Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
Magyar hetek—' külföldön Kulturális kapcsolataink idei programjából Elekben a Hetekben alakulnak, illetve nyernek szerződésekben is rögzített format a .magyar kultúra értékelnék: nemzetközi megismertetését szolgáló idei elképzelések ' a Művelődési Minisztériumban. Az államközi kulturális egyezményekbe foglalt terveknek megfelelően több művészeti agat érintő rendezvénysorozatot . szerveznek külföldön: magyar kiállítások, filmhetek. vendégjátékok jelzik jelenlétünket a világban s adnak képet az érdeklődőknek a szocialista Magyarországról. A kulturális kapcsolatokban egyik legfontosabb törekvés 1981-ben, hogy világszerte hozzájáruljanak a Bar- tók-centenárium méltó megünnepléséhez- Igen sok országban készülnek megemlékezni a zeneszerző születésének 100. évfordulójáról, s ehhez magyar előadóművészek, szólisták, együttesek is segítséget adnak. Az Opera- ház művészei például részt vesznek a Prágában és a Duisburgban rendezendő Bartók-fesztíválon, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara a Szovjetunióban, Jugoszláviában s több nyugat-európai országban, az Állami Hangversenyzenekar pedig Pozsonyban, Becsben, Svájcban éá Olaszországban tolmácsol Bartók-műveket. A tavasszal és ősszel sorra kerülő duisburgi fesztiválon, továbbá Prágában és Olaszország nagyvárosaiban szinte a teljes életművet bemutatják, A külföldön sorra kerülő kulturális rendezvények közül jelentősnek ígérkezik a koppenhágai magyar hét április végén,, Qtt egyebek közt a kpr.táfs .haza: - kis: plasztikáit, ya|^jnin,t Kor- nifvs Péter fotóművész képeit bemutató kiállítással, a Liszt Ferenc Kamarazene- karral, több hangszeres szólistával és új magyar filmekkel találkoznak az érdeklődőkPrágában ugyancsak magyar kulturális "hetet rendeznek: programjában az Állami Népi Együttes és a Győri Balett föllépése, népi iparművészeti kiállítás, Csontváry életét bemutató dokumentációs kiállítás és magyar filmhét szerepel. Ősszel magyai' filmhetet rendeznek az osztrák fővárosban is, és filmművészeti bemutatósorozatot tartanak Belgiumban, az Egyesült Államokban, Japánban ... „A szépség koldusa* Varsái találkozás József Attila-emlékkiállítás nyílt Varsóban, az Adam Mickiewicz Irodalmi Múzeumban, az Öváros főterén. Ami a múzeumot illeti, annak büszkesége a több mint 80 ezer kötetes könyvtár, es a híres írók dolgozószobája, közöttük Maria Dabrowska, Julian Tuxvim,, Melchior Wankowicz műhelye. A József Attila-kiállítás immár a második magyar tárlat az utóbbi két évben. Az előzőnek a „hőse” Ady Endre volt. A proletárköltő kiállítását a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából állították össze. A budapesti és a varsói múzeumot hagyományos kapcsolat' fűzi egymáshoz Most a varsói múzeum két termében József Attila életét, budapesti szülőrtegyedét ábrázoló fényképtablókat helyeztek el. Láthatjuk itt a költő . mestereinek — Juhász Gyulának, Ady Endrének és azoknak a portréi, akiknek verseit magyarra fordítót la: PETŐFI NYOMÁBAN Ma este — a valóság képi mása — Petőfi Sándor a képernyőn elindul abba a csatába, amelyből számára már nincs többé visszatérés. Á segesvári ütközetbe, amelyben életét vesztette — huszonhat éves korában. Holttestét azonban — azok közül, akik itt ismerték és akik teljes bizonyossággal fölismerhették — senki nem látta. És iha igen — sokaknak jó okuk volt rá, hogy a szabadságharc harcosainak üldöztetése idején ne keressék a nyilvánosságot —, nem. léptek föl, mint szemtanúk. így hát évszázadig- tartott, amíg a történelem közvetett bizonyítékok alapján, a valószínűségekre támaszkodva tisztázhatta — bizonysággal határos valószínűséggel — a halál körülményeit. A vesztes, végzetes es auy- nyi áldozatot követelő segesvári csata (1849. július 31-e) utáni napokban bizonyára1 könnyebb lett volna a tények megállapítása, de az osztrák önkényuralom lehetetlenné tett minden kutatást. A költő hitvese, Szend- rey Júlia férfiruhához hasonló öltözetben, a várható viszontagságokra fölkészülve maga indult el a csataterekre, hogy megkeresse férjét, S arra a következtetésre jutott, hogy Petőfi halott, és néhány nappal a teljes gyászév letelte előtt, 1850. július 22-én férjhez ment Horváth Árpád egyetemi tanárhoz. A ma szokásós holttányilvánítási eljárást akkoriban elegendő volt megfelelő nyilatkozattal pótolni. Eb-» ben Szendrey Júlia leírja, hogy minden bizonnyal egy . székelykeresztúri gyógyszerész látta Petőfit utoljára, mégpedig „midőn a kozákok által körülvétetve, szakasztott el a futó hadseregektől”. Majd: - „Ezentúl többen nem láttak, ■ s < a valószí nűség ót - tani elvesztőt bizonyítja“; *rhit iltég hitelesebbé tesz ‘údvarv hejyszélti' katonai parancsnok, báró heydte azon állítása. mely szeript ö a csata lefolyása után,a csatatért föl járván-: a halottak között talált-egv ■ holttestet, mit öltönyei és alakja leírásából bizonyosan lehet férjem. Petőfi Sándornak elismerni.” Csakhogy Heydte osztrák alezredes — aki a harcoló csapatok után lovagolt azzal a feladattal, hogy 'a sebesülteket összesZedesse, a* holtakat eltemettesse\— maga nem ismerte a költőt. A Fehéregyhaza és Héjasfalva között már egy kifosztott, nadrágig levetkőztetett ellenséges tiszt mellett talált iratokból és más tárgyakból jutott arra a következtetésre, hogy az illetőnek Bem környezetéhez kellett tartoznia. „Később tudakozódtam több felkelőtisztnél ezeknek az adatoknak a közlése mellett ez után a. személyiség után, es a legtöbben közülük úgy vélte, hogya halott bizonyosan Petőfi volt, akit az ütközetben még láttam Bem oldalán, de akit az ütközet után senki többet nem látott” — írja Heydte 1854. január 12-én kelt jelentésében, amely a pesti osztrák titkosrendőrség felszólítására készült. Mert bár a józan ész szerint a Segesvárnál eltűnt Petőfi már nem lehetett életben, százezrek mégsem tudták, mégsem akarták elhinni, hogy halott. Hol itt, hol ott vélték látni bujdosás közben a költőt. A legendákat táplálta, hogy néhány elvetemült szélhámos Petőfi Sándornak adta ki magat, ily módon húzva hasznot abból a határtalan tiszteletből, rajongásból, amelyet a nemzet a lánglelkű költő kánt érzett. ‘ A költő sorsára vonatkozó adatok összegyűjtése 1800- ban kezdődött meg — előbb az önkényuralom ezt nem tette lehetővé. Ekkor Pakh Albert, Petőfi barátja — a Vasárnapi Üjság akkori szerkesztője — gyűjtötte és közölte a Petőfi halálára vonatkozó adatokat. Akkor és olt látott először napvilágot Lengyel Józsefnek, a volt székelvkefesztúri orvosnak a visszaemlékezése, aki azt állította: a csata idején többször is látta Petőfit, és minden bizonnyal ő látta utoljára. A Lengyel-féle leírást hitelesnek fogadta el később mind Dienes András, a kér-' dés nagyérdemű kutatója, mind Illyés Gyula. Eszerint Petőfi a csatában nem harcfelt, inkább csupán szemlélődött; menekülés, fiit ás köz. ben érte" a ‘Halál."'És mégsem "Hátulról, hanem elölről kapta a vegzetés lándzsaszúrást -7- annak . az volt az oka, hogy a cári ulánusokat arra képezték ki; mindig elölről támadjanak, mert a drtfő- lándzsá hátúról nem hatásos fegyver. . Lengyel azt is elmondta vallomásában, hogy báró Heydte elbeszélte neki: ő temette el azt a holttestet, amely csak Petőfié lehetett. Mégpedig "körülbelül úgy, mint ahogyan á bécsi titkos irattárból jóval később napfényre és 1930-ban nyilvánosságra került Heydte-léle írásbeli jelentésben is állt. így hát bár Lengyel József Wolkerét, Majakovszkijét, Villonét, Rimbaud-ét. Valamennyi tagion olvasható József Attila verseinek egy-egy részlete, a többi között a „Nincsen apám, se anyám”, a „Külvárosi éj”, h „Medvetánc” néhány sora. És látható Varsóban a Valóság 1932-es júniusi száma, az a példány, amelyet a költő szerkesztett, továbbá József Attila 1922-ben kiadott első verses kötete, a „Szépsség koldusa". Derkovits Gyula képei és Harsai Ilona bőrből alakított érméi emelik a kiállítás fényét. Latható, hogy munkásságukra József Attila nagy hatást gyakorolt. A kiállítást Varsóban élénk érdeklődés övezi. Minden bizonnyal közelebb hozza a lengyelekhez azt a költőt akit kevésbé ismernek, mint Petőfit" vagy Adyt. Wernnika Zielinski (Intel press — KS) adatainak hitelet. pontosságát — sőt szavahihetőségét is — többen kétségbe vonták az 1860-ban kezdődött vitában, a mai kutatók nagy részé a Lengyel-féle verziót és- Heydte jelentését fogadja el alapvető forrásul. Csakhogy az 1950-es években a kiskunfélegyházi múzeum tulajdonába került egy visszaemlékezés. Baynovics Mihálynak — Bem volt futárjának — leírása a végzetes csatáról és Petőfi haláláról. Sajnos, keltezés nélkül! Mezősi Károlynak, az irat közreadójának sem sikerült közelebbi adatokat szereznie Baynovicsról. de ő — különböző adatok összevetésével — hitelesnek ítélte a kéziratot. Baynovics miután saját megsebesüléséig más adatokkal egyezően mondja ,el a csata lefolyását, ott folytatja. hogy a törökországi Vid- dinben. ahol más hazafiakkal együtt ö is menedéket keresett, a kórházban együtt ápolták őt Kovács József székely huszárral, akit Bem a csata előtt Petőfi védelmére rendelt. Bem fölkereste Kovácsot, hogy megtudja Petőfi sorsát. Baynovics Szerint Kovács jelentését — „hogy Bemmel szóról szóra megértessék” — írásba is vették. Kovács pedig azt jelentette. hogy Petőfi harcolt a Sárpatak hídjánál, ahol. a magyar huszárok az utolsó ellenállást fejtették ki, és bár megsebesült, nem adta meg magát harc nélkül. Azt a tanácsot pedig, hogy élete megmentéséért vegye le tiszti ruháját, nem volt hajlandó kővetni. E leírás szerint Petőfit tehát nem menekülés közben, hanem harc közben érte a halál. P. I. Negyvennégy r • rr uj mu Február: mezőgazdasági könyvhónap Utolsó szakaszához érkeztek a mezőgazdasági könyvhónap előkészületei. Hazánkban most rendezik meg huszonnegyedik alkalommal a mezőgazdasági szakirodalom ünnepi hónapját. Az agrár- élet értékes hagyománya, hogy mikor a termelési feladatok mérséklődnek, a figyelem az új ismeretek megszerzése felé fordul. Az idén, január 30-án Túr- | keve ad otthont az esemény országos megnyitójának. Méltó helyen kezdődik az ünnepi rendezvényosorozat, hiszen ez a település jelentette be elsőként hazánkban harminc évvel ezelőtt, hogy szövetkezeti varossá alakult. A megnyitó után minden megye — Somogy is — készül a könyvhónapi rendezvénysorozatra. ám az idén rendeznek először szakmai előadással és könyvárusítással egybekötött területi megnyitókat és kiállításokat. Szeged. Eger és Bábolna lesz a területi ünnepségek színhelye. író—olvasó-találkozók, fórumok, könyvvásárok sorozata szolgálja majd az üj ismeretek terjesztését a kisebb és nagyobb településeken egyaránt. A könyvkiadó vállalatok minden évben nagy gonddal készülnek a februá: könyvhónapra. Ezúttal hat kiadó gondozásában negyvennégy új mű jelenik meg. csaknem félmillió példányban. Az érdeklődésre méltán számot tartó választékban különösen sok szakkönyv foglalkozik kertészeti témákkal Az új kiadványok sorában a nagyüzemben dolgozó szakemberek, felső- és középvezetők éppúgy megtalálják a munkájukhoz nélkülözhelel- len új ismereteket, mint a különböző termelési tevékenységei folytató kistermelők. Letűnt korok emlékei Nagy munka vár a kaposvári JUppl Hónai Múzeum restaurátoraira: megkezdték a múlt év régészeti leleUinya- gának feldolgozását. A nyolc helyen végzett ásatásból több ezer cserépmaradvány és rengeteg egyedi fémtárgy került a múzeumba (Gyertyás László felvételei)
