m), onnan a turtstaház mel­lett a Nagy-Hideg-hegyre, s azon át északnyugatra, az Oltárkő vagy a Szabó-kövek sziklái felé elérheti a Bör­zsöny tetejét a Csóványost. N . K, Gyurkó Géza Buborékban az igazság

Next

/
Oldalképek
Tartalom