Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

Györgyi és Tarján Györgyi. A csillagok — Garbo, Lollobrigida, Bardot — nemcsak ddvatdiktátomők voltak, akiket több földrész asszonyai, lányai próbáltak másolni (noha reprodukálha­tatlanok!), hanem pontosan fel nem mért hatású szemé­lyiségformáló tényezők is. Tarján Györgyi megjelemé­tombolasi alkalom, lehetőség bizonyos energiafölösleg le­vezetésére. A zene nekem minden! Ugyanakkor min­den zene személyes élmé­nyem. nemcsak a pop vagy a dzsessz. A kaposvári Csiky Ger­gely Színház fiatal művész­nője Budapesten született, de nagyváradi gyermek­se a magyar filmművészet­ben voltaképpen forduló­pont: szabálytalan szépségé­vel, göndör kócosságávál — akkor még nem tudtuk — élő előrejelzése egy általa is kialakított nemzedéknek, amellyel nemcsak a vásznon, hanem zajos és csöndes élethely színeken találkoz­hatunk. Ügy eleven jelképe generációjának, ahogy az irodalomban az úgyneve­zett beatnemzedéknek, il­letve irányzatnak Gregory Corso, Allen Ginsberg vagy Kerouac. Nem lehetett nem meg­jegyezni azt A kenguruban látott, szélfútta emberbo­gáncsot! Bonyolult szemé­lyiségét erre redukálni per­sze jóvátehetetlen vétek volna, mégis: — Mi köze a figurához, Györgyi? — Olyan világban élek, amelyben, a motorok és gé­pek megelőztek bennünket; noha mi hoztuk létre "őket«, nem nőttünk fel a tökéletességükhöz. A mi ge­nerációnkra a pop nyomta rá a bélyegét, szinte vallás­sá válva. Összeütközést okoz bennünk az, hogy vá­gyunk a harmóniára, a csa­ládra; ugyanakkor fantasz­tikusam erőp energiák fe­szülnek benrttak A pop éveket vallhat maga mögött. Erdélyi emlékei közül legéle­sebb az ősi székely nevelés, hat—nyolc órás mozinezés (mexikói, indiai, olasz fil­mek szerepeltek műsoron) és a mesejátszás — mindent dramatizáltak, mindent el­játszottak ... 1 Érettségi bizonyítványt a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban ka­pott. Enekesdiplomát a dzsessztanszakon. Föllépett egy Bari Kár oly -esten ; Ma­jor Tamás kerestetni kezdte a vizsgaelőadás »névtelen« ' szereplőjét. Ennek eredmé­nyeként Fuzsitus Pál lehe­tett Ránki György Muzsikus Péter című operájában a budapesti Gyermekszínház­ban, Majd Zsenyka a Bá­tyám. a klarinétosban, Noé­mi Az aranyemberben. A Színház- és Filmművészeti Főiskola zenés tagozatán ta­núit, részesévé válva olyan kísérleti produkcióknak, mint Csáth Géza Janikájá- nak előadása vagy a Szi­kom János rendezte Va­rázsfűvel«-változat. A Ma­dách Kamaraszínházban Ludmillát • játszhatta a V ásszá Zseteznovában, és saerepet kapott a Házassag- saerísete«! «. Vlota volt * várszínházi Vizkeresztben; ezt Iglódi István rendezte! A kenguru című film után — a kívülállónak úgy tetszik — "kapkodnak« ér­te a rendezők. Emlékezte­tőül filmjei közül csak né­hányat: Herkulesfürdöi em­lék, Apám néhány boldog éve, Egy erkölcsös éjszaka, Az erőd. Allegro Barbara, Ki beszél itt szerelemről? Alakításaiért kiérdemelte a Filmkritikusok Díját, névie szóló meghívókat kapott Cannes-ba, Moszkvába, Kar­lovy Varyba. Emlékszem rá a televízióból Stuart Márki­ként, láttam a Szerelvény a hátországba című tévéfilm­ben. Ez az utóbbi Olsavszky Éva, Pogány Judit, Molnár Piroska barátságát eredmé­nyezte. És még valamit: — Színházat kerestem. Nem »a« kaposvári színház­ra vágytam, hanem >»a« jó színházra. ..Mindenütt lehet jó színházt csinálni, ahol jó emberek találkoznak. Itt sok olyan színész van, aki­nek a játékstílusa reményre jogosít fel. hogy a bennem rejlő képességeket kibonta­koztatja, stílusomat kiérleli. Ismertem és kedveltem, amit Olsavszky. Pogány, Csákányi Eszter, Kari Györgyi, Raj­hona Adám meg a többiek csináltak. így kerültem Ka­posvárra, ahol egyik nagy élményemmé a közönség vált: sehol sem tapasztaltam ilyen ráhangolódást az elő­adásokra. Láttuk őt a pan Juan Sá­rijaként, a Halmi Lilije­ként. a Gyöngyélet Nárci­szaként, az Átváltozások Diaphantájaként. a Sir Ga- wain és a Zöld lovag Ali- sonjgként. Liliről és Nár­ciszról beszélgetünk. Ezt mondja: — Liliért bejártam az ideg- és elmegyógyintézetbe, de nem találtam rá. Bere- ményi Géza Halmijának Ophélia-variánsa, úgy gon­dolom, társadalmi jelenség, létező típus. Az a határ- helyzetben levő lény, aki nem találja meg azt, amiért érdemes élnie: a hiti*-. Győz rajta öröklött hajlama a be­tegségre. Olyan, mint egy virág: jó körülmények kö­zött kinyílik, virul, ellenke­ző esetben elsatnyul. Nárcisz a John Arden -szí n m ü ben valamiképpen rokon vele. Ez a lány is a körülmények hatására vált ilyen elidege­nedetté. Nyugati csavargó, ködös, »göthes«. A szerve­zete képtelen regenerálódni, végül talán belepusztul majd ebbe a sivárságba. A néző szemében Tarján Györgyi Lilije emberi gyer­tyaláng volt. amelyet rossz huzatok igyekeztek kioltani. Nem mert felnőtté válni; ebben emberi közege a vét­kes. Elvették előle a felnőtt- allapot lehetőségét és gye­reknek sem hagyták lenni. Bár a szerző valamiféle "ál­talános« zavart elmeállapotú figurát írt meg — emiatt nem talált Tarján Györgyi modellt a klinikán —. a színésznő alkotótársként enyhén debilisnek. skizof­réniára hajlamosnak mutat­ta meg Lilit, akire a dep­resszió. a hallucinációk is jellemzőek. Nárciszként — noha mai Botticelli mai Vénusznak festhetné — mert seszínű, hideglelős, mocskos kis véglény lenni Tarján Györgyi; ez a bátor­ság csak igazi színészre jel­lemző! Nem ismerhetem Tarján Györgyit, az embert. Az azonban nagyon sokat »el­mond.« róla, hogy lelki ki- takarózhatnéknak nyoma sincs benne: nem hajlandó "kiadni« önmagát, kollégáit. "Energiaválságban« — úgy gondolom — soha sem szen­ved ; a fölöslegtől gépkocsi­vezetéssel szabadulj Fegyel­mezett, két órával előadás­kezdet előtt már a színház­ban van, másodüpvelőként járja be a színpadot, ellen­őrzi kellékeit. Márkus Lászlótól, Psotától is így látta a Madách-kamarában. Rajong a társmüvészetekért : örüli, amikor A rendíthetet­len ólomkatona lemezfelvé­telénél énekelhetett, irigyli a festeni tudókat, rengeteget olvas. (Heti "betevő olvas­mánya« Fuks A hullaégető és Merte Malevil regénye volt éppen.) — Karácsony készül, Györgyi... — Gyerekkoromban a ka­rácsonyok. szomorúak voltak. Most két karácsonyom is lesz: egy magyar és egy nem magyar. Miért, hogyan? Ma­radjon titok! "Titok lesz« — ígérem Fíndlayül, Bums versét idézve. És arra gondoldok, talán majd korongra rakja ő is a nemrég elsiratott John Lennon-lemezét : »Happy Xmas, War is Over __ Bol­d og karácsonyt, a háborúnak vége!« I.eskó László Kiállítások - jövőre Képzőművészet és közművelődés Somogybán gazdag kiállítá­si programot állították össze 1981-re. A megyei képzőmű­vészeti munkabizottság ülé­sén ismertették a múzeumok, művelődési házak javaslatait. A munkabizottság állásfogla­lásából kitűnt: azokon a he­lyeken, ahol hagyománnyá váltak a képző- és iparművé­szeti kiállítások, tovább kell javítani a bemutatók színvo­nalát, több gondot kell fordí­tani a propagandára, a tál-la­tok megfelelő előkészítésére. A Somogyi Képtár jövő évi kiállításait korábban már is­mertettük. Csupán annyi hoz­záfűznivalónk van, hogy a Dunántúli Tárlat anyagának nemcsak a Somogyi Képtár ad otthont: a megyei könyv­tár, illetve a Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődé­si Központ is fölkészül a művek fogadására. A képtár­ban 1981 novemberében is­mét megrendezik a nemzet­közi Barátság Hídja fotókiál­lítást. A nyári főszezonban mutatják be Raksányi Lajos csurgói festőművész gyűjte­ményes anyagát, továbbá egy kékfestőkiállítást és a Zala­egerszegen élő Németh János keramikus anyagát. A megyei könyvtárban a könyvészeti kiállítások mel­lett grafikai tárlatok szere­pelnek a programban: Diskay Lenkéé, Varga Hajdú Istváné és Takáts Gyuláé. Az ifjúsági művelődési központban far­sang idején a színházzal kö­zösen jelmezkiállítás lesz, a megyei KISZ-bizottság kép­zőművészeti pályázatára be­érkezett anyagot ugyancsak itt láthatjuk majd a Forra­dalmi Ifjúsági Napok rendez­vényeként. Honty Márta ipar­művész februárban szerepel az intézmény galériájában. A harmincéves kaposvári Balázs János Képzőművészeti Szak­kör bemutatóját szintén itt rendezik meg. A Latinca Sán­dor Művelődési Központ to­vábbra is igényes fotóművé­szeti bemutatókkal szolgálja az érdeklődők igényének ki­elégítését. Ungvári Károly a mezőgazdasági főiskolán állít ki. A kaposvári elektroncső­gyárban képzőművészeti program szolgálja a közmű­velődést: Svjerkieicicz Ró­bert, Horváth János, Leitner Sándor grafikáival, festmé­nyeivel és Csonka Béla fotói­val ismerkedhetnek meg a gyár dolgozói. A Mezőgép­nél Szabados János műveit várják, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában Czinkotay Frigyes szerepel, a VBKM-ben bemutatkozik a gyár képzőművészeti szakkö­re. Említésre méltó, hogy a három kaposvári üzemi ösz­töndíjas mindegyike rendez- kiállítást a mecénás gyárban. A megye városaiban is megkezdődtek az előkészüle­tek a jövő évi kiállításokra, íme, néhány — ízelítőül! Sió­fokon a művelődési központ­ban többek között fotókiállí­tást rendeznek a nemzetközi amatőrfilmes-fesztivál alkal­mából. Barcson többek között megemlékeznek a tíz éve el­hunyt id. Kapoli Antal nép­művészetéről, s meghívták Martyn Ferencet és Keserű Ilonát. A nemzetközi kapcso­latokat ápolva két jugoszlá­viai festőművész anyagát is bemutatják. Nagyatádon Szabados Já­nos, Weeber Klára, Gulyas. Gyula, Sass Valéria, Ficzere Mátyás műveit láthatjuk; kö­zös bemutatkozást terveznek a művésztelepen dolgozók al­kotásaiból és a siklósi kera- mákus-alkotótelep anyagából. Marcaliban a képtárban töb­bek között Bálványos Huba grafikus és a helyi születésű Szabó Béla festőművész mu­tatkozik be. A megye több nagyobb te­lepülésén is lesznek kiállítá­sok, a kisebb falvakban a megyei művelődési központ vándordiát képzőművészeti sorozatokat. Fonyódi fafaragók A fonyódi művelődési ház­ban évek óta jól működő szakkörök, különféle klubok tevékenykednek, s ezek külö­nösen a téli estéken jelente­nek kellemes és hasznos idő­töltést. Az egyik legnépsze­rűbb és a legsikeresebben működő a fafaragószakkör, amelynek Gyanis László népi iparművész a vezetője. Min­den bizonnyal a vonzó közeg­nek, a jó szervezésnek kö­szönhető, hogy a Balaton­ba rti községben és a közeli településeken oly sok felnőtt és fiatal kapott kedvet a fa­ragáshoz. A szakkör munká­jában mintegy negyvenen vettek részt Fonyódról és a környékbeli falvakból. Heten­te egyszer — hétfőn — tarta­nak foglalkozást, munkáikból rendszeresen küldenek be kü­lönféle pályázatokra, s kiállí­tásokat is rendeznek Fonyó­don és környékén. Az idei évzáró foglalkozást a napokban tartották; ebből az alkalomból értékelték a közösség 1980-bain végzett munkáját, számot vetettek eredményeikkel. A szakkör tagjai e foglalkozásra elhoz­ták legsikerültebb munkáikat, bírálatot mondtak egymás faragványairól, s a tapasztal­tabbak jó tanácsokkal szol­gáltak a fiataloknak. Évfordulók, műfordítások MEGJELENT A SOMOGY ÖTÖDIK SZÁMA Kulturális folyóiratunk ebben az évben öt számot jelentetett . meg, s jövőre válik teljessé az elképzelés, miszerint kéthavonta jelent­kezik a Somogy. Máris ér­zékeljük azonban a tartalmi változás jeleit: kevesebb ro­vat, összefogottabb szerkesz­tés, tágabb horizontú Fi­gyelő jellemzi a megye kul­turális folyóiratát. Évordulók. műfordítás­csokor — e két tematika az erőssége mœt a Somogynak. A hatvanéves Somlyó Györ­gyöt nemcsak köszönti a folyóirat, hanem tartalmas áttekintést is ad gazdag, változatos életút.járól. Somlyó György Balatonbogláron született, s verséiben, nyi­latkozataiban sokszor és sokféleképpen megidézi a tájat, amely arányával, em­beri léptékével ihlető for­rása költészetének. A csak­nem öt évtizednyi költői pálya áttekintése során a szerző fontosnak tartatta. hogy összefoglalja az indu­lás éveinek történelmi ta­nulságait is, Somlyó szemé­lyiségeinek alakulásánál pe­dig a hazai és az európai irodalmi elődök, kortársak formálóerejének a bizonyí­tékait szolgáltatja. A jubiláló költő meglepe­téssel jelentkezett a folyó­iratnál: három — nálunk is­meretlen — francia költőt mutat be, Georges Bataille-t, Edmund Jabes-t és Jean- CWude Renard-t. E versfordítások mellett gazdag az Égtájak rovat is: finn, görög, tiorvát költők verseiből mutat be néhá­nyat többek között Fodor András, Papp Árpád, Szopo- ri Nagy Lajos S még egy évforduló: az ősszel ünnepelte színházunk fönnállásának jubileumát: a huszonötödik évet. Ebből az alkalomból a folyóirat fő- szerkesztője kerekasztal-be- szélgctésí folytatott a szín ­báa «*eae*óje*ei et * társu­lat néhány tagjával. Itt je­gyezzük meg: teljesebb lett volna a kép, ha nemcsak az utóbbi tíz évet elemeznék mélyebben, hanem ezt a ne­gyedszázad somogyi, dél-du­nántúli színjátszásával össze­függésben vizsgálták volna. (A Csiky Gergely Színház nemes missziója még Zala és Tolna megye szín házkedvelő közönségének a szórakozta­tása is.) A folyóiratnak csaknem a felét a Figyelő rovat adja. Különösen szembeötlő, hogy milyen nagy számban je­lentkeznek új szerzők S a recenziók — bár kissé hosz- szúra nyúlnak — széles kör­ből tájékoztatják az olvasót. Az év végi Somogy köz­readja 1980-ban megjelent számainak tartalomjegyzékét H. B. SOMOGYI NÉPLAP m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom